Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-17 / 131. szám
to. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1923. május 17. A beogradi gyermekek szállásain Hogyan étnek a kis vendégek az idegen környezetben ? Többezer beogradi gyermek jött hétfőn délután Szuboticára. hogy három napos ismeretséget kössön az az itt é!ö emberekkel, megismerje a Vajdaság népét, az itteni szokásokat és vendégszeretetet és hogy viszonozza a szuboticai gyermekeknek tavalyi Beogradban tett látogatását. Láttuk a kis vendégeket, amikor zászlókat lengetve vígan és pajkosan leugráltak a vonat lépcsőiről. *Akkor még nem ijedtek meg az uj környezettől, mert együtt voltak még. kis iskolatársak. testvérek és pajtások, velük voltak tanítóik is, ftem érezték hát magukrahagyatottsagnkat egy nekik idegen országrész idegen városában. Járta a nóta és a pajkosság a kis beogradi gyerekek közt, mikor bevonultak a városba. de csakhamar jött a válás: szétszéledtek, mindenkinek menni kellett a szállására, ahol szeretettel várták őket a szuboticai szülök, mindegyikük kapott egy kis táblán egy számot, hogy pontosan nyilvánftartsák, kit hová szállásoltak el és megindultak a ki^ vendégek a szuhotica} gyerekek kalauzolása mellett három napos hajlékukba . . . Meglátogattunk kedden több beo- Sradi gyermeket, hogy lássunk, hogyan érzik magukat a kis vendégek az idegen környezetben. Csupa hat és tíz év közötti kis elemista van itt Szuboticán. kis gyerekek, sok köztük az urifiu is. és önállósághoz nem ■szokott gyerek-életükben, érdekes élményt jelent ez a kirándulás. A legtöbbje először van távol hazulról és most idegen városba került idegen emberek közé. Egynémelyek hősiesen viselkedett az első perctől kezdve, hamar megbarátkozott kis szuboticai' pajtásával, akinek szüleihez került és nem tört ki belőle az első este sem a honvágy. Különösen azok szokták meg könnyebben az uj környezetet, akik bunyevác-családhoz, vagy más olyan helyre kerültek. ahol tudnak szerbül. De sok-sok esetben sírással kezdődött a vendégeskedés. Bármilyen nagy szeretettel fogadták is őket, a kicsinyek idegenül érezték magukat az uj környezetben — sok vendégszerető magyar család nem is tud velük beszélni — és az anyáskodó szeretet minden leleményességére szükség volt. hogy hétfőn este megnyugtassák a megszeppent kis vendégeket. Láttunk egy helyen két kislányt— épen ebédnél ültek és szépen, illedelmesen viselkedtek — csak épen nem akartak egy percre se elmenni egymás mellől. A vendéglátójuk mesélte. hogy csak az egyiket szállásolták be hozzá, azonban későn este odahoztak egy másik kislányt is, aki keservestül sirt szállásán, mert együtt akart maradni legjobb pajtásával. Mikor meglátták egymást, eprmás nyakába borultak és ennivaló drágák voltak, amikor egymás kezét szorosan fogva aludtak el. Azóta vidámak, otthonosan érzik magukat, mert együtt vannak... Várnak még egy harmadik kis lakótársat is. az egyik kislány kis öccsét, akit ugyan csak máshol szállásoltak el és aki nagyon vágyik testvérkéje után . . . Szuboticai társaikkal azonban már nagyon jól összebarátkoztak, a magyarokkal is. akik inkább csak jelekkel és gesztusokkal értetik meg imagukat velük. Jó így nézni őket, amikor Beograd és a Vajdaság jö\ő generációja szoros barátságot köt és a legkedvesebb jelenet, amit láttunk, talán az volt, amikor egy magyar kislány szeretettel karolta át kis beogradi vendégét és a nevét Simcgatóan súgta; Egész magyarosan ejteíie ki a szerb tulajdonnevet, amely az ő szájából úgy hangzott, hogy »drága« és talán az volt a legszebb, mert mintha szimbólum lett volna, hogy a nyelvi és nemzetiségi külömbségen tu, is szerethetjük és megbecsíphetjük egymást ... A gvere kéktől kellene ezt megtanulnunk. (I f ) Az egészség nyáron A városi ember számára, akinek az éle tét a. technika minden kis haladása valamivel msszebb viszi a természete követelményeitől, minden tavasszal beköszönt «gy-egy kis mutatvány a friss és egész séges elhagyott világböl. A nyár kihasználása a nyitott ablak kai kezdődik, azzal, hogy beeresztjük a szabad levegőt, hacsak olyanéig ez, mint amilyen a városi uccán van. Ami levegő a szobába kívülről beárad, az mindig jobb, mint ami belül volt, emberekkel együvé zárva Az uecai levegő, ha néha lomhán is, mégis csak folyvást szellőzik, kivált fölfelé, ahol az emberi tüdőktől és tüzelésektől érintetlen levegő van. Ami a levegőben gáznemü, az hol lassaban, hol gyorsabban, de folyvást keveredik egymással, folyvást szivárog az egész leve gőn keresztül, úgyhogy például a rossz uccai levegő gázai és az érintetlen, magasabb' levegörétegek finom alkatrészei szünetlenül cserélődnek. Ami a levegőben úszik, a milliőféle szerves és szervetlen por, az csak lassan üllepedik lefelé, nyugodt levegőben valamivel hamarabb, ha pedig a levegő mozog és örvénylik, hacsak annyira is, amennyire a járókelők mozgatják akkor lassabban. Estefelé az ucca levegője tisztulni szokott: a forgalom csökkentével pedig a benne levő vízgőznek egy része is ilyen láthatatlanul apró harma tcseppekre sűrűsödik é3 lecsapja a port. A szellőztetés jé ideje tehát —• aminf azt ösztőnszerüen úgyis íudei szokás —> estétől reggelig fart. Az a sok mindenféle, amit a ttidőbetegségekkröl most mindenki foyvást hall és olvas, meglehetősen népszerűvé tette a friss levegőt és a nyitott ablaki! hálószobát, de nem tudta kellőképpen csökkenteni a rossz levegő legnagyobb pártfogójának, a léSvonat-félelemnek a becsületét. Nem lehet tagadni, hogy az igazi »légvonat«: a testnek csak egyes részeit érő hirtelen hideg levegőáramlat csakugyan csinálhat kellemetlenségeket, leginkább izomfájdalmakat. De az is bizonyos, hogy a legnagyobb része annak, amitől ilyen címen félni szokás, egyszerűen csak friss és talán egy kicsit hűvös levegő, ami egyáltalában semmit sem árthat s amit meg kell szokni mindenkinek, aki még nem szokta meg. Azzal is kevésbé szabad félni tőle, mert úgy sincs ellene más védekezés. mint a hozzászokás, valamiképpen hogy a meghűlés ellen sincs. Viszont az ilyen hozzászokásnak a nyár a legjobb ideje: nyáron a kényesebb embernek is könnyű elviselni a friss levegőt s az apró hűvösségeket, ha aztán nem hagyja abba az elviselést, amint ősszel lassan hflvösődik az idő, mire az igazi hidegek elérkeznek, már igen jól bírhat minden hideget és »eugot«. Az ilyen edzésnek és a nyár sok más jó dolga kihasználásának kitűnő módja, akármennyi nyegleség van is körülötte, a nagyon divatos strandolás: az, hogy órákhosszat pőrén szaladgál, tesz-vesz és fürdik az ember. Ebben nemcsak a hidegmeleg elviselése az egészséges, hanem az is, hogy a szabad levegőnek és a napfénynek a sokféle sugárzása — nemcsak a szemmel látható fénysugarak — igen nagy mértékben tudja fokozni a bőrüknek és a belső szerveiknek is az egészséges életműködéseit. A szabad napfényt és annak mesterséges utánzásait nagy mértékben használják renyhe, hosszadalmas betegségek gyógyítására is. Az egyik ilyen betegség, ami ellen más módszer alig ér valamit, de a legegyszerűbb és legolcsóbb: a szabad veröíény igen sokat segíthet, a hajhullás. Aki megpróbál néhány hónapig sokat sétálni hajadonfővel (és persze a legkurtábbra nyírt hajjal) a napon, sokszor vejzi észre az örvendetes csodát, hegy a haja nemcsak, hogy, nem ritkul tovább, hanem még szaporodik is. Aki ezen a módon él nyáron, az lesül. Ha vannak is a lesülések körül divatok és mulatságos dolgok: a lesülés mégis nagy dolog, mert vele jelzi a szervezetünk, hogy a sugárzások hatását ba tudja fogadni. A lesiilés tehát tulajdonképpen |U kezdete a »napkurának«. Aki nem tud lesülni, annak a fényreakciójában valami hiba van, azaz hogy annak a szervezete nem tudja hasznát venni a napsugárzásnak s az ilyen ember rendesen az edzésre is csak óvatossággal alkalmas. De viszont természetes, hogy a lesülésben nem a színárnyalat a fontos és hogy a barnaság toka semmiféle arányban nincs sem az edzettséggel, sem semmiféle más fajtájával az egészségnek. A nyarat nem az használta ki jobban, [aki a legbarnábBra sült, hanem aki aztán Héten kevesebbet fél a hidegtől, kevesebbet hurutos, kevesebbet náthás és kevesebbet harcol az ablakok mindenáron való b'ecsukásáérf, hogy »légvonat« ne legyen. Bor- és nemibetegek rendelője Suóoticán: Vilsonova ul. 34. d. u. 3--6. (Szalvaszán oltások vćrbaiosoknak). Csecsemő- és gyermekbetegeknek rendelés d. e. 9—11. Dr. Kosztolányi. A legújabb női divat. A tavaszi és nyári ruhák dísze a batikzsebkendő. A karkötőkben, övben, kosztiimzsebekben mindenütt a batikzsebkendőt hordják. A Bdcsmegyei Napló nőolvasóinak 7.50 dinár levélheni beküldése ellenében bérmentve szállítja a Neuheiten Versandbüro Wien. I. Fleisciimarkí 18. Postfach I. 155. I. M. Ovadia beogradi ügyvéd, telefon Í5i8 Interveniál minden ügyben a hatóságoknál. Levelez: szerbül, magyarul és németül. Dr. Andrelevlcs Aridra fogászat! gpe*» cialista fogorvosi és technikai műtermét egyévi berlini és bécsi tanulmány után megnyitotta és minden fogászati munkát a legmodernebb kivitelben teljesít. Fogászati laboratóriumában a technikai munkákat fogorvosok részére is AlescW ur. a bécsi fogászati egyetemi klinika volt főnöke végzi. Rendel d. e. 9—12 é$ d. u. 2—5-ig Kralja Petra Park 7. száma házban az emeleten (volt Reichl-palotaX Telefon 4—52. i Csak 1000 dinár lilli divatos ntjsn niiia mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. Tisztelt vevőim könnyebbségére heti eíőleges 500 dinár esetleg havi 400 dinár lefizetésre is. Nagy választék finom külföldi szövetekből. 2(4 NÁVAY ISTVÁN uridivat gzabőüzletében Subotica, Somborszki put Nagytemplom mögött)Dr. K!*s ügyvéd hájéban r y~r~—/čACO.ft /i> Minden , TßGLHK A$Á JYW/r/iG/M/C. MA POKCEL^NGYflMTíH K é s z i 4: o mindenféle uj hintókat, vadász- és hajtókocsikat a legjutányosabb árban Vállal: mindenféle hintó-javitást, legjobb munka, mérsékelt árak mellett. Saját kárpitos műhely készít és javít matracokat, saislonokat és bőrgarnitúrákat. Kubikos talicskák téglagyári és egyéb tragacsok, vasalt és yasalatlan állapotban. Kész hinták állandóan raktáron. Elvünk: elsőrendű munka, mérsékelt árak! TELEFON; 19. #' J. F. Všefečka R.-T. Beogradi szeszgyár fiókja Veliki Bečkerek Paeićeva ni. (Tomasováci ut) 29. szám alatt — saját házban megnyílt és gyári áron kínál nagybani eladásra: finomított szeszt szabad raktárából, denaturált szeszt, szilvóriumot és törkölypálinkát saját fözdéiből likőrt, rumot és COgnacOt palackozva és hordókban , • Telefon: 24. szám > Távirati cim: „Fiiijala“
