Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-08 / 95. szám

2. oldal

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

1923. április 8.

keltő gúnyos hangon, a borvót szábornak határozatairahivatkozva visszautasítja Radios követeléseit.

Éles hangon támadja meg Ptotics Korosecet is, a szlovén klerikálisok vezérét, aki szerinte szintén elvesztette egyensúlyát. Különösen azt a kijelentését pécézi ki, hogy meg kell védeni a „becsületes szlovén igazgatást* e szerbektől. Ezzel szemben rámutat Protics néhány hírhedté vált! szlovéniai botrányra, mint a kurzuskői alap elkezelésére, a Zserjav-Adria bank efférre és a szia vének kifejlett csempészüzleteire.

„A válságok harca miatt azon ban nem lehet pesszimizmusba esni — Írja Protics. — Vannak még emberek, akik higgadtan tudnak ítélni és akik hivatva vannak becsületesen, nyíltan, okosan szabadon és testvériesen tárgyalni egymással a megszédült emberek helyett."

Protics cikke politikai körökben nagy fe tűnést keltett egyrészt azért, mert a választások óta ez az első eset, hogy Protics a Ra dics-blokknak is kíméletlenül a szemébe mondja igazságait, más részt mert az derül ki belőle, kogy Protics nem vesztette el reményét egy megegyezéses po litika mielőbbi bekövetkezésében.

Szakértők jennek Szubotlcára a közvilágítás felülvizsgálatára

A suboticai gázgyár körül tapasztalható üzemi zavarok tudvalevőleg már régibb keletűek. A suboticai városi tanács nem tudta eddiig sem megfelelően megoldani a város közvilágításának kérdését. Csak legutóbb is az a veszedelem fenyegette a várost hogy a gázgyár üzembcszüntetése következtében az utcák 'sötétben maradnak és csak a legnagyobb áldozatok árán lehetett a gyár üzemét mégis fentartani.

A tarthatatlan helyzet miatt már régi terve a városi tanácsnak, hogy a suboticai gázgyárat teljesen átaia. -..aaSSMKSXffli

I orsctek

Gulliver uj könyvéből

Irta: Dettre János

Hiába tagadnám. a vérmésékleterr; j nyugtalan éietre teremtett. Amikor Hauhnhnm-országbói hazatértem, csak két hónapig tudtam nyugton maradni etthon. Újra hajóra ültem, három hétig vitorláztam a »Ccnsequcntla« fedélzetén, amikor hajótörés ért bennünket. Hajóroncsba kapaszkodva mentettem meg életemet. Két napig úsztam a tengeren amikor félájuitan partra mosott az ár.

Csudálatos országba jutottam. A lakói Dominiamr.ak hívták hazájukat, mely akkor ment át az ipari feilendülés korszakán.

Atyai barátomnak Mr. James Batesa*k, a kiváló sebésznek biztatására megírom most, hogy miiyen különös tapasztalatokat gyűjtöttem abban az országban. a.iiűva sorsom szeszélye elsedort.

Kevéssel azelőtt már jártak Emberek ebben az országban. A vezetőjüket Ho¥io Sapiens-nek hívták, aki megtanitot-Sa népet arra hegy az emberek módra a főidet magántulajdonba kell vénái. hogy amit a föld terem, az ne azé legyen, aki a földet megművelte s a termést leszedte, hanem azé. aki határkarókat szúrt a mesgyék végébe.

A Domifiimn lakói eleinte hitetlenül ífollgatták az rj igéket. El nem tudták képzelni, hogyan lehet az Embereknek megosztozkodniok a Naprendszer egyik csillagán r. egy bolygót, amelyik a világűrben kering, hogyan lehet egymásközt felosztva bevezetni a teíekkönyyekbe. De azok, akik a határkarókat

kitva. tekintettel arra. hogy a gyár mai felszerelése és berendezése mellett elkerülhetetlenek a gyakori üzemzavarok. Az uj gépek beszerzését és általában a gyár modern átalakítását a város annak idején a tervbevett kölcsönből akarta fedezni. A kölcsönnek meghiúsulásával azonban elmaradt a* 1 gázgyár átalakítása is.

Éppen ezért legutóbb már arról volt szó, hogy a város egészen beszünteti a gázgyár üzemét és a közvilágítást villanyerőre alakitja át. Mivel azonban ilyen módon a várost tekintélyes veszteség érné a föidbeágyazott gázcsövek értékének elvesztésével. ezért lemondtak erről a tervről is és ideiglenesen tovább kísérleteznek a gázgyár üzemének fentartásával.

Mivel azonban állandóan nem tartható fenn a mai helyzet és bármikor megtörténhetik, hogy a gázgyári üzem végleg csődöt mond, a városi tanács most dönteni akar a suboticai közvilágítás kérdésében. A gázgyár megvizsgálása céljából szerdán három szakértő érkezik Suboticára Ősitekről és Zagrebből. akik a suboticai szakértőkkel együtt meg fogják vizsgálni a gázgyár berendezését és meg fogják állapítani, hogy érdemes-e a gázgyár átalakítása, vagy pedig be kell-e szüntetni teljesen az üzemet.

A két gázgyári és egy villanytelepi ; szakértő tanácsának meghallgatása í után a városi tanács vagy azonnal ; megkezdi a gázgyár átalakítását, i vagy pedig tárgyalásokat kezd a su- j boticai villarytelep igazgatóságával a villanyvilágításnak az utcákra való kiterjesztése tárgyában.

A magyar büntetőtörvény könyv alapján Ítélték el Csehszlovákiában a magyar Himnusz éneklőit

9

„MIamellenes izgatást tartalmaz a magyar Himnusz szövege“

Szlovenszkóban már két év óta! húzódik az a pör, amelyet több kassai lakos ellen indítottak azért, mert 1921 augusztus 20-án Szent István napján a kassai székesegyházban az istentisztelet befejezése után a magyar himnuszt elénekelték. Az ügyészség akkoriban a templomban megjelentek közül Szarvassy László dr. orvos. Tárcsák Gusztáv, Böhm Rezső és Jaczkó Margit tanítónő ellen izgatás miatt vádat emelt A kassai törvényszék valamennyi vádlottat azzal a megokolással. hogy Szlovenszkón e magyar himnusz éneklése nincsen eltiltva, fölmentette I

Az államügyész íölebbezése folytán az ügy a kassal ítélőtábla elé került. amely a törvényszék Ítéletét teljes megokolásával együtt helybenhagyta. A főügyész az Ítéletnek Jaczkó Margitra vonatkozó része ellen semmiségi panasszal élt a briinnj legfelsőbb bírósághoz, amelyben utalt arra, hogy Jaczkó Margit nem vallásos érzésből, hanem politikai utókból jelent meg a templomban és énekelte el a himnuszt, mivel o I evangélikus vallásu.

A fölebbezés folytán az ügyet most tárgyalta a brünni legfelsőbb bíróság, amely — mint Brünnből jelentik — a törvényszék, valamint a tábla ítéletét megsemmisítette és Jaczkó Aíargitot két heti dllamfoghdzra. kétszáz korona pénzbüntetésre. behajthatatlanság esetén pedig további tíz napi államfogházra Ítélte el. Az ítélet megokolása a következőképpen hangzik:

A magyar himnusz eléneklése tüntetés volt. A magyar himnusz ugyanis arra kéri az Istent, hogy a magyart óvja meg ellenségeitől. Már pedig Kassán a magyarnak nem leket más ellensége, mint a csehszlovák. A himnusz eléneklése nemcsak az alkalmazásban levő magyar Btk. 172. szakaszába ütköző izgatás ismérveit foglalja át, hanem beleütközik a Btk. 173. szakaszában meghatározott államellenes izgatás kritériumába is. Ezt tudnia kellett volna Jaczkó Margitnak. A bíróság súlyosbító körülménynek vette, hogy Jaczkó Margit az állam szolgálatában áll.

Az ítélet, amelyet a csehszlovák legfelsőbb törvényszék a magyar büntetőtörvénykönyv alapján hozott üteg és amellyel az előző két fórumon hozott ítéletet megsemmisítette, , Szlovenszkóban nagy feltűnést kel' tett.

Az egész országból

Szuboticára jönnek házasodni

Sok a vegyes házasság

A Vajdaság a gyors házasságkötések hazája. Itt még érvényben van a régi magyar törvény, amely szerint gyorsan lehet diszpenzációhoz jutni és polgári házasságot kötni. Sok szerelmes fiatal pár keresi fel a suboticai polgármesteri hivatalt az ország minden részéből és egészen gyakori jelenség, hogy Beogradból, Sarajevóból vagy Üszkübből is idejönnek dtszpenzációs házasságkötés céljából.

Megkönnyíti a házasságkötést az is. hogy nem kötelező az egyházi esketés. mert érvényes még a polgári házasság. Ez viszont azt eredményezi, hogy néha Bécsből is jönnek fiatal párok Suboticára csak azért, hogy itt az anyakönyvvezető előtt házasságot kössenek.

Ezek a körülmények érthetővé teszik azt, hogy Suboticán mind gyakoriabbak a vegyes házasságok. A suboticai anyakönyvi hivatal könyveiből érdekes statisztikát lehetne összeállítani arról, hogy az utolsó években milyen nagy aránybal emelkedik a vegyes házasságok száma. A leggyakoribb eset. amikor a két házasfél két különböző keresztény felekezethez tartozik, ezután következnek számarány szerint a keresztény-zsidó házasságok.

Rövidesen lényeges változás várható ezen a téren, mert be fogják hozni' a Vajdaságban is a kötelező egyházi esketést. amikor automatikusan meg fog szűnni Suboticának s a vajdasági városoknak a vegyes felekezetű házasulandókra gyakorolt varázsa. Ezzel szemben azonban itt alig tudják még. hogy a Vatikánnak ja vegyes házasságkötéseket szabályozó egyik legújabb ediktuma Suboticán már érvényben van és ennek értelmében a katholikus egyház megáld vegyes frigyeket is, még peri iz nemcsak a különböző keresztény felekezetekhez tartozó házasulandókat, hanem keresztény és zsidó vallásu vegyes párokat is megáldanak a suboticai kathoUkus templomokban. csupán a szertartásban 'annak . kisebb eltérések. Ez a könnyebbség í csak hozzájárul a vegyes házassá* I gok számának szaporodásához.

már ledugdosták, elhitették azokkal, a kiknek föld már nem jutott, hogy a karók szentek s a karosok törvényt hoztak a karótlanok számára amiben fővesztés terhe mellett tiltották meg a szent karók inegbolygatását.

Akadt azonban a karóílanok között

1 egy bátor szellem, aki hirdetni kezdte,

! hogy a föld éppen úgy a természet ajándéka. mint a szél. a levegő, a napfény, a viz a világosság s ha a földet szét lehet osztani s magántulajdonba lehet venni, nem lehet semmi akadálya annak sem hogy a természet többi kincsét is magántulajdonba vegyék.

A tervet a karótlanok nagy lelkesedéssel fogadták. Mingyárt akadt egy csoport, amelyik kijelentette, hogy a déli szél is éppen olyan uratlan dolog, mint amilyen a föld volt mielőtt magántulajdonba vették s ezért most a déli szelet birtokba veszik. Nyomban részvénytársaságot alakítottak a déli szél kihasználására s tulajdonukat késedelem nélkül bejegyezték a szélkönyv B) lapján. Miután így a déli szél magántulajdonná vájt. a löídbér mintájára széibért kellett fizetni azoknak, akik a déli szelet használták. Pompásan megszervezett adminisztráció működött, a melyik ellenőrizte, hogy kinek földjére vitt a déli széi enyhe fuvalmat. kinek szélmalmát hajtja, kinek vitorláját da- J gaszíja a magán tulajdonba vett déli ! szél. Természetesen mindenkitől behaj- I tották a szélbért.

Egyszerre azonban zuhanni kezdtek a részvények. Egy másik élelmes csopcrrt tulajdonába vette a nvagaíi szelet, amelyik sokkal értékesebb volt. mert ez hozta az esőt Kispénzű emberek pedig, akiknek nem sok befektetni valójuk volt, az északi és keleti szél kihasználására alakítottak részvénytársaságokat. Ekkor már megkezdte működését a

szélbirósdg Is. amelyik igazságot tett az egymással versengő részvénytársaságok igényei közt. Szél rendőrök, szélcsőszök vigyáztak a szélhámosokra és a Széllelbélcltekre.

Ez azonban csak a kezdet volt. Egy jóvalutáju külföldi kcmcem koncessziót kapott a kormánytól arra hogy lefoglalja és hasznosíts^ az esőt A kormányt sokan támadták ezért a lépésért, de a miniszterelnök büszkén mutatott rá, hogy ő a liberalizmus zászióhurdozója s nem tűrheti azt a társadalm* egyenlőtlenséget. hogy a természet egyik kincsét. a földet magántulajdonba lehessen venni a másikat pedig nem. A liberális sajtó kórusban ünnepelte a haladott szellemű államférfit. Az eső így magántulajdonba került s ezentúl azok. akiknek földjét az eső uiegtermékenyiíet.íe esőbért fizettek az uj részvénytársaságnak.

A természeti kincsekben gazdag ország csak úgy ontotta magából a vagyonszerzési lehetőségeket. Befolyásos képviselők és a bankokrada vezetői óriási méretű vállalatot alakítanak lefoglalván a világosság tulajdonát. A Fényrészvénytársttság papiTjai szédítő iramban száguldanak fölfelé. Egyes szervezők a fényhasználat ellenőrzésének olyan módját szervezik meg. hogy a ténybér-rel nem maradhat senki sem adós. Az uj részvénytársaság bevezeti tulajdonjogát a Napkönyvbe s így mindenkivel szemben érvényesithetűvé válik követelésük. Mikor azonban az őszi hónapokban állandó amit a boru'at, a busás osztalékhoz szoktatott részvényesek türelmetlenkedni kezdtek a vállalkozás rentabilitásának csökkenése miatt. Miután a vállalat tőkéje esek reggeltől estig jövedelmezett, követelni kezdték, hogy a vállalat üzletágát terjessze ki az éjszaka tulajdonjogának

hasznosítására is s mindenkitől szedjen bért, akit elálmpsit a sötáiség. Ennek a tervnek kidolgozásával most foglalkozik az igazgatóság.

Természetesen a nyári meleg sem maradhatott sokáig uratlan dolog, a téli fagy., tulajdonjogát is hamar lefoglalták s nemsokára alakultak üzleti vállalatok, melyek lefoglalták a hónak, a felhőnek, az árnyéknak, a harmatnak, a szivárványnak és délibábnak idajdoniogát is. Azok akik ez dobóinkban gyönyörködtek vigalmi bért fizettek a szivárvány és délibáb tulajdonolnia a k. A a zári hónapokban szezoncikk lett az árnyék és a felhő, a kapzsi felhQtulajdonosok valósággal megzsarolták azokat, akiket a tűrhetetlen meleg megkinzott. S. ezeknek még a Melcgrészvénytársasdg- nak is kellett melegbért fizetniök. Azok a földtulajdonosok, akiknek termését a téli fagy ellen a hótakaró védte meg, a hó tulajdonjogát lefoglalok része hóbért fizettek.

Ezek azonban már csak kis, uzsora* társaságok voltak. A pénzvilág legnagyobb szenzációja az volt amikor a levegő tulajdonjogát is lefoglalták. A szociálisták hevesen támadták a kormányt. amiért elmulasztotta köztulajdonba venni a levegő tulajdonjogát. A miniszterelnök azonban kimutatta, hogy a levegőt éppen úgy lehet magámulaidonba venni, mint a földet s az a társadalmi rend. amelyik szentséggé emeli a föld magántulajdonát, nem tiltakozhatik a levegő oJikupálása ellen sem. A Levegövállalat lapjai és részvényesei

úgy ünnepelték a miniszterelnököt, mint az egyenlőség a szabad verseny polltikijának legbátrabb és legfelvilágösultabb vezérét.

Ezután természetesen mindenkinek bért kellett fizetni a Iéiekzés után is( akik pedig a belélegzett levegőt kile-