Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-10 / 96. szám
T925. április 10. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Friedrich István visszaérkezett Budapestre Diszkardot adott át Kemal pasának Budapestről jelentik : Friedrich István volt miniszterelnök vasárnap es'e tért vissza több hétig tartó külföldi útjáról, melyre azért ha ározta e! magát, hogy Rómában meglátogassa Mussolini m - niszterelnököt és Angorában Kemál pasát. — Rómában voltam, — mondta Friedrich -- de nem találkoztam Mussolini vei, mert meggyőződtem róla, hegy ügyünknek nem bará ja. Ami egyéb elintéznivalóm volt Rómában, azt tizennégynapi ott tartózkodásom alatt el v intéztem. — Törökországban igen sok újságíróval beszéltem. Amit ezekről a beszélgetésekről írtak, annak helyességét nem volt módomban ellenőrizni. De én nemcsak politikus, hanem mérnök és kereskedő is vagyok és igy számításaim csak reálisak lehetnek. Ha azt mondtam, hogy Kemál pasinak diszkardot adtam át, akkor ez c akugyan meg is történt, még pedig Afinzében, Szmirnától keletre hatszát kilométernyire, ahová tömérdek viszontagság közt jutottam el. — Kemal pasa szintén hatszáz kilométer utat tett meg, 1 iOgy ve'em találkozhassak. A tiszteletére rendezett nagy diada’mi ünnepélyen beszélgettem vele és ugyanakkor adtam át neki a diszkardot. Egyébként, mihelyt hosszú utazásom fáradalmait kipihenem, barátaimnak részletesen beszámolok utam eredményéről és igy egyelőre a nyilvánosság Számára nincs több mondanivalóm. Friedrichet a keleti pályaudvaron barátai és párthívei várták.--------- . — I ... I Az állami építészeti kölcsön Itíért nem ad hitelt az Állami Jelzálogbank as uj országrészekben Az S. H. S. királyságot az építkezések mentették meg a munkanélküliség terhétől. Az idei tavaszon fe- J nyegetö munkanélküliséget csak úgy ! lehet távoltartani, ha a válságba ke-j rült építtetőknek az állam sürgősen I a segítségére siet Az építkezések» legtöbb alapfeltétele, az olcsó épít- j kezési hitel kimerült. Eddig - béb- jj gradi építtetők az Uprava Fondavá- j bál a fakult Állami Jelzálogbanktól \ nagyon olcsó feltételek mellett 50—) 70% építési hitelt kaptak, ami lehe- ■ tővé tette a telektulajdonosoknak és ; a várost eléktelenitő düledező, régi íiázak birtokosainak, hogy aránylag kevés saját tőkével nagy bérpalotá- j kát építtessenek. Az Állatni Jelzálogbank pénzkész- . lete azonban az idén kimerült és nem tudja többé kielégíteni a hitelt keresőket. sőt a már megkezdett építkezések folytatásához sem tudja a már régebben megszavazott hiteleket fo-: lyósitani. Az Állatni Jelzálogbank a a törvény értelmében az ország öszszes árva- és gyámpénzeinek kezelője és oda kell beszolgáltatni az összes egyéb közalapítványokat is. A gazdasági köröket élénken log-; lalkoztatja az állami jelzúlogkölcsö- í nők elmaradása és nem régen a ház- ; tulajdonosok gyűlést is tartottak, a ■ melyen azt követelték, hogy az ál- ’ lám lássa el pénzzel a Jelzálogban-: kot. A gyűlésen Perics Ninko szociálpolitikai miniszter is jelen volt és a maga részéről megigérte, hogy a kormány interveniálni fog a hitelkeresők igényeinek kielégítése érdekében. Ez a kérdés ráirányította a figyelmet az Állami' Jelzálogbank intézményére és különösen horvát részről gyakran hallatszottak olyan hangok hogy az Állami Jelzálogbank egyoldalúan csak a beogradi építkezések céljaira ad hitelt, az ország többi részeiben pedig nem, noha az egész állam területéről oda kell beszolgáltatni az árvapénzeket és egyéb közalapokat. Egy horvát újságíró ebben az ügyben a szociálpolitikai miniszterhez fordult felvilágosításért. aki megcáfolta ezeket a híreszteléseket. — A jelzálogbank ma még csak — mondotta Perics miniszter — a háború előtti Szerbia gyámpénzeit és közalapjait kezeli, mert a törvény értelmében csak 10 év múlva kerülnek az összes árvapénzek és közalapok a bank kezelésébe. Ezért természetes, hogy eddig elsősorban a szerbiai hiteligényeket elégítette ki a jelzálogbank, amely egyébként például a dalmáciai éhínség leküzdésére is nagy összegeket bocsájtott rendelkezésre. Tehát Szerbia segítette az uj tartományokat é;. nem fordít» a, — Az sem helytálló vád a miniszter szerint, hogy uc árvapénzeknek az Állami Jelzálogbankba való beszolgáltatása az állam eg/es részeinek pénzügyi erejét gye gHené. Az árvapénzek sokkal biztosabban vannak elhelyezve ingatlanra adott kőicsönökben, mint kockázatos kereskedelmi hitelekben. Egyébként is közérdek, hogy az építkezők olcsó hitelhez jussanak. Egyébként a törvényes határidő leteltével az Állami Jelzálogbank az összes tartományokban fiókokat fog ftlálütani és ki fogú terjeszteni tevékenységét az egísz országra. Uj értekezleten dolgozzák ki a belga-francia jóvátétel! tervet Poiacaré Loucheur londoni tárgyalásai ellea Párisból jelentik: A Te:nps megerősíti azt a híresztelést, hogy Poincaré ismét találkozni fog Thennis belga miniszterelnökkel és Jaspar külügyminiszterrel. A belga miniszterek április 15-re jelezték párisi látogatásukat. de lehetséges, hogy mar a hét közepén Párisba érkeznek. Az uj konferencián ki akarják dolgozni a francia-belga jóvátételt tervet. Ezekbe az előkészítő tárgyalásokba az olasz kormányt is beavatják és ha majd minden tisztázva lesz, közös tanácskozásra hívják meg Olaszországot és Angliát is. Az »Echo de Paris« szerint Poincaré miniszíérelnök szombaton táviratot küldött Tkeunis belga miniszterelnöknek s abban nyomotékosan hangsúlyozta, hogy Loucheur londoni tárgyalásai egyáltalán nem érintik a francia jóvátételt politikát. A francia csapatok addig nem fogják kiüríteni a Ruhr-területet. mig a jóvátételt kérdés nncs teljesen rendezve. Ami a német adósság végösszegét illeti Poncaré emlékeztet arra a korábbi nyilatkozatára, hogy Franciaország jogainak legcsekélyebb csorbítását sem tűri. Egy londoni távirat szerint egyébként az angol parlament ülésén a két szabadelvű párt nagy vitát indít a Ruhr-válságról. Gelsenkircheni jelentés szerint a franciák vasárnap reggel lefoglalták Marten, Marklinde és Costrop állomásokat. Essenből táviratozzék. hogy április 10-én, mikor a húsvéti véres események áldozatait temetik, reggeli 9-től déli 12-ig minden gyártelepen szünetelni fog a munka három órán át a meggyilkoltak tiszteletére. Á magyar kormány dimto összecsapása a szélső jobboldal! pártokkal — A Bácsmepaei Napid budapesti munkatársától — Az elmúlt hetek izgalmai után > nyilvánvaló lett, hogy a Wolff—{ Gömbös—Eekhardt-csoport nem tud-« ja megbuktatni a Bethle i-kormányt. £ A szélső antiszemiták mindent elkö-1 vettek, hogy magukhoz ragadják a \ hatalmat, azonban ez egyszer Beth- jj len István a sarkára állt és csirájá- f ban ártalmatlanná tette mozgalma-$ kát. A kormánybuktató akció, amely \ nem kis mértékben érdekli az utód- j államokat és elsősorban az utódáila-' mok magyarságát is — az ismert diákheccekkel kezdődött, amelyeknek mozgatóit ugyancsak Gömbös környezetében kell keresni. A szélső , intranzingens politikusok a tapasztalatban és minden felforgatásra képes egyetemi ifjúságot akarták céljaikra I felhasználni. Hogy a rendőrök elbán- f tak a diákokkal és erélyes eljárásukkal megfélemlítették az úgynevezett tányérsapkásokat, ez nemcsak Rakovszky belügyminiszter érdeme, aki az utolsó percig nem foglalt nyíltan állást ebben a kérdésben, hanem elsősorban a rendőrségé amely va-, lóban ellenszenvvel viseltetik a rend-, zavaró diáksággal szemben. Ennek j az oka igen egyszerű. Budapest ut-) cáin hetekig készenlétben volt a • rendőrlegénység, amit kizárólag az egyetemi ifjúság agresszív magatartásának köszönhetett. A rendőröknek csekély inspekciós díjért kellett feláldoztunk nyugalmukat pusztán azért, hogy résen legyenek, nehogy az egyetemi ifjúság valami meggondolatlanságot csináljon. (A tervbe ] vett meggondolatlanság egyébként' igen kitünően meg volt gondolva. Programmjuk két pontból állott: vé- \ gézit a destruktiv sajtóval és kiérő-i szakolni egy Wolff—Gömbös-kor- ' mányi). Emberileg érthető, hogy az elcsigázott rendőr örömmel téliesítetté a kötelességét, akkor amidőn arról volt szó. hogy néhány rendzavarét megkardlapozzon. Ez volt az oka annak, hogy a rendőrök mind a két utcai összecsapásban meglehetősen buzgón kardlapoztjik az egyetemi hallgatókat. Gömböséknek egyébként az volt a tervük, hogy Nagyatádi Szabó Istvánt megnyerik maguknak és ezzel biztosítják a falusi kisgazda társadalom jelentékeny részének támogatását. Nagyatádiról felesleges ezen a he'yen megállapítani, hogy a Károlyi-kormányban utolsó percig helyet foglalt és hogy azóta még minden kormányhoz csatlakozott. Akik őt ismerik, cseppet sem kételkedtek ab ban, hogy Nagyatádi csatlakozik Wolffékhoz is. ha arról van szó, hogy tovább biztosíthasson a maga számára miniszteri tárcát. Nem is Nagyatádul múlott, hogy nem áPott be Wolfíék táborába, hanem Bethlenen. A miniszterelnök erélyesen megmagyarázta kedvenc földművelésügyi miniszterének, hogy az uj kormány még ha ki is tudná forszírozni kinevezését a kormányzónál, nem tud a nemzetgyűlésen többséget b'zlositani magának, ami azt fogja jelenteni, hogy a régi ellenzék és az egységes párt Bethlen csoportja — szóval egy megsemmisitően nagy többség — a legelső alkatommal boldogan leszavazza. Már pedig nemzetgyűlés nélkül nehéz lesz kormányozni még olyan kiváló kormányképes államférfiaknak is mint Gömbös vagy Wolff, sőt Nagyatádi is. Mindezek az érvek meggyőzték Nagyatádit és: meggyőzték Iiorthyt is. Magyarország politikai doyenjei Apponyi, Andrássy, Zichy János és a többiek a húsvéti sajtóban és azóta úgyszólván naponta rámutatnak arra. hogy a külföldön kiszámíthatatlan következményeket vonna maga után egy puccskormány elismerése és ezzel Bethlen még jobban megerősödött pozíciójában. Ami a szocialistákat illeti, ők aggodalommal nézték a fejleményeket, de vezéreik közü} sokan ma is azt hangoztatják, hogy jobb lett volna átesni egy »fehér kommunizmuson«, mert azután bizvást elkövetkezett volna az igazi demokrácia uralma. A kormány Gömbös - frakciója nem mutat nagy kedvet arra, hogy átüljön az ellenzéki oldalra. Gömbös Gyula maga azt reméli .hogy ha lemond párt-alelnöki tisztéről, akkor egyelőre bent maradhat a pártban. Eckhardt Tibor, aki az utóbbi időben élesen szembehelyezkedett nyilatkozataiban a kormány tagjaival, szintén meggondolta magát és nem lép ki. hanem megígérte, hogy a legközelebbi pártértekezleten bizalmi kérdést vei majd fel erre vonatkozólag. A Szózatnak a miniszterelnököt támadó legutóbbi vezércikke után Zsilinszky Endrének is kifelé áll a rudja a pártból, azonban az a terv, hogy a mérsékeltebb kormánypártiak egyenesen felszólítsák Gömböseket a kilépésre, egyelőre nem valósul meg. meri addig, amLg tisztázódik, hegy hogyan fogadják a párt tagjai a legközelebb szőnyegrekerülő birtoknovellát, tovább folyik a taktikázás. Éppen ezért lehet, hogy a kormánypárt kettéválása ezúttal is elmarad későbbre. Mihelyt Gömböst és társait sikerül kitessékelni a kormánypártból, belépnek helyükbe azok a politikusok, akik gróf Zichy János köré tömörülnek. Rajtuk kivü! — bizonyos feltételek mellett — pártonkivüli képviselők is hajlandók Beth’en táborának megerősítésére, többek közt Ugrón Szilágyi és Bárczy is, akik a legutóbbi választáson ellenzéki programmal kaptak mandátumot. ----- — ■ I -A -Hússzövetség iarácsa tárgyalja az erdélyi magyar birtokok kisajátításának ügyét A nemzetek szövetsége hivatalos közleményt bocsátott ki. melyben bejelenti, hogy a népszövetség fog ialkozni fog a magyar kormány azon panaszával, mely szerint a románok jogtalanui elkobozzák a magyar állampolgárok erdélyi birtokait. A közlemény szövege a következő: A magyar kormány legutóbb megkeresést intézett a nemzetek szövetségéhez a Magyarországra optált polgárok ingatlanainak Románia részéről történt kisajátítása ügyében. A megkeresés szerint olyan személyekről van itt sző, akik azokon a tói Lilétekén b:rtak illetőséggel, amelyeket a trianoni békeszerződés rendelkezései a román királysághoz csatoltak, akik azonban opciós nyilatkozatukban a magyar állampolgárságot kérték. A magyar kormány úgy vélekedik, hogy a Románia által foganatosított rendszabályok ellentétben állanak a békeszerződések rendelkezéseivel. A magyar kor■ Hiánynak a nemzetek szövetsége tanácsához intézett megkeresése a :népszövetségi paktum 1':. cikkének I második szakaszára támaszkodik. I A kérdést a népszövetségi tárnics legközelebbi ülésének napirendjére tűzték ki. amely Genfben ápril s hó 116-ikdn nyikk meg. A Daily Telegraph annak a vélej ményének ad kifejezést, hogy ez az ! eset teljesen hasonló a iengyelorszá• 2i német gyarmatosok helyzetéhez* I amely a kérdést a népszövetség véleményadás céljából a nemzetközi döntőbíróság elé terjesztett. A Romániában birtokos magyarok esetei ugyancsak alkalmasnak látszik arra, hogy a nemzetközi döntőbíróság eié :■ utalják, amely elsősorban arról a kérdésről lenne hivatott dönteni, hogy a román földreform beleütközik-e a trianoni békeszerződésbe.
