Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-29 / 115. szám

oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1923. április 29. ek Kossuth képét leakasztották a alrólésuGoiterhaltet énekelték. Fel­olvassa egy csomó tiszt nevét, akik állitólají németül beszélnek és kije­lentették. hogy a Himnusz hallatára nem tiszteletinek. Belitska Sándor honvédelmi mi­niszter kijelentette válaszában, hogy ezt a vádat egyszerűen nem hiszi el. azonkívül az a véleménye, hogv az interpelláció az ö személye ellen irányul.--------■ ' Megkezdik Sdkoticán sz adőtárgyalásokai A jövő héten kinevezik a bizottsági tagokat A szuboticai adókivetések most már gyorsan megkezdődnek, bár az adóki­vető bizottságok kinevezése még nem történt meg. Ennek az az oka, hogy a szuboticai városi tanács által kineve­zésre ajánlott tagok névsorán változás történt. A bizottságok kinevezése ügyé­ben Plelikoszits András dr. főispán tár­gyalásokat fo'ytatott a pénzügyminisz­tériumban. A tőle nyert értesítés sze­rint egy-két napon belül valószínűleg már kinevezi a pénzügyminiszter a négy adókivelő bizottságot és igy a közeli napokban már megkezdhetik a szubotic.á adóiárgyalásokat. Megkérdeztük Plelikoszits főispán1, tárgyalt-e a pénzügyminisztériumban a szuboticai adóelőirányzat megdöbbentő adatainak revízió járó). Pletikoszits főispán kijelentette, hogy nem is tcrloUa szükségesnek Beogrud­­ban a tárgyalásokat, az a meggyőző­dése, hogy csak az adóelőirányzat ré­mítette meg Szubotica polgárságát, ma­guk az adóíargyalások azonban teljes megelégedést fognak kelteni. A főispán hangsúlyozta ujból, hogy az adókivető bizottságok tagjai annyira megbízható és a szuboticai viszonyokkal annyira is­merős egyének, hogy kétség sem férhet ahhoz, hogy az adókivetések teljesen méltányosak lesznek. Nyolc éií börtönre ítéltek egy gyilkos pékségedet A novísarii szerelmi dráma Novisadról jelentik: A novisadi! törvényszék szombaton ítélkezett Antics István péksegéd fölött, akit az ügyészség előre megfontolt szán­dékkal elkövetett emberöléssel vá­dolt. A péksegéd ugyanis 1921 julius ll-ikén Novisadon agyonlőtte ked­vesét, Hercz Cecilt, akivel egy mu­latóhelyen ismerkedett meg. A fiú hamarosan szerelmet vallott a fel­tűnően csinos leánynak, aki viszo­nozta a fiú érzelmeit és közösen el­határozták. hogy ha a fiú letölti a katonai szolgálati idejét, megtartják az esküvőt Andes időközben bevo­nult a katonasághoz, ahol egyre­­másra kellemetlenségei voltak a miatt, mert csaknem minden este engedély nélkül kimaradt, hogv ked­vesével találkozhasson. Amikor Zagrebba áthelyezték, azzal vált el kedvesétől, hogy gyakran fognak egymásnak irni. A fitt irt is. de a leány egyetlen levelet sem irt An­­ticsnak. aki 1921. év junius elején visszatért Zagrcbból Novisadra. Fel­kereste a leányt és szemrehányást tett neki. amiért egyetlea levelére sem válaszolt. A leány azzal véde­kezett, hogy sok dolga volt, de a^fiu megtudta barátaitól, hogy a leány y^árnap esténként mulatságokba járt. Ezért aztán a fiú összeveszett a leánnyal, aki azonban igyekezett a fiút kibékíteni és sétálni hívta. An­tics nein akart a leánnyal menni, de — midőn erre elváltak — titokbarf követte. A leány hazament szüleihez és a fiú az ablak alatt hallotta, ami­dőn anyjának mondotta: — Hála Istennek, végeztem vele. Másnap este a szerelmében csa- j átkozott Antics odalopózott a leány > lakása közelébe és lesbe állt. Amikor a leány a kapun kijött. Antics hoz­­záugroít és katonai szolgálati revol­veréből kétszer rálőtt. Mindkét lö­vés talált és a leány holtan rogyott össze. A gyilkosság után Antics a kaszárnyába mentéslefeküdt, mintha semmi sem történt volna. A gyilkos közlegényt másnap letartóztatták és a katonai hatóságok, eljárást indítot­tak ellene, de nem a gyilkosság miatt, hanem mert jogosulatlanul hasznúit két revolvertöltényt. Ezért a katonai bíróság egy és tél évi bör­tönre ítélte. Büntetése kitöltése után, ez év február havában szabadlábra helyezték. Amikor Hercz Cecil édesanyja megtudta, hogy Antics kiszabadult, feljelentést tett ellene az ügyészség­nél. amely vállalta a vád képvise­letét. A suboticai állatni ügyészség a rendőrség előterjesztésére elrendelte a Bácsmegyei Napló szombat reg­geli számának elkobzását. Az elko­­bozásra az ügyészségi határozat szerint annak a cikknek bizonyos kitételei adtak okot. amelyet dr. Gráber László, dr. Nagy Ödön és Benedek Ernő letartóztatásáról ir­tunk. Az ügyészség határozatát a szerb sajtótörvény alapján hozta. Az alkotmány 142-ik §-a akként intézkedik, hogy az alkotmánynak a Službeni Novine-ban való kihirde­tésével megszűnik az érvénye mind­azoknak a jogszabályoknak, ame­lyek az alkotmánnyal ellentétben állnak. /I szerb sajtótörvény érvé­nyessége nincs a vajdaságra kiter­jesztve. de ha ki is terjesztették vol­na, akkor sem volna érvénye, mert ellentétben áll az alkotmánnyal. Az alkatmány I3.jk §.a szerint semmiféle preventív rendszabályt nem szabad megállapítani, amely az újságok szabad terjesztését megaka­­jdályozza s ugyancsak e szerint a szakasz szerint tilos terjeszteni [olyan sajtótermékeket, amelyek az uralkodó, a királyi ház. idegen ál-Szervezik a jugoszláv-magyar kereskedelmi kamarát — Budapesti munkatársunktól — Hírül adtuk már. hogy dr. Popo­vics Milivoj, suboticai ügyvéd uj ak­ciót indított a jugoszláv-magyar ke­reskedelmi kamara felállítása érde­kében. Dr. Popovics akciója nagy érdeklődést keltett nemcsak Jugo­szláviában. hanem Magyarországon is, ahol már régen óhajtják az utód­államokkal és elsősorban Jugoszlá­viával a gazdasági kapcsolatok megteremtését és most. hogy uj ke­zekbe került a mozgalom ügye re­mélik, hogy a sok sikertelen próbál­kozás után végül meg fog születni a jugoszláv-magyar kereskedelmi kamara. Dr. Popovics legutóbb több hétig tartózkodott Budapesten és itteni összeköttetését arra használta fel. hogy a kamara felállításának útját egyengesse. Tárgyalásai Saponity főkonzullal annyival is inkábbjiagy­­jelentőségüek. mert Saponity tőkon­zul mindenben magáévá tette Popo­vics álláspontját és felkérte őt. hogy úgy Beogradban, mint Budapesten minden követ mozgasson meg a ka­mara felállítása iig3'ében. A maga részéről a legteljesebb támogatást helyezte kilátásba Saponity fökon­­zul. Dr. Popovics Milivoj Budapest­ről való elutazása után azokra bízta a magyar rész megszervezését, akik a kamara felállítása érdekében már a múltban is munkálkodtak. Míg Popovics Beogradban foly-A szombati tárgyaláson Antics beismerte a terhére rótt bűncselek­ményt és azzal védekezett, hogv na­gyon szerette a leányt, féltékeny volt rá és szerelmi csalódása elvette az eszét. úgy. hogy nem volt beszá­mítható. amikor tettét elkövette. Lemaics Jován államügyész vád­­beszédében előre megfontolt szán­dékkal elkövetett emberölés bűntet­tében kérte a vádlottat bűnösnek ki­mondani. 1 Dr. Szekulics Milán védő a vádlott korlátolt beszámító képességére hi­vatkozott és háláit okozó súlyos tes­ti sértés kimondását kérte. A bíróság a vádlottat szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és nyolc évi börtönre Ítélte. Egy foldmives-festo kiállítása Budapestem Budapestről jelentik: Az Aikotás- Müvészház termeiben vasárnap nyiiik meg Benedek Péter uszodi földmives képkiállitása, amelyről a beavatottak máris csodákat beszélnek, sőt mielőtt még a képek nyilvánosságra kerültek volna, könyvel is írtak művészetéről. Benedek Péter földmives ember, aki csak nehéz napi munkája ulán s ünnep­napokon dolgozhatott művészi téren. Nyolc év előtt sodorta a szerencsés vé­­let'en az Alkotás-Miivészház jószemü igazgatóin útjába. Teljesen ösztönös, tökéletesen iskolázatlan, művészettől, művészektől nem befolyásolt, csak a maga ősi ösztöneit és szűziesen szent érzéseit követő művészet az övé. Amit lát és ami él, motoszkál, erjed az em­lékezetében, a lelkében, amit szépnek, kedvesnek, festői eszközökkel közlésre érdemesnek tart, az valami elragadó szűziességgel, csodálatos kifejezési biz­tossággal kerül vásznára, vagy papiro­sára. Vaszary János, az ismert festőművész Benedek Péterről a lapokban nyílt le­velet tett közzé, amely igy végződik: „Ez a véletlen érintetlenül maradt napkeleti költészetpalánta, ez a nagy Dél napjának elkésett unokája, ide hozta nekünk a legszebb májusi bokré­tát. De a tekintetes és méltóságos urak valahogy el na vigyék, ezt a "Benedek Pétert a klubba, be ne ültessék az au­tóba, meg ne kínálják semmiféle nagy­városi jóval, áfiummal, kultúrával! Hagy­ják visszamenni a falujába, az ő mese­beli Árkádiájába. Hagyják meg neki a lelkét! Hagyják meg neki a falu lelkét! Az istenért, fel ne fedezzék!“ |-mrimunii ............................... Igazoltatás a templomban Incidens Zita vasárnap] miséjén Budapestről jelentik: A magyar royalista párt pénteken délelőtt Zita ex-királyné névünnepe alkalmából szentmisét tartott Budapesten a fe­­renciek belvárosi templomában. Sok katonatiszt foglalt helyet a padso­rokban. Az evangéliumnál mozgoló­dás támadt a templomban. Az tör­tént ugyanis, hogy Zsifkovics ezre­des papírlappal és ceruzával a kezé­ben végigjárta a templomot, szem­ügyre vette a padsorokban ülő ka­tonatiszteket s feljegyezte azoknak a nevét, akiket ismert, az előtte is­meretleneket pedig igazoltatni kez­dette. Több egyetemi ifjú az ezredes felé közeledett és amikor megtud­ták. miről van szó, felkérték Zsivko­­vics ezredest, hogy nagyobb bot­rány elkerülése céljából hagyja el a templomot. Zsifkovics ezredes ez­után el is távozott a íerenciek tem­plomából. Az igazoltatás ügye szóba kerüli a parlament folyosóján, ahol ? legi­timista képviselők nagy felháboro­dással beszéltek róla. Pallaviani György őrgróf nyomban interpellá­ciót jegyzett be. Legitimista körök­ben nagy érdeklődéssel várják Be­litska Sándor honvédelmi miniszter válaszát az interpellációra. Főleg annak a kijelentését várják tőle, ki­nek az utasítására történt a katona­tisztek igazoltatása, mert abban va­lamennyien egyetértenek, hogy szó sem lehet egyéni akcióról, hanem felsőbb utasításra igazoltattak a fe­­renciek templomában. Szombat délelőtt a legitimista kép­viselők és volt képviselők külön ér-Az ügyész és a védő felebbeztek. Elkobozták a Bácsmegyei Napló szombati számát Mit lEond as alkotmány és mit momi a szuboticai ügyészség ? lamfők. a nemzetgyűlés ellen követ el sértést, a törvények erőszakos megváltoztatására közvetlen felhí­vást tartalmaz, vagy a közerkölcsöt súlyosan megsérti. A 138, saakasz pedig akként intézkedik, hogy olyan újságok terjesztését lehet betiltani, amelyek az állam ellen gyűlöletet, vallási, vagy faji ellentéteket tá­masztanak. Megállapítható, hogy a Bácsme­gyei Napló szombat reggeli cikke nem tartalmazott semmi olyasmit, ami az alkotmány szerint elkobzásra ok. sőt ellenkezőleg a biróság iránti legteljesebb tisztelettel megnyugta­­tólag állapítja meg. hogy arra az aktára, ami hamis, a bíróság sem mondja rá, hogy valódi. Az alkotmány rendelkezései sze­rint a biróság köteles a terjesztési tilalomra vonatkozó rendelkezést 48 órán belül tárgyalás alá venni s an­nak fentartása, vagy megsemmisí­tése tekintetében intézkedni. Bár a tárgyalásról még értesítést nem kaptunk kétségtelen, hogy azt ki is tűzik, mert a független biróság nem tűr meg egyéni és lokális al­­kotmányreviziót • j tatja tanácskozásait, addig Budapes­ten is erősen folyik a szervezés munkája. Az ügyek komplexumát dr. Kornitzky Dezső tartja a kezé­ben, akinek nemcsak kitűnő össze­köttetései vannak, hanem ^ kívül páratlan gazdasági érzék... biró képzett kereskedő is úgy. hogy az q személye garancia arra, hogv a ma­gyar résznek a megszervezése töké­letesen sikerül.. Természetesen a döntést a beogradi kormány tartja a kezében, azonban Budapesten re­mélik. hogy Beogradban úrrá lesz a mérsékelt politika és a kereskedel­mi és külügyi kormány végül >s be fogja látni, hogy nem érdeké a Ma­gyarországgal megkötendő gazda­sági szerződést megakadályozni Addig is. mig Beogradból megérke­zik a döntés, a kamara tervének bu­dapesti barátai erősen dolgoznak. A kamara szervező bizottsága vasár­napra értekezletet hivott egybe, a melyre a következők kaptak meg­hívót : dr. Raics Dusán. dr. Fenyő Miksa, a GyOSZ igazgatója, dr. Balkányi Kálmán, az OMKE igazga­tója. Bállá Aladár volt főispán, dr. Schreier Jenő volt szerb koncul, dr., Kornitzky Dezső. Magyar Miklós, az ujságiizem vezérigazgatója, Küh­ner Adolf báró. Stella Adorján új­ságíró és a budapesti szerb kolóniád nak több befolyásos tagja. Az érte­kezleten meg fogják vitatni a leg­sürgősebb teendőket. Értesülésünk szerint a kamara budapesti elnöké­vé Heinrich Ferenc volt minisztert akarják megnyerni, aki liberális gondolkodásit politikus s aki hajlan­dó ezt a tisztséget elvállalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom