Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-15 / 101. szám

10. olđa!. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923, április 15. E rovat a muravidéki magyarság problémáival, a Muravidék eseményeivel foglalkozik. — E rovat részére szánt közlemények a Bácsmegyei Napló saboticai szerkesztőségéhez, vagy maravidéki szerkesztőségünk címére (DoínjaEendava, Fő-ut) küldendők. 57VVV Murán innen, Murán fül Medjimurje — Csáktornya és a Zrínyiek — A Bácsmsgyci Napló maravidéki munkatársától — A Muravidéket alkotó P r e­­komurjét és Muraközt a kék­­vizű Mura választja el. Közigazgatásilag Medjumurje a zágrábi tartományi kormányzat igazgatási körzetében esik. A Mura folyása azonban nem csupán közigazgatásilag választja el a nevezett területeket, hanem gazdasági és néprajzi tekintetben is. Muraköz gazdaságilag* Prekomurjéval szemben, valóságos Ká­naán. Muraközben, Medjumurjében a nép jobb anyagi viszonyok között él. A há­zak csinosak. Az egyes falvak hátterében gondozott veteményes kertek húzódnak egymás mellett; itt-ott. egy gőzeke, amott egv speciális muraközi fogat: egy ló és egy ökör vonják az ekét. A muraközi talaj termőképessége vetekszik Bácskával és a muraközi gazda meg is vesz min­dent a föld intenzív kihasználása érde­kében. Modern, az időt é9 munkaerőt kí­mélő gazdasági Képekkel folyik itt a munka. Négy-öt gazda összeáll, közösen beszerzik a szükséges tőrméiö eszközöket, .gőzekét, cséplőgépet, stb., mig ezt a koldus-szegény Prekomurjéban csak a nagybirtok engedheti meg. Néprajzailag Muraköz tisztán horvát, csupán a ua- Eyobb helységekben található egy-két magyar család. Magában Csáktornyában is elenyésző kisebbségben vannak a ma­gyarok és jobbára az iparos és kereskedő osztályhoz tartoznak. Muraköz főhelye Csáktornya, talán az (egyetlen helység az egész Muravidéken, amelyen nem látszik meg a politikai át­alakulás, sőt ipari és kereskedelmi tekin­tetben fellendülés észlelhető, mivel a la­kóságnak az a része is, mely a magyar uralom idején Nagykanizsán végezte be­vásárlásait, most Csáktornyán szerzi be a Szükséges cikkeket. Csáktornya gazdasági forgalmát nagyban emeli szerencsés 'fek­vése is. Gócpontja a nagykanizsa-ljub- Ijanai és a zagreb-Iendvai vasúti vona­laknak, rendezett uecái, villám világítást, tanitóképezdéje, katonasága, pedig igazi város jelleget adnak neki. Hajdani fényes, történeti múltját a vár, Zrínyi Miklós I ns UíwifjjujMíj w: jv ru.'ws3vnwjm szobra őrzi a kései nemzedék részére. A várát a XIII. században építtette Csák főispán. Később Zsigmond király Ciliéi Hermann grófnak zálogosította el, ezután Hampomajd Keglevich-család birtokába jutott. A vár közelében halt meg 1664. november 18-án Zrínyi Miklós a költő és hadvezér. E helyen most egy obcliszk áll, melyet Pignatelli hercegnő emeltetett 1724-ben. A nagy férfiú halálával a tör­ténelmi feljegyzések a következőket mondják: — A vasvári béke megkötése után Bécs egyre bizalmatlanabb lett Zrínyi Miklós­sal szemben, aki a magyar és horvát nemzeti érdekek erélyes védelmezöj volt. És ezért, bár hogy egy az udvarnál lévő, külföldi tekintélyes egyén a legjobb vé­leménnyel volt felőle, Becsben mégis más szemüvegen át nézték politikai szerepét. Zrínyi erre a maga álláspontját Bécs előtt is ki akarta tej te ni. Ahogy az előkészü­leteket megteszi, megjelenik nála II. IU- kócy Ferénc erdélyi fejedelem megbízá­sából Bethlen Miklós gróf egynéhány más főur kíséretében, hogy az ország dolgai­ról vele tárgyaljanak, miközben a nap szabad részét vadászatokkal töltötték el. kursancci erdő erdő abban az időben hi­res volt vadkanjairól, melyekre való va­dászás céljából sűrűn látott vendégeket Csáktornya vára. Ez az illusztris társa­ság is vadkanra vadászott, tehát novem­ber 18-án is elmentek vadászni. Az er­dőben szétoszlottak s Zrínyi egyedül in­dult el és lőtt is egy nagy vadkant. Al­konyat felé Zrínyi épen kocsiba akart szállani, amikor egyik vadásza, Póka Ist­ván jelenti neki, hogy nem messze on­nan egy óriási vadkant sebesitett, melyet könnyen el lehetne ejteni. A gróf vissza­tér az erdőbe; de alig hogy a lóról leszáll, a vádkan rárohan és leteperi. Segélyki­áltásaira a társaság több tagja is elösiet; de már nem segíthettek rajta — sebeiben elvérzet!«. — Eddig a történelem. A nép­­szájon élő monda szerint pedig Póka bé­rence volt a bécsi udvarnak és ő ölte meg a költőt. De vájjon ki tudhatja a valói? Ä történeti emlékek mindjobban eltűnnek a modern világ forgatagában. De élnek a nép szivében. Nem kegyeletsér­tés ott a múltat idézni, ahol a jelen méltó a múlthoz. Muraköz dolgos népe megérdemli, hogy ide iktassuk azokat a sorokat, melyeket egyj szülöttje zeng róla: Muraköz vidéke híres Csáktornyával A nagy Zrínyiek ösfészke. sírboltjával. Zrínyi Miklós költő itt nyugszik lantjává! Ki Kórsán ec mellett múlt ki vadkan által Ide hozták a töt. ezt az égő napot. Melynek fényétől Ozmán sebet kapott. Szent itt minden porszem; egy betii egy /lel, Mutatván a lövőt, múltúnk hírével.« P. Halász Lajos. 157 Visszhang Gräber László dr.-nak. a Bács­in egy ei naplóban irt: Radies, a ma­gyarság és a Pravda című cikk élénk visszhangot keltett a tnúrác­­tuli magyarság soraiban,is. Meg­állapítható. hogy az itteni magyar­ság. csak most. a választás után kezd komolyabban érdeklődni a belpolitikai viszonyok iránt. A vá­lasztást megelőző agitációs napok frázisai, hatottak a lakosság lelkére s ennek tudható be az. hogy a leg­többet ígérő Radics kapta meg a szavazatok túlnyomó részét. Maga a választás ténye úgy tűnt itt fel. mint a néphangulat különle­ges megnyilatkozási formája. Ennek indító okai a következők figyelembe vételével érthetők meg: A három évig politikai tétlenség­ben élő magyarságra meglepetés­szerűen hatott, hogy alkalma van politikai jogaival élni. Az összegyü­­lemlett, gazdasági és egyéb okokból fakadó elégedetlenség —- a szélsősé­ges irányzat táborába vitték a ma­gyarságot és a szlovének (vendek) az a része is,mely gazdaságitlagalan­­tas helyzetben van, Radlcsra szava­zott. Hogy mennyire meggondolatlan volt a murántuli lakosság állásfog­lalása, az csak most figyelhető meg igazán: nincs falu, hol bizonyos ide­gesség, a következményektől való félelem erőt ne vett volna. Murántulon a magyarság — ha­bár bir egy-két szervezőképes fér­fiúval — nélkülözi az oly egyénisé­geket. kiknek politikai múltjuk, éles látásuk folytán a tömeg felett ve­zérlő szerepük lehetne. A mai tart­hatatlan helyzetből kiutat egyedül csak a Magyar Párt mutathatja meg az itteni magyarságnak; mert a magyar csak magyar, akár bács­kai, akár murántuli és ha számára az arra hivatott férfiak megmutat­nák a helyes utat. — nem fog más lenni. — mert elszigeteltsége, érde­ke is úgy kívánja. — hogy Gräber László dr. szavaival éljünk •— mini monarchisa és u ironist a. V HÍREK (Magyar—vend szótár.) Irta F. Csi­szár János. Hornyánszky Viktor Buda­pest, kiadása. Régóta tartó óhajt váitc.tt valóra a szerző, amikor ezt a valóban szükséges munkát a murántuli közönség rendelkezésére bocsájtóttá. A közel két­ezer szót tartalmazó munka amint szer­zője az előszóban ki is fejti csak váz­lata egy nagyobb munkának, mely hi­vatva volna a vend (ó-szlovén) nyelv teljes szókincsét felölelni. A mii igy is értékes szolgálatot tehet a magyar nem­zetiségű kereskedőknek, iparosoknak és mindazoknak, akik érintkeznek a kör­nyékbeli vend lakossággal. Kapható a y>Prekomurska Tiskarna^-ban. Murska- Sobotában. Ára 15 dinár. (Megnyílik a Iendvai »Iparosok Könyv­táráé.) Mint értesülünk, a Iendvai »Ipa­rosok könyvtára^ a napokban újból megnyílik. (Vendéglős Ipartestiiiet alakulása Dollija-Lend ván.) A dokija-Iendvai és környékbeli vendéglősök Lendva szék­hellyel önálló ipartestületet alakítottak. A testület tisztikara a következőképp alakult meg: Elnök lett Lenarics Viktor (Dolnia-Lcndova). alelnök Cigüt Iván (Belzinci), jegyző Vukán Lajos (Dolnja- Lendova), pénztáros Horváth Mátyás (Dolnja-Lendova), választmányi tagok: Zsitek József (Dobrovnik). Tivadar Ist­ván (Turnisíe), Bauer Samu (Cereu­­éovei), Horváth István (üumilica). pót­tagok: Király József , (Gornji-Lakos), Sleviő András (Lipovce) és Tóka Lajos (Centiba). (Áthelyezések.) A pénzügyminiszté­rium Fire Anton vámkapitányt ugyan­ilyen beosztással Murska-Sobotába he­lyezte át. — Dr. Cus Iendvai polgár­­mestert szolgálattéteire Koéevje-re Slo­venia helyezte át. (Szerencsétlenség a malomban.) Bér­­noveiban az ottani malomban a transz­missziós kerék szíjjá elkapta a közelé­ben foglalatoskodó Deutsch Ferenc mol­nárlegényt. A szerencsétlen ember egyik Iába és keze eltörött. Beszállították a murska-sobotai közkórházba. Szerencsétlenség gépszáüitás közben.) Cclec Sándor cemerjei lakos a minap cséplőgépet vontatót a közeli Pólóméról. A falut elhagyva, egy vigyázatlan pil­lanatban elcsúszott a lejtős utón s a gép kerekei alá került. Súlyos sérülései­vel beszállították a murska-sobotai kór­házba. (Betörések.) A közeli napokban Preko­­murjában sorozatos betöréseket köve­tett el egy szervezett betörőtársaség. Markisevcen Korpié István házába tör­tek be és elvittek több mint 10,000 ko­rona értékű gabonanemüt. — Radovciban üumiiar Károly gazdálkodótól Jű pár csirkét vittek eh — Piiconcon Koddá Évától 1200 korona értékű füstölthust vittek el. A csendőrség széleskörű nyo­mozást indított a hol itt. hol ott operáló betörök elfogatása végett. (Személyforgalom az erdei vasúton. Már hirt adtunk arról, hogy egyik fa­ipari cég a prekomurici erdők termékei­nek kiszállítása céljából tizenegy kilo­méter hosszúságú pályát építtetett és a vonal már üzemben is van. Már a vonal építése alatt, a környék lakossága kö­rében mozgalom indult meg. hogy a tu­lajdonos céget rábírják személyszáifitó­­járatok beállítására. Aki ismeri a preko­­murjei közlekedést mizériákat, az nem fog meglepődni azon, hogy a közönség minden módot megragad a közlekedés megjavítása végett. Ezen terv meg­valósítása a vállalat részéről nem köve­tel különleges áldozatot. A megszabott vlteldij bőven fedezni fogja a szüksé­ges beruházásokat, valamint a személy­zeti költségeket. (Hivatalt)3 közlemény.) A mttrska­­sobotai Agrarna Reforma közhírré teszi, hogy a herceg Eszterházi-uvadalom tu­lajdonát képező kebelei erdőben a kö­vetkező mennyiségű ipari és egyéb fa­anyag lesz eladva: 100 köbméter tölgy­fa malomépitészeti célokra. 300 köbmé­ter tölgyfa építészi és kisipari célokra. Kellő bélyeggel felszerelt kérvények folyó hó 20-ig benyújthatók a fent ne re­zeit hivatalhoz. (Elfoglak a murántuli betörőbanda két t agi át. Az egész prekomurját hónapokon át izgalomban tartja egy szervezett be­­törőtársaság. Alii van hely a vidéken, hol a banda ne operált volna. Most vá­ratlanul hurokra került a banda két tag­ja, névszerint Hassai József péksegéd és Meder József lakatos-segéd. A nevezet­tek egyik este feüopózkodtak Švengšer, muraszombati villamos-szerelő házának padlására. A tulajdonos azonban figyel­mes lett a zajra és az eiösieíö szomszé­dok segítségével lefülelte a betörőket. A harmadik szereplő, Dervarics József lakatos-inas. aki a ház körül őrszolgála­tot teljesített, megszökött. Az elfogott be*örők konokul tagadják, hogy egyéb betörésekben is részük volna. Ä mura­­szombati csendőrség széleskörű nyo­mozást indított, mert az eddigi jelek arra vallanak, hogy a két elfogott be­törő tagja egy nagyobb betörőtársaság­­nak. Átadták őket a helyi járásbíróság­nak. Muravidéki piaci árak Cakovec—D.-Lendava—M.-Sobatás Búza K. 1800-1850, rozs 1500-1550, zab 1400—1450, köles 1250—1300, haidina 1250—1300, bükköny 2000, bab 1800-1850, loher 2000—2050, burgonya 600—650. Bika (kg.-ként) K. 40—50, üsző 40—50, tehén 20—35, borjú 45—55, sertés 85—95 élősúlyban. Zsír (kg.-ként) K 173, vaj 140, szalonna 150, tojás 4‘—. Nullás liszt (kg.-ként) K 29,20, főző liszt 28'40, kenyér liszt 26'40, korpa 8'40, ten­geri liszt 16'—, franciák, akik már oly sokat tanul­tak a németektől (még azt is, hogy hogy’ kell megverni őket!), talán fezt is eltanulják, főleg ha remélhe­tik, hogy ezzel is kellemetlenked­hetnek nekik. Mert.hiszen első sor­ban azért szeretnének többen lenni, hogy a németekkel .szemben javul­janak a háborús chance-aik. Abban az országban, ahol a há­romszögű házasság divatozik égy asszonnyal és két férfival, már csak la kiegyenlítő princípium diadala kedvéért is be kellene hozni intéz­­ményszerüen az olyan házassági há­romszöget, amelyben nem két férfi áll kapcsolatban egy asszonnyal, de két asszonynak lesz az urává egy férfi. A regényekben és színmüvek­ben szereplő francia nők aligha men­nének bele szívesen ebbe a pikáns kalandba, mert hiszen sokat veszte­nének eddigi domináns helyzetüknek az előnyeiből. S aztán, ha egy férfi se elég nekik, s a házasság idillikus duettjének az unalmából az említett háromszög szórakoztatóbb trio-jú­­aak a plaítformjára menekülnek, hogy’ elégednének meg egyetlen fér­finak a kettéosztott idejével, félér­deklődésével és fele hevével? De a polgári élet szerény és szorgalmas, erényes és komoly francia női —­­már csak honleány! szerétéiből is — belenyugodnának az iiymód meg­osztott szerelembe, ha azt remélhe­tik tőle, hogy jobban fognak szapo­rodni a franciák s igy könnyebben fogják megverhetni a németeket... S a regényirók meg a dracaköl­­tők se járnának rosszul az uj kur­zusban. Uj konfliktusok, uj szenve- : delmek, soha nem álmodott bonyo­dalmak támadnának az uj együttes­ben, eddig nem létezett családi Csz- • szeütközések, uj család- és örökjog, szövevényes perek, uj gyermekne­velés, változott társasélet és sok más a megváltozott helyzetből támadó viszonylat, amelyeket alig tudunk elképzelni abban a prózai és meg­szokott rendben, amelynek neve; egynejüség. Am póttörvényre is lenne szük­ség. Mert amilyen leleményes a francia, csali azt fogadná el az uj világrendből, ami kellemes neki: a második asszonyt, de nem kérne ab­ból, ami gonddal jár rá nézve:a népszaporodásból. S ha a kéínejüség mellett is folytatná az egyke és két­­tücske' ökonomikus, de hazafiadat! rendszerét, akkor mit ér el a tör­vényhozás, ha a Fränkischer Kreis­tag rendelkezéséhez hasonló tör­vényt hog? Több lenne a szeren­csétlen házasság, és nem igen több a szerencsés szülés és születés. Az uj törvény csak úgy volna terméke­nyítő hatású, ha az állam, amikor a többnejüséget megengedi, a benne Iélőt fokozottabb statisztikájává tásra is kötelezné. Amit különben az egy­­asszony-rendszer mellett is el lehet érni. ha van hozzá egy kis jóakarat az egyik és egy kis. tehetség a má­sik részről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom