Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-05 / 92. szám

1923. április 5 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Hírek a romániai forradalomról A beogradi rcnsán követség nem tad róla A francia és angol sajtóban kü­lönböző és nagyrészt egymásnak ellentmondó hírek bukkantak fel ar­ról, hogy Romániában kitört a for­radalom és a királyi család elmcnei­­kült Bukarestből. Elsőnek a »Paris Midi« adott hírt állítólagos buka­resti jelentés alapján a romániaitor­­radalmi megmozdulásokról, amelyek a román királyi családot — a lap értesülése szerint — menekülésre késztették, mert a katonaság is megtagadta a kormánynak az enge­delmességet. A párisi lap jelentését átvette a londoni »Westminster Gazette« is, azonban a »Daily Mail« már megcáfolta a román forrada­lomról elterjedt híreket. A berlini la­pok értesülése szerint Románia kü­lönböző részeiben lázadás tört ki, a melynek következtében % királyi család elhagyta a fővárost és Gyu­lafehérvárra menekült. Bukarestet állítólag védelmi állapotba helyez­ték és Erdélyben elrendelték az os­tromállapotot. A bécsi és a buda­pesti sajtó a párisi jelentések alap­ján ugyancsak megemlékezett a ro­mániai forradalmi eseményekről, azzal a megjegyzéssel, hogy az el­terjedt hírekét idáig még nem, erőst­­tették meg. A sBácsmegyei Napló« tudósítója érdeklődött a beogradl román kö­vetségen, hogy mit tudnak az dili tólagos forradalomról. A követséget; azt a választ adták, hogy czideig semmiféle értesülést sem kaptak ar­ról, hogy Romániában bármi is tör­tént volna, ezért az elterjedt híreket sem meg nem erősitik, sem meg mm cáfolhatják. Olcsó az élet a kiürített zónában Harc a zagrebi és dalmáciai kereskedők kozott Susák város és a dalmáciai har­madik zóna. amit az olaszok nemrég ürítettek ki. a legolcsóbb vidéke az S. íi. S. királyságnak. Olasz áruk­kal, texftlnemüekkel, selyemmel, szövetekkel és ruhanemüekkel telve az üzletek, az árak pedig 25—30, sőt 50 százalékkal olcsóbbak, mint az ország egyéb részeiben. Az olasz megszállás alatt Susák­­ra. a dalmát zónába vámmentesen szállították az olaszországi gyárt­mányokat. nem volt devizarendelet, a stábul lira és a könnyű szállítási le­hetőségek. a mérsékelt adórendszer olcsóbbá tették a beszerzést és a ki­ürítés folytán igen nagy mennyiségű olyan áru maradt a volt megszállott területeken, amelyek után nem fizet­tek vámot a kereskedők. Ez a körül­mény lényegesen olcsóbbá teszi az ottani árucikkeket, különösen azon­ban a selyem és luxus-árukat és ez­zel a helyzettel már a kiürítés előtt számoltak az ott mi kereskedők és minden cikkből, amely magas vám alá esik Jugoszláviában, még az olasz megszállás alatt igen nagy készleteket halmoztak fel. A susáki és dalmáciai kereskedők a vámmentesség folytán sokkal ol­csóbbak a belső területek kereske­dőinél ps ezt az utóbbiak máris sú­lyosan érzik. Főképpen Horvátor­szág és Dalmácia kereskedői a ki­ürítés óta ugyanis megszüntették zágrehi vásárlásaikat és a volt meg­szállott területeken vásárolják össze az elvámolatlan olasz cikkeket. Zag­reb forgalma emiatt az utóbbi hetek­ben lényegesen csökkeni és az ipar­cikkek, főképpen a ruhanemüek, szövetek ára 15—20 százalékkal esett is. A zagrebi kereskedők most moz­galmat ind tot tok a susáki és harma­dik zónabeli cégek versenye ellen és azt kérték a pénzügyminisztérium­tól, hogy az újonnan kiürített terüle­tek kereskedőinél raktáron levő áru­kat utólag vámolják el. Az érdekelt susáki és dalmáciai kereskedők ez­zel szemben tiltakoznak az utólagos elvámolás ellen, aiüi lényegesen megdrágítaná az S. H. S. királyság­hoz visszacsatolt területeken a meg­élhetést és a fogyasztóközönséget is érzékenyen sújtaná. A zagrebi kereskedők mozgalmá­nak eredményeképpen a pénzügymi­nisztérium külön felügyelőséget szervezett annak a megállapítása vé­­] gett. hogy mennyiben jogosult a zagrebi kereskedők panasza és ; mennyi elvámolatlan árujuk van a ? kiürített területek kereskedőinek Moszkvában kivégezték Budkiewicz prelátust „Az angol kormánynak nincs joga az emberiesség nevében tiltakozni“ Varsóból jelentik, hogy Mosz­kvából érkezett hírek szerint a szovjetkormény Budkiewicz prelo­­lust az angol kor mony tiltakozási­­ellenére március 31-ikén kivégez­tette. Az angol tiltakozó jegyzékre a szovjet kormány rendkívül éles hangú választ adott, amelyben az angol kormány tiltakozását az orosz szuverénitásba való bea­vatkozásnak minősítette és barát ségtalan képesnek jelentette ki. Ezenkívül az orosz válaszjegyzék utalt arra, hogy az angol kormány felelős az írországi politikai foglyok kivégzéséért s ameddig ilyen és ehhez hasonló tények, mint az ír események, továbbá az indiai és az egyiptomi események megtör­ténnek, addig az angol kormány­nak nincs joga az emberiesség és az élet szentsége nevében az orosz kormánynál közbenjárni. Hobson, az angol kormány moszkvai képviselője visszautasí­totta és visszaküldte a szovjet kormány leckéztető válaszjegy­­zékét. A másik halálraítélt orosz főpap Zicplak püspök sorsáról nincsen semmi hir, de tartani lehet attól, hogy Ő is Budkiewicz sorsára jut. módon meggyilkoltak hátramara­dottjainak s a sebesülteknek« leg­bensőbb részvétét fejezi ki. A német birodalmi kormány jegy­zékben fog tiltakozni az esseni vé­rengzés ellen. Az izgalmat csak fokozza a fran­cia csapatok újabb előnyomulása, Mint ugyanis Münsterbergből jelen­tik, a franciák megszállották a buerl Bergmannsglück, a recklinghausení König Ludwig és a waltropi Waltrop etivii bányatelepeket, Wippcrfürthböi csapatmozdulatokat, főleg lovascsa­­patmozdulatokat jelentenek. Dort­­mundban a franciák reggel folytat­ták az automobilok rekvirálását Mannheimban a franciák elzárták á Frigyes-hidnak a neckarí pályaud­var felé eső részét, amiből súlyos forgalmi zavarok támadtak. A szom­baton megszállott motorgyárban á munkások és hivatalnokok szerdán sem léphettek munkába. A romániai magyarság sérelmei a Népszövetség előtt Kolozsvárról jelentik: A Ma­­gyer-Székely Egyesület nemrégen terjedelmes petíciót terjesztett a Népszövetség elé az erdélyi ki­sebbségek kisebbségi jogaival szemben elkövetett sérelmek or­voslását kérve. Massaryk békét hirdet a magyaroknak Húsvéti nyilatkozatának visszhangja a magyar politikában A beadványt a Népszövetség főtitkára eljuttatta válaszadás cél­jából a román kormányhoz, mely azonban csak hosszas halogatás után küldötte csak vissza véle* Budapestről jelentik : A magyar politikai körök rendkívüli jelentő­séget tulajdonítanak Masaryk köz­­társasági elnök húsvéti nyilatko­zatának, amely szerint az adott viszonyok közt a kisebbségek vé­delmét heil követelni és megadni, rovóbbá az Európát és Csehszlo­vákiát nyugtalanító kérdéseket békés utón, h .boru nélkül kell meg­oldani. A csehszlovák köztársa­ság elnökének szavait nagy ro­­konszenvvel fogadtak a magyar politikusok pártkülönbség nélkül, abban a reményben, hogy most már csak a magyar kormányon áll, hogy a szabad kezet bizto sitva magénak a belpolitikában, eredményes munkához lásson külpolitikai téren a magyar nem­zet érdekében. Minthogy dr. Daruváry Géza külügyminiszter nem tartózkodik Budapesten, hivatalos választ még adtak Masaryk nyilatkozatára, el­lenben a kormányhoz közelálló helyről úgy informálták a isajtót, hogy a magyar kormány annál is inkább örömmel veszi tudomásul Masaryk kijelentéseit, mert ezek megfelelnek a magyar részről már régebben hangoztatott állás pontnak és törekvéseknek. Meg­állapítja ez a nyilatkozat, hogy Csehszlovákiával sikerült leghama­­rább tárgyalásokba bocsátkozni, amelyek gazdasági téren némi eredménnyel is jártak. Az ellenzék Masaryk nyilatko­zatával a maga politikáját látja igazolva és azt hangoztatja, hogy a másik oldalról mindig a leg­élesebben támadtak és nem egy­szer a hazaárulás vádjával illettek mindenkit, aki az utódállamokkal való békés megegyezés politikáját sürgette és ennek lehetőségét hir dette. Begoutte tábornok vizsgálatot indított az essem véres események ügyében Fegyházba vitték a letartóztatott Krupp-gyéri igazgatókat Essenből jelentik: Begoutte tábor­nok vizsgálatot rendelt el a Krupp­­mtivek telepén történt véres esemé­nyek okainak földerítése céljából. A francia tisztek, aki tüzet vezényelt a munkások tömegére, Düsseldorfba rendelték. Az essem! francia meg­szálló csapatok katonáinak meg van tiltva, hogy a német áldozatok teme tése idején az ucéán mutatkozzanak. Ügy szól a parancs, hogy az őrsé­gen levő francia katonák a gyász­menet közeledtekor térjenek ki a mellékuccákba. A vizsgálat már megindult fran­cia részen. Francia orvosokból ala­kított bizottság tüzetesen meg­szemlélte a német munkások holt­testét és megállapította, hogy öt holttetemen a golyók hátulról fúród- 1 tak be. A letartóztatott Krupp-gyári igaz­­jgatókat kedden átszállították a wer­­\deni fegyházba s állítólag haditör­­* vény szék elé állítják őket. A vasárnapi vérengzés az egész megszállt területen, főként a Runr­­mentén a forráspontig hevitette a munkásság izgatottságát. A biroda­lom más helyein is rendkívül nagy felháborodást okozott az esseni ese­mény a lakosság körében. Grtítzner tartományi elnök ener­gikus hangú átiratban tiltakozott Degoutte tábornoknál az ellen a francia híresztelés ellen, hogy a Krupp-gyár vezetőinek izgatása s a német munkások erőszakossága kényszeritette a francia osztagot a fegyverhasználatra. Az esseni váro­si tanács szintén hivatalos átiratot küldött Jaquemet tábornoknak, a melyben tiltakozik a gyárigazgatók letartóztatása és a tervezett további letartóztatások ellen. Braun porosz miniszterelnök táv­iratot küldött a Krupp-gyár üzemi tanácsának, amelyben fölliáborodás­­sal bélyegzi meg a francia katona­ság brutális eljárását s az »alávaló ményével együtt. Ez a vélemény cáfolja a Szö­vetség beadványának adatait, de némely sérelmekre, főként az ag­rárreformmal kapcsolatban elköve­tett igazságtalanságokra egyáltalán nem válaszol. A Népszövetség főtitkársága megküldte a petíciót és a reá adott román választ a Szövetség­hez tartozó államok kormányainak s április közepén kezdődő ülés­szakában fogja ismét tárgyalni ezt az ügyet. jogosan használták a fegyvert a budapesti rendőrok a tüntető egyetemi hallgatók ellen Befejezték a vizsgálatét Budapestről jelentik: Az egyetemi ifjúság március 15-iki tüntetése al­kalmával a rendőrség Az Est szer­kesztősége előtt támadó szándékkal összegyülekezett néhány száz egye­temistát kardlappal oszlatott fül. Az egyetemisták — mint ismeretes — a rendőrség közbelépése miatt elégté­telt kértek a kormánytól arra való hivatkozással hogy a rendőrség jogtalanul használta fegyverét. A vizsgálatot ebben az ügyben a kor­mány meg is indította és ennek eredményét kedden közölte Bethlen István miniszterelnök az egyetemi ifjúság vezetőivel. A miniszterelnök tu do órására ad­ta az ifjúság vezetőinek, a vizsgálat megállapította, hogy a rendőrség ön­védelemből volt kénytelen fegyver­hez nyúlni, mert a tömeg olyan ag­resszíven lépett föl. hogy attól lehe­tett tartani, megverik a kirendelt rendőröket. Kijelentette, hogy az egyetemi ifjúság panaszai túlzottak voltak, a fegyverhasználat követ­kezményei valóságban csak jelen­téktelen természetűek. Megállapítot­ták. hogy az egyetemi ifjúság felvo­nulása bejelentés nélkül történt, te­hát a rendőrségnek nemcsak inga, hanem a közrend érdekében egyene­sen kötelessége volt a tüntetőket fel­oszlottá. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom