Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-27 / 113. szám
1923. április 27. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Hivatalos magyar közlés Bctblea és Kállay külföldi átjár él Budapestről jelentik: A magyar kormány csütörtökön hivatalos közleményt adott ki gróf Bethlen István miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter külföldi útjáról. A magyar miniszterek eszerint előbb Parisba mennek, ahol a jóvátételi bizottsággal tárgyalnak, onnan pedig Londonba és Rómába utaznak, hogy az antant kormányait tájékoztassák. Az utazás célja főképpen az, hogy tájékozást nyújtsanak elsősorban Magyarország gazdasági helyzetéről és megismertessék azt a pénzügyi koncepciót, amit a kormány Magyarország gazdasági helyzetének megjavítására a legalkalmasabbnak tart. Azt a hirt illetékes magyar helyen a leghatározotfabban megcáfolják, mintha Magyarország ugyanolyan lépéseket akarna tenni, mint amilyeneket Ausztria tett. Az úttal, kapcsolatban nincs szó Uülfcldi kölcsönről, hanem arról, hogy Bethlen és Kállay szorgalmazzák olyan zálogjogok föloldását, amelyek a békeszerződés szerint le vannak kötve. Újra leszállították a kiviteli vámokat A gazdaság-! és pénzügyi bizottság határozatai Beogradból jelentik: A miniszterek gazdasági és pénzügyi bizottsága legutóbbi ülésén a kiviteli vámok további leszállítását határozta cl. A bizottság erélyesen folytatja a Sztojadinovics pénzügyminiszter által inaugurált uj gazdasági politikát, amely a jugoszláv termékeket versenyképessé akarja tenni a világpiacon, ami a dinárárfolyam kialakulására is kedvező hatással van. A leszállított vámtételek a következők: marha-, kecske- és báránybőr métermázsánként 800 dinárról 400-ra, vöfös- és foghagyma 200 dinárról 30-ra, grizes liszt 120-ról 40-re, korpa 24-ről 15-rc. Szóba került az ülésen a vasúti ta'pfák kiviteli vámja is. Megállapította a bizottság, hogy az eddigi elvámolási módszer — amely természetbeni szolgáltatásból állott, nem járt a kívánt eredménnyel és sok visszaélés forrása volt. Sok exportőr ugyanis félrevezeite ..........................................I IIHH I W1IIIM jSzomoruságot kell elviselnie mindenkinek, míg csak meg nem öregszik. És akkor egyszerre fölnézett Jakubecz ur az égre. amit szürke, nehéz felhők takartak, fölnézett az égre. kezében 3 kalapjával és így fohászkodott: — Vájjon nem lett volna-e jobb mégis, ha nem hallgatta volna meg az én Anyámat az Isten? Ott állt, bámulta az eget és csodálatos érzése támadt. Mintha érezte volna egy pillanatra a menyország üdvösségét. Nem kellