Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-20 / 134. szám

i2. oldal.

BACSMEGYEI NAPLÓ

1923. május 20.

szagot is: a pesszimisták kara megint a. MaHhm-féle receptet veszi elő. Túlságosan clszaporodott az emberiség. — sopánkodnak most. a nagy üzemben elvégzett kannibáli emberpusztitás után, ugyanúgy, mint a háború elején — meg kell akadályozni a további szaporodást és le kell szorítani a föld lakosságának létszámát háromnegyedére, vagy, mit tudom én, a felére. Ezt hirdetik.

i 3.

\ Az utóbbi időben, mint eső után a gomba, jelentkeznek mindenfelől a neo-malíhusiánusok. Ezúttal mellőzik fajnemesitési, nemzeti, orvosi és egyébb motiválását az egykori cambridgci teológus tanainak; egyetlen szempontjuk, amiért uj és alaposabb Hcródesekként megelőzéssel, preventív intézkedésekkel akarnak minden újszülöttet elpusztítani, az. hogy. sokan vagyunk! Ha őszinte és becsületes pesszimisták lennének, maguk kívánnák elhagyni a világot: ők azonban másokat Ítélnek halálra. Ez egymagában elég ok arra, hogy ne kezdjen vitát velük senki, nem is beszélve arról, hogy a malthusi tételt — a mértani arányban szaporodó emberiségről és a csak számtani arányban növekvő élelmi-cikkekről — végleg kivégezték Oppenheimer és még páran.

Beállt azonban az uj malthausiánusok sorába most valaki, akit nem lehet ilyen egyszerűen elintézni, mert a legvilágosabban gondolkodó fejek egyikének bizonyult a háború alatt és azóta: H. G. Wells, a regényíró. Legújabb fantasztikus regényében — amelyet épugy hitvallásnak kell tekinteni tudományosan megalapozott meggyőződéséről, mint történelmi, vagy szociológiai munkáit, hiszen Wells soha sem ir pusztán a szórakoztatás kedvéért — azt prédikálja, hogy a föld lakosságából egyhatodnak szabad csak megmaradni és öthatodnak elkeli pusztulni. Rémes! A haladó szellemű emberiség egyik — tegnap még — legtöbb reményre jogosító clőpsatára beugrott annak a naiv és primitív legényegyleti érvelésnek, hogy ha öthatod résszel kevesebben lennénk, akkor hatszor annyi kalapja lenne mindenkinek és hatszor annyi kiflit ehetne minden ember. A legreakciósabb érvelések.

'4.

r Ignotus — aki most jualthuslanista, legalább is egy vezércikk ereiéig — büszkén írja., hogy már a háború előtt is kegyetlennek és jogtalannak érezte az anyasági kényszert. Nagyon igaz. hogy az anyasági kényszer sehogyan sem egyez- i telhető össze az egyéni szabadság gal, de azért az egyéni szabadsáigr>t (nem hozok gyereket a világra 1 mert nem akarok) nem muszáj ősz ; íszetéveszteni a gazdasági kényszer |jrel (nem hozhatok gyereket a világ ra. mert nem tudom eltartani). A: anyának az a joga. hogy nem. kö teles gyermeket szülni, az esetei túlnyomó részében nem értékesebi Änatol Francénak a polgári egyen Jőséget klasszikusan karrikirozi jogszabályánál, amely szerint min {Jenkinek egyformán szabad a hi< alatt aludni. Hiszen az anyának ezt a jogát, amelyért egy évtizeddel ezelőtt minden felvilágosult gondolkodású ember küzdött és amelyet Csehszlovákiában a reakciósok tiltakozása ellenére most készülnek törvénybe iktatni igy is meg lehetne határozni: minden anyának joga van olyan szegénynek lenni, hogy ne is gondolhasson gyermeke világrahozatalára.

Hogy az anya tetszésére bizassék, akar-e utódot, vagy sem. amellett kétségtelenül helyes dolog sikraszállani, éppen csak nem elegendő.

mert ugyanakkor küzdeni kell azért is, hogy akarhasson, hogy ne legyen kénytelen gazdasági okokból nem akarni. Itt áll azután elő az a szinte érthetetlen a helyzet, hogy éppen a haladó gondolkozása modern, felvilágosodott emberek nem törődnek Z2c zal, hogy az anyaság kényszer megszüntetése a szaporodás csökkenését is jelentheti és éppen a reakciós érzelmüek, a haladás ellenségei foglaltak állást az anyasági kényszer megszüntetése'; a fogamzás mesterséges megakadályozásának megengedése, az egykerendszer, az elnéptelenedés ellen. Mindkét állásfoglalás rövidlátásból történt. A reakciósokat csak az az elgondolá.s vezette, hogy több újszülöttet, több katonát, több adófizetőt és több munkaerőt, tehát alacsonyabb munkabéreket jelent. A másik tábor úgy gondolkodott. hogy mint mindenben, ebben a kérdésben is a homlokegyenest ellenkező álláspontra kell helyezkednie. ami azután minden különösebb emóció nélkül meg is történt. Holott, ha felismerik a kérdés mélyebb vonatkozásait. a francia négyesből jól ismert figurával pontosan helyet kellene cserélni a két tábornak, mert az emberiség folytonos szaporodása nyomán jelentkező és mind nehezebbé váló megélhetés az a hajtóerő, amely a haladás szekerét a legbiztosabban viszi előre. Wellsnek szívügye a haladás, amelynek sohasem igyekezett reakciós értelmet adni és Wells nagyon jól tudja, hogy a haladás egészen bizonyosan kátyúba jutna, ha az emberiség létszáma lecsökkene nem is egyötödére, hanem csak a felére. Az arab, aki egész nap a fa alatt fekszik, mert megél abból, hogy a datolya a szájába potyog. nem fogja azon törni a fejét, hogy a vizierő intenzivebb kibasznilásávai hogyan lehet majd a íogyofélben levő kőszenet pótolni, de arra sem fog különösebb súlyt fektetni, hogy felfedezze a fehérjék olyan előállítási módját, amelynek segélyével feleslegessé lehet majd tenni a természetes tápszereket. Gazdaságilag vissza kellene fejlődnie a világnak. ha a népesség száma csökkene és a gazdasági visszafejlődéssel okvetlenül együtt járna a politikai és kulturális viszafejlődés is. Ez a peispeküva. ha H. G. Wells egyszer végiggondolja majd malthusianista elméletét, okvetlenül vissza fogja riasztani attól, hogy tovább .propagálja Malthus Tamás Róbert ! tanait.

I I (d. t.)

A magyar parlamentbe 1920-ban került be az első nő Schlachta Margit személyében. Akkoriban _sokat beszéltek erről az eseményről s a vicclapoknak állandó témája volt az egyetlen honanya. Az uj nemzetgyűlésből kimaradt Schlachta, akiről már nem énekelnek több kupiét a pesti kabarékban és hogy ne maradjon asszony nélkül a törvényhozás terme, bejött helyette egy nacionalista képviselőnő: Kéthly Anna.

Ha beakarjuk mutatni az egyetlen magyar női követet, mivel hölgyről

Tizenhat éves kora óta tisztviselőnő. Sokat foglalkozott a munkásmozgalommal és Ohnet regények helyett már bakfislány korában szocialista könyveket olvasott. Nyilvános sze>replése 1917-ben kezdődött, mikor a szocialista alapokra fektetett Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének vezetőségi tagja lett. Azóta tevékeny részt vesz a magyarországi szocialista nőmozgalom minden fázisában. Nagyon képzett, szorgalmas hölgy, aki abszolút jártasságot sajátított el minden szociális kérdésben.

Majdnem véletlenül lett képviselő. A budai lista egyik outsider helyén volt jelölve és ő maga se számított rá, hogy bejöhet a parlamentbe. A’ szocialisták nem várt sikerrel operáltak a budai kerületben, de még igy is csak pótkéviselő lett. A listavezető Peid! Gyulát azonban miután Szegeden is megválasztották, budai mandátumáról lemondott és igy hív* ták be Kéthly Annát a nemzetgyűlésbe. Keveset szerepelt még a Házban, de értékes erőnek bizonyult.

E sorok megjelenése alkalmából felkerestük Kéthly Annát és megkértük nyilatkozzon magáról és programjáról a Bácsmegyei Napló számára.

— Magamról igazán nincs mit mondanom — válaszolta Kéthly szerényen — mert nem hiszem, hogy valakit is érdekelne az én személyem. Programomról se sokat beszélhetek, hiszen nekem nincs, de nem is lehet önálló programom, hanem az egyetemes pártprogramot vallom magaménak. Ennek keretében sokat foglalkoztat az anya és a gyermek sorsa. Általában a nő helyzetével kívánok sokat foglalkozni ezután is. minthogy eddig is érdekeltek ezek a kérdések. Igazán elvárhatják tőlem a magyar nők és a , magyar anyák, hogy mint egyetlen nőképviselő az Ő érdekükben beszéljek.

Megmutattuk Gáspár karikatúráját Buda asszonykövetének.

I— Talán mégse vagyok ilyen csúnya? — kérdezte nevetve.

Hosszan nézegette a képet és rosztsza!óan csóválta a fejét. Ebben a ? pillanatban _nem volt politikus csak

■ Ptrtrc'rprn nn

Kéthly Anna

hogy

Kéthly Anna külsejét Írjuk le. Csinosnak nem mondható sovány szimpatikus megjelenésű hölgy a Kéthly Lány. 34 éves. Az arca nem szép, de filigrán alakja —- tekintve, hogy nemzetgyűlési képviselőről van szó —• tűrhető. Nagyon egyszerűen öltözködik, rendszerint fehér blúzt és sötét aljat visel. Cipői nem versenyeznek Palíavicini vagy Fridrich képviselőtársának remekbe szabott topánjaival. Egyszerű, dolgos nő Kéthly Anna.

Egyébként munkás családból származik. Négy polgárit és egy éves kereskedelmi taniolyamot végzett.

Bácskai magyar

katoaafiuk

pünkösdi üdvözlete Déiszerbíából

Bácskai fiuk #3 ószerbiai és boszniai legyek között tanulják a fegyverforgatás mesterségét. Szuboticaiak, horgosiak, sr, bobraniak stb küldenek pünkösdi üdvözletét

Debar-ból a következő horgosi fiuk üdt-özhk szüleiket és a horgosi lányokat: Radics Káraly, Mányi András, Miskolci erenc, Erdélyi Simon, Herédi József, Miskolci Imre, Bakancs Imre, Krekuska tince Molnár Károly, Szekeres István, Miskolci Miklós, Seres József, Gorác Sándor, Koksza Mihály, Sárkány Lajos, Krekaska Lajos. Dobó Sándor, Földi Mihály, Urbán Balázs, Bakos Ferenc, Kancsár István, Berényi József, Szekeres János, Molnár György, Fodor Antal, Farkas István.

A horgosiak elme Debar (Macedonia) 12. pešački púk, 6. četa, 2. batallion. '

A srbobraniak Kragujevacban szenvednek mert el vannak zárva a szivük választottaiktól. A kővetkezők küldik pünkösdi üdvözletüket kedves falujukba: Sütő Ferenc, Lukács Tamás, Rajda János, Horgász Lajos, Gyurák Mihály, Horváth István, Makra Márton, Dosztán Mátyás, Siige József, Döme Márton. Rozmaring Márton, Tajzán Pista, Sütő "István, Dakai Pál, Oláh István, Paracski Péter, Farkas István, Mándity Mátyás, Pelle Mihály Berkes Péter, Bezzeg Sándor, Pásztás István, Horváth Puker Jakab’, Németh István, Harangozó Ferenc, Kocsis Antal, Dosztán Sándor. Koller Tamás, Bangó János, Gelányi Ferenc s mint írják a srbobrani hegedülő Rác Tibor.

Bezdánból: Major József, Csauda Simon, Farkas János. Sántáról: Gulyás János, Kovács István, Takács István. Csantavérről: Bánczky András, Fülőp József. Sztari-Becséről: Weinberger Miklós.

Travnikból (Bosnia) a következő suboticai katonák küldenek üdvözletét: Farkas Mihály, Faragó Mihály, Fejes Antal. Kvanfea István, Betlehem Péter, Garai István, Gál-Kovács Vince, Bartalos Miklós* Csipák János, Gálíi Kalocsai Antal. Topolaiak a következük szolgálnak itt: Molnár János. Szifcora Péter, Lőrinc József* Balogh Sándor, Balázs Bálint, Vadőcz Antal, Palándzsi Ferenc, Cigány Pál, Szirák Pál, Csemák István. Stara-Moravicai katonák közül a következők küldik üdvözletketükel: Balázs Károly, Zsebe István, Kiss Lajos. Kuruc András, Ágyas József, Rizsányi József, Pékity István, Bakos István, Soős Ferenc. Pacsérről: Szakács Sándor, Gönci Ferenc, Német Gábor, Cuntgról: Horváth István, Szerda Péter, Lukács Gábor. Adáról pedig Lajkó Bála.

Sarajevóból a következő bácskaiak küldik üdvözletét:

Pacsériak: Erdélyi S., Boruzs, S., Oláh K. Feketehegyiek: Szolga L„ Székely J., Marecskó J., Lódi J., Erdős L.. Varga K.* Kerekes L„ Gajjev H., Hoffmann J., Szél M., Fehér L. Bács-Petrovoszelóiak: Hegedűs István, Katona S.. Cseh F., Kalmár P„ Csányi I., Kalapos A., Sarnyai I., Hegedűs K., Haszák J. Srbobraniak: Varga M.. Blazsanik G., Erdélyi A., Szivei M.( Gertncr A. Topolaiak: Rácz M., Búza I.j Gyantár L„ Majoros P„ Lörik J., Vadócz D., Tokođi M.. Glimber F„ Csernai J., Tölgyesi M., Hajduska N„ Szirák Pál. Oroszák I., Kacséra L.

Ugyancsak Sarajevóban szolgálnak a 15-ik pesacski púk, I. cseta, I. bataljon, I. vodban s üdvözletét küldenek: Völgyi Ernő, Schoblocher Kálmán, Mess József, Oláh Jenő. Radvánszki Antal, Vetrő Zoltán, Velhesz József, ötvös Bandi, Kucsera Lajos, Sándor Zsigmond, Dér János, Molnár Mihály, Tóth Béla, Spitzer Antal, Weisz Alajos. Held Mihály, Sztupkics György'.

Itt tolmácsoljuk a magyar katonafiuk pünkösdi üdvözletét. Hisszük, hogy a sok magyar katona, aki az ország különböző részén igyekezettel és buzgósággal szolgálja uj hazáját, segíti a szerb-magyar megértést, a barátokat szerez az SHS királyságban élő s dolgozni akaró magyar< Ságnak.

/ E.F RÉPÁRA’ VÍLfVOD INAI HÉPVISELEET

SZELES Í.AJ50S SOMBOR

Érdekes fejek a magyar közéletből

V. KÉTHLY ANNA