Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-04 / 91. szám

XXIV. évfolyam Szubotica, SZERDA 1923. április 4. 91. szám jelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben SZLIiIüLSZlí.;SEGi kralja Ales&adra^aika 4 száza alatt TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Kralja Alezandra-ulica I (Leibaeh-palota) A tornyospusztai magyarok Valahol, a? Isten háta mögött, egy elrejtett zugban, vagy tizen­ötkilométerre az első kövezett úttól él egy nagy család magyar. Az ország hírüket sem hallotta, kis gondjaikat, nagy bánataikat nem vitték a közérdeklődés fóru mára. Viharokban és förgetegek­ben Ők csak a földbe kapaszkod­tak. Az áldott, drága enyeföidbe, bölcsőnkbe éa halotti szemfe­dőnkbe, a földbe, amelyik egy­formán jutalmazza meg a beléje szórt magot, akár magyar bánat, akár szláv mélabu nyitja is dalra verejtékező munkásának száját. A tornyospusztai magyarok áldott mimikri-ve 1 engedelmeskedtek a föld titokzatosan történő, de világ­­értelmű megnyilatkozásának, mely évezredeken keresztül változatlan törvénnyel raboltátja el magától a bort és búzát s azoktól, akiket hordoz-, a békességet. A tornyospusztai magyarok most egy pillanatra letették kezükből a kapát s elbocsátották az eke szarvét. Okulikul és vigasztalásul megmutatták, hogy mit tud te­remteni a szorgalom, a hozzáér­tés, a fáradhatatlan munka s a föld imádségos szeretete. Messze minden városi kultúrától, minden segítség, vezetés és támogatás nélkül a tornyospusztai magya­rok az agrárkulturában olyan megható,, olyan csodálatos ered­ményeket értek el, melyeknek tanulságát bátran és büszkén az ország közvéleménye elé ’kell ter­jeszteni. A tornyospusztai kiéliités tanul­sága minden írott és írásban jog­címnél bizonyítóbban dokumen­tálja a magyarságnak föidhözvaló igényét.. Évszázadok óta élnek magyarok ezen a földön, túrják a földet, lesik a szél irányát, nézik a felhők járását, megfigyelik a vioiaszin hajnal és bíborai konyát jövendöléseit, ismerik kívánságait és szükségleteit a földnek, mely csak az ertetlenek számára néma, a föld szerelmesei megértik titkos üzenetét a mélyeknek. Évszáze dók óta Illőit össze a föld és a munkás. A fa nem tartozik job ban a földhöz, amibe gyökereit eresztette, mint a munkás, aki egymásután következő generációi: tapasztalatát és szereíetét gyűj­tötte és melengette össze a lel­kében, aki egész életét kaszával, kapával, ekeszarvávai kezében, a föld főié borulva tölti el. A föld nek ez a kézből kézbe adott és szivből-szivbe lehelt szeretete te remtette meg a tornyospusztai csudákat, csak ez tette lehetővé, hogy egyszerű emberek, de akik o föld szerelmes munkásai, olyan búzát és tengerit termeljenek­aminek csudájára járhatna egy fél ország. S most jönnek törvények és rendeletek, melyek a földhöz jut­tatás gyönyörű jelszavával s a többtermelés teremtő gondolatá­val megakarják szakítani azt a csudákat termő viszonyt, mely a föld és a magyar munkás között az évszázadok boldog frigyében roegszüietett. Jönnek politikusok, akik azt hirdetik, hogy az itt élő magyarokét Dél-Szerbiában, az albán határok mentén kell lete­lepíteni s más és messzi vidékről idetelepitett munkások közt kell szétosztani ezt a földet. A föld­nek is van nyelve, a szeleknek és a felhőknek is van szókincsük, amit nem érthet más, csak aki gyerekkorától tanulta, akinek a föld nyelve — az anyanyelve. A magyar munkások nem értik meg, hogy a déli végek mezői mit kér­nek tőiük, nem tudják, hogy ott mikor várjanak esőt és mikor vé dekezzenek a fagy ellen. A déli A „Jutarnji Lisi“ húsvéti szá­mában a föderaüsta blokk maga­tartásáról feltűnést keltő cikket közölt, amelyet politikai körökben mint a Radics párt hivatalos véle­ményét fognak fel. A nagyérdekü cikk Supilo föld mivelési miniszternek zagrebi tárgyalásairól a következőket írja: Szupi'o miniszter azért érkezett Beogradba, hogy rokonai körében töltse el a húsvéti ünnepeket és nem volt semmiféle politikai misz­­sziója. Tárgyalásokat ,folytatót: ugyan ár. Macsekkal és ár. Lorkc­­vicscsal (a Radics-párt elnökeivel) ezek a tárgyalások azonban nem haladták túl a magáninformációk kereteit, unnál is inkább, mert maga Radics kijelentette, hogy Szu­­pilo nem alkalmas személyiség sem­miféle hivatalos tárgyalásokra, mint­hogy mögötte nem állanak választói, mandátuma sincs, tárca nélküli ni - ász térségé van és nem lehet tudni hervdt-e vagy Szerb. A Radics párt vezetőségének az esetleges tárgyalásokról és a megegyezés lehetőségéről a követ­kező a véleménye a Jutarnji List szerint: — „Szigorúan ragaszkodva az európai parlamenti gyakorlathoz, a kormánynak — amely a válasz­tásokon nem kapott többséget — te kellene mondan a. Ezért a blokk­nak, amely a horvétok, szlovének és muzulmánok együttműködésére alakult, semmi dolga a korminnya! mini olyannal, hanem csak a pár­végek munkásai pedig értetlenül állnak meg a bácskai föld előtt. Ott faekével szántottak, itt göz­­ekéhez szokott az áldott televény. Ki hiszi azt, hogy a természetnek ebből a megzavart rendjéből több búza és több békesség fakad ? Ki hiszi el, hogy a délszerbiai magyarok, vagy a vajdasági dél­szerbiaiak között lehet még egy — Tornyos puszta ? Lehet-e jó, az ország érdekét szolgáló agrár­reform, amelyik a föld szűArmun­­kásainak csak azért nem ad föl­det, mert más nyelven dalolnak munkaközben, holott sem a föld­nek, amibe vetnek, sem a búzá­nak, amit elvetnek, sem a mun­kának, amivel termővé teszik a földet, sem az esőnek, sem a nap­nak nincs nemzetisége ? A tornyos pusztai ünnepnek szimbolikus jelentősége is van. Kiállításuk a természet zavartalan rendiének, a békés munkának eredményeit mutatta be. Feltáma­dás napján a feltámadás útját. tokkal. Ezekkel szemben a blokk vezetősége nem is habozna a tárgya­lások felvételével. — A Koroseccel folytatott tár­gyalások legfőbb tartalma az, hogy a szlovének mint nemzet lépnek fel. A jövőben lehetséges ’esz Jugoszlávia, ma azonban tényleg a szerbek szerbek ma radtak, a horvátoknak és szlové­neknek pedig jugoszlávokká kel­lett volna válniok. Az első félté tel tehát az, hogy a szerbek, a kik szerbek maradtak, lássák be, hogy a horvátok és szlovének is csak nemzeti jellegük fenntarts sával léphetnek fel. Itt nem csak politikai, hanem gazdasági kér­dések is számba jönnek, amelyek például Boszniára a legnagyobb jelentőséggel bírnak. Gazdag or­szág és szegény nép — ez elvi­selhetetlen állapot. — A föderalista blokkhoz inté­zett minden kérdésre (és fenye­getésre is) a Radics pórt vezető­ségének válasza ez : Koros ecet és Spahot saját választási kiáltványaik alapján választottak meg, ezért nem is lehet beszélni arról, hogy a Radics párt a maga álláspontját rájuk kényszerítse. Ebben a pillanatban általában nincs is szó sem köztársaság­ról, sem föderációról, sem auto­nómiáról, hanem arról, hogy az eddigi rend helyett az igazsá­gosság és belátás uralmát ve­zessék be. Ha a horvátok belső szuvereni­tást és gazdasági kontrollt köve­teinek, ez olyan programút, amely nem haladja túl ezeket a kerete­ket Sőt a republikanizmus sem más valójában, mint a parlamenti!­­rizmus szigora kereszti!'y//e/c,amely­nek a nép a kormány minden ténykedése felett ellenőrzést gya­korolhat. — Az amplitúdóval való fenye­getésre a horvétok és szlovénok nyugodtan maradhatnak, mert már Protics kifejtette, hogy miiyen kö­vetkezményekkel járhat ez — nemcsak a volt jugoszláv ország­részek számára, amelyek mint ilyenek szerepelnek a nemzetközi békeszerződésekben. — Maga a parlamenti helyzet olyan, hogy van egy kormány 107 képviselővel és egy ellenzék, amelybe benne vannak a demo­kraták is, vagy legalább is azok a demokraták, akik Daviríovics körül csoportosulnak. A blokk ve­zetősége tanulmányozni fogja a helyzetet és a megegyezés, irá­nyában fog dolgozni, miért is minél előbb ki fogja küldeni de­legátusait beogradba.“ A Jutarnyi List cikke főleg ab­ból o szempontból érdemel fi­gyelmet, hogy a Radics-párt ki­áltványának éles hangjával és tulhajtottan kiélezett követelései­vel szemben megint a békiiiélceny­­ség szellemét mutatják. Véres Ihusvét Essenfeen Tizenegy balett, harmmekét sebeseit A Krupp-művek négv igazgatóját letartóztatták Husvét vasárnapján ismét véres események játszódtak le az esseul Knipp-gyárban. Egy fölvonuló fran­cia osztag fegyvereit használta a német munkások ellen s az első je­lentések szerint tizenegy halottja és sok súlyos sebesülje van az össze­ütközésnek. 1 A francia jelentés szerint az esse­­ni Krupp-művek igazgatósági épü­letéből vasárnap reggel hat órakor röpcédulákat osztottak szét, amely­ben a munkásokat erőszakoskodá­sokra hívták fel. Nyolc órakor az igazgatóság megszólaltatta az sziré­nákat, hogy a munkásság hagyja el a műhelyeket, amikor a francia mér­nökbizottságot vivő autók a telepre érkeztek. Az autót kövekkel és szén­darabokkal megdobálták, míg egy, éppen indulóhan levő gőzmozdony­­ból forró gőzt eresztettek ki az au­tóra. A francia katonák figyelmeztetést intéztek a tömeghez, s azután előbb a levegőbe, majd a tömegre lőttek, amely három óra hosszat háborgat­ta őket. Megállapítják azonban, hogy az incidensek a munkások spontán felháborodására vezethetők vissza s nem a Krupp-művek igaz­gatóságának terhére Írandók: A megölt németek száma állítólag tíz, a súlyosan sebesülteké huszonhá­rom, a könnvii sebesülteké iis. Az A Radics-párt nem tartja aktuálisnak a köztársaság és a föderáció követelését A Radics-párt megint tárgyalni akar — A biok álláspontja a válsággal szemben #

Next

/
Oldalképek
Tartalom