Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-10 / 125. szám
Lapunk mai száma 12 oldal — Ára egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1923. május 10. 125. szám Kcíjcleiúk minden reggel, ünnep tsSdn és bélfőn délben TELEFON SZÁI'I: Kiadóhivatal S-5S, SzerkssiíSség £-13 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár EZLRKESZTÍSÉGs Kralja Aieaancra-uliea 4 szám a!»t f (adóhivatalt Kralja ASczandra-ulica 1 (ielbach*palota) Gazdasági közeledés Azoknak a tárgyalásoknak, amelyek az SHS. királyság és Magyarország közti gazdasági kap* csolat megteremtését célul kitűző jugoszláv-megyar kamara loiáliitása iránt folynak, történelmi perspektívát ódnak az egyidejű események. A magyar miniszterelnök, Bethlen István gróf, a jóvátételi bizottság párisi ülésén a minap tartott beszédében hangsúlyozta azt, hogy Magyarországot a legbékésebb szándékok töltik el, hogy a szomszédáliamokkul meg nem zavarható jóviszonyban akar élni s a kisentant államaival szemben is teljesíteni fogja mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a trianoni szerződés konstiíuált s amelyek a békeszerződés rendelkezéseiből folynak. A minap megemlékeztünk arról, hogy a csehszlovákiai magyarság politikai pártjainak együttes vezérlőbizottsága ülést tartott, amelyen az egyesült magyar po litikai pártok azt a programmal tűzték ki, azt a föladatot válla! ták, hogy régi és uj hazájuk között a gazdasági kapcsolat összeköttetésének kiépítését minden tőlük telhető eszközzel siettetni fogják. Ez ez ügy nem Magyarország belügye, a gazdasági kapcsolat kiépítésének terve nemcsak az SHS. királyság kereskedőinek érdekében való. Évszázados politikai egységek elhatárolt jogterületei gazdasági egységekké is mélyültek. A törvényhozásnak, a kereskedelmi politikának azonossága, a külön vámterületek a gazdasági egységek határait vonták meg ott is, ahol a politikai egységek határai nem estek össze a termelési rend természeti határaival. A békeszerződések a politikai egységeket széttördelték, de a gazdasági egységek összefüggéseit csak meglazíthatták. Évtizedek szenvedése, nélkülözése, éhsége és mezítelen sége árén meg lehetne teremteni azt a helyzetet, hogy a politikai határok egyben a termelési rend határait is jelöljék, de a kifosztott és de rasztáit Közép-Európa népe el tudná-e még szenvedni a kísérletezések meddő kínjait. Közép-Európa népe békét akar, akárhogy pengetik is kardjukat hadvezérek, akármilyen kérlelhetetlenek is a politikusok s a gyűlölet akárhogy fújja is a bosszú riadóit szószékekről s a vezércikkek határairól. Az élet békéje nem tiltakozhatik az ellen, ha a szlávok földjét magyar ekékkel szántják föl, ha Budapestet cseh szén nel világítják, ha a romániai só és fa, a csehszlovákiai textiláru s az SHS. királyság állatállománya békén és akadályok nélkül jut el Közép-Európa minden fogyasztójához. A drágaság nem nemzeti sajátosság, nem faji jelleg, hanem nemzetközi epidémia. Ha a kiütéses tífusz, a pestis és az ázsiai kolera elleni védekezés módjaiban meg tudnak egyezni a kormányok, meg kell egyezniük a drágaság elleni küzdelem hadviselési módjában is. De amikor az áruk forgalmát, a természeti kincsek erejét, a munka produktumainak útját a gyűlölet jelsza vaival torlaszolják el, akkor egymással összekapaszkodva zuhan a nyomorúság szakadékéba, a drágaság örvényébe Közép-Európa sanyargatott népe. A gazdasági közeledést szükségképen a politikai közeledés követi, a politikai közeledés pedig jobban szolgálja a béke ügyét, mint valamennyi békeszerződés és a legtökéletesebben végrehaj tóit lefegyverzés. A gazdasági közeledés megteremtésének csak azok lehetnek az ellenségei, akik vámszedői a háborúnak és a nyomorúságnak. Átnyújtották az angol kormány jegyzékét a németeknek Lord Curzon és Baldwin nyilatkozata a német jóvátétel« jegyzékről Londonból jelentik: Az angol aisóhéz kedd délutáni ülésén Baldwin kincstári kancellár, mint a miniszterelnök helyettese, zsúfolt padsorok előtt megtette a nagy érdeklődéssel várt kormány nyilat kozatot Anglia állásfoglalásáról a német jóvátéieli jegyzékhez. A Ház hozzájárulását a leghívebben az tökrözteti vissza, hogy az ellenzéki vezérek Baldwin beszéde után lemondtak a szólás jogáról, hogy a kormánynyilatkozat ezzel is mini az angol nép egységes akaratának kifejezője essék latba. Baldwin beszédében elmondta, hogy az angol kormány nyomban a német jegyzék kézhezvétele után azt az álláspontot foglalta el, hogy a leghelyesebb eljárás az lenne, ha Anglia, Franciaország, Belgium és Olaszország közös jegyzékben válaszolna. Minthogy az angol kormány arról értesült, hogy néhány szövetséges hatalom arra az álláspontra helyezkedett, hogy kizárólag ők jogosultak a német jegyzék ama részére válaszolni, amely a ruhrvidéki eseményekre vonatkozik, az angol kormány késznek nyilai közölt arra, hogy hozzájárul ennek a kérdésnek az érdekeli hatalmak részéről való külön tárgyalásához. Ennek ellenére Franciaország és Belgium egy teljesen önálló választ szövegezett meg, amelynek szövegét szombaton közölték az angol kormánnyal. Az angol kormány nemcsak ennek a lépésnek szükségtelen elsiettetését sajnálja, hanem egyúttal egy kínálkozó alkalomnak az elmulasztását, amikor ismét közös okmányban hangsúlyozhatták volna az antant szolidaritásét. — A francia és a belga kormány elhatározása — folytatta a kincstárnok — nem oldja föl az angol kormányt ama kötelezettsége alól, hegy Németországgal tudassa, miképpen vélekedik az angol kormány a német jegyzékről. Az angol választ, mihelyt át nyújtották a német* kormánynak, nyomban közölni fogják a nyíl’ vánossággal. Az olasz kormány, amely elvileg teljesen egyetért az angol kormánnyal, ugyancsak külön jegyzékben válaszol a német kormánynak. I.ord Curzon külügyminiszter kedden délután az angol felsőházban fölolvasta a minisztertanács által megállapított angol kormánynyilatkozatot, amely lényegileg ugyanazokat tartalmazza, amiket Baldwin az algóházbsn kifejtett. A kormány-nyilatkozathoz a felsőház egyhangúlag hozzájárult. Elnapolták a francia kamara külügyi vitáját Párisból jelentik: A kamara kedden tartotta első ülését a húsvéti szünet után. A kamara 498 szavazattal 76 ellenében napirendi indítványt fogadott el, amelyben bizalmat szavaztak Poincarónak és a külügyi interpellációk vitáját elhalasztják. Franciaország hajlandó térgyűlni szövetségeseivel Berlinből jelentik : A rB. Z. cm Mittag“ jelenti Párisból: Mint a Petit Párisién közli, Saint Mulaire londoni francia nagykövet tudtára adta az angol kormánynak, hogy a francia kormány kész a szövetségesekkel eszmecserét folytatni a jóvátéieli kérdésről. Átnyújtották az angol jegyzéket Párisból jelentik: A külügyminisztériumban kedden este úgy tájékoztatták a sajtó képviselőit, hogy a kormány értesülése szerint Olaszország esetleg nem is fog válaszolni a német jegyzékre, mert hajlik efelé az álláspont felé, hogy a német javaslat csak Franciaországot és 'Belgiumot érinti s nincs semmi ok, hogy az egész jóvátételi kérdést minden nemzetközi vonatkozásában felszínre vessék. A „Times“ párisi tudósítójának arra a tegnapi jelentésére, hogy a brit kormány főleg azért küldi el Párisba a maga válaszjegyzékét, hogy így is egyengesse a tárgyalások útját, a Petit Párisién szerda reggel azt közli, hogy az angol jegyzék szövege már kecdm délután megérkezett a francia külügyminisztériumba. A legújabb londoni távirat szerint Stahmer londoni német nagyköveinek szerdán délután nyújtották át a brit kormány válaszát. A londoni német nagykövet már keddre várta a választ, de annak átnyujtása halasztást szenvedett, mert az angol kabinet megelőzőleg tisztában akart lenni az clasz állásponttal. ff «©? ÍOTQll A sziriai csapatmczđušaiok határ-védelemre szolgálnak Angora válaszjegyzéke a párisi kormányhoz Párisból jelentik: Megjött a külügyminisztériumba az angorai kormány válasza a francia jegyzékre, amelyben tiltakozás volt a sziriai határon végbemenő csapaímoztíulatok ellen. Úgy szól a válasz, hogy a csapatösszevonások nem lépik túl a határvédelemre szükséges katonai intézkedések mértékét, a párisi kormánymánynak tehát nincs oka aggódnia, de annál jogosabban panaszkodik a török kormány amiatt, hogy francia hadirepülőgépek az angorai egyezmény eüenére török területen keresztül repülnek. A külügyminisztériumban még nem döntöttek arrói, bogy mi lesz a további eljárás. Oroszország nem ina alá a tengerszoros-egyezményt Lausanneból jelentik: Izmod pasa kedden este hosszú ideig tanácskozott Worowszhy orosz szovjetdelegátussal, aki éjjeli tizenegy órakor aztán fogadta a sajtó képviselőit. Egy hírlapírónak arra a kérdésére, hogy a moszkvai kormány alá fogja-e irni a tengerszorosokról szóló egyezményt és részívcsz-e a további béketárgyalásokban, azt válaszolta, hogy ez a kérdés még nincs tisztázva, jelenleg azonban úgy áll, hogy Oroszország a jegyzéket nem írja alá és a békekonferenciától is távol tartja magát. Ha a tárgyalások során módosulni fog a konvenció, akkor a szovjetkormány, esetleg megváltoztatja elhatározását. Azt kérdezték azután a hírlapírók Worowszkytól, hogy elutazik-e Lansanneból, mire ő azt felelte, hogy most még semmiféle úti készülődést nem tesz, azonban egy napról a másikra uj utasítást kaphat Moszkvából.
