Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-29 / 142. szám

1923. május 29. BÁCSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal. hordott, elvesztett egy szafirt. Azt mondta, hogy ez szerencsétlenséget hoz rá. A karperecről később kide­rült hegy a trónörököstől kapta ajándékba, de ő mindig azt mondta, hogy Larisch grófné ajándékozta neki. A szafir megkerült. A nagykövet­ségen megtalálták és hazaküldték. De ezt Mary nem tudta meg soha. Akkor már mindörökre elhagyta a szülei házat. Kirabolták a sombor! törvényszék pénztárát Hatvanezer dinárt vittek e! a betörök Vasárnap délután ismeretlen tette­sek vakmerő módon betörtek a som­bori törvényszék helyiségeibe, feltör­ték a törvényszék pénztárát és az ott talált készpénzt magukkal vitték. A törvényszék helyiségei a várme­gyeház bal szárnyában vannak elhe­lyezve. ahol a bíróság pénzkészletét az első emelet második szobájában, Dobranov Steván irodaigazgató he­lyiségében. falhoz erősített vaskazet­tában tartják, amely Wertheim-la* katta! van lezárva. Ide dr. Puskás Lajos tanácselnök szobáján keresz­tül lehet bejutni, amelynek a kulcsait éppúgy, mint a többi helyiségekét, olyan helyre szokták távozás utáii elhelyezni, amelyet csak a hivatal tagjai ismertek. , „ Vasárnap délután, amikor senki sem tartózkodott a törvényszéken, ismeretlen tettesek a szobakulcsokat elvitték helyéről, bementek a pénz­társzobába és ott megkísérelték a vaskazetta feltörését. A vésővel és fúróval azonban nem boldogultak, mire a lakotot leverték. A pénztárból azután annak egész tartalmát, mint­egy hatvanezer dinárt elvitték, a kasszában talált iratokat pedig szét­szórták. A jelek szerint a betörők hosszú ideig zavartalanul dolgozhat­tak. A betörést csak hétfőn reggel vették észre, amikor a törvényszék tagjai hivatalukba bementek. A jelek szerint a betörést a helyi viszonyokkal ismerős személyek kö­vethették el. Megőrüli a budapesti spanyol fokonzii! Élet-halál harc az ötödik-emeleti hotel-szobában Budapestről jelentik: A budapesti diplomáciai testületet néhány nap óta nagy izgalomban tartja Jacobe Moreno Rosales, magyarországi spanyol főkonzul megrendítő tragé diája. A fiatal, alig 38 esztendős spa­nyol ^diplomatán ugyanis múlt hét szerdáján hirtelen elmezavar jelei mutatkoztak, szerdán csütörtökre virradó éjjel csak súlyos erőfeszíté­sekkel tudták barátai megakadályoz­ni. hogy kárt ne tegyen magában, csütörtök reggel pedig be kellett számtani a Schwartzer-szanatórium­­bm Jacobe Moreno Rosales spanyol főkonzul mult év nyarán került Bu­dapestre. Kiváló diplomata volt. Csak a múlt hét szerdáján tűnt föl először különös magaviseleté hiva­talának tisztviselői előtt és miután látták, hogy valami baja van. egyi­kük szállóbeli lakására kisérte és vele töltötte az éjszakát. A szálló szobájában sem akart le­csillapodni a fiatal diplomata, akin mindinkább visszatükröződtek az el­mezavar tünetei. Órák hosszat járt föl és alá ötödik emeleti szobájában. Inkább önmagához beszélve, uta­zást emlegetett, majd hirtelen levet­kőzött és végigterült a padozaton. Azután ismét fölugrott és a balkonra akart kimenni. A vele lévő köveiségi titkár elébe ugrott és formális birkó­zás folyt le ekkor néhány perc alatt a beteg főkonzul és az őrködő követ­­ségi titkár közölt. A főkonzult küz­delmes percek után sikerült megfé­kezni. Csütörtökön korán reggel a követségi titkár cselhez folyamodott, zárt autótaxit hozatott s vidáman az autóba hívta az elborult elméjű fő­konzult azzal, hogy a pályaudvarra akarja kisérni. Az autón azután a Schwartzer­­szanatóriumba szállították a szeren­csétlen főkonzult. A szanatóriumban megkülönbözte­tett figyelemmel kezelik a tragikus sorsú spanyol diplomatát. Ötven milliárd az uj német ajánlat A német kormány elkészítette az uj jóvátétel! javaslatot Berlini jelentések szerint a né­met politikai körökben nagyon kedvező hatást és bizakodó hen­­gulatot keltett a nagyipar hatá­­rozata a jóvátételi garanciák el­vállalásáról. A centrum, a német néppárt és demokratapárt vezetői megbeszéléseket folytattak ebben a tárgyban és megállapították, hogy az ipari szövetség jótállása s; eltelni fogja a Ruhr-kérdés meg­oldását és nagy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy a német birodalmat az egyre sulyosbbodó gazdasági helyzetből kiszabadítsák. A.merikai lapok berlini forrás­ból orról adnak hirt, hogy ű né­met kormány már elkészítette az uj jóvátételi tervezetet. Ebben a biro­dalmi kormány ütvén milliárd arany­márkát ajánl fel a szövetséges ha­talmaknak, amely harmincöt év alatt volna kifizetendő. A washingtoni kormány bízik abban, hogy ez az uj ajánlat ki fogja elégíteni a szövetségeseket. Annál is inkább remélhető ez, mert a legutóbbi, harmincmilliár­­dos ajánlat visszautasítása alkal­mával Anglia kormánya részéről félhivatalosan ötven miiliárdban állapította meg az elfogadható leg­alacsonyabb jóvátételi teljesít' ményt. Ugyanakkor, amikor Németor­szág az uj jóvátételi ajánlaton dolgozik, a francia kormány kez­deményező lépéseket tett London­ban, hogy Nődet tábornokot és n szövetséges katonai ellenőrző bizott­ságot utasítsák tevékenységük foly­tatására egész Németországban. Anglia részéről kijelentették, hogy a brit kormány nézete szerint n jelenlegi viszonyok között ez az intézkedés újabb veszedelmes inci­densekre adna alkalmat és ezért a terv megvalósítását nem tartja cél­ravezetőnek. Poincare igy kényte­len erről a tervről lemondani. Angol kölcsönről tárgya! Magyarország Angol és francia pénzemberek érkeztek Budapestre Budapestről jelentik: A napokban Pariiból és Londonból több bankár fog Budapestre érkezni, ahol egy hétig ma­radnak. Budapesten idözésük alatt a jóvátételi bizottság itteni missziójának adataiból és segítségével, másrészt a kormánnyal, a nagy pénzintézetekkel és egyéb vállalatokkal való közvetlen érint­kezés utján tanulmányozni fogják az or­szág pénzügyi- és közgazdasági hely­zetét. Az angol és francia pénzemberek azt akarják megállapítani, hogy milyen fel­tételek mellett volna lehetséges egy ki­sebb összegű, de kosszulejáratu font-köl­­csön folyósiiása. Ez a kölcsön a magyar korona ideiglenes stabilizálására szol­gálna és a magyar kormány ennek eset­leges fölhasználásával költségvetés de­ficitjének csökkentésére is gondol. Vasárnap már Budapestre érkezett Sir William Good, a bécsi jóvátételi bizottság volt elnöke, aki többizben hónapokon át volt már Magyarországon. Ismeretes, hogy Sir William Good hó­napokon át fáradozott azon, hogy a magyar kormánynak egy nagyobb kül­földi kölcsönt szerezzen. Bethlen ék kül­földi útja előtt is ennek a célnak a szolgálatában ment ki Párisba és a ió­­vátételi bizottságot Magyarország gazda­sági és pénzügyi viszonyairól tájékoz­tatta. A jóvátételi bizottság döntését ágyék­ként csütörtökön rendkivüli miniszter tanács fogja tárgyalni. Politikai körök­ben a jóvátételi bizottság határozatát Magyarország pénzügyi kibontakozása alapjául tekintik. Reménységet nyújt c tekintetben az a pozitív eredmény is, hogy Anglia és Olaszország minden bizonnyal támogatja Magyarországot és ennek nagy jelentőséget tulajdonítanak a kölcsön megszerzésében és felhaszná­lásának kérdésében. Bíznak abban is, hogy az angol sajtó meleg hangon párt­fogolja a külföldi kölcsön ügyében Ma­gyarországot. A Times szerint Bethlen­nek sikerült Magyarország gazdasági elszigetelődését megtörnie, úgy, hogy Magyarország ezáltal belekapcsolódott az európai politika életébe. A nagyhatalmak megfenyegették Görögországot Nem eagedik be a görög flottát a Dardanellákba Még mindig bizonytalan a lausannei egyezmény Hajszálon függött az újabb keleti váltaná háborús fenyegetését. háború, amikor a végső pillanatban Ez a fenyegetés megtette hatását. létrejött a megegyezés Görögország Venizelosz utasítást kapott Athénből| és Törökország közöit. Niég szom- az egyezmény elfogadására.. Izmed l baton úgy látszott, hogy Venizelosz nem meri magára vállalni a felelős­séget Karagacs átengedéséért és a béke-tárgyalások eredménytelenül fognak végződni, de ekkor a kulis­szák mögött a szövetséges főhatal­mak döntő lépésre határozták ma­gukat. Anélkül, hogy értesítették volna Izmed pasát, Athénben együt­tesen kijelentették a görög kor­mánynak, hogy a görög flottát nem engedik be a Dardanellákba, a török haderőket pedig nem fogják ckadá­­? lyozni abban, hogy bevonuljanak \Tráciába, ha Görögország valóra8fognak megfeledkezni Törökország: pasa Venizelosz beleegyező nyilat­kozata után kijelentette, hogy Tu Tökország beéri Karagacs átenge désével, amelyet mindig magának követelt, mint Drinápoly vasútállo­mását, de föl kell tennie a szövet­ségesekhez azt a kérdést, hogy azokra a nagy áldozatokra vaió te­kintettel, amiket Törökország most hoz, számithat-e a szövetséges fő­hatalmak jóindulatú támogatásúra pénzügyi téren. Az volt rá a válasz, hogy a pénzügyi kérdés független a területtől, de a szövetségesek nem ról, miután engedékenységet fanusi* tott. A törökök uj feltételek­hez kötik az egyezmény aláírását Vasárnap este Izmed pasa szemé­lyesen fölkereste a szövetséges fő­hatalmak képviselőit, sir Horace Rymboldot, Pellé tábornokot és Montagne olasz delegátust s arra kérte őket, hogy siettessék azoknak a fontos kérdéseknek megoldását, a melyek Törökország és a szövetsé­ges államok között még függőben vannak. Izmed pasa megjegyezte, kénytelen függővé tenni a létrejött görög-török egyezményhez való végleges hozzájárulását és a szerző­dés aláírását ezeknek a kérdéseknek tisztázásától teszi függővé. Ez a nyi­latkozat megdöbbentette a szövet­séges főhatalmak delegátusait, mert veszélyeztetve látják a nagynehezen létrejött egyezséget. A bolgárok aggodalmai Karagacs átengedése miatt Todorov bolgár delegátus sir Ha­­race Rumboldnak, mint a keleti, kon­ferencia területi bizottsága elnöké­nek jegyzéket küldött, amelyben ki­jelenti, hogy nem hangsúlyozhatja eléggé erősen, milyen nagy mérték­­bán károsítja Bulgária érdekeit, ha Karagacs a törököké lesz. Ez a területdtengedés távolról sem közömbös Bulgáriára nézve, hiszen olyan földről van szó, amelyet Bul­gária a neuillyi békeszerződés alap­ján a szövetséges hatalmaknak en­­gedett át s amelyen keresztül Bul­gária utat kaphatott volna az Aegei­­tengerhez. Meglepetéseket várnak a magyar belpolitikában Andrássy Gyula és Vázsasyi Vilmos nyilatkozatai Budapestről jelentik: Bethlen mi­niszterelnöknek ugyan minden törek­vése odairányul, hogy a közel négyj hétig tartó belpolitikai békességet to­vábbra is megőrizze, ennek ellenére azonban nehezen hihető, hogy a pár­tok néhány napig is megőrizzék nyu­galmukat. A helyzet ma olyan, ami­lyenre a magyar belső politikai élet­ben már régen volt példa. Politikai körök véleménye szerint rövidesen nagyarányú változások következhetnek be. Az egységes párt kebelén belül is régóta titkos harc: dúl. Már ezen a héten nyilvánvalóvá? lesz. vájjon milyen irányban történ­­nek eltolódások. A párt egyes frak­ciói között a legfőbb ütközőpont ;o földreformnovella. Nagyatádi és na őt támogató képviselők csoportja, élén Gömbös Gyulával, el van szán­va arra, hogy a földreformnovellát minden körülmények között törvény­­erőre emelteti. A politikai lehetetlen­ségek találkoznak a novella körük Az ellenzék, amely olyannyira sür­gette ennek a novellának tető alá jut­tatását, ezen a ponton találkozik a nagyatádi Szabó—Gömbös—Vlain­frakcióval. És senki sem tudja, mi­lyen álláspontra fog helyezkedni a novellával szemben — a miniszter­­elnök. A politikai helyzet bizonytalansá­gára jellemző gróf Andrássy Gyulád nak. a keresztény ellenzék vezérének az egyik hétfői budapesti lap munka­társa efőtt tett következő nyilatko­zata: — A politikai helyzetet rendkívül zavarosnak látom. Az az impr'esz­­szióm. hogy talán már a közeli na­pok meglepetést hoznak a belpoliti­kában. A parlament mai hangulata különben is olyan, hogy nem lehet tudni, mi fog történni holnap. Annyi mindenesetre máris megáliapiihatőii

Next

/
Oldalképek
Tartalom