Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-14 / 128. szám

kra egy és fél dinár mm XXIV. évfolyam Sznbotica, HÉTFŐ 1923. május 14. 128. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztésé:; 5-10 Hófizetési ár negyedévre 135 dinár SZLKlit&ZTÓSÉG: Kralja Ákxasdra-uiixa 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Aiesandra-alica í (Lelbach«palota) At ország pénzügyi politikájáról nyilatkozott Sztojadinovlcs miniszter A bellyei uradaloro sorsa Beogradból jelentik: Szíojadtnc­­vics pénzügyminiszter a sajtónak nyi­latkozott a kormány pénzügyi poli­tikájáról. Kijelentette, hogy a gyár­iparosok követelései túlzónak és nem számolnak azzal a föltétien számba­­jövő szemponttal, hogy az ország pénzügyi politikájának megszabásá­nál tekintettel keil lenni egyéb ter­­melorelegek érdekeire is. A pénzügyi politikát — mondotta — nem lehet csak a gyáriparosoknak megfelelően irányítani. A kormány mindig meg­felelő gondot fordít a hazai ipar védelmére, de nem teheti meg azt, . hogy a gazdasági éiet egyéb ágait hasonló védelemben ne részesítse. Az inflációs és deflációs politiká­ról a pénzügyminiszter szintén nyilat- , kozott. Kijelentette, hogy véleménye - szerint az inflációs politika időlege- i sen kedvez ugyan az iparnak: nő- ] véli _ a produktivitást és javítja a i munkabéreket, de később megbcsz- ; szülje, magát és nem váltja be azo- 4 kát a reményeket, amelyeket hozzá- i fűznek azok, akik tőle várják az or- < szag gazdasági életének megerősö-21 dését. A de flációs politika — mondotta okkal célszerűbb, mert inkább al­kalmazkodik az ország tényleges gazdasági viszonyaihoz és a dinár kurzusát sem érinti olyan mértékben, mint az inflációs politika. Szioji dinova a hellyel uradalom sorsáról is tájékoztatta a sajtó kép­viselőit. Az uradalom bérbeadásá­nak tervét — mondotta — én ve­tettem fel, mert véleményem szerint az olyan birtokot, amelyen ipartele­pek is vannak, nem lehet állami kezeléssel gazdaságosan kihasználni. A kormányhoz eddig semmi prak­tikus ajánlat nem érkezett, tehát azok a kombinációk, amelyek az uradalom bérbeadásáról egyes lapok­ban míg jelenlek — egyszerűen ki­találások, amelyeknek semmi konkret alap jak mncs. A bélíyei birtok ál­lamigazgatásról külön törvény intéz­kedik, amelyet abban az esetben, ha a bérbeadás kérdése valóban komo­lyabb formát ölt, a parlament az eddigi törvényt megfogja változtatni és az uradalom sorsát törvényileg 2 újból rendezi. Kedvezőtlenek Magyarország kilátásai a külföldi segítség ügyében A magryar kiküldöttek missziójának kudarca Párisi híradások alapján megír­tok. hogy a Jóvátétel! bizottság el­napolta a a magyar kérdés tárgya­lását. A váratlan elhalasztás okát a mai párisi jelentések magyarázzák meg: a jóvátétel! bizottság előtt két terv fekszik a magyar kérdésben. Az egyik tervet az angol és az olasz megbízott nyújtotta be, java­solva a magyar kormány kérése ér­telmében a zálogjogok felfüggeszté­sét és a népszövetségre bízva Ma­gyarország pénzügyi helyreállításá­nak gondját. Ezzel szemben a bizott­ság francia tagja és a kisántánt megbízottja azt javasolták, hogy a zálogjogok felfüggesztése előtt hiva­talosan állapítsák mez Mazxar or­szág Hzetőképessézét és a kölcsön­ből eredő összeg egy részét fordít­sák jóváiételi fizetésre. A bizottság tegnap megtartott ülésében nem tu­dott végleges határozatot hozni s ezért halasztotta döntését, amely al­kalmasint már kedden meg fog tör­ténni. Valószínűden az angol— olasz javaslat elfogadása. Londonból jelentik: A Times a_ jó­vátétel! bizottság magyar osztályé részéről javasolt tervezettel foglal­kozva megállapítja, hogy angol fel­fogás szerint ez a megoldási mód megsemmisítené a segítség remé­nyét. Mindazonáltal a franciák ezt a megoldást pártolják. Ha a francia javaslatot fogadnák el. az csak a francia elnök döntő szavazatával történhetnék meg, de ez azonban nagyon valószínűtlennek látszik. Magyar vélemény a hely­zetről. Budapestről jelentik: Az illetékes politikai körökben számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a jóvátételt bi­­. zottság keddi ülésén három szava- I zaital kettő ellen leszavazzák a ma­izván kormdnv kérdését pártoló an- I zol-oíasz indítványt. Ez az eshetőség ; a magyar küldöttek missziójának f kudarcát jelentené. A külföldi segit- 5 ség célja az volna, hogy Magyaror­szágnak megadják a gazdasági kon­szolidáció lehetőségét. Ezt a célt csak az angol-olasz javaslattal le­het elérni, mert Franciaország és a kis-entente javaslata - amely azt mondja, hogy, állapítsák meg Ma­gyarország fizetőképességét — ha­tározatlan időre elodázná a kérdést. Hiszen az ellenőrző bizottság már két esztendeje működik Magyaron­­szágon az ország fizetőképességének I megállapítása végett és eltart még egy ideig, amíg tisztába jöhet az or­szág pénzügyi helyzetével. Kérdé- I sessé válnék tehát, hogy Magyaror­szág idejében kaphatja-e a szükséges kölcsönt s nagy kérdés az is. vájjon kaphatók volnának-e rá külföldi pénzemberek, hogy olyan kölcsönbe fektessék pénzüket; amely legalább is részben nem építő munkára és Magyarország rekonstrukciójára, hanem jóvátételt fizetésekre fordit­­tatnék. Nyilvánvaló, hogy a francia megoldási mód itluzÓriussá tenné a kölcsönnel az egész segítséget Mekkora kölcsönt akar felvenni Magyarország? Budapestről jelentik: Kállay Tibor pénzügyminiszternek a jóvátétel! bizottság előtt május 9-ikén elmon­dott expozéját most hozták teljes szövegében nyilvánosságra. Kállay szerint Magyarországnak múlhatat­lanul sürgős szüksége van, mint­egy negyven—ötvenmillió arany­koronát tevő rövidlejáratu kölcsön­re. tekintve, hogy a Devizaközpont­nál máris haszonötmillió aranykoro­na a kereskedők kielégítetlen igénye. A rövidlejáratu kölcsön a dolog természete csak arra szolgálhat, hogy' átsegítse az országot az akut nehézségeken, a helyzet végleges orvoslása azonban csak hosszúlejá­ratú és legalább 550—600 millió aranykoronát kitevő külföldi köl­csön utján várható. Beográdból jelentik: Parisból ér­kező jelentések szerint a magyar kormánynak nyújtandó külföldi köl­csönnel kapcsoiatba.n a kisántánt el­leni avaslatot nyújtott be a nagy­hatalmakhoz. amelyben. azt köveié-* lik, hogy a Magyarországnak nyúj­tandó kölcsön nagyrészét jóvátételi fizetésekre hasznaiák fel. Az ellen­javaslat ügyében még nem történt döntés. Juntos elsején elhagyják állásaikat a tanárok Május 21. napján valamennyi tanár beadja lemondását — A bsogradí tanári konferencia határozata Beográdból jelentik: Az egész or­szág középiskoláinak tanárai vasár­nap tartották meg gyűlésüket, amely hivatva volt dönteni abban a kér­désben, hogy a tanárok lemondja­nak-e állásukról, avagy folytassák működésüket. A gyűlés szónokai rámutattak, arra, hogy a tűrhetetlen drágaság mellett a tanárok a mai javadalma­zásukból nem tudnak megélni és nem marad részükre más hátra, mint otthagyni állásukat. Ezután a beérkezett nyilatkozatok alapján megállapították, hogy 1010 tanár nyilatkozott a lemondás mel­lett, 167, a lemondás ellen és 85/ fentartással a lemondás mellett. Az 1010 tanár között, akik feltétel nélkül a lemondás mellett nyilatkoz­tak. 63 igazgató van. Hosszabb vita után elhatározták, hogy május hó 21-én, az összes kö­zépiskolai tanárok beadják lemondás sukat és junius 1-én lépnek ki a szolgálatból, miután erre a hónapra már felvették a fizetésüket. Azok a tanárok, akik 30 évnél to­vább szolgálnak, nyugdíjazásukat kérik. Radicsék beográdi tárgyalásai kedvei® eredménnyel végződtek A kormány katlanáé teljesíteni a Radics-párt követeléseinek nary részét" —- A kiküldöttek visszaérkeztek Zagrefoha Radios kiküldötteinek beográdi tárgyalásai vasárnap befejeződtek és az eddig kiszivárgott hírek sze­rint a legjobb eredménnyel jártak. Hivatalosan ugyan még nern^ nyilat­koznak a tárgyalások eredményéről, azonban beavatott politikai körök­ben már tudni vélik, hogy a kor­mány Radicsék kívánságait nagy­részben hajlandó teljesíteni. Vasárnap délelőtt minisztertanács volt, amelyen elsősorban a rokkant- és tísztviselőkérdésröl tárgyaltak, majd szóba került Radios delegátu­sainak beográdi tárgyalása is és Pasics miniszterelnök, Jovanovics Ljuba és Vuicsics miniszterek refe­ráltak a tárgyalások anyagáról. A Pravda értesülése szerint Ra­dicsék azt követelik, hogy Horvát­országban és Szlavóniában a régi horvđt törvények szerint folytassák le a községi választásokat. További követelésük, hogv a kormány az al­kotmány értelmében proklamálja a polgárok teljes egyenlőséget. Végül azt kívánja a Radics-párt. hogy a kormány ismerje cl a Radics-párti képviselők mandátumait és úgy,* mint a .többi képviselőknek, a Ra­dics-párt képviselőinek Is adják meg az ingyen vasúti jegyet. Hogy a kormány ezekben a kér­désekben hogyan határozott, az niég nem került nylMnosstigr*» azonban különösen a vasúti szabadjegyek kérdésével a demokrata sajtó élén­ken foglalkozik és a lapok azt írják, hogy a Radics-párti képviselők a szabadjegyeket már meg is kapták. Radics megbízottai ugyanis vasár­nap tnár visszautaztak Zagrebba és nem váltottak vasúti jegyet és a' hozzájuk kérdéseket intéző újság­íróknak kijelentették, hogy arra már, nincs szükség, mert ez az ügy ren­dezve van. A tárgyalásokról vasárnap refe­ráltak a királynak is. Nincsics kül­ügyminiszter délelőtt jelent meg a királynál kihallgatáson és főleg kül­ügyi kérdésekről tett jelentést, dr. Pelest, a parlemnt elnökét pedig dél­­íután fogadta kihallgatáson a király »is meghallgatta jelentését a Radics­­párti kiküldöttekkel folytatott tár­gyalásokról, valamint a parlament kedden megtartandó ülésének elő­készítéséről. Zagrebi jelentés szerint a Radics­­párt két kiküldötte vasárnap vissza­érkezett Zagrebba és azonnal reíe­­jrált Radicsnak a beográdi tárgyalá­sok eredményéről, ami után Párt­­qülést hívtak egybe és azon is refe­ráltak a legújabb tárgyalásokról. Radics István újságírók elölt kijelen­tette, hogy nagyon meg van eléged­ve a tárgyalások eredményével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom