Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-01 / 145. szám

2. oldal. 1923. junius 1. BACSMEGYEI NAPLÖ bi miniszterelnök. Feltűnést keltett, iiiogy az ülésen résztvett Hermes bi­rodalmi pénzügyminiszter is, aki eddig következetesen távolíartotta miagát a ióvátételi kérdést tárgyaló ülésekről. Hírlik, hogy a három órán át tartó tanácskozás során sikerült az egyes országok között fennálló nézeteltéréseket a jóvátéteii kérdés­ben kiküszöbölni. Noha a birodalmi kormány befe­jezte a tanácskozásokat a szövetsé­gesekhez intézendő újabb német jó­vátétel! javaslat ügyében, a javasla­tot aligha küldik meg a jövő hét kez­dette előtt az antanthatalmaknak, a melyek egy párisi jelentés szerint a jiegjjfcék beérkezése után közös ér­teti ezlet re gyűlnek össze. A francia hangulat azonban eddig álig változott valamit, mert egy pá­risi jelentés szerint Poincaré a ka­marában a Ruhr-vita kapcsán ismét ■ harcias beszédét mondott: elrendelését, valamint a kihallgajof kért tanuk megidézését. majd előter­jesztette váciját és Hlinka Krisztina szigoru megbüntetését kérte. Utalt arra. hogy az esküdtek a nemzetnek nagy szolgálatot tesznek és méltók lesznek a nemzet hálájára, ha bűnös­nek mondják ki a vádlottat, mert a panaszosok, akiket megrágalmazott, a cseh nemzet hősei, akik sokat szen­vedtek a cseh nép felszabadítása ér­dekében. Ezután dr. Ldbay Lajos vé­dő tartotta meg védőbeszédét és az­zal érvelt, hogy az egész világ tádja, hogy azoknál a közintézeteknél, a melyeknél a nevezett miniszterek voltak, a legkülönbözőbb panamák történtek. Az esküdtek ezután tanácskozásra vonultak vissza és a két feltett kér­dés közül az első kérdésre, hogy vádlottnő irta-e a cikket, igennel fe­leitek a másodikra azonban, hogy a vádlott ezzel a cikkel elkövette-e a rágalmazást, nemmel válaszoltak, mire a bíróság Hlinka Krisztinát a vád és következményei alól fölmen­tette. Ma kezdődik a Halasi -iiti rablógyilkosok pőrének főtárgyalása A vádirat előre megfontolt szándékkal elkövetett emberöléssel vádolja Tóth Imrét Poincaré beszéde során ismét az­zal biztatta a kamarát, hogy a né­met ellentállás nem lesz hosszuéle­­tü. Olyan ok alapján, amelyet most .nem akarok közelebbről fejtegetni, — mondotta, — biztosíthatom önö­ket, hogy a német ellenállás már nem fog sokáig tartani. Naponként kapunk biztató imfo-rmációkat német munkásoktól és iparosoktól. De ha, , ,v árakozásunk ellenére. Németor­szág mégis folytatná ellenállását a télig, mi már készen tartjuk az esz­közöket, amelyekkel szorosabbá te­hetjük a bekerítést. Franciaország­nak nem sürgős a dolog, mi várha­tunk, amíg Németország belátja an­nak a szükségességét, hogy fizes­sen és pénzügyeit rendezze a nem­zetközi kölcsön előkészítése érdeké­ben. Egy hajthatatlan akarattal vég­rehajtott és fokozott nyomás majd csak visszatéríti Németországot a helyes útra. A kamara többsége helyesléssel kísérte a miniszterelnök szavait. EKSBaBn felmentették Süiinka András húgát Négy csehszlovák miniszter megrágaimazásával vádolták Pozsonyból jelentik: Kedden dél­előtt másodszor állott a pozsonyi es­­küdtbiróság előtt Hlinka Krisztina, rózsahegyi rnagánhivatalnoknő, Hlin­ka Andrásnak — a cseh centralis­tákkal hadilábon álló szlovákok ve­zérének — húga, a »Slovak« cimü lap 1922. évi húsvéti számában meg­jelent cikke miatt. Az eljárás a »Mi­kor jön el a szlovákok igazi husvét­­ja?« cimü cikk miatt indult meg a .»Slovak« ellen négyrendbeli. nyom­tatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége címén. Derer Iván és Srobar Lőrinc volt miniszterek és Norkovic Iván és Hodzsa Milán jelenlegi mi­niszterek feljelentésére. A cikkben Hlinka Krisztina a korrupció ellen irt és a nevezettekkel kapcsolatban azt iTta. hogy »eladták a szlovák népet spirituszból, rumból származó milliós tantiémekért«. Az ügy^ es­­küdtbiróság elé került, amely először a múlt év október 7-ikén tárgyalta a pert, akkor azonban el kellett ha­lasztani a tárgyalást, amelyet most tartottak meg. a szlovenszkói lakos­ság nagy érdeklődése mellett. A tárgyaláson a vádlott beismerte, hogy a cikkeket ő irta és kijelentette, hogy azokat közérdekből irta és kér­te a valódiság bizonyítását. Majd fel­olvasták a vádiratot, amely rágal­mazás miatt kéri kimondani a vád­lott bűnösségét, aki azt állította, hogy a miniszterek lopásból nagy vagyont szereztek. A vádlott védőié a bizonyítás ki­egészítésére tettinditványt. nevezete­sen kérte az arra vonatkozó iratok beszerzését, hogy az államnak har­minchárom millió kart okoztak az ügyben megnevezett miniszterek. Az iülamiigyész ellenezte a bizonyítás A suboiiCai törvényszék pénte­ken délelőtt kezdi meg a Haiasi­­uti kettős rsblogyilkosság bünpe* rének fótárgyaiását. A főtárgya* lést, amely reggel kilenc órakor kezdődik és előreláthatólag két napig fog tartani, Paviovics István törvényszéki elnök vezeti. A bün­tetőtanácstagjai : Györgye vies J o v á n és Tászics Alexander törvényszéki birák. Tolmács: Eisenhut József. A közvádat dr. Vasziljcvics Ljuba üliainügyész képviseli, aki vád­iratában Téih Imrét, a Haissi-uti gyilkosság főtettesét a btk. 278 ik szakaszába ütköző előre megfon­tolt szándékkal elkövetett kétszeres emberöléssel, azonkívül rabiássa! vádolja, Torkos Sándort és Torkos Juliskát pedig bür.segédkezésse’. Rablást szándékká! . . . A vádirat szerint az idei év feb­ruár 12-ikén a vádlott Tóth Imre és bűntársai délelőtt tizenegy órakor rablást szándékkal megjelentek Mol­nár-Megyeri Mihály Halasi-ut 14. számú házában. Az épületben ebben az időben hárman tartózkodtak: az ötvenkét esztendős Molnár-Megyeri Mihályné, a hetvenkét éves Kalmár Jánosné, akinek az udvar végeben ingyen lakása volt Molnár-Megye­­riéknéi és hetvenöt éves férje. Kal­már János, reszketős, magával tehe­tetlen, süket öregember. Megyeriné, egészen egyedül, a felső lakásban tartózkodott, amely konyhából, két udvari és egy utcai szobából áll. Kal­márék pedig saját udvari lakásukban foglalatoskodtak. Ez volt a helyzet, amikor tizenegy óra tájban három férfi és egy fiatal leány jött be az udvarba. Az idegenek Megyeriék la­kása felé tartottak, bekopogtattak és beléptek a konyhába. Amikor az asz­­szony érdeklődött, hogy mit kivan­nak. egyikük kijelentette, hogy ők a lakásrekviráló bizottság tagjai és hozzátette, hogy a társaságukban levő kisasszonynak — Torkos Julis­kának — kell lakás. Megyeriné azt válaszolta, hogy náluk nincs szabad lakás, majd beszólitotta Kalmár Já­­nosnét, aki megerősítette ezt az állí­tást: — Láthatják, itt nincs kiadni való lakás! »Lakásrefcvlrálás«-bő1 gyilkosság Az öregasszonynak ezek voltak utolsó szavai, mert alig hangzott el kijelentése, a látogatók egyike, — Tóth Imre — a konyha és az udvari szoba között levő ajtó lépcsőjéről közvetlen közelből revolverrel rálőtt Kalmárnéra, akinek a golyó, amely az orrlyukainál találta, átment az agyán és azonnali halált okozott. Megyeriné látva, hogy élete ve­szedelemben forog, futni kezdett a belső szobák felé. Tóth Imre utána lőtt és eltalálta jobb kezének ujjai között, amelyeket megsebzett. A lö­vések után a támadók közül hárman Torkos Sándor. Lakatos József és a velük levő leány. Torkos Juliska,] sietve távoztak a házból, ahol Tóth Imre egyedül maradt Megyerinével. j A meggyilkolt Kalmárné ura, a nyugdíjazott, süket öreg vasutas az udvari lakásban nyugodtan üldögélt, sejtelme sem volt róla. hogy micsoda véres esemény játszódik le tőle né­hány lépésre. A rablás Molnár-Megyeriné az ajtón ke­resztül kimenekült az udvarra Tóth Imre elől. aki feitépte a konyha ajtót, kirohant elébe. Az udvaron megra­gadta az asszony karját és pénzt kö­vetelt. Molnár-Megyeriné azt mond­ta, hogy ad pénzt, csak ne bántsa és le is tétette vele a revolvert, amelyet azonban Tóth később észrevétlenül ismét magához vett. A gyilkos be­­vonszolta az asszonyt a második ud­vari szobába, ahol Megyeriné véres kezeivel az ágy végéből, a párnák alól nyolc-kilencszáz dinárt vett elő és a pénzt az asztalra tette, majd az ajtó melletti ruhaszekrényhez lépett, felnyitotta annak ajtaját és férjének a fogason lógó kabátja zsebéből harmincöt darab százdinárost vett ki és azt is letette az asztalra, azzal a kijelentéssel, hogy több nincs. Tóth Imre magához vette a pénzt és azután így szólt: — Ez nem elég, most még neked meg kell halnod. Molnár-Megyeriné erre a kijelen­tésre ismét menekülni próbált. Ez­úttal az utcai szobába futott, Tóth Imre revolverrel a kezében követte. A szobában ráemelte Megyerinére a fegyvert és elsütötte. Az asszony, a kinek a golyó az arcán fúródott ke­resztül. előrebukott a földre. Tóth abban a hitben, hogy Moháméval is végzett, távozni készült a vérengzés színhelyéről. Az egyik bűntárs figyelmez­teti a rendőrséget Amig ez történt, Tóth Imre há­rom bűntársa. Kalmárné brutális meggyilkolásától megrettenve elme­nekültek a Halasi-uti házból. Torkos Sándor nyomban elment a közeli rendőrőrszobába és bejelentette, hogy Megyeriéknél »valami nagy dolog van.« Feljelentésére a Halasi­­uti portára nyomban rendőrök vo­nultak ki, akik akkor értek oda. ami­kor Tóth Imre menekülni készült. Amikor a rablógyilkos távozni akart, két rendőr jelent meg az ud­varban. kikémlelni a terepet. Tóth óvatosan felnyitotta a szoba ajtót és a nyíláson keresztül rálőtt a rend­őrökre. Ezek viszonozták a tüzet. Az ajtót több golyó fúrta keresztül; egyik Tóth Imrét jobb kezén találta, úgy. hogy a revolver, — amelyet szintén ért a lövés. — kiesett a kezé­ből. Tóth ekkor második revolvert veti elő. Észrevétlenül elhagyta fe­dezékét és a két udvari szobán át a konyhába jutott. Lassan kinyitotta a konyha üvegajtaját és futva mene­kült a nagy udvar hútulsó végébe. Itt a kamra melletti falon átvetette1 magát és megszökött. Pár napig Suboticán bujkált, aztán Osiiekre menekült, ahol — körül­belül öt héttel a gyilkosság után —, letartóztatták. Tóth Imre egyéb bűnei A kettős gyilkosságon kivül — Molnár-Megyeri Mihályné tudvalé­vőén ti zenegyheti szenvedés után szintén belehalt sérüléseibe — a vád­irat többrendbeli rablással vádolja Tóth Imrét. Ezekben a bűntettekben, amelyeket Sentán. Topolán. Kulán és a Verusics-pusztán követett el a rablógyilkos, a következő bűntársai voltak: Mernyák Pál, Dorozsmai József, Dondó Pál és Winkler János.. Az utóbbi, hetek elölt megszökött á kórházból, a többiek pedig vizsgád lat; fogságban vannak. A Halasi-uti rablógyilkosság ügyé­ből kifolyóan Tóth Imrén kivül Tor­kos Sándor és Torkos Juliska van­nak letartóztatva, mig Lakatos Jó­zsefet nem sikerült eddig letartóz­tatni. Tizenöt tana A főtárgyalásra tizenöt tanút idé­zett be a bíróság, akiknek kihallga­tására pénteken délután és szomba­ton fog sor kerülni. A péntek dél­előtti tárgyalás a vádlottak kihallga­tásával telik majd el. A bünpörbeü mint védők szerepelnek: dr. Kellert Benő. dr. Petrovics János. dr. Kal­már Elemér és dr. Piskulics Zvojni­­mir. Orvosszakértők dr. Perazsics Bo­­zsidár és Barta Antal törvényszéki orvosok. BSflESWW Ausztriában akar letelepedni Az osztrák monarclüsta-pártok Kabsbarjr-propagandája Bécsből jelentik: A -»Newyorki World« jelentése szerint Wander­­berg színigazgató felajánlotta Zita. ex-királynőnek. hogy szabadon hasz­nálhatja néhai Ferenc József király ischli villáját és rendelkezhetik a szolgaszemélyzettel, ha Ausztria gondoskodik a volt királynő eltartá-t sáról. Beavatott osztrák politikai körök­ben megerősítik azt a hirt, hogy Zita el akarja hagyni Spanyolországot, Két akció folyik egyelőre egymással párhuzamosan. Az egyik arra irá.; nyúl, hogy Zita ex-királynönek meg­szerezze az engedélyt az Ausztriába, való visszatérésre. A monarchista, pártok már hosszabb ideje nagy pro-; pagandát fejtenek ki ennek érdeké-^ ben és aláírásokat gyűjtenek arra az indítványra, amely szerint népsza­vazással kell revideálni a Habsburg­­család kiutasításáról szóló törvényt Azok a személyiségek, akik Ausz­triában az ex-királynő magánjogi érdekeinek képviseletével meg van-' nak bizva, hir szerint, már interveni­áltak is a kormánynál és kártékj' hogy a kormány puhatolózzék, váj­jon ez lehetséges-e és milyen hatás-j sál volna a külpolitikai helyzetre. Ha1 a Habsburgok kiutasítását meg le­hetne szüntetni, úgy Reichenaut fog­ják lakóhelyül ajánlani a királyi csa­ládnak. A Wartholz-vilIában már ta-j tarozzák az 1918 óta árván maradt lakosztályokat. Ezzel az akcióval egyidőben az ex-királyi család az olasz kormány­nyal is tárgyal. Félix és Xavér Fe­renc párrnai hercegek Rómában van­nak, hogy elcseréljék, az Este-csalá<T; villáját ahircs florer.zi gyémántokért- Ha ez a csere esetleg nem jön létre, úgy Zita ex-királyné Pia Nove-be költözik, a pármai hercegi család 1 felsőolaszországi b rtokára. I Eszerint tehát még nincs véglege­sen elhatározva, hogy Zita ex-király­né hol fog letelepedni három kisze­melt lakása közül melyiket sikerül majd megkapnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom