Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-27 / 140. szám

,1923. május 27. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 13, oldal Éjfélutáni ucca Az éjfélutáni uccáról profán szent­ségtörés lenne riportot írni. sóhaj­tozó betűkbe kalapálni ezt a túlzsú­folt, robbanni akaró, sok mondani­valót. vagy inyzsongitó pástétem­ként szervírozni irodalom-tálon az egyszerűbb koszthoz szokott olva­sónak. Az ucca éjfél után lélegzetű kezd, megnyilatkozik átitatva sok szentimentálizmussal, nyúlós hold­fénnyel és gerinccsikiandozó, hosz­­szu, 'puderos ujju csönddel. Az éjfél mindenütt más és más. Láttam sű­rű sötéíü, bakterjajos, félelmetes falusi uccukon, nádzsupos ereszek alatt bujkálni, elhagyott, magányos réteken, és láttam az éhség kórusá­val, fenséges gőggel vonulni át hida­kon, vizen, nádason és tornyos, gáz­­lámpás külvárosokban. Erről az éjfélutáni uccáról talán kár is kóstolót adni a publikumnak, étvágytalanul, ízetlenül csipegeti, akár ropogósra pirult cserebogár­sültet tennének elébe csemegeként, ami Kinában lehet lukszus a gur­­mandoknak, de mifelénk azért nem igen kérnek belőle. Az éjszakai ucca maga a lira, a dal és az újjáéledt modern romantika. Vagy inkább búvóhely, titkos templom, ahol kó­dorgó javíthatatlanok áldoznak a pogány, ledőlt lira oltárán. Illatos mosakodás a hangulatfürdőbcn, ilyenkor lemerülök, mint búvár a drága kagyló után és nem hallom az aratiycsörgést, a politika íarkas­­üvölíéseit. minden rossz, jaj. baj, vér égybeárad, csak béke úszik ve­tem fehér vitorlásként... A világ ködös szivaccsá nyúlva vonaglik, nyüzsög, mint roppant idegduc, pa­noptikum, játék, figurák, amit én háromezer, láb magasból, repülőgép hátán ülve, szórakozott áimélkou ás­sál bámulok. A lira méreg, narkózis, ellenség, de azért mégis jól esik bevallani éj­szakai kósza uccarováskor — a hold. a végtelen kék, csillagfoltos sátor, a tavasz, a fiatalság és a kétségbe­esett kiúttalanság súgja, mondja, parancsolja, — hogy kell, kel1 a líra, bágyadt mellékize a prüszkölő élet­ritmusnak. A régi romantika elsár­gult, • nemes - pergámenü recipé­jével hiába kopogtatunk az uj pati­kák ablakán. A háború utáni kultú­ra, pótlékcivilizáció és irodalmi anarchia — karöltve a spekulációval — gyilkos íüdővészként marta be magát a telivér testbe, barbárabbul, mint a kereszteshadak a szentföldi rablóhadjáraton, az őrült tempó el­lopta az éietes esszenciát, a Ura meghalt — zokogja Babits és rábo­rítja rimtclen vers-szemiedőjét a viaszarcu leányzóra. A nagy csőd után a skolasztikus, merev lira emancipálódott, sodorta az ismeret­len. félelmetes erejű áramlat, lett belőle vers prózában, próza versben, kiáltvány, plakát, cégtáblafelirat, az irodalmi viviszekcló körülmetélte és a bonyolult injekciók tönkregyógyi­­tották. Hervadt, sápadt üvegházi tenyészvirággá finomult, fakó ár­­nyéklilioinmá, gyermekek, einlék­­könyvirók, neuraszténiás, asszonyok és erősen optimista ifjú költők taliz­mánjává, pirosposztó, csaíakiáitás cs harcikürt a^dekadensek ellen. Az ucca nyitott könyv, verses­­könyv, bágyaíag, sirdogálós, szerel­ni etes szerető, lopva, éijel keresem fel, mint megrögzött ópiumszívó az ópiumtanyát és az ucca kináija ma­gát negédesen. Igen: a munka-iram, a romboló épités, a szavaló fittyeíhá­­nvás* mellett kell a Le 'Fleurs Du Mail — lett légyen az Baudelaire erotikus, okos révülése, vagy Ady sivalkodó, lédás, lélekharangos Pá­­rísthivása —, amelynek illata, ha ot­­kolónyos is, bódit, ingerel, serkent, szikkadt kétségbeesések mámor­lepedőjébe burkol, mint szemérmet­len asszony, áld feltakarja keblét, kóstolót ád egy ükőrös pohárkával a Létheből, bóduiásokat a fejiájditó józanság helyett, bőkezűen, pazarul, esztelenül, ami mégis ezerszer du­­sabb, gazdagabb ajándék, mint a legtökéletesebb asszony csókja, a milliomos reklámalamizsnája, vagy a féloldalas, tűzzel játszó soviniz­mus. harcias pupu alakulatainak ke­rek medállionjai ... I Az éjfélutáni ucca, akár a borgőz, t vagy lápon a köd, kéken megvirracl, I indigókékre szűrt reflektorfény a há- I zakón, az aszfalton, az égen és künt la szérűkön mór türelmetlenül, ösz­­szeíolyva sok éles szirénabugással, kukoritanak a frisstorku kakasok ... (T.)------ I mi Imir iwii I »I ----­Vasárnap a beogradi vurstliban A nagyvárosnak nemcsak a mú­zeumok, könyvtárak és színházak a jelzőlámpásai, hanem — a vurstli is. A népies szórakozások olcsó vására nélkül nincs nagyváros és ha Bri­tisch Muzeum az angol kultúra fok­mérője. akkor London népparkjai ugyanannyira gyűjtőhelyei az angol nép jókedvének és ötleteinek; ha a Burgtheater az osztrák színjátszás hajléka, akkor a Prater a volt csá­szárváros kedélyességének a legjobb kifejezője. Beogradban — most kialakuló mo­dern európai nagyvárosban — tnég keresni kell a népmuiatságok szín­helyét és fe! kell fedezni a vurstlit. Bár lármájával, vásári zsivajával már messziről figyelmeztet a Kali­­megdan parkjában meghúzódó kis városliget. Most van csak fejlődő­ben. még gyermekcipőkben tipeg csak, de bizonyos, hogy egy pár év alatt eléri nyugati testvéreit, sőt színekben, egyéni zamatban túl is szárnyalja őket. mert különbbé, ér­dekesebbé teszi az a keleti szín, amely — mint finom pasztell vé­gigvonul közönségén és mutatvá­­nyosbódéin. , Lenn. a Kalimegdan lábánál fürge Í kis hajók szállítják a kirándulókat Zimonyba. a pünkösdi nyári napsü­tésben vigan, gyorsan száguldanak a ! hajók a viz fényes sima tükrén. Amott a Cigány-sziget, odébb a 'Ha­disziget zöld sávja, néhány év múl­va ebből lesz Beograd Margitszigete — a két város Beograd és Zimony között — melyeket akkor már hid fog összekötni. Köröskörül a beogra­­di vár összelőtt romjai, most kis ’ gyermekek játszanak a hatalmas »várfalak között. Ebből is mutatóul fog néhány romot meghagyni a tör­ténelmi kegyelet és a széles várfalak helyén a Kalimegdan parkja fog to­vább terjeszkedni. Nagy perspektí­vák: egy nagyváros festői díszletei­nek minden kelléke, amihez még csak ügyes rendező kell, hogy kiala­kuljon a maga pompájában az, ami itt ma még rejtett szépség... Maga a vurstli egy panomptikum­­mal kezdődik, akárcsak a bécsi Pra­ter. És a félelmetes viaszbábuk vonz­zák be az izgalmakat áhítozó vasár­napi közönséget, amelynek egy hétre való élményt ad ennek a sátornak sok groteszk és ijesztő figurája. Ezenkívül még csak egy »komo­lyabb« látványosságot nyújt a beo­gradi vurstli: a lánctépők sátora előtt két izmos atléta és egy bemá­­zolí arcú kikiáltó, a vurstlik legjel-Ilegzetesebb alakja. Itt van állandóan a legtöbb közönség, mert itt sok az ingyen látnivaló, künn a bódé előtt kötnek gúzsba egy szegény asszonyl a közönségből jelentkező egyének, ugy, hogy a közönségnek még az a reménye is megvan, hogy aktiv sze­replővé avanzsálhat. Épen két kato­na köti hallatlan buzgalommal az asszony köré a láncokat, amiket az­tán a dijbirkoző-külsejü két izom­embernek kell szétszakítani... Ide I niár összevegyülve és diszharmo­nikus vásári zajjal hallani a ring!;­­spilek verkli-muzsikáját; ringüspi! nagyon sok van a beogradi vurstli­ban. Lovas, autós és repülőgépes ringlispil vegyest, mindegyiken ren­geteg ember: cselédek és katonák nagyrészt, de az egyiken egy ko­­molykás képű ur is ül és mintha nem volna körülötte vásári zsivaj, verkli és csinadratta, a legnagyobb nyuga­lommá! olvas egy újságot. Sok a hajóhinta is és az egyiknek bejára­tánál megmosolyogtat a ügeti szcl­­iemességü felírás: »Légfürdö-igaz­­gatóság«. . « A" mutatványos-bódéknál ezerszer érdekesebb látnivaló a beogradi vurstli közönsége. Keleti kép. amint a katonák és civilek között lépten­­nyomon bosnyákok és albánok tűn­nek fel. Annyi a Piros fesz a beo­gradi vurstliban, mint a pesti Angol Parkban a sárga zsirardi kalap — ez jellemzi talán a legjobban a két népliget közti különbséget. Külön részt sajátítottak ki maguknak a vurstliban az albán munkások, akik egész vasárnap délután itt heverész­­nek a pázsiton és ebben a vásári zaj­ban pihenik ki nehéz heti munkájuk fáradalmait. Köztük az albán cukrá­szok fehér kötényükkel, a hátukon gót tornyokhoz hasonló hosszú sár­garézedényekben hordják az émely­gős szörpöt. Ez a keleti szin domi­nálja a beogradi vurstlit... * Hanem azért bizonyosan modern vurstli lesz a Kalimegdanon. A pesti Angol Park bérlői már Beogradban járnak és ez azt jelenti, hogy ha­marosan beköltözik a Pesti ötlet is a beogradi vurstliba. Nem fog már sokáig tartani és a Kalimegdan verklijeinek rekedt rikácsolásába már bele fog vegyülni a hullámvas­úton repülő nők hisztérikus sikongá­­’sa és az »elvarázsolt kastély« előtt ácsorgók kórörvendő, pajzán kaca­gása ... Jövője van a beogradi vurstlinak. (l. 1.) MÉHÉSZET Rovatvezető: Lencz Géza Munkabeosztás a méhcsaládnál Munkabeosztás a méhcsaládnál. Május-junius hónapokban a íöhor­­dáskor a méhcsalád eléri fejlődésé­nek tetőfokát és a kaptár űrtartal­mának s az anya korához mért pe­tézőképességének megfelelően a méhcsalád egyedszáma meghaladja az 50, 60, sőt 80 ezret is. Ezen a népes méhcsalád mindenben oly ok-j szerűen, következetesen és oly teljes | együttes összhangban cselekszik, I hogy bent a kaptárban kell egy bi-j zonyos valakinek lenni, mely mind-: ezt kormányozza, irányítja, elrendeli} és elredezi. A szaporítás, a fiasitás mindenkor} arányban áll az eleségkészlettel és a 3 hordási viszonyokkal. Ha fogytán} van a mézkészlet, akkor megcsappan} a fiasitás. Ha megszűnik a hordás,! azonnal helyet talál a takarékosság. | Váratlanul beköszöntő és hosszabb! ideig tartó rossz időjárásnál még a| herefiasitást is kiveti lakásából, | mintha csak tudná, hogy a hitnek ij lakmározása most már nem helyén} való. * Ha az éléskamrák mézzel és yi­­jrágporra! már megteltek s a néft } már a kaptár küszöbének szélén zsu­­íiolva tolong, elrendelj a láthatatlan I kormányzó az anyabölcsők készíté­sét és a későbbi rajzást, amely af I méhcsalád életében valóságos fora- i dalmat jelent, mintán a nép két rész­ire szakad, a régi és az uj királynő' ■ pártjára. 1 Ha agusztus derekán a hordás I végképen megszűnt, akkor végighar­­!sog a parancs a herék és a pipogya [hímek kiűzésére, amit a dolgozómé­­jhek kérhetetleniil elvégeznek. I A méhcsalád szervezettsége való­iban bámulatra méltó. A dolgozómé­­jhek kor szerinti csoportjainak külön­­[külön megvan a saját munkakörük. i A fiatalok az ápolók, dajkálok, szel­­iőztetők és tisztogatók. Az öregeb­­jbek a nektárt, virágport, propohszt í és. vizet hordozók. Külön csoportjai [vannak a királynő udvartartásának, az építőknek és a kijáró őrségnek, akik a kaptár biztonságát a kóbor és ! betolakodó idegen méhek ellen védik, ;Ezek mind oly teljes együttes ossz- i hangban cselekszenek, akárcsak egy hatalmas gyártelep ezer és ezer munkása. A megfigyelő és kutató­méhész zavartan áll a kibontott kap­tár előtt és sok mindenre nem tud megfelelő magyarázatot találni. A méh egymagában, ha bőséggel is ellátnák élelemmel, néhány nap alatt elpusztulna. Nem az éhség teszi' tönkre, hanem a magányosság. Ai méhcsalád társas életét épp oly ke-' vésse nélkülözheti, mint a mézet. A méhcsaládnál az egyed semmi. Ezt kell szem előtt tartanunk, hogy a méhcsalád életének szelleméhez hoz­­jzáférhessünk, - s ez sok mindenhez I megadhatná nekünk a magyarázatot. ; A méhcsalád életműködésébe aa egyed oly pontosan beleilleszkedik, [mint egy hatalmas gépezetbe, annak: [legkisebb csavarja vagy részecskéje, [Valamint a gépezetet csak az er.er­­! gia hozhatja működésbe, ugy a méh­családnak az összhangjában levő együttműködést is csak egy bizo­nyos ismeretlen erő irányíthatja és rendezheti. Az ember kutató elméje) a méhcsalád ezen titokzatos beléle­­tének tanulmányozásánál eltörpül és csupán feltevésekkel és sejtésekkel dolgozhatik. Figyelemreméltó jelenség, hogy a kaptár belső légköre mindenkor elil­lanó hangyasóval van felütve, s » méhek a kaptár legkisebb repedését és hézagát propolisznak nevezett gyantaszerü anyaggal ragasztják be* hogy'’ a belső légkör e hangyasav­­tartalma el ne illanjon. Kell. hogy a kaptár belső légkörének hangyasav­­tartalma valamely rendeltetéssel bírjon. A méhcsalád kormányzását és munkabeosztását csak emberi vonat­kozásokkal lehetne megmagyarázni. A királynő a kormányzást nem vé­gezheti, mert egész életműködését a faiféuía’-tás, a peterakás veszi igénybe. Ha a tíolgozóniéhek mun­kakörük szerint vannak csoportosít­va és szervezve, akkor lesz talán egy oly csoport is. mely a kormány­zást és munkabeosztást végzi — 0 csodálatraméltó bogarak nőnemű ki­rályságában. vagy talán inkább köz­társaságában. Ez mind csak feltevés, miután itt pozitívum nincsen s nem lesz soha! Kertes i Drug Subotica YojV. Pulnika irg hr. 14. (a vssutigazgatóságga! szemben.) Fuvarlevél felülvizsgáló «’a visztéritési oszfá'ya A legkiválóbb szakértőkkel fuvarlevelet felül­vizsgál <•-> at esetleges visztéritéseket a lehető lepgyorssbhari kiszorga'marza, va?y bármely más vasúi! és díjszabási ügyekben íelviiágo­­, sitársal szolgál. rEJGAZDASAGI SEPEk szeles lajos sombor

Next

/
Oldalképek
Tartalom