Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-28 / 141. szám

XXIV. évfolyam Szubotica, HÉTFŐ 1923. május 28. 141. szám Ara egy és fél dinár Megjelenik minden reggel, ünnep után és héífan délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-53, Szerkesztőség £-13 Oőfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Áiexandra-itlica 4 szára alatt kiadóhivatal: Kralja Alexándra-ulica 1 (Lelbach-palota) Sok a béke Megkötötték a török-görög bé­két. Öt év óta — már nem is tud­juk — hányadik békének számit a lausannei okmány, amelyet a diplomácia haik szavú, titokzatos fezörjei szerkesztettek ismét össze közel egy évi tanácskozás után, amikor úgy Görögország, mint Kemal pasa domíniuma már ki­heverték a kisázsiai harcok vér­­veszteségeit és újra készen állnak a „si vis pacem, pera bellum" hires latin mondás igazolására. Európában — a múltkori ham­burgi kongresszuson — Bauer Ottó öt veszedelem-pontot állapí­tott meg. Az osztrák szocialista vezér tételéből ez alkalommal ki­maradt a Balkán déli része, a kis­­ázsiai partvidék, amely — amióta a világháború hivatalosan befeje­ződött — örök tűzfészke maradt a világnak és a világ rendjére ügyelő entente-politikának. És ki­maradt az, ami tulajdonképen a veszedelem-lehetőségek latolgatá­sakor elsősorban számit: kimarad­tak a békeokmányok. Nem mon­dunk« újat, amikor ho’mi rezigna­­cióval és keserű kedvvel úgy kor­rigáljuk Bauer Ottó tételét, hogy az az elszámlálhatatian béke, ami a diplomácia boszorkánykonyhá­jában készült e fergeteges idők­ben, — kilencszáztizenkilencben, húszban és huszonegyben, az a sok béke — papíron és szavak­ban — legfőbb oka annak, hogy ma még mindig békét kell csi­nálni Európában. A diplomácia egyszer már elrontotta a világ életét és most másodszor rontja el, csak meg kell látni, hogy sűrűsödtek a bajok, a veszedel­mek és háborús lehetőségek, ami­óta a békekötés divatját felkapták a politika mesteremberei. A világháború minden borzalma között maradt még legalább egy szó, egy reménysugár, egy bizta­tás, amely lelket vert az elcsüg­gedt emberiségbe, volt valami, amire érdemes volt várni: a béke. Hol van már ennek a varázsszó­nak ereje ? Ki hisz a sportszerűen űzött békekötési játékok után abban a megváltásban, amit ez a szó egyszer jelentett. Lejáratták a békét a diplomaták, politikusok és egyéb ellenségeink. Kevés sú­lyosabb tétel akad ennél a háború veszteségszámláján, hiszen az élet lehetőségeibe vetett hitétől fosz­tották meg a világot. Aki nem hisz maga az életében, a jövőjé­ben, az vegetálhat tovább, de — mint az egyszeri házasságközve­­titő mondotta, amikor szemrehá­nyást tettek neki, hogy a holtnak hazudott após él, még pedig az illavai fegyházban : — hát élet ez ? A világ uj megváltás, vagy leg­alább is uj jelszó után vágyódik A háború előtt minden lépésünk­nél éreztük a feszültséget, amely­nek ki kellett robbannia s vártuk az átalakulástól a megújhodást. A háború alatt a békét sóvárog­tuk. Ma keresve keressük, mi hoz jobb sorsot ránk. A középkor vallási reneszánszában, a nacio­nalizmusban mér csalódtunk s nem tudjuk, mi az uj jelszó. Kiraboltak bennünket először a háborúval, másodszor a békével. A kettőt nem is választja sok el egymástól. A békeszakácsok, mi­közben a szerződéseket koty­vasztják, háborúra gondolnak. A régi tételt mindenesetre nyugod­tan