Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-31 / 144. szám
4. odal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. május 31. fordultak hozzá sorozatos visszaélések miatt és szóváteszi egy rendőrtisztviselő brutális viselkedését, aki több internáltat súlyosan bántalmazott. Rakovszky belügyminiszter válaszában hangsúlyozza, hogy a kormány szigorúan őrködik az internálótábor rendje felett, minden inzultusról értesül, de erről a sérelemről semmit sem tud. Kijelenti, hogy a mindinkább elharapódzó névtelen feljelentések tendenciózusak, legtöbbször rosszakaru egyénektől származnak. akik minden alap nélkül rémhíreket terjesztenek a zalaegerszegi állapotokról. Lachmann Andrásáét és magát Lachman:i Andrást is eltették láb alól. Megállapították, hogy Lachmannénál és Kövessnénél 10—12 millió korona Pénz volt és ennek megszerzésére irányultabüncselekmény. Ezenkivül a gyermeknek is volt két-három millió koronája özvegy Kövessnénél. A házkutatás alkalmával előkerült iratokból kiderült az is. hogy Lachmann Andrásné és a fiú számára Amerikából pénzküldeményeknek kellett érkezni. Gyanú van arra is, hogy az egész házeladási történet, mely szerint Kanozsayék állítólag 8 és fél milliÖ-ért megvásárolták Lachmannétól a villát, csak csalás volt és Lachmannénak. aki a szomszédoknak panaszkodott. hogy a pénzt még nem kapta meg, egyáltalán fej sem fizették a vételárat. hanem eltették láb alól. A rendőrség szerdán délben, bár csak közvetett bizonyítékok vannak, úgy Tóth Józsefet, mint Kanozsay Dezsőt és feleségét letartóztatta gyilkosság gyanúja alatt. Molnárt rablógyilkossággal vádolják. Kanozsay Dezsőt és Kanozsai Dezsőné bünrészességgel vádoltan került letartóztatásba. iiiimiiiiIiIIHWIIII lillililHIDIil'WIWIin A belügyminiszter kijelentésére a szocialisták oldalán óriási vihar tör kt a padokat verik és indulatos felkiáltások zugnak bele a szörnyű lármába: A megszállott német bánják és gyárak eladását javasolták a francia kamarában A világháború áldozata 1923-ban Egy suboticai fiatalember meg-crült, mert be kellett vonulnia Érti Jenő 23 éves suboticai kárpitossegéd 1923. év május hó 7-én vonult be katonának a szarajevói 15-ik gyalogezredhez. Körülbelül két héttel ezelőtt a banjalukai katonai parancsnokság értesítette a suboticai kerületi parancsnokságot, hogy Érti Jenő közkatona a banjalukai ezredhez vonult be, ahol az elmezavar tünetei mutatkoztak rajta és ezért visszaszállítják Suboticára. Érti Jenő ezelőtt tiz nappal érkezett meg Suboticára, ahol a katonaságtól ideiglenesen elbocsájtották és átadták a polgári hatóságoknak, megfigyelés végett. A polai tengerész — Bestiák mind, akik védik Zalaegerszeget! Erre viszont a kormánypárti oldalon zúdulnak fel harsány»— rendre! rendre! — kiáltások kíséretében Az elnök szavazást rendei el és negyvenegy szavazattal huszonhat ellen Rakovszky válaszát tudomásul veszik. Az eredmény kihirdetésekor a szociáldemokraták élénken tüntetnek és a zajos tumultusban az cinök az ülést bezárta. A Poincaré-kormánynak óriási többséggé! bizalmat szavaztak Párisból jelentik: A kamara kedden délután folytatta a ruhrvidéki megszállás költségeiről szóló hiteljavaslatok tárgyalását. Flandin baloldali radikális a vita során elmondott beszédében óva intette a kormányt attól, hogy hozzájáruljon újabb szövetségesközi konferenciák megtartásához, mert azt a tanulságot szerezték, hogy Franciaország az előzőleg megtartott értekezletek révén sok időt és pénzt veszített. Flandin azt javasolta, hogy meddő konferenciák helyett inkább ahhoz a módszerhez folyamodjanak, bogy a jóvátételt számla javára adják el a Németországban megszállott bányákat és gyári vállalatokat. Franciaország a vevőknek biztosíthatná a megvásárolt értékeknek zavartalan birtoklását. A szónok e szavainál Poincaré közbeszólt: — Gyönyörű kilátásai vöt iának az efajta eladásoknak! Flandin után Tardieux emelkedett szólásra és mondott éles bírálatot Poincaré politikájáról, akinek sze-Fontos tanúvallomások a rákosszeiúmyhályi hüaiigyfeer. Az a gyanú, hogy három ember holttestéi: ásták el a gyilkosok Budapestről jelentik: Mint röviden már jelentettük. Rákosszentmihályon a János-utca 52. számú házban a kertben ásás közben egy leeinkelt bádogdobozban egy tizenliatéves iüu holttestét találták, akiről kiderült, hogy a ház volt tulajdonosának. Lachmann Andrásnénak az unokája. Kövess Gyula. A holttest fején lőtt seb nyomai láthatók. A nyomozás megállapította, hogy a házat Lachmit :n Andrásné Molnár Tóth József rákosszcnímihályi és Kanozsay Dezső budapesti kereskedőknek adta el, ami után úgy az öregasszony, mint unokája hamar eltűntek. Akkoriban az a hir terjedt el, hogy Amerikába mentek ki. Most azonban a gyanú azonnal a két vevő ellen irányult, Kanozsayt le is tartóztatták. Molnár Tóth József azonban megszökött, de még kedden Rákoscsabán a kukoricásban sikerült elfogni. Úgy ő, mint Kanozsay tagadják, hogy részük lenne a gyilkosságban. A rendőrség szerdán délben házkutatást tartott Kanozsay lakásán, majd újra kihallgatták. Kanozsay elmondta, hogy körülbelül február 15-ike és 16-ika között Molnár Tóth azzal az ötlettel jött hozzá, hogy miután a házmesterlakást el akarják rekvirálni. ajánlja, hogy mentsék meg a lakást a rekvirálástól. ö magára vállalja, hogy a cementezett padlót feltöri. A padlót csakugyan fel is ásta. Kanozsay azt állítja, hogy neki fogalma sem^ volt róla, mi célból ásott Molnár Tóth a lakás padlózata alatt. Nem sokkal azelőtt csakugyan vitt haza Molnár Tóth József bádoglapokat, kalapált és dolgozott azokon a különszobában. de hogy mit csinált velük, arról neki sejtelme sincsen. Molnár Tóth Józsefre terhelő még, hogy a rendőrség megállapítása szerint Kövess lövése önműködő Browning-pisztolyból származik és Molnár Tóth felesége azt vallja, hogv az urának volt ilyen revolvere. Súlyosan terhelő vallomást tettek Molnáréi: szomszédai is szerdán délelőtt, akiknek az a gyanújuk, hogy nemcsak Kövess Gyulát, hanem édesanyját, özvegy Kövessnét — akinek Molnár Tóth hónapokon keresztül udvarolt — Kövessnének édesanyját, mére vetette, hogy a ruhrvidéki megszállást sem politikailag, sem gazdaságilag nem készítette elő és túlságos gyengeséget tanúsított az egész akció során. Poincaré: Buktassa meg hát a kotmányi! Tardieux a megszálló parancsnokság egységes vezetésének a hiányát is hibáztatta és Degoutte tábornok rendelkezéseit elkésettnek mondotta. Poincaré: Igazolja esetek fölsorolásával ezt az állítást! Tardieux: Az ön hivatali szobájában ezt is megteszem! Poincaré válaszában igyekezett Tardieux érveit megerőtleniteni. A miniszterelnök többek között rámutatott arra, hogy már négy hónapja életbeléptették az ostromállapotot a megszállott területen és a francia eljárás erélyességét igazolja Schlageter kivégzése, valamint a német támadók agyonlövetése. A kamara Poincaré beszéde után 505 szavazattal 67 ellenében megszavazta a hiteljavaslatokat és ezzel kifejezte a kormány iránti bizalmát. A mayerlingi tragédia aktái Erzsébet királynő közölte Yecsera bárónővel leánya halálhíré. A mayerlingi dráma lefolyását ismertető közlemények részletesen ismertetik, hogyan igyekezte előkeriteni Vetsera Helén bárónő eltűnt leányát. A rendőrfőnök, akinek bejelentette az eltűnést, majd pedig Taaife gróf miniszterelnök nem merjék elrendelni a mayerlingi vadászkastély átkutatását, de arra sem mertek vállalkozni, hogy Ferenc Józseffel közöljék az esetet, addig, a m’g semmi konkrét bizonyíték nincs a kezükben. A miniszterelnök azt a íajiáesot adta a bárónőnek, hogy forduljon egyenesen Erzsébet királynéhoz: —- Helyesen tette volna, ha mindjárt a királyné őfelségéhez megy, akivel különben is rokonságban van. A királyné az egyetlen, aki. feltéve, hogy a gyanú igazolt, befolyással lehetett volna a fiára s ö az egyetlen, akinek Rudolf trónörökös feltétlenül megmondta volna az igazat. Majd igy folytatta: — Ma estére különben feltétlenül megtudok valamit. Ha a trónörökös nem jön be az udvari ebédre, az ísp oly gyanús, mintha bejön és ebéd után rögtön megint kimegy Mayerlingbe. Akkor mindenesetre történt valami s akkor kiküldőm detektivfőnökömet a vadászkastélyba, bár feltétlenül kellemetlen nekem, hogy ilyen ügyet rá kell bíznom. Másnap reggel a báróné olyan bizonyíték birtokába került, amely biztos jele volt annak, hogy leánya és a trónörökös közt valami történt, közvetlen utána már azt is megtudta, hogy a viszony rettenetes véget is ért. Január 3Q-án reggel ugyanis levelet kapott Larisch grófnétól, aki ! közben visszautazott Pardubitzba, a nélkül, hogy a reábizott leány sorsa iránt tovább érdeklődött volna. A grófné levele csak két sor volt, mindössze ennyi: »Az acél cigarettatárca i sohase volt az enyém.« Most már a báróné megtette azt, tami feltétlenül anyai kötelességévé i lett. _ mihelyt megdönthetetlen bizonyíték jutott a kezébe. A grófné levelével a kezében rögtön a Bnrgba sietett s Ferenczy Idánál jelentkezeti. a királyné udvarból gyénél. Ferenczy Idát, aki már tudott a Taaffe gróffal való beszélgetésről, arra kérte a báróné. eszközölje ki. hogy Erzsébet királyné fogadja. Könyörögni akar a királynénak tudná meg Rudolf trónörököstől, hogy hol van a leánya, hogy minden föltiinés és Botrány nélkül hazavihesse. Már késő volt. Ferenczy Ida igy felelt: — Hisz ez lehetetlen! Hiszen már mindenki tudja. Künn vannak mind a ketten . . . A báróné nem értette teljesen. Újra könyörgött:-A felséges asszony akármikor beszélhet vele. Erre akarom csak megkérni . . . Egy-két pillanat múlva a szobába lépett Erzsébet királyné, ö mondta el néhány szóval, hogy mind a ketten meghaltak. A rettenetes hir, a borzalmas katasztrófa olyan lesújtó hatással volt a bárónéra, hogy egy szót se tudott szólani. Senkitől még csak azt se kérdezte, hogyan történt, mj történt, mi volt a reítenes vég igazi oka. Szótalanul támolygott ki a hatalmas Burgból s,, -Érti Jenő 23 éves kárpitossegéd elbocsájtott katona a világháború áldozata. 1917-ben vonult be katonának a haditengerészethez Polába. Két hónapig a poiai kikötőben az Adria iskolahajón teljesített szolgálatot. Nehéz, terhes, élete volt itt. A szolgálat megviselte szervezetét. A polai tengerész lázadás még jobban fölzaklatta Érti idegeit. Kezdett a szökés tervével foglalkozni. Nem akart a háborúba menni, mert irtózott a vértől. 1918-ban leszerelt és visszakerült Suboticára. Betegsége idehaza komolyabbra fordult úgy, hogy hozzátartozói orvoshoz vitték. Dr. Török Béla kezelte a beteget hosszú ideig. Több évi kezelés után Érti állapota teljesen megjavult. dolgozott, nyugodt volt, betegségének semmi nyoma sem látszott rajta. A bibliás ember és a menyasszony jelölt Érti Jenő ezelőtt három évvel nősülésre szánta magát el. Menyasszonya is volt már, akit naponként meglátogatott. Ugyanabban a házban, ahol menyaszszonya szülei laktak, tartotta gyülekezetét a bibliás szekta, melynek összejövetelein Érti kezdett rendszeresen résztvenni. Szülei féltek, hogy a nemrég kígyógyitott fiukat megzavarják az uj szekta tanai. De már késő volt, Érti megismerte az uj vallást, megtudta azt, hogy tiltja a vallásuk fegyvert fogni és ő is követője lett ennek a tanításnak. Időközben 1922-ben sorozásra kellett mennie. Irtózott a fegyveres szolgálattól. nem akart fegyvert fogni és mindent elkövetett, hogy megszabaduljon a katonaélet elől. Megspórolt pénzén, mintegy harmincezer koronán szőlőt vett a Halasi szőlőkben, abban a reményben, hogy mint szőlőtulajdonost felmentik. Érti Jenőt azonban nem mentették fel. Május 3-án kellett volna bevonulnia a szarajevói ezredhez. Amikor látta, hogy be kell vonulni, betegsége ismét kiújult. Eltelt harmadika és az elmebeteg Érti nem utazott el. Szülei, amikor látták, hogy az elmezavar tünetei újból mutatkoztak rajta, kérvényt adtak be a kerületi katonai parancsnoksághoz. hogy Érti Jenőt vizsgálják meg, mert beteg. A kerületi parancsnokság kötelezte arra, hogy május 7-én vonuljon be. Egy ujoncosztaggal indult el Szarajevó felé. Útközben azonban már észrevették, hogy nem normális. Az egyik katona elcsalta ai pénzét azzal hogy az útiköltségre kell. Brodban leszállt a vonatról teljesen öntudatlan állapotban és egy másik vonatba szállt fel, amelyik Banjalukára vitte. Ott jelentkezett a katonaságnál, azonban nem akartak tudomást venni róla, nem volt rajta az újoncok listáján. Hetekig csavargóit a városban pénz, élelmiszer nélkül, majd a katonaságnál, ahol naponként megjelent, követelni kezdte, hogy osszák be szolgálatra. Az 1 ezrednél feltűnt gyanús viselkedése, or' vosi vizsgálatra vitték, ahol kitűnt, hogy I elmebajos, mire visszaszállították Su|boticára. Irodalmi matiné a háztetőn j A Ziataricseva-ucca 6. szám alatt lakinak Ertiék. A beteg embert hazaszállították, ahol állandóan ügyelni kellett ráj
