Bácsmegyei Napló, 1923. május (24. évfolyam, 117-144. szám)
1923-05-03 / 118. szám
8. oldal. BÁCSMEGYEl NAPLÓ benne a gondolat.' hogy ezt az embert, akit gyűlöl,‘mivel kisebb tehetségű nála és mégis sikere van. Elhatározza, hogy őrültnek teteti magát és az őrület látszatában gyilkol. Azt gondolja, hogy ezáltal a szintéit őrültség által elkerült aí büntetést. Azt hiszi, hogy önmaga j lelki életét olyannyira hatalmában tartja, hogy sikerülnie kell vakmerő tervét keresztülvinni anélkül, hogy önmagának ártana vele. Ez az uj ebben a témában- Egy ember vakmerő kísérletet visz végbe saját lelkierejével. Mi az erősebb, — az akarat, a lelki életen való uralkodás — vagy lelkének ösztönereje? Az akarat és ösztön erőinek mérkőzése gyakori témája ugyan a drámának; de itt egy ember arra vetemedik, hogy feloldja bilincseiből az ösztönös életerőket, hogy az ösztön félelmes feloldását tetesse és azt mégis hatalmában tartsa. Maga az ember, aki itt szerepel, uj. Olyan valaki, akit pszichológiai vizsgálódásai és kísérletei a szellemi gőghöz vezettek- aki azt hiszi, .hogy emberi lélek organizmusát már olyan jól ismeri, hogy büntetlenül játszhatik rajta. Vakmerőségében olyan messzire megy, hogy a kiválasztott áldozat acc-roTiyával közli tervét. Mikor pedig az megrémül, úgy tesz. mintha csak tréfált volna. Megteszi mindamellett előkészületeit. Betegnek teteti magát, meglátogatja az őrültek házának vezetőjét, aki azt a tanácsot adja neki, hogy menjen szanatóriumba, — erre világba kiötöli, hogy szanatóriumba szándékozik menni. Ösztöncrejét azonban nem tartja hatalmában. Tettét ugyanis nem egy meghatározott időben hajtja végre, melyet ő választott meg, hanem abban a pillanatban, melyben ■az iró őt felingerelte, aki gúnyolódik azoknak emberi tulajdonságain, melyekre olyan büszke. Két különböző fajtájú ember, a verőfényes szangvinikus és a sötét Koltrikus ütköznek itt össze, vágnak egymás arcába rettenetes igazságokat — az orvos felkap egy levélnehezéket, amely az asztalon hever és agyonüti vele az irót. A tett nem színlelt őrület, hiszen impulzive történik. De valódi őrület-e? Az orvoson, aki tette után hazamegy, valódi őrület jelei mutatkoznak.* Énekel, dadog, értelmetlen szavakat mond. mértéktelen vidámság és fájdalom váltakoznak benne. Bélelem fogja el, liallucihációi vannak, maga se tudja, ő maga-e. Egy hatalmas jelenet, amely a nagy színésznek, Wegenernek, alkalmat ad, hogy a kitörőiéiben levő őrültség rettenetes képét ábrázolja. De csakugyan őrült-e vagy csak játszik? Az utolsó jelenetek az! őrültek házában játszadoznak le. | Maguk az orvosok sem tudják pon-| tpsan megmondani, valóban örült-e j vagy szimulál? Öt magát is kínozza j a gondolat; őrült vagyok-e vagy szimulálok? Az agyonutöttnek a felesége jön hozzá és azt mondja, hogy ö megbocsájt neki, mert nyilvánvalóan őrült volt. amikor tettét elkövette. Itt van tehát egy normális ember, aki kereken szemébe mondja, hogy őrült. Nem kell-e eszét, amely már úgyis megbillent egyensúlyában, ezek után végleg elvesztenie és egészen őrültté válni? Ez a darab, amelynél^ drámai témája van (az ember, aki fenhéjázás miatt bűnhődik), amely egy uj emberfajtát mutat be (aki sajáimaga kísérletezik fenhájázó leikével), amelynek uj meséje van (az ösztönvilág felszabadítása, melyen látszólag uralkodunk), amely a nézőnek megmutatja a bennünk szunnyadó ŐTület fenyegető hatalmát. — a színpadon mégis csak Wegener nagyszerű játéka által hat és pedig a költő eszméiéltek bizonytalansága következtében és különösen a technikában való hiányosságai miatt. 1Q23 május 3. A technikája naturalista - orosznovellisztikus technika, aminek következtében a néző a fontosat csak mellékesen látja meg, ahelyett hogy világosan előtérbe volna állítva. A fontos: a rettenetes gondolat keletkezése és elhatalmaskodása, hogy magát őrültnek tetesse, csak mellékesen jelentkezik az orvosnak és annak az asszonynak a beszélgetésében, akit az orvos szeret. Ezt a gondolatot azonban látnia kellene a nézőnek a maga keletkezésében és növekedésében. Abban a pillanatban. melyben az orvos elköveti a tettet, a néző előtt nem világos: hogy az orvos ehhez a tetthez készülődött-e és hogy a tett számára is meglepetést hoz. A darab további folyamán se világiik ki, vájjon az orvoson valóban kitört-e az őrültség vagy csak tetteti magát. Amit a költő akart kifejezni, az, hogy már a gondolat feltámadása, hogy valaki őrültnek tettesse magút, első jele a kezdődő őrületnek. A költő nem' rendelkezik művészetének avval a technikai részével, amellyel az őrület keletkezését ábrázolhatná. - Hogy a gyilkosság gondolatának keletkezése és a tettetés szándéka az őrültség első jele, szabad a nézőnek észrevenni, de nem őrületnek gondolni. Andrejev úgy állítja elénk az emberét, hogy az egyszer színlel, másszor valóban őrült (ezáltal pedig csak egy színházi figura marad) és ezen a kettősségen még a nagy színész Wegener sem tud keresztüljutni. Egy szellemes kritikus a darabot egy anekdotával próbálta karakterizálni; egy rabbi meglátogat egy zsidó beteget az örültek házában, aki éppen sonkát eszik. »Mit, maga sonkát eszik!« — kérdi a rabbi. »De hiszen én bolond vagyok« —■ mondja az örült. ! Wien, május 1. Alkalay Ödön. (Éaniiii l. Aí! Kérjen mindenütt IutanHtiüen flassars He Chokolada Spezialität OS AKACROMK bognárfa 15—35 cm vastag 3-5—5 mtr. hosszú, továbbá telephon, sürgöny- és villanyoszlopok ugyancsak akácfából 7—9 méteres, kaphatók ab Királyhalom állomás (Palics mellett) vagonba rakva. Machmer János tüzifakereskedőnél Torzsa (Vojvodina) Broj 7084./sen. 1923. OGLÁS DRAZBE. Uprava grada Subotice prodavati ée putem javne usmene licitacije: * • 1, Zemljište sa zgradama u Vilsonovoj ulici broj 49. Iskliéna je cena Din. 130.— po kvadr. hvatu. Kaucija iznosi Din. 30.— po kvadr. hvatu. 2, -Tako zvano »Koplalo« zemljište. Ovo zemijište prodavati ée se u celosti ili u parcelama. Iskliéna je cena Din. 150.— a kaucija Din. 30.— po kvad. hvatu. 3, Zemljište sa zgradama na ćošku Vilsonove i Paje Kulundžića ulice. Ovo zemljište prodavati ée se u celosti ili u dve parcele. Isklična je cena Din. 150.— a kaucija Din. 30.— po kvad. hvatu. Detaljni uvjeti mo■gu se saznati u gr. ,inz. uredu svakog dana izmedju 9—11 sati pre podne. Dražba ée se održati u uredu gosp. senatora (sóba br. 129.) u četvrtak 77. maja 1923. u II sati pre podne. Subotica, 28. aprila 1923. god. Gradski Senat. Műtrágya, Kékkő 98/99 %-os Gépolajok Tavotta-zsir Nyersolaj Padlőolaj I.-a koksz I.-a faszén Kőszén Kocsikenőcs sárga és fekete 1778 Benzin Petróleum Hoffmann-féle Rizskeményitő Parafin gyertya Kátrány fedőlemez I.-a kovácsszén legelőnyösebb napi áron beszerezhető: , Sv. Rokova ulica 21. * Telefon 186. Állandó nagy raktár! Kérjen árajánlatot. Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy néhai férjem Benke Dániel szobafestő és mázoló üzemét saját nevem alatt tovább folytatom és annak vezetését Farkas János szobafestő és mázolómester látja el. Sikerült a legújabb és legmodernebb mintákat beszereznem és így módomban van a n. é. közönség legkényesebb igényeinek is megfelelni. Becses pártfogását kérve özv, Benke Dánielné szobafestő és mázoló 2095 V. kör, Miska Présé ni. 6. Cipészek részére legmodernebb fazon FÁSÁROK celluloiddal bevonva állandóan raktáron Mai tola i Diniüiiievió borkereskedők BtogradKoIarčeva u. 2 DAMASTSZÖVE5ZET! MENYASSZONYI KELENGYÉK tiszta lenből békebeli minőségben. ASZTALNEMŰÉ«, ÁGYNEMÜEK, KÁVÉSTER1TÉKEK, TÖRÜLKÖZŐK, Á JOURBAN és Á JOUR-nélkül művészi kivitelben készülnek MONIALIDH LAJOS müszövőnél, Subotica I. Jukiceva ulica 3$. Ugyanott fin tanoncnak felvétetik. 2366 legolcsóbb bevásárlási forrása Subotica, Kr. Aleksandra ul. 11. Agfa, Hauff, Verax, Mimosa, N. P. G. Satrap, Ceüofix stb. cikkek gyári lerakata. Állandó vevőimnek legmcszszebbmenő kedvezmények az eredeti gyári árakból ! Kérjen árjegyzéketI Vidéki megrendeléseket azonnal jó! csomagolva pontosan intézünk el ! MAGYAR KORONA LEGJOBBAN ELHELYEZHETŐ A MAGYAR-OLASZ BANK (SAJÁT TŐKE 600 MILLIÓ) BÚZA PÉNZTÁRJEGYEIBEN, AMELY MAGAS KAMATOZÁSON KÍVÜL A KORONABETÉT ÉRTÉK ÁLLANDÓSÁGÁT BIZTOSÍTJA. FELVILÁGOSÍTÁSOKKAL A MAGYAR-OLASZ BANK KÖZPONTJA BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA 16. SZ. SZOLGÁL I
