Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-27 / 140. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. május 27. Háromévi börtön kémkedésért Fötárgyalá3 a novisadi törvényszéken Novisadról jelentik: Stemerly Já­nos hódsági lakos 1921-ben többször utlevél nélkül átment Magyarország­ba. 1921 augusztusában egy ilyen ki­rándulás alkalmával Qákovónál a határcsendőrség elfogta és mint kémgyanust átadták a novisadi ügyészségnek. Stemerly ellen az volt a vád. hogy minden alkalommal, amikor Magyarországba ment, ka­tonai vonatkozású adatokat igyeke­zett megszerezni és a Délvidéki Li­gához juttatni, amellyel állandó ösz­­szeköttetésben volt. Akkor is. amikor a Károly ex-király az ismeretes puccsot megkísérelte és itt katonai intézkedések történtek, szintén kato­nai természetű hiteket vitt Magyar­­országra. Amikor letartóztatták, beismerte, hogy kémkedett. A főtárgyalást szombaton tartották meg ebben az ügyben a novisadi tör­vényszék előtt Stamerly a főtárgyaláson tagadta a vádat és azzal védekezett, hogy amig elfogták, állandóan Baranyá­ban tartózkodott és az egész meg­szállás ideje alatt nem hagyta el la­kóhelyét. amely Villány környékén volt. Később ismerősök megbízásából .pénzt vitt át egyeseknek Magyaror­szágba. Egyszer, ilyen alkalommal Magyarországon kémkedés gyanúja miatt letartóztatták, pénzét elvették és egy ideig fogva tartották. Azután — mivel nem volt ellene bizonyíték — szabadon bocsájtották. Amikor haza akart jönni, akkor fogták el a határon. A kihallgatott tanuk terhelőén val­lottak. A bíróság a vádlottat bűnös­nek mondotta ki és három évi bör­tönre ítélte. A zeistai ej képviselőtestület A kiszélesített tanács tagjai elfogadták a kinevezést Az egyik suboticai napilap vasár­napi keltezésű, szombaton megjele­nő számában sentai jelentés alapján közölte, hogy a belügyminisztérium által újonnan kinevezett városi kép­viselőtestületi tagok nagy része nem fogadta el a kinevezést, mert sérel­mezik, hogy nem választás, hanem kinevezés folytán kerültek be a ki­szélesített tanácsba és sok olyan képviselőt neveztek ki, akiket nem tartanak alkalmasoknak a város ügyeinek intézésére. Ezzel a hirrel szemben Scntárói azt jelentik, hogy az újonnan kine­vezett képviselők, számszerint öt­­venen elíogadták a kinevezést és senki sem utasította azt vissza. Az uj képviselők névsora a következő: Dr. Aradszki Iván ügyvéd. Bábin Szvetozár földbirtokos. Bukovác Bránkó igazgató, Vukov Vláda íölcl­­birtokos, Gyorgyevics Szlobodán fő­szolgabíró, Kragujevics Zsárkó föld­­birtokos, Lolin Milivoj közjegyző, 'dr. Ludaics Milos ügyvéd, Mrkobrád György városi tisztviselő, Páics Szlávkó iparos, Rákics Márké ke­reskedő, Tomity Jován földbirtokos, dr. Glückszáll Andor orvos, König Vilmos kereskedő, dr. Lobi Nándor ügyvéd, Rozer József kereskedő, Fischer Lipót kereskedő. Fischer Ármin kereskedő, dr. Hacker Kál­mán tanár, Pollák Sándor kereske­dő, Boroti Mihály földbirtokos. Ba­kai János kereskedő, Biró Kálmán gazdálkodó. Boros András földbirto­kos, Boros Péter földbirtokos, dr. Erdélyi István, Kincses Ferenc föld­­birtokos, Kiss Dezső Iparos, Katona Gergely iparos, Kurucz Menyhért földbirtokos, Kocsis. Péter íöídbir.to­kos, Miskei István földbirtokos, Pí­­szár Pál iparos, Papp Máté földbir­tokos, Puskás Sándor gazdaköri el­nök, Pólyák Lőrinc földbirtokos, Rudies János. Rudics Lőrinc föld­birtokos, dr. Répás Nándor ügyvéd, Szírilics Béla szolgabiró, Szorcsik Márton kereskedő, dr. Teleky Ist­ván tanár. Újházi Imre iparos, Fe­­renczy Pál kereskedő, Szorcsik Sándor földbirtokos, Forrai Ferenc iskolaigazgató, dr. Huszágh Nándor ügyvéd, Habrám Antal földbirtokos, Hevér János földbirtokos, Csoti Já­nos plébános, Stimperger István ipa­ros. Véres zavargások a Ruhr-'városokban Még mindig tart a terror Gelsenkirchenben Gelsenkirchenben a kommunista zavargások tovább tartanak. A rend­őrség. tűzoltóság és polgárőrség tel­jesen tehetetlen a kommunista túl­erővel szemben. A megszálló francia csávátok passzíve viselkednek és tét­lenül szemlélik az eseményeket. A zavargások csütörtökön este is folytatódtak. A sötétség beálltával megkezdődött a külvárosokban az üzletek kifosztása. A kommunista szervezetek tagjai több vendéglőbe benyomultak azon a cimen, hogy on. nan a polgárőrök rálőttek a tünte­tőkre és a helyiségek berendezését teljesen összerombolták. Az éjszdka idejére a kommunisták őrszolgálatot szerveztek, ami azonban nem zavar­ta a fosztogatókat munkájukban. Pénteken délelőtt a városi tanács együttes ülést tartott a munkások szabadszervezetével és a kommunis­ták képviselőivel, amelyen a főpol­gármester elnökölt. Arról tárgyaltak, hogy melyik csoport vegye át a vá­ros védelmezését és a hatalmat. A kommunisták ragaszkodtak a hata­lom átvételéhez, a többi pártok azon­ban tiltakoztak ellene, hogy a polgár­ságot a védekezéstől megfosszák. Megegyezés még nem jött létre. A tanácskozások alatt többezer fő­nyi tömeg gyűlt össze a városháza előtt, amely követelte a kommunis­ták uralmának elismerését. Délután a város belső részeiben megismét­lődtek a zavargások és a bányászo­kat megakadályozták abban, hogy a bányákba leszálljanak. A tűzoltókból és polgárságból megszervezett ön­kéntes védőcsapatok és a kommunis­ták között fegyverharcra került a sor és véres küzdelmek után a pol­gári csapatok kénytelenek voltak visszavonulni. Neukölnben a kommunista agitá­torok véres utcai zavargásokat idéz­tek elő és a csőcselék kifosztotta az élelmiszerüzleteket. A rendőrségnek elkeseredett küzdelmek után sikerült a rendet helyreállítani. Essenben a polgárság gyűlést tartott az esetle­ges kommunista zavargások elleni óvórendszabályok tárgyában. A szakszervezetekben a sztrájkmozgal­mak tovább terjednek. Angermundban az Anger folyó hidját ismeretlen tettesek felrobban­tották. A vasúti közlekedés emiatt megszakadt. A dortmundi kerületből is több za­vargásról érkezik jelentés. A Borus­sia-, Gemiánia- és Holland-tárnák­ban a zendülők erőszakosan kény­­szeritették a dolgozó munkásokat a tárnák elhagyására. A Borussia- és Zollern-tá mában a kommunisták megpróbálták a telefonvezetékeket Szétrombolni és kirabolták a raktá­rakat. A Dahlsbank-tárnát a kommu­nisták szintén megszállták. Csütör­tök dél óta itt is sztrájk van. Meg­szállták a Nagy Konstantin-tárna IÁ aknáját is. A kommunisták felvonu­lóban vannak az I. és IV. számit ak­nák felé. Bocliumba kommunista csapatok vonultak be, amelyek nyil­ván Gelsenkirchenből jöttek. Dortmundból jelentik: A langen­­dreeri kerületben valamennyi tárna munkássága sztrájkol. A német birodalmi kormány hiva­talosan kijelenti, hogy a nihrvidéki zavargások ellen nem tud fellépni, minthogy a franciák a megszállt te­rületek rendőrségéi feloszlatták. Az eseményekért emiatt a megszálló ha­tóságokra kénytelen a német kor­mány a felelősséget áthárítani. les űz szótöbbséggel megszavazza a javaslatot. így tehát a radikálispárt nagy része maga is a radikális városi vezetőség ellen szavazott és az egész vita lefo­lyásából. valamint a névszerint meg­ejtett szavazásból azt az érdekes tényt lehetett megállapítani, hogy a suboticai radikálispárton belül is mennyire eltérőek a vélemények és a pártnak lateiner- és általában intel­­lektuel tagjai mennyire szemben áll­nak a párthoz tartozó bunyevác­­gazda csoport felfogásával. Mint ez a vita is megmutatta, ez a két cso­­'port a városi politikában bármikor 1 kész felvenni a harcot egymás ellen. Megnyílik a forgalom a Subotica-Bácsalmás-i szakaszon Régi panasza a Subotica körül fekvő szállások lakosainak, hogy a Subotica- Bácsalmés-Baja-i vonalnak az ország te­rületén lévő szakaszán a bajai három­szög kiürítése óta szünetel a forgalom. Több ízben interveniáltak a szálláslakók emiatt a suboticai vasutigazgatóságnál, ahol a kérelmüknek helyt is adtak és azt továbbították is mindenkor a vasút­­ügyi minisztériumhoz, ott azonban a régóta húzódó ügy következetesen min­dig elakadt. Juries Marko suboticai képviselő — mint Beogradból jelentik — szombaton közbenjárt a közlekedésügyi miniszter­nél, ahol megsürgette a forgalom meg­indítását. A minisztériumban megígér­ték, hogy az ügyet a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálják és amennyiben lehetséges, a Subolica-Bácsalmás-Baja-i vonal kérdéses szakaszát átadják a for­­malomnak. wnm Elfogadták a szuboticai költségvetést A gazdák megszavazták a városi lakosság adóját Ssubotica város közgyűlése — Radikálisok a tanács ellen A szombati varost közgyűlés egyik egérdekesebb pontja a házbérfillér­­idó javaslata volt, amelynek tárgya­­ásánál — amint előrelátható volt — tévés és izgalmas vita fejlődött ki is a szenvedélyek hullámai a köz­gyűléseken olyan magasra csaptak, íogy az elnöklő Pletikoszits András Ír. főispán alig tudta a rendet íentar­­íani. A javaslatot, amelynek értelmében minden lakót és üzlet vagy műhely bérlőjét a bérösszeg arányában adóztatnának meg. Nedeljkovics Mi­­lutin pénzügyi tanácsos terjesztette a közgyűlés elé. Pletikoszits főispán kijelentette, hogy a javaslat megsza­vazását nem teszi pártkérdéssé és a kiszélesített tanács tagjainak meg­győződésére bízza, hogy a javasla­tot megszavazzák-e vagy nem. Az első felszólaló, aki a javaslat ellen foglal állást. Pendzsics György, a Danica cipőgyár igazgatója, radi­kális bizottsági tag. Eles kritika tár­gyává teszi a javaslatot, amely osz­tályodé jellegével bír és hangsúlyoz­za, hogy a tervezett házbéríilléradó elsősorban a szegény középosztályt sújtja, valamint a kereskedők és ipa­rosok érdekeit veszélyezteti. Utána dr. Manojlovics Viadiszláv a radikálispárt egyik elnöke hang­súlyozta. hogy minden olyan adót ellenez, amely csők bizonyos társa­dalmi osztályokat sujt és igy nem járul Hozzá ehhez a javaslathoz sem. Mivel azonban belátja, hogy a város kénytelen uj adókkal szaporítani jö­vedelmeit, azt indítványozza, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről és a tanács azt dolgozza át olyan ér­telemben. hogy az uj adó terhét a város minden adófizetője viselje. Pándzsics Mihály radikális ma­gyarázza ezután állandó közbeszó­lásoktól zavarva, hogy — bár keres­kedő — felszólalásával nem akarja a kereskedők érdekeit védeni, hanem a fogyasztóközönséget, mert a ke­reskedők úgyis áthárítják adóikat a közönségre. Ezt a kijelentést nagy derültség és élénk közbekiáltások özöne fogadta és Pándzsics csak ne­hezen fejezhette be szavait olykép pen. hogy az uj adónak mindenkire való kiterjesztését kivánja. Folytatódott a személyes szóüarc Vidákovics Antal, a radikálispárt bu­­nyevác-gazda tagjának felszólalása alatt, aki azt igyekezett bizonyítani, hogy nem volna igazságos, ha min­den adó a földműves-osztályt terhel­né. Hogy kimutassa, hogy a földmű­vesek a szegény néposztályt akarják védeni, indítványozza, hogy a tanács módosítsa oda javaslatát, hogy csak az 1000 dinárnál magasabb lakbért fizető bérlőket terhelje a házbérfillér­­adó. Katrinka István demokrata ugyan­csak a javaslat ellen szólal fel, majd dr. Pletikoszits András főispán-pol­gármester zárószavai után a közgyii-Béríbeadják Paücs-fürdőt Subotica májusi közgyűléséi Ple­tikoszits András dr. főispán-polgár­mester délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Előterjesztette a polgármesteri jelentést, amelyhez Tumbas Ferenc kereskedő szólalt fel, aki kifogásol­ta, hogy a földmivesiskola helyén lévő gazdaságot vezető városi ta­nácsnoknak 6000 dinár jutalmat utal? ki a város tanácsa. A városi költségvetést a kiszéle­sített tanács általánosságban vita nélkül elfogadta, a részletes vita fo­lyamán azonban dr. Manojlovics Já­nos a palicsi zárszámadással kap­­csolatban indítványozta, hogy a ta­nács vegye programmjába Palics­tiirdő bérbeadását, mert bár a város fejleszti Palicsot, nagyobb pénzcso­port hamarább tudná nagy fürdővé fejleszteni. A javaslatot a közgyű­lés elfogadta s az előkészületek el­végzésével a városi tanácsot bizta meg. Manojlovics János dr. indítvá­nyozta, hogy a város emelje fel d nyugdíjasok illetményeit is. Dimitri­­levies Bozsó támogatja az indít­ványt. Pletikoszits főispán kijelenti, hogy a város jelenleg nem emelhet?- a nyugdíjasok illetményeit, de nem- fog elzárkózni az elől, hogy esetről­­eseíre olyanoknak, akik teljesen munkaképtelenek, kegy dijat szavaz­zanak meg. A költségvetési vita folyamán Vi* dakovics Antal javasolja, hogy ezen­túl egy 10—12 tagú bizottság éven­­kint vegyen részt a költségvetés összeállításában. A javaslatot a köz­gyűlés elfogadta. Ezután a közgyűlés a tisztviselők természetbeni ellátásának a kérdé­sét tárgyalja a közgyűlés. A kiszé­lesített tanács erre a célra már meg­szavazott két millió dinárt, azonban a pénzügyminiszter nem hagyta jó­vá a határozatot, uj javaslat kidol­gozására utasította a városi taná­csot. Ezt az uj javaslatot a közgyű­lés egyhangúlag megszavazta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom