Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-03 / 118. szám

Ara egy és fél dinár BflCSMEGYE XXIV. évfolyam Sznbotica, CSÜTÖRTÖK 1923. május 3. 118. szám Megjelenik minden reggel, iiunep cián ás hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-5o, Szerkesztőség S-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár S2.LKHES2TÓSÉG: Lrclja Aíexaadra-uíica 4 szám alatt Eiedékivatah Kralja Alczandra-uüea 1 (Lslfcoch-palota) A béke kormánya A mai naptól kezdve uj kor­mány vette kezébe az ország kor­mányzását. Az uj kormány nem jelent uj minisztereket s voltaké­­pen uj kurzust sem jelent. A ko­rona arra az álláspontra helyez­kedett, hogy az a politika s azok a politikusok vigyék tovább az ország ügyeit, akik eddig ideig­lenes megbízással s egy konkrét feladattal megbízva kormányozták az országot. Azok a tárgyalások, amelyek a homogén radikális kormány kine­vezését megelőzték, még jobban rámutatnak az uj kormány kineve zésének jelentőségére, mint az uj kormánytagok személye. A vál­ság legutolsó fázisát a horvátok­­kai való tárgyalások megkezdése vezette be. Ezeket a tárgyaláso­kat ugyan — egyelőre — megza­varta a zagrebi nagygyűlés disz­­szonanciája : Radios hangjának és az elfogadott határozati javaslat rtak élessége a további tárgyalá­sok fonalát is elvágta. Ámde a radikális választási kormány utón a radikális munkakormány kine­vezése azt jelenti, hogy az állam­igazgatás legdöntőbb faktorai, a kormány — és kormányzati vál­ságot fölidéző horvát-szerb kérdés megoldása tekintetében szakitot tak a radikális-demokrata koalíció felfogásával, mely a horvát kér­désben a kíméletlenséget, a meg­alkuvásnélküliséget, a fegyveres erőszakot jelentette. A radikális pártnak nyilván más koncepciója van az ország legmélyebben gyö­kerező válságának megoldására, nemcsak ez, amelyik a csendő­rök szuronyaira van alapítva. Ezt a reménykedést a kormány kinevezését követő két jelenség is megerősíti. Az egyik: Pribi­­csevics harciriadója. Pribicsevics elszánt harcot hirdet a kormány ellen — az államegyság érdeké­ben. Ugylátszik, a demokraták minden olyan megoldást, mely a radikális párt a Radicsék között megteremtené a békét s ezáltal lehetővé tenné az ország nyu­godt kormányzását, ez államegy­ség elleni támadásnak készek te­kinteni. Az állam egységét csak a megegyezés biztosítja — mondja a józan belátás, a demokraták viszont az állatni egység legfőbb védelmében az állami egység el­leni támadást látnak. Úgy gon­doljuk azonban, anélkül, hogy ei akarnánk dönteni a radikális és demokraták közötti vitát, hogy az állami egységet aligha veszélyez­teti az a politika, amit Sándor király jóváhagy s Pasics képvi­sel. Pasicsről s a radikális párt­ról mindenkinek meg lehet a véleménye, de azt már mégsem hiheti senki, hogy — az állam ellensége. A másik jelenség, amiben biz tató tünetet látunk, a muzulmá­noknak s a klerikálisoknak eié­­güitsége. Mindkét frakció ma kö zei áll a Rađics-pnrthoz, amint — azt meg kel! mondani végre nyíl­tan — ószerbia kivételével min­denütt az országban nagy Radics­­szimpátia van. A magyarságnak Ra­dies mellett vagy Radios elleni ál­lásfoglalása tekintetében mi telje­sen osztjuk azt a felfogást, amit e hasábokon Gráber László dr. kifej­tett. A magyarságnem várhat semmi jót Rádióstól, Sorsának jobbraíor dulását várhatja azonban a mege­gyezés politikájától. Az a politika, amely Horvátországban jogok megadásával és engedményekkel akarja megnyerni a lelkeket, talán csak nem lesz annyira botor, hogy az ország'más részében terrorral és íerrorfiukkal, börtönnel és kan­­csukával, üldözéssel és elnyomás­sal kormányozzon. Az uj kormány kinevezése ta­lán alkonyát jelenti annak a po­litikának, amely hódítani akar s a hóditó jogán kívánta átalakítani az államot. Mi hisszük, hogy béke kormány jön, amely meghódítani akar, lelkeket felszabadítani és kibékíteni. Nem hódítani erőszak­kal, hanem meghódítani megér­téssel és áldozatokkal. Áldozatok­kal, amelyeket csak a szíik látó­körű sovinizmus lát áldozatoknak, de amelyek valóban az ország érdekeit és megbecsülését szol­gálják, mert az igazságot és e méltányossagot teszik az ország kormányzás pilléreivé. Nem tudjuk, hogy sikerül-e Radicscsal megegyezni, de a megegyezésre vonatkozó kezde­ményezés is mar egy lépés az áldozatok terén, amelyeket Beo­grad hoz Zagreb kedvéért. Nem lehetne-e egyúttal az ország nem szláv lakosaival is keresni a meg­­békülést, hogy a béke kormánya a béke korszakát is jelentse. Csütörtökön összeül a nemzetgyűlés Á demokraták éles támadásra készülnek — Ellentétek az igazoló bizottság megválasztása körű! — Az nj kormány letette az esküt Szerdán befejezést nyert a po­litikai válság a kormány esküté­telével. A kérdés egyelőre csak az, hogy mennyire fog menni az uj kormány a parlamentben és el tudja-e végezni feladatait. A kor­mány helyzete egyáltalán nem köny­­nyü, mert nagyon sokféle érdek­kel kell számolnia. Egyrészt a ra­dikális választók hangulata miatt nem tehet túlságosan sok enged­ményt a föderálista blokknak, viszont enélkül nem tudja a kle­rikálisok és muzulmánok támo­gatását megnyerni és igy ezeknek az igényeit ki kell elégíteni. De számolnia kell a kormánynak a dzsemjet és e német párt felté­teleivel is, mert ezeknek a pártok­nak támogatása nélkül nem lehet a parlament munkaképes, különösen azért, mert a demokraták a leg­szélsőbb ellenzéki szerep betöltésére határozták el magukat és már a parlament első ülésén is obstru­álni fognak. Nagyon jellemző erre Davido­vics Ljubának az a kijelentése, melyet szerdán a demokrata párt ülése után Korosec jelenlétében néhány újságíró előtt tett. D>vi~ dovics ugyanis kijelentette, hogy semmiképpen sem engedhető meg, hogy Horvátországban Radios ural­kodjék. Ő lesz az első, aki ez ellen forradalmat fog kezdeni. Ezt az ál­lamot —• mondta Davidovics — nem gummigolyókkal, hanem ólom­golyókkal teremtették meg és még van ágya és gépfegyver a belső el­lenségekkel szemben is. Nem kevésbbé harcias Pnbicse­vics Szveíozárnak ez a cikke, a mely a Beogradski Dnevnik csü­törtöki számában fog megjelenni. A cikkben Pribicsevics nagyon élesen támadja a kormányt és megállapítja, hogy ugyanazok a pártok, amelyek a Monarchiában ellenzékben voltak, most, a nem­zeti állam idején is újból ellen­zékbe szorultak. A klerikális- és f'ölúmüvespúrt egyelőre várakozó álláspontot fog­lal el. Folynak ugyan állandó bi zalmas megbeszélések a kormány­párti vezetőkkel, de hivatalos jel­legű tárgyalások nem voltak és a bizalmas megbeszélésekről sem­mit sem közölnek a nyilvános­sággal. A német párt a szerdai nap fo­lyamán állította föl első követelé­sét a kormánnyal szemben. Az igazoló-bizottságban a párt egy helyet követel a maga számára a radikális párttól, amit azonban a radikálisok visszautasítottak. Po­litikai körökben ennek az iníer­­mezzónak egyelőre nem tulajdo­nítanak nagyobb jelentőséget. Valamennyi politikai párt szer­dán előkészületeket tett a parla­ment csütörtöki ülésére, amely a demokraták éles ellenzéki maga­tartása miatt előreláthatólag nem a legsimábban fog lefolyni. Jelölések az igazoló bizottságba A radikáiispárt szerdán délelőtt tíz órakor ülést tartott, amelyen az igazoló bizottság nie gv ál osztásáról tárgyaltak. Elhatározták, hogy a ra­dikálispárt a választáson a dzsem- Ijettel közös listával vesz részt és arra számítanak, hogy ezt a listát a német Párt is támogatni fogja. Kö* zölték a német párt feltételeit, akik egy helyet kértek a saját számukra is, amit azonban a radikális klub el­utasított. Egyik képviselő indítványára ‘d radikálispárt elfogadta azt a javas­latot. hogy lehetőleg felkiáltással vá­lasszák meg a csütörtöki parlamenti ülésen a parlamenti igazoló-bizott­ságot és ebből a célból egyezzenek meg a többi pártokkal a bizottsági helyek elosztásáról. A javaslat sze­rint a bizottságban a radikálisok 12, a demokraták 4. a klerikálisok 2, a muzulmánok 2. a földmivesek pedig egy helyet kapnának. A radikális­­párt a bizottságba Gyuricsics Mar­kot. Petrovics Nasztázt, Kojics Dra­­gutint, Dragovics Milutint, Ranko­­vies Mihajlot. Setyer Kadics dervist, Kocics Vlajkot, Grgin Dusánt. Jova­­novics Vászát. Skakaijevics Risztát, Bakics Ljubát. Deszmica Urost, Mit­­rovlcs Dobrát és La lose vies. Jánosi jelölte. A radikálisokkal egyidőben a de­mokratapárt is ülést tartott, amelyen szintén megválasztották a párt je­löltjeit az igazoló bizottságba Pe­­csics Dragutm, Markovics Pero. Po­­povics Szvetiszláv és Vieder Mi­­ciszláv személyében. Ezután áttértek a politikai helyzet tárgyalására és elhatározták, hogy már a csütörtöki parlamenti ülésen a legélesebb ellen­zékbe mennek a kormánnyal szem­ben. Valószínűleg házszabály-vitát lógnak provokálni és szóvá teszik, hogy Reles Dusán ideiglenes házel­nök már az első ülésen megsértette a házszabályokat azzal, hogy más­napra nem hívta ülésre egybe a par­lamentet az igazoló bizottság meg­választására. amint azt a házszabá­lyok előírják. A klerikálispárt jelöltjei az igazoló bizottságba _ Hohnjec és Sukulee, a föidmivespárté Dimitrijevics Dula. a muzulmánoké pedig Kapetanovics. A radikálispárt indítványára Peles dr.. a képviselőház elnöke délután 4 órára összehívta a parlamenti klu­bok vezetőül, hogy megállapodjon velük az igazoló bizottság tagjainak jelölésére, hogy igy a választás köz­felkiáltással történhessék meg. Az ülésen azonban a demokraták maga­tartása miatt nem jött létre a meg­egyezés. Davidovics Ljuba ugyanis az ülésen kijelentette, hogy mivel a dzsmeljet nem képviseltette magát a tanácskozáson, kételkedik abban, hogy a dzsemljet a radikáiispárt lis­táját támogatja, ahogy azt a radiká­lisok állítják. Davidovics kijelentése után az ülés azonnal eredmény nél­kül szétoszlott, hogy a parlament csütörtöki ülésén nem felkiáltással, hanem listákkal fogják a választást megejteni, ami miatt az ülés nagyon viharosnak ígérkezik. Az uj kormány esküje Szerdán délelőtt a radikálispárt ülése után a kormány tagjai a miniszterelnökségre mentek, ahol rövid minisztertanács volt. Ezután átvonultak a királyi palotába, a hol az uralkodó kezébe letették a miniszteri esküt. Az uj kormány tagjai a követ­kezők : T

Next

/
Oldalképek
Tartalom