Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-06 / 121. szám
í 923. május 6. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. párt központja ezeket a követeléseket magáévá tette. A legszélesebbkörü autonómiát követelik, csak a hadsereg lenne közös és annak fentartásához a kvóta arányában járulnának hozzá. A nemzetiségi jogokat a kierikáiispárt a legteljesebb mértékben elismeri és azok megvalósítását programntjába vette. Vázlatosan ez az a kép. amelyet a tnuravidéki képviselőkkel folytatoít beszélgetésünk alatt az ottani állapotokról nyertünk. A képviselők a beszélgetés végén hangsúlyozták, hogy az ottani magyarság érdekeinek védelmét is kötelességüknek tekintik. Ezután hosszas vita következett, amelyen nem tudtak megegyezni. Miért is az elnöklő Rumbold javaslatára ezután a bizottság a javaslat fölötti határozathozatalt elhalasztotta. A bizottsági ülés lefolyását áiiaífL- ban rendkívül kritikusnak tartják, noha nem hiszik, hogy az értekezlet már most meghiúsulna. A törökök azért mutatkoznak olyan makacsoknak. mert számolnak azzal a körülménnyel, hogy a ióvátételi kérdésben a szövetségesek között egyenetlenség támad, míg a franciák már azért is kénytelenek elfoglalt álláspontjukhoz ragaszkodni, hogy a mostani kritikus pillanatban ne tanúsítsák a gyengeség jelei, ami nagyobb változásokat idézhetne elő. Ä nagyhatalmak visszautasították Németörszág ajánlatát A balgák kívánságára mcgszigoriíoííák a frasscia választ Válságban a második lausannei értekezlet A törőkők nem tSraek idegen igazságügyi tanácsadókat A lausannei értekezlet politikai bizottságának Sir Horace Rumbold elnöklete alatt pénteken tartott üiése meghozta a folytatólagos konferencia első nagy válságát. Ez alkalommá! is a Törökországban életbelépteíendő igazságügyi reformjavaslatokról volt szó, amelyek már a márciusi értekezletet felborulással fenyegették. Az ülés izgatott hangulatbán folyt le. végül azonban Montagna olasz kiküldött közvetítő formulát terjesztett elő. Montagna javaslata szerint Törökország kötelezi magát arra. hogy a külföldiek jogvédelmének biztosítására a semleges országokból igazságügyi tanácsadókat választ. akiket öt éven át a török igazságszolgáltatásban alkalmaznak és akiknek megadják azt a jogot, hogy Szmirnában és Konstantinápolyban ellenőrizzék a polgári és büntető igazságszolgáltatást. ízmed pasa a török küldöttség nevében határozottan visszautasította ennek a javaslatnak az elfogadását. tül. Ötödik nap, amikor ki akartam nyitni a szekrény ajtaját hagy a pokolgépet felhúzzam.' legnagyobb meglepetésemre nem működött a zár. Ez a körülmény rögtön fölkeltette gyanúmat Rosszat sejtve, habozás nélkül feltörtem a szekrényt Rémes látvány tárult szemem elé: a szekrény üreseti tátongott és a pokolgéppé előléptetett vekkernek hült helyét találtam. E hült helyen viszont egy cédula feküdt, amelyről figyelmesebb vizsgálat után megállapítottam, hogy zálogjegy egy ébresztőóráról. A fölfedezés némileg lehangolt. Sajnáltam a vekkert és dühös is voltam. Becsengettem a szobaasszonyt. — Koncsekné. az ébresztőórám megszökött. — közöltem vele röviden a tényállást. Biztosan az a gazember vitte cl! Semmi kétség Koncsekné a gazember megnevezés alatt a nagyon tisztességes fiatalembert értette. Bármennyire is fájlaltam a vekker eltűnését, a !akásadónőm hangjából kicsengő elkeseredés bizonyos vigasztaló derűvel töltött el. Határozottan mérsékelte, sut ellensúlyozta a vekker elvesztése felett érzett keserűségemet. Tehát a nagyon tisztességes fiatalember nemcsak engem károsított meg. hanem Koncseknét is? .Valószínű, mert máskülönben nem trazemberezné le. Biztonság okából azonban megkérdeztem: — Milyen gazemberről beszél? — Hát akinek kiadtam a nagyságos ur szobáját. Ne tessék érte haragudni... — Dehogynem — mondtam vidáman — hogyne haragudnék, megszöktette a vekkeremet. Akkor én mit szóljak? — fakadt ki Koncsekné. — Nekem a lányomat szöktette meg, mert nem tudott éjszaka aludni és egyszer hajnalban, amikor a vekker felzörgette, benyitott a lányom szobájába . . . igy ismerkedtek meg... — Úgy? — kérdeztem fokozott derűvel. És megbocsátottam Koncseknénak. Elvégre a nagyon tisztességes fiatalember az én vekkeremről itt hagyta a zálogcédulát. Az ő lányáról azonban nem. Parisból jelentik: A Petit Párisién értesülése szerint a francia és belga választ a német javaslatra előreláthatólag két napon beiül egyidejűleg át fogják nyújtani Parisban és Brüsszelben a nó.nct diplomáciai ügyvivőnek. Themis belga miniszter elnök és jasper belga külügyminiszter a brüsszeli francia követtől még pénteken reggel megkapta Poincaré miniszterelnök választervezetét, a melyet alaposan fontolóra vettek és megállapították, hogy az nemcsak teljesen fedi a belga kormány álláspontját, hanem bizonyos pontokban ficm megy elég messzire. Azt kívánta Theunis és Jasper, hogy a válaszban kellőképpen domborodjék ki a szövetséges és társult kormányoknak az a felfogása, hogy a német jegyzék ismételten elárulja Németország rosszindulatát és jobban ki kell emelni, hogy a német javaslatban foglalt ígéretek semmitmondók. Poincaré, a »Petii Párisién« értesülése szerint, készséggel téri eleget a belga kívánságnak. A módosított válasz rá fog mutatni arra a feltűnő ellentmondásra, hogy mig a néniét kormány egy helyen szállott területeken maga szervezte a passzív ellenállási, utób igyekezett úgy feltüntetni a dolgot, hogy a Ruhr-teriilet lakossága minden irányítás nélkül kezdte meg a passzív rezisztenciát. A válasz megemlíti, hogy a német javaslat megdönti és darabokra tépi a versaillesi szerződés több lényeges függelékét. Azt is kérték a belga miniszterek, hogy Poincaré mutasson rá pontosan, hogy a leszámítolási pénzművelet következtében az a húszmilliárd aranymárka, amit a német javaslat első részletként felajánl, tulajdonképpen 15 milliárd és WO millió aranymárkára zsugorodik össze. Paris és Brüsszel között létrejött a megegyezés a válaszra nézve és pénteken este már külön futár vitte meg Parisból Brüsszelbe Poincaré módosított szövegét. Mihelyt a brüsszeli kormány véglegesen hozzájárult a válaszjegyzék tervezetéhez, a francia külügyminisztérium azt haladéktalanul közölni fogja a többi szövetséges kormánnyal. Egyidejűleg juthatják el a választ Olaszország, Anglia, az Egyesült- Államok és Japán párisi nagyköveteinek kormányaikhoz való továbbítás céljából. minden félreértést kizáró módón elismerte jegyzékében, hogy a meg-Bethlen a jóvátétel! bizottság előtt A nagyánfáaí a magyar kérdésben alkalmazkodik a MsántáÉt kívánságaihoz A Nemzetközi Jóvátételt Bizottság’ előtt pénteken délelőtt jeient meg a párisi Hotel Astoriában gróf Bethlen István magyar miniszterelnök dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter kisé-' relében, hogy megtegye Magyarország gazdasági helyzetének szanálásara vonatkozó előterjesztéseit. A i jóvátétel! bizottság ülése, amelyet a' magyar ügy leíárgyalására szenteli* ötvennégy percig tartott. Az ülést Barthou, a .ióvátételi bizottság elnöke nyitotta meg. majd gróf Bethlen István miniszterelnök félórás beszédben feltárta a magyar gazdasá-; Ki helyzetet, ismertette azokat a rendszabályokat, amelyeket a magyar kormány a helyzet szanálására eddig tett. valamint azoknak az in- \ tézkedéseknek tervét, amelyeket a \ jövőben szándékozik életbe léptetni. § Kijelentette, hogy a magyar kor-1 many, ha a ióvátételi bizottság szűk-f ségesnek tartja, kész ezeknek a tér- j veknek részletes bemutatására. Kész I továbbá arra is, hogy a népszövetség pénzügyi bizottságával megbeszélő- j; sekeí kezdjen. Gróf Bethlen István beszéde után jj Káílay Tibor pénzügyminiszter szol- jj gált a bizottságnak felvilágosítások- { ka!. E két beszéd meghallgatása után f Barthou elnök köszönetét mondott a delegációnak és kijelentette, hogy a . magyar előterjesztéseket szükebb- j körű albizottság elé utalják. Ezzel az >. ülés véget ért. f Bethlen nyilatkozata ■ a paris; fogadtatásról ? A magyar miniszterelnök egyik1 budapesti lap párisi tudósítója előtt / kijelentette, hogy a magyar kikül-i dőttek a legjobb fogadtatásra találtak és mindenütt a legnagyobb jóakaratot és megértést tapasztalták. Arra a kérdésre hogy az utódállamok propagandája nem nehezitette-e meg a magyar delegáció helyzetét, Bethlen igy felelt: — Nem. Szó sincs arról, hogy ellenséges érzülettel viseltetnének irányunkban. Ellenkezően, a legkomolyabb készséget találtam arra vonatkozólag. hogy Magyarország gazdasági helyzetén változtassanak s hogy Magyarországot az újjáépítés utján megsegítsék. Nem tudom eléggé nyomatékosan és ismételten hangsúlyozni, hogy az antant őszintén kivdnia Magyarország gazdasági gyarapodását. Kijelentette Bethlen miniszterelnök továbbá azt is, hogy tárgyalásai folyamán politikai kérdések egyáltalán nem kerültek szóba és hogy a ióvátételi összeg meghatározásáról sem beszéltek: a magyar kiküldöttek csak külföldi kölcsön feltétlen szükségességét hangsúlyozták. Pénteken délután Bethlen miniszterelnök a p.árisi sajtó képviselőit fogadta: kifejtette előttük utazásának célját és kijelentette, hogy londoni útja után kész ismét megjelenni a ióvátételi bizottság előtt, hogy kifejtse pénzügyi orogramját, a kiadások megszorítását, a tisztviselők létszámának csökkentését és mindama kölcsönök segítségével kivihető rendszabályokat, amelyekkel megvalósíthatja az állami költségvetés egyensúlyba hozatalát. Magyarországnak szomszédaival való viszonyára vonatkozó kérdésekre kijelentette Bethlen, hogy kormánya semmiféle kalandos megoldásra néni gondol és a békés megoldás híve. A kisanianttól füge Magyarország sorsai Cabíogramme laptudósitó »Az an« tant dunamenti politikájának mérlege* citnü cikkében megállapítja., hogy Magyarország Franciaországé ban éiénk szimpátiának örvend éá annak a nézetének ad kifejezést, hogy szükség van a szerződések gazdasági klauzuláinak revíziójára. A jelentékenyebb párisi lapok ezzel szemben tartózkodóan Írnak Beth-I len látogatásárói. A Temps vezércikkben foglalkozik Magyarország pénzügyi nehézségeivel, amelyekről azt írja, hogy össze sem hasonlitha- i tók Ausztria ínséges helyzetével I Franciaország mielőtt állást fogial- I na a magyar kérdéssel szemben, érintkezést fog keresni Csehországgal, Jugoszláviával és Romániával és magatartását a kisantant nézetéhez fogja szabni. A főispán as elbocsátott bunyévác tisztviselőkről Elbocsátás helyett -— felfüggesztés A választások előtti napokban a várostól elbocsátott hét bunyévác tisztviselő felebbezése ügyében beállt fordulatról már beszámoltunk. Munkatársunk ebben az ügyben kérdést intézett Pletikoszits András dr. főispánhoz, aki pénteken este érkezett vissza Beogradból. A főispán a bunyévác tisztviselők föiebbezés^ ügyében a következőket mondotta: — Tény az. hogy a várostól elbocsátott hét bunyévác tisztviselő fölebbezése ügyében a belügyminiszter a legközelebb dönt. .4 döntés az elbocsátó határozat megváltoztatásával felfüggeszti a két bunyévác tisztviselőt és elrendeli ellenük a fegyelmi eljárás lefolytatását. Addig tehát, amíg a fegyelmi eljárást le nem folytatjuk, nem lehet szó arróK hogy a tisztviselők visszatérjenek állásukba, mert ez már csak a fegyelmi eljárás eredményétől függ. Bár a bunyevác-sokác-pártban — amely elvi kérdést provokál ebből az ügy bő, — azt remélik, hogy a belügyminiszter olyan értelemben fog dönteni, hogy az lehetővé teszi a bunyevác tisztviselőknek állásukba való visszahelyezését, értesülésünk szerint a párt mégis megnyugszik ebben az elintézésben is és be fogja várni a fegyelmi eljárás lefolytatását. jMajláth püspök beszéde ja bukaresti szenátusban ,* „Nem akarom Jiogy a politika szennyes I hullámai megfertőzzék az ártatlan gyermeki sziveket!“ \ A román all-otmányreform vitájával, I amelyet viharosabb fázisaiban uccai «őrtüzek ropogása kísért, sokat foglalkoztak a külföldi lapok is. Több speciálisan magyar vonatkozása is volt a vitának és a szenátusban már a javaslat S beterjesztésénél is exponálédoit a magyar kérdés. Eredetileg Bianu szenátor exponálta, aki támadást intézett gróf Mcjláth Gusztáv, erdélyi katolikus püspök ellen. A támadásra a püspök a következőket mondta: — Bianu szenátor ír engem, mint erdélyi római katolikus püspököt tett felelőssé a katolikus iskolák állítólagos irredentizmusáért és mert a Mariamim r.eveiő inté-et növendékei úgynevezett Bocskay-sapkát viselnek, úgy állította be, hogy irredentizmust tanítunk iskoláinkban. — A Bocskay-sapkát bevezet ük, mivel a közoktatásügyi miniszterivel formasapkák bevezetését kívánta. A sapkát bemutattuk az illetékes hatóságnak, a mely azt írásban jóváhagyta. Épp azért vezettük be a Bocskay-sapkát, .nort Bocskay Erdély egyik legjobb íeridclníe