megfordíthatják ebben a íeje­­tetejére állított világban: „si vis bellum, para pacem." Aki háborút akar, kössön békeszerződéseket. Scotus Viator a szloveusikés magyarság vezetőké! Részletesen informálódott a szlovenszkói magyarság’ helyzetéről Scotus Viator, a nemzetiségi poli­tika ismert angol publicistája — mint Prágából jelentik —, a napok­ban érintkezésbe lépett a szlovensz­­kói magyar ellenzéki pártok veze­tőivel. Besztercebányai tartózkodá­sa alatt felkereste a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztőjét, Petrogelli Oszkárt, akivel hosszabb megbe­szélést folytatott a nemzetiségi ki­sebbségi kérdésről, a szlovenszkói ésruszinszkói magyarság jogi és politikai helyzetéről. Scotus Viator pár órával azután kereste fel Petro­­gellií, amikor ennek lakásán ház­kutatást tartottak egy kémkedési üggyel kapcsolatban, amelyben a csendőrség Petrogellit is gyanúsítja. Az angp! publicista a tanácsKozás után megígérte, hogy Losoncon is látogatást tesz az ellenzéki pártok vezetőinél. A látogatás az elmúlt hét péntek­jén meg is történt. Csotus Viatort dr.Szilassy Béla, a szövetkezett el­lenzéki pártok titkára, Tar ián Ödön, a szlovenszkói Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének elnöke, Oil­ier János dr ügyvéd és Kussy Lmil evangélikus lelkész fogadták. A tanácskozáson, amely közel három óráig tartott, Scotus Viatort részle­tesen informálták a szlovenszkói magyarság helyzetéről. Kifejtették előtte, hogy a magyarság Szlo­­venszkóbai nem élvezi azokat a nemzetiségi jogokat, amelyeket a békeszerződés számára biztosított. jvatokat soroltak fel ennek bizo­nyítására, amelyeket Scotus Viator följegyzett, mondván, hogy ezeket az adatokat a magyarság érdeké­ben akarja felhasználni. A tanács­kozás végén kijelentette Scotus Viator, hogy nem hive a bosszú po­litikájának. Losoncról Kassára ment az an­gol publicista, aki a magyarság kas­sai vezetőivel is tanácskozásokat kiván folytatni. Pünkösdi szünet a politikában Készülődés a parlamenti bizottságok megválasztására Beográdbói jelentik: A pünkösdi ünnepek miatt a politikai élet tel­jesen szünetel; a képviselők leg­nagyobb részben hazautaztak — Beográdbói. A pünkösdi szünet után mozgalmas napok fognak következni és különösen ez elé tekintenek n8gy várakozással kor­mánypárti körökben, hogy az el­lenzék hogyan viselkedik majd a parlamentben a parlamenti elnök­ség megválasztása miatt. A radi­kális-párti többség ugyanis — mint már jelentette a Bácsmegyei Napló — teljesen negligálta a többi pártokat és a parlament el­nökségét kizárólag a radikális­párt tagjaiból állította össze. Ez az eljárás úgy az európai orszá­gok parlamenti szokásaival, mint a szkupstina eddigi gyakorlatával ellenkezik. A parlament legközelebbi ülé­sén az egyes parlamenti bizott­ságok megválasztására kerül majd sor. A bizottságok megválasztá­sánál a többség nem ismételheti azt meg, amit a parlamenti el­nökség megválasztása alkalmával tett, mert a bizottságok tagjainak megválasztása arányos választási rendszer alapján történik. Ezáltal a többi pártok és igy különösen az ellenzéki pártok számítanak arra, hogy a bizottságokba sike­rül majd beválasztani jelöltjeiket. A kormány-párt készülődik már ennek megakadályozására és nem lehetetlen, hogy kompromissziu­­mot köt elsősorban a dzsemjjettel és a németpárítal, sőt az sem va­lószínűtlen, hogy megegyezik a klerikálisokkal és muzulmánokkal is. Ha a radikálisok ezeket a pár­tokat megnyerik maguknak, ab­ban az esetben az ellenzéki pár­tok kevés eséllyel nézhetnek a parlamenti bizottságok megválasz­tása elé. Politikai körökben a legnagyobb érdeklődés arra irányul, hogy Jo~ vanovics Ljubának a parlament el­nökévé való megválasztása foly­tán a megüresedett vallásügyi tár­cát kivel fogják betölteni. Ugyan­akkor megtörténik az uj földmive­­lési és kereskedelemügyi miniszter kinevezése is és politikai körök véleménye szerint még néhány mi­niszter ki fog válni a kormányból. Bár hétfőn az ünnep miatt alig néhány képviselő tartózkodik csak a pártklubokban, nincs kizárva, hogy Pasics még ma dönteni fog a kormányban eszlcözlendő személyi változások ügyében. Ä német Ipar kezességet vállalt a birodalom jóvátételt tartozásaiért Berlinből jelentik: A Deutsche Alig. Zeitung, amely mint Slinnes Hugó lapja, közeláll a nagyipar mér­tékadó köreihez, a következőket írja: A júvátételi kérdés döntő stádiumba jutott. A versaillesi szerződés szerint a német birodalom és német tarto­mányok vagyonukkal kezeskednek a versaillesi diktátumból eredő terhe­kért. Ezek a garanciák azonban nem elégségesek, a német magángazda­ságnak is pótgaranciát keli vállalnia. A birodalmi kormány kérésének en­gedve a néniét ipar most hajlandó­nak mutatkozott e pötgarantia elvál­lalására. A kezesség biztosítékai részletesen formulázva vannak, azon­ban mint értesülünk, a pótkezesség vállalása bizonyos feltételekkel vau összekötve. A birodalmi kancellár szombaton megkezdte tárgyalásait a birodalmi gyűlés pártvezéreivel az uj jegyzék megszövegezése ügyében. A berlini sajtó szerint Mac Kamiinak és Cecil Robert lordnak az angol kabinetbe való felvétele annak a jele, hogy az uj angol miniszterelnök a jóvátételi kérdés kezelésében nem egészen az eddigi irányt akarja követni. A ber­lini sajtó rámutat arra, hogy úgy Mac Kenna, mint Cecil Robert lord kifejezetten állást foglalt a jóvátételi probléma tekintetében. A Vossische Zeitung azt az ér­tesülést közli, hogy negativ ered­ménnyel járt a francia főparancs­noknál tett az a lépés, hogy en­gedje meg a Ruhr-vid.k veszélycz­­ieieit helyeire német védőrség vagy rendSrlisztviselök küldését Denvignes tábornok, akihez a kérelmet továb­bították, az engedélyt megtagadta. Grüiznei kiutasított kormányhatósági elnök képviselője szombaton ismét megjelent Degoulte tábornoknál és védőrendőrség kiküldésének enge­délyezését kérte. Brüsszeli jelentés szerint Jaspar külügyminiszter megbetegedése kö­vetkeztében a vasárnapra tervezett belga-francia összejövetelt pár nap­pal elhalasztották. A Westminster Gazette arról ad hirt, hogy a küszöbön álló francia­belga értekezletnek az a jelentősége, hogy Belgium kételkedni kezd benne, vájjon helyesen jár-e cl, ha támo­gatja a Ruhr-válialkozást. Hogy milyen veszélyessé lett a helyzet — írja a lap — úgy Franciaország, mint Németország számára, az kitűnik a ruhrvidéki kommunista fölkelés ga­rázdálkodásaiból. A franciák nem maradhatnak ismét semlegesek: vagy vállalatok kell a rend lieíyre állításáért a felelősséget a megszállt területen, vagy át kell hárítani ezt a felelősséget másokra. Lehetetlen, hogy Poincaré egyidőben egyrészt le akarion mondani azért, mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom