Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-19 / 133. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. május 19. alkalmazott újakat, akik csak hónapok múltán tanulják meg teendőiket, ra ugyan megtanulják. A másik járásbíróságnál elbocsátottak két orosz hivatalnokot, ami érthető volt, mert használni alig lehetett őket, ellenben Ugyanide két hónap után négy uj tisztviselőt neveztek ki. Végül a harmadik járásbíróságnál elbocsátottak egy járásbirót, minthogy a megmaradt egyetlen biró érezte, hogy nem képes elvégezni egyedül a munkát, I— lemondott, s a két biró helyeit íkineveztek háromat, amennyire szükség is volt. Valószínűleg nemcsak az igazságügyi tárca körében történtek hasonló esetek, hanem megtörtént ez másutt is. Érdemes volna megvizsgálni, hány uj tisztviselőt neveztek ki a legutóbbi redukció óta. Aligha kevesebb ma a tisztviselők száma, mint előbb volt A minduntalan ismétlődő tisztviselő-redukció csak bizonytalanná teszi az állami szolgálatot, amely becsületes ember számára úgyis nyomorúság, s alkalmat ad arra, hogy a nemzetisége, vagy faja miatt ellenszenves, de dolgozó tisztviselőktől megszabaduljanak, hogy politikai jutalmakat adjanak, vagy üldözzenek, s hogy azután az elbocsátottak helyébe uj embereket juttasson álláshoz az összeköttetés és a protekció. Két fölmentő ítélet Főtárgyalás a suboticai törvényszéken Pénteken három büntető ügyben tartott főtárgyalást Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa. Az egymáshoz ragaszkodó T sertések Két topolai ember: Kovács Katona •Adám és Papp István állott vádlottként á bíróság előtt, azzal vádolva, hogy 1918 év december hó 11-én Kalmár Károly tanyájáról hat sertést elhajtottak. Kovács-Katona Ádámot hallgatta ki a bíróság elsőnek. Az általános kérdéseknél felteszi az elnök a kérdést: — Vannak gyermekei? — Igen, hat. — Milyen korú a legfiatalabb és a legidősebb? — Aprók is. meg nagyok is uram. én Bem tartom számon, hogy ki mennyi Idős. Egyszerű munkásember vagyok. — Volt már bíróság előtt? — Igen, veszekedésért, nyolc hónapot kaptam. — Verekedésért . . . jegyzi meg az elnök és hozzá fűzi: súlyos testi sértésért volt elitéivé. Most pedig mondja el, hogy történt az eset azzal a hat sertéssel, amit elhajtottak? — Forradalomban történt az. Én gyüttem haza a katonaságtól, a gyerekek éhesek voltak... A többiek is »mentek«, én is mentem hogy a gyerekek ne haljanak éhen... — De miért kellett ezért mindjárt Hat sertést elhajtani? — kérdi az elnök. — Nem akartak szétszaladni, uram. A hat malac együtt maradt. — Hogy osztották fel a sertéseket magúik közt? — Csak egyet osztottunk föl. mert a„ másik ötöt a csendőrök elvették tőlünk és visszaadták a gazdának, ahonnan elhajtottuk ... A másik vádlott: Papp István szintén azt mondja, hogy hazajött a katonaságtól. otthon nem volt semmi. Kénytelen volt. Ahogy mentünk — mondja — tanáltuk a disznókat. Kettőt akartunk elhajtani. de mind gyütt. A károsult Kalmár Károlyt hallgatta Si ezután tanúként a bíróság. Nem kíván kártérítést. Ezután kihirdette a bíróság az ítéletet. 'A cselekmény elkövetése óta három év eltelt, az enyhítő körülmények figyelembe vételével vétségnek minősül cselekményük, ezért a vádlottakat fölmentik — Belenyugszunk, — jelentette ki a Két vádlott és távoztak. Mondjon egy Mlatyánkot ’ az apja sírjánál Bertidt András 25 éves adai cipész SÍI a bíróság előtt, azzal vádolva, hogy 1920 junius 20-án Adán. édesapját. Bernit Jánost megütötte és könnyű testi- Ééziést okoaott rajta: Az elnök a tanukat szólítja, hogy megállapítsa, hogy kik jelentek meg. Bemeit János... A vádlott jelenti: Nincs itt. Nem jelent meg. — Miért? — Nem kapott idézést ezenkívül pedig meghalt. Az apám volt. A vádlott nem érzi magát bűnösnek, azt mondja, Bogy az apja verte meg öt, ő csak védekezett. Felolvassák az elhalt Bemdí János jegyzőkönyvi vallomását és kihirdetik az ítéletet, amely felmentő. Mikor a vádlott meghajtva magát távozni készült, utánaszól az elnök: — Mondjon egy Miatyánkot az apja sírjánál... Nem oszlatják fel az Orjunát Á kormány erélyes fellépésre száuta rá magát a tervényelleises akciókkal szemben Alexijevics Mitának, a BBB. osztály főnökének o Bácsmegyei Naplóban ez Orjuna ellen tervezett intézkedésekről megjelent nyilatkozata élénk feltűnést keltett beogradi politikai körökben is. Különösen a radikális part vajdasági képviselőire tett a nyilatkozat mé* I lyebb hatást, akik maguk is már többször tárgyaltak a radikális pártklubban erről a kérdésről. A cikk megjelenése után többen, köztük Vuicsics belügyminiszter is, behatóan foglalkoztak az Orjuna ügyével és a belügyminiszter Radonics Jővén szuboticai képviselő előtt kijelentette, hogy a minisztérium valóban a iegerélyesebben fog eljárni minden egyes törvényellenes cselekedet elkövetője ellen, tartozzék az bármiféle nacionalista szervezethez. Magát az Orjuna egyesületét nem akarja a belügyminiszter feloszlatni, minthogy a szervezet hazafias alapon működik és igy a kormány nem akarja annak működését betiltás sál beszüntetni, mindaddig, míg az egyesület alapszabályainak kereteit túl nem lépi. Ez természetesen nem jelenti azt — mondotta belügyminiszter — hogy az egyesület tagjainak esetleges erőszakos akcióit a legszigorúbban meg ne torolnánk. Radonics képviselő a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt kijelentette, hogy a ;belügyminiszternek evvel a felfogásával úgy ő, mint a többi radikális képviselők egyetértenek, mert ebben a kérdésben ők is a törvényes eljárás hívei és biztosra veszik, hogy a rendőrhatóságok valóban a legszigorúbban fognak eljárni az egyes esetleg előforduló atrocitásokkal, vagy törvénytelenségekkel szemben. Munkatársunknak alkalma volt erről a kérdésről beszélgetést folytatni Trifunovics Marko államtitkárral, a belügyminiszter helyettesével. Az államtitkár kijelentette hogy a belügyi kormány a legerélyesebben fog eljárni minden törvényellenes cselekedettel szemben, bár a nacionalista egyesület feloszlatására nem gondolnak, a mint hogy Szlovéniában sem oszlatták fel az ottani nacionalista egyesületet. Kormányintézkedésekre különben sincs szükség az Orjuna ellen, — mondotta ez államtitkár — miután a hatóságoknak kiadott utasítások, amelyek a törvény keretein belül mozognak, teljesen elegendők az esetleges illegális cselekedetek hathatós és erélyes megtorlására. Franciaország barátai Kétezer kötet könyvet küldött a francia kormány a suboticai francia egyesületnek Franciaország nagyon tudja gyűlölni ellenségeit. — de nagyon hálás és bőkezű barátaival szemben. Legalább is ezt igazolják azok a tömött ládák, amelyek a modern francia irodalom remekeivel megrakva sürü egymásutánban érkeztek az elmúlt hetekben Párisból Suboticára, Franciaország barátai címére. •»Les amis de la France« — ezen a néven működik Subotica egyik legifjabb kulturegyesiilete. amelynek célja a franciabarátság ápolása, a francia kultúra terjesztése és a francia nyelv tanítása. Fél évvel ezelőtt alakult meg az egyesület Suboticán — mint a beogradi franciabarátok klubjának fiókja -- és azóta, bár csendben .és minden reklám nélkül, mindamellett nagy intenzitással és sok eredménnyel működik programjának végrehajtásában. A suboticai gimnázium második emeletén pompásan berendezett, tágas klubhelyiségben. roskadásig megrakott könyvszekrények között, az asztalokon a legújabb és legdíszesebb folyóiratok tömkelegében, találkoznak naponta a suboticai fran-jí cia-barátok. hogy a francia nyelvben gyakorolják magukat és minél szélesebbkörü ismereteket szerezhessenek a francia művészetek és irodalom terén. Mindennap friss párisi lapok, — napilapok, revük, szépirodalmi és művészeti folyóiratok, — állanak rendelkezésükre, csütörtöj könként pedig erősen látogatott taggyűlések, — réunion-ok — keretében a tagok egymás számára, hetenlásukat. területi megnagyobbodásuk kát nagy részben Franciaországnak köszönhetik. Lengyelországban, Csehszlovákiában. Romániában éppúgy működnek a franciabarát-egyesületek, mint nálunk és fentartásukra nagy figyelmet fordít a hivatalos Franciaország, a párisi kormány is. A suboticai egyesület nyolcvan tagjával, tizdináros havi tagdíjával nem tudná úgy reprezentálni a francia kultúrát, mint amennyire ezt rövid fél év alatt sikerült megvalósítania. A klub vezetősége állandó kontaktusban áll a párisi .legnagyobb kulturegyesületekkel és a közoktatásügyi minisztériummal, amelyek állandó figyelemmel kisérik az egyesület működését. Tanácsokkal, útbaigazítással látják el az egyesületet, — emellett nem fukarkodnak az anyagi támogatásban sem. Les amis de la Prance. — Francia, ország suboticai barátai állandó havi szubvenciót kapnak a francia közoktatásügyi minisztériumtól. Az Alliance des jitifs francais, a Rotschildok vezetése alatt működő »francia zsidók egyesülete« pedig nemrégiben francia frankokban is tekintélyesnek mondható adományt küldött az egyesületnek reprezentációs és kulturális kiadásokra, amelyeknek ho» vaforditása fölött a suboticai klub elnöksége határoz. Valamennyi számottevő párisi újságot, revüt. folyóiratot ingyen küldi a francia kormány. amelynek figyelme, — nyilván a nők megnyerése végett. —■ nem feledkezett meg a legújabb Párisi divatlapokról sem. A legnagyobbértékü adományt azonban bizonyára az a kétezer kötet könyv képezi, amely az elmúlt hetekben érkezett Párisból a közoktatásügyi minisztériumtól. Ezzel egészítette ki a francia kormány a suboticai egyesület könyvtárát, amelynek magvát a beogradi francia egyesület által a suboticai klub megalakulásakor adományozott háromszáz kötet képezi. A vasúti költségen, a vámon kívül még a házhozszállítás diját is kifizette a francia kormány azoknak a hatalmas ládáknak, amelyek a régi és uj francia irodalom válogatott termékeit foglalták magukban. Ez a válogatás bizonyára nem rendszertelenül történt; a kétezer kötet között száz nyelvtanon irodalmi és történelmi müveken, kulturhistőriai tanulmányokon kivül meg lehet találni a Franciaország politikáját szolgáló irodalmi és szociálpolitikai munkálat. Moliére és Rousseau. Claude Farrére és Anatole France mellett pedig szép számban foglalnak helyet * a brosúrák is* ^ M ^ «wiÄh Franciaország jó politikát folytat barátaival szemben — és jóbarátökat keres politikája számára. sként felváltva, tartanak előadásokat1 i Franciaországról, annak kulturájá-I ról és művészetéről. Dorianne Court nyelvmesternő. az egyesület agilis a titkára pedig hetenként két órában tanítja az egyesületben — külön kezdők és haladók számára, — a. francia nyelvet. Jean Bastellica suboticai belga konzul, villanytelepi igazgató a disz- 1 elnöke az egyesületnek, melynek elnökségében helyet foglalnak a subojticai társadalmi élet reprezentánsai: iSztojanovics tábornok, hadosztályparancsnok. Piukovics József nagy’ birtokos, dr. Moravecz ezredes-fő\ törzsorvos, Gyorgyevics Jovan tör' vényszéki bíró. dr. Perazsics Bozsi|dár törvényszéki orvos. Borovnydk I gimnáziumi igazgató és még mások. ijA titkári teendőket Dorianne Court, Mean Court párisi egyetemi tanár I leánya látja el, az egyesület legrep- I rezentábilisabb vagyonának, az érf tékes és sokoldalú könyvtárnak > ügyeit pedig dr. Polldk Lajosné inftézi teljes hozzáértéssel, gonddal és I szaktudással. íj Az egyesületnek nincsenek politi! kai cél jai és a tagok a klubban kerülik ia politikát; az egyesület létezése és , fennállása azonban egy láncszemét l képezi annak a nagy francia politika propagandának, amely terjeszteni akarja a francia nyelvet. — főleg azonban a francia szimpátiát Középf és Keleteurópában, leginkább pedig Iazokban az államokban, amelyek a jháboru alatt Franciaország oldalán * harcoltak, vagy amelyek megalaku-Anglia megegyezést keres a szovjettel Kracszin fenyegeti az angol kormányt Londonból jelentik: Kraszin csütörtökön lord Curzon külügyminiszterrel s a két külügyi államtitkárral hosszabb tárgyalást folytatott. A tárgyalásról szóló jelentések az angol közvéleményben azt a benyomást keltették, hogy Kraszin az angol kormány képviselőivei szemben fenyegető hangon beszélt. Az angol alsóház csütörtöki ülésén arra a kérdésre, vájjon az angol és az orosz kormány május 28-áig elintézik-e a fenforgó nézeteltéréseket, Mac Neill államtitkár azt válaszolta, hogy erre nézve még nem tett kötelező ígéretet. A Lloyd George-! iberálisok nevében Sir Robert Grigg kifejtette, hogy bár Angliában mindenki a legélesebben elítéli a bolsevista rendszert, mégis számolni kell azzal, hogy a tényleg létező kormány-rendszerrel Angliának Oroszországi érdekeltségei miatt tárgyalásokat kell folytatnia és megegyezésre is jutnia.
