Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)

1923-05-18 / 132. szám

1923. májas 18. BÄCSMEGYEI NAPLG Kijdeníetfe Rafajlovies, Hogy 8 őzért nem volt Ovcsepoljén, mert nem ért a földhöz, ellenben Batto­­nyáról még az átköltözés előtt hoz­záértő emberek utaztak le, mindent megnéztek s a földet termékenynek, a vizet, levegőt egészségesnek ta­lálták. A terület, ahova az optáita­­kat letelepítik, a vasúti vonaltól 30 km.-nyire, viz és országút mellett fekszik. A bulgár határ, — mondotta Ra­­fajlovics több mint 40 kilométernyi­re van Ovcsepoljétól, lehetetlen te­hát. hogy ott bulgár komStácsi tá­madástól kelljen tartani s hogy a telepesek élete ne lenne biztonság­ban. Hivatkoztunk arra. hogy az op­­táltak milyen nehezen jutottak le Ovcsepoljéra. Heteken át kellett Novisadon vesztegelniök s mikor le­értek sem lakásuk, sem. építőanya­guk, sem vetőmaguk nem volt. Ra­­fajlovics erre elmondta, hogy a bat­­tonyai optáltak régi hazájukban földnélküli zsellér emberek voltak, de nem éltek nyomorban. Mind­egyiknek volt valami kis tőkéje, a Síikor átjött. Nem voltak s nincsenek •önyöradnmmyokra rászorulva. A kormány tényleg nem tett semmi intézkedést arra, hogy Ovcsepoljén fez építkezés megkezdhető legyen. Ennek oka azonban az volt-, hogy az ötolsó percig nem volt biztos, hogy jönnek-e valóban az optáltak. Mikor azután megérkezésük pontos idejé­ről jelentés érkezett, épp olyan rossz volt az időjárás, hogy lehetetlen volt az építkezéshez szükséges anyagoknak, valamint a vetőmag­vaknak a szállítása. így csakugyan készületlenül találta Ovcsepoljét az optáltak megérkezése, azonban az­óta már megindultak a szállítások iés megkezdődtek az építkezések is. Az OvCsepoljéból érkező ellenté­tes híreknek egyébként abban látja Rafajlovies dr. a magyarázatát, hogy az optáltak közül a leggazda­gabb és legtekintélyesebb battonyai szerb polgár elégedetlen azért, mert nem őt választották meg községi bi­tónak és ezért szítja az elégedet­lenséget és terjeszti a legrosszabb faireket. A kormányhoz sűrűn érkező pa­naszok és vádak valódiságát külön­ben — mondotta Rafajlovies — az a küldöttség fogja megállapítani, a melynek visszaérkezését már a leg­közelebbi napokban várják. Tisztek vezették a „Népszava44 ellepi rombolási A bünpör csütörtöki tárgyalása Budapestről jelentik: A budapesti ínintetőtörvényszéken csütörtökön tovább folytatták a Népszava helyi­ségeiben 1919 decemberben történt rombolás miatt megindított bünper főtárgyalását. Először Pindur Kál­mán szobafestőt hallgatták ki. akit az ügyészség magánosok elleni erő­szak büntette elmén szintén vád alá helyezett A vádlott elmondotta val­lomásában. hogy látta a rombolást, amelyet egyenruhás férfiak vezettek, akik között több tiszt is volt. Vádlptt társai között azonban egyet sem is­mer fel azok közül, akik résztvettek a rombolásban. Utána líaáz Kálmánt, a Népszava kiadóhivatali főnökét hallgatták ki tanúként. Vallomásában elmondja, hogy a rombolás a szerkesztőséget, kiadóhivatalt és a nyomdát teljesen tönkretette és az I919-es értékben minimálisan tíz millió kárt okozott. Meggyőződése, hogy a vádlottak 98 százaléka nem vett részt sem a rom­bolásban sem a fosztogatásban. El­mondja. hogy Friedrich István akko­ri miniszterelnök akkoriban felaján­lotta. a szociáldemokratapártnak, hogy vegyen részt a kormányzás­ban. Mivel azonban ezt az ajánlatot ■visszautasították és így Friedrichnek lehetetlenné vält a helyzete, tudták, mindent el fog követni ellenük és ezért nem is kaptak rendőri segítsé­get a rombolás alkalmával sem. A rombolók igy munkájuk végeztévé egyszerűen lejöttek, sorakoztak, el­énekelték a Himnuszt és zárt sorok­ban nyugodtan elvonultak. Bíró Dezső kiadóhivatal! tisztvise­lő kihallgatása után Gergelyt János rendőr tanúvallomása következett. Elmondja a rombolás lefolyását és kijelenti, hogy egy szakállas tiszt ve­zette a romboló tömeget. A tiszt őr­nagyi disztinkciót viselt, de látott a tömegben több hadnagyot és főhad­nagyot fs. A vádlottak között mm lát egyet sem ezek közül. Ezután még Böle József rendőrt, dr. Sándor Imre rendőrfogalmazót. 1 Jánossy Béla rendőrfőfelügyelőt és még néhány rendőrt hallgattak ki. akik lényegtelen vallomást tettek. Végül dr. Minnich Károly orvos­szakértő a bünpör elsőrendű vádlott­járól. Pável Nándorról mondott szakértői véleményt. Pável időelőtti el'outulás és elmegyengülés rniait a lipótmezei tébolydában kezelés alatt állott, degenerált ember. Az orvosszakértő kihallgatása után az elnök szünetet rendelt el. A kihasítani akadályozta meg a döntést a magyar kérdésben Bethlen példaképe: Mussolini Párisból jelent? ä Magyar Távirati] Iroda levelezője, hogy a jóvátéteii 3 bizottság keddi ülésén a magyar kérdés ügyében a döntés elhalasz­tása minden vita nélkül törtéit. A Journal des Debats szintén azt je­lenti, hogy a bizottság nem foglal­kozott érdemben a magyar kérdés­sel. A Mátin úgy tudja, hogy Ma­gyarország kérelmével szemben a kisantant részéről fontos el­lenvetések történtek és a döntést azért halasztották el, hogy lehetővé tegyék a különböző kormányok számára a kérdés be­ható megtárgyalását. Római jelentés szerint gróf Beth­len István magyar miniszterelnök Rómában folytatja tárgyalásait. Bethlen miniszterelnök részletesen nyilatkozott a Giornale d’fta'ia tu­dósítója előtt. Nyilatkozatában ki­fejtette. hogy kormánya Magyaror­szágot ki akarja vezetni a jelenlegi káoszból, amiben az országnak min­taképéin szolgál Mussolini példája és müve. Ezután a miniszterelnök ismertet­te a jóvátéteii bizottság elé terjesz­tett kérést a zálogjogok felfüggesz­téséről és elmondta, hogy a kisantantnak Franciaország által is támogatott javaslata eb­ben a tárgyban nem tanúsít kel­lő előzékenységet a magyar kérdéssel szemben, mig a második javaslat, amelyet a jóvátéteii bizottság olasz és angol tagjai tettek magukévá, kielégítő módon figyelembe veszi a magyar szempontokat. A kért kölcsönössze­geket kizárólag a valuta stabilizá­lására, Magyarország gazdasági taipraáilitására, az államháztartás rendbehozatalára és az állami üze­mek aktívvá tételére fordítanak. Végül kijelentette gróf Bethlen, hogy római utazásának legfőbb cél­ja kifejezésre juttatni a magyar nemzetnek az olasz nemzet iránti mély rokonszertvét és barátságát. Nyilatkozott a tárgyalásokról Acerbo olasz miniszterelnökségi ál­lamtitkár is, aki kijelentette, hogy alaptalanok azok a híresztelések, a melyek egy Magyarországnak nyúj­tandó kölcsönről szólnak: A segít­ség, melyet Olaszország nyújtani kiván. nem jelent azonnali kész­­pénztdmogaidst, ez azonban nem zárja ki azt, hogy olasz részről a kölcsönök kérdését is szóba hozzák. Tankok és aknavetők — a német gyárak ellen A franciák megszállták a baden! vegyi gyárakat és Stinaes raktárait Mialatt a német kormány jegy­zékváltást folytat a nagyhatalmak­kal a jóvátétel kérdésében és Lon­doniban, Rómában uj ajánlat megté­telére akarják Németországot rá­bírni, hogy a béke ötödik esztende­jében békét teremtsenek a franciák és németek között, —■ a francia meg­szálló csapatok ismét tankokat és aknavetőket vonultatnak fel a német gyárak ellen és lovas spáhikat a né­met munkásság ellen. Kedden este a megszálló katonai parancsnokság öt személyszállító automobil kiszolgáltatására szólítot­ta fel a höchsti festékmüveket, ami­nek teljesítését a gyár igazgatósága megtagadta. A franciák erre szerdán reggel gyalogsággal, gépfegyverek­kel, tankokkal és aknavetőkkel kö­rülzárták a gyárat és az üzem tizen­kétezer munkásának megtiltották a telepre való bemenetelt. A munká­sok között röpcédulákat osztottak szét. amelyekben közük, hogy a gyárvezetőség az automobilok ki­szolgáltatásának megtagadásával szabotálni akar a megszálló hatósá­gokkal szemben, felszólítják tehát a munkásokat, hogy Stinncs igazgató­inak tagadják meg az engedelmes­séget. Ezzel egyidőben a katonai parancsnokság kihirdette a szigorí­tott ostromállapotot. Ugyancsak szerdán reggel a fran­ciák megszállták a badeni Anihn és I Szódagyárakat. A munkásságot itt is l kizárták a műhelyekből és a lúd­­\wigshafeni telepek bejáratainál gép­fegyvereket állítottak fel. A iuđ wigshafeni gyárakat, igazgatósági épületeket és z friedenheimi mun­káskolóniát katonaság szállta meg. Reggel fél hatkor a katonai pa­rancsnokság maga elé idézte a lud­­wigshafeni polgármestert és kerü­leti főuököt, akikkel közölték, hogy az anilinntüvek megszállása a festő­anyagok lefoglalása és elszállítása céljából történt, minthogy ez a bé­keszerződés értelmében a franciá­kat és belgákat illeti meg. A lefoglalás nyolc napot vesz igénybe, amely idő alatt a gyárak megszállva maradnak és a munkás­ságot és tisztviselőket erre az időre kizárják a telepekről. Biztonsági okokból a gyárakhoz vezető utcá­kat is elzárták, a munkára menő munkásokat pedg lovas spahi-csapa­­tok kardlappal verték szét, A meg­szállás folytán a gyárigazgatóság a munkabéreket nem tudja kifizetni, a mi érthetően nagy izgalmat keltett, eddig azonban a munkásság meg­fontolt magatartása folytán súlyo­sabb incidens nem történt. Mannheimban a franciák lefoglal­ták Stinnes szénraktárait, a munkás­ságnak megtiltották, hogy a gyá­rakba menjenek és a megszállt te­rületek körülzárását lényegesen ki­terjesztették. Szerdán reggel négy órakor a franciák Limöurgot megle petésszerüen megszállták. A vasúti közlekedést Frankfurt és az egyéb meg nem szállt német területek felé beszüntették. A postáról és az állo­másról a német alkalmazottakat el­kergették, a telefon- és távirati for­galmat minden irányban megszakí­tották és az útlevél-kényszert is megszigorították. A forgalom csak­nem teljesen megszűnt A kisantant szerepe a francia-angol konfliktusban Le Rhone francia tábornok beogradi missziója Beogradból jelentik: a miniszterta­nács legutóbbi ülésén a hadügy- és a külügyminiszter beszámoltak Le Rohne francia tábornok beogradi látogatásáról. Le Rohne tábornokot Foch marsa 1 he­lyettesét, éppen ezért a kormány ünne­pélyes fogadtatásban részesítette. Szerdán este Pesics tábornok hadügy­miniszter a tiszti kaszinóban vacsorát adott a tábornok tiszteletére, csütörtö­kön délben pedig a királynál volt Le Rohne ebéden. A francia tábornok utazása céljáról a kormány semmiféle felvilágosítást sem adott a lapoknak. Hir szerint azonban azért jött a tábornok, hogy megerősítse a Jugoszlávia és Franciaország között fennálló szövetségi viszonyt. Ez a törekvés összefüggésben áll azokkal a mozgalmakkal, amelyek ma az egész kontinensen ui szövetségesek szerzésére irányulnak, Áz angol király is azért látogatott most el Rómába, hogy dokumentálja az Anglia és Olasz­ország között szorosabbá vált viszonyt. A legutóbb felmerült francia-angol ellentétben Jugoszlávia és a kisantant többi államai egyik nagyhatalom mellett sem kötötték le magukat. Franciaország azonban máris élénk akciót kezdett hogy a kisantantot a maga oldatára nyerje meg. Franciaországnak ezekkel a szán­dékaival hozzák összefüggésbe Foch tábornok varsói és prágai, valamint Le Rohne tábornok beogradi utazását is. Ä vagöRFendsíés megszigorítása A sznhotkaj vas^tigajgatóságr a visszaélések megszüntetéséért A vaggonhiány állandó és akut mizériája állatidó panaszát képezi a kereskedőknek és amellett, hogy sú­lyosan megbénítja a forgalmat, — számos visszaélésre és illegitim jö­vedelemre ad alkalmat. Sok ember­nek ugyanis állandó jövedelmi for­rását képezte a vaggonrendclés:] egyesek ugyanis, anélkül, hogs szükségük lett volna rá, napról-nap­­ra nagyobbszámu kocsikat rendel­tek az egyes állomásokon és amikor ezeket megkapták, magas leiépési díj ellenében átadták azoknak a ke­reskedőknek, akik nem tudtak ko­csikat szerezni. A visszaélések meggátlása végett a vasutigacgatóság néhány hónap­pal ezelőtt elrendelte, hogy a kocsi­­rendelések alkalmával biztosítékot kell fizetni, arra az esetre, ha a ren­delők nem használnák fel a kocsi­kat. Ez azonban nem hozta még meg a kellő eredményt, — legfeljebb még jobban megdrágította a leiépési di­jakat. Most tehát a vasutigazgató­­ság újabb rendeletet bocsátott ki a vaggonok felosztására nézve és má­jus 16-ikától kezdve a következő rendszert léptette életbe: A jövőben Subotica, Novisád, Sombor, Becskerek, Kikinda, Vrsac, Pancsevo-Dunav, Stari-Becsej, Ver­­bász, Topoia, Kula. Vinkovci, Dja­­kovo és Senta állomásokon közön­séges áruk szállítására egy feladó, egyszerre csak egy zárt és öt nyi­tott kocsit rendelhet, speciális ko­csikból pedig szintén csak egyet. Ä rendelet alól kivételt képeznek a kö­zönséges szállítmányokhoz pem tar­tozó következő áruk: állami és ka­tonai szállítmányok, gyorsain romló áruk, tojás, jéig, sör, gyümölcs és zöldségnemü. Ezekhez a cikkekhez vaggonok korlátlan számban igé­nyelhetők. A feladó újabb vaggonok felet! csak akkor rendelkezhet, ha az előbb megrendelt kocsik már elin­dultak, vagy ha a korábbi rendelést már felmondották. A vaggonokai csak arra az állomásra lehet továfc-5, oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom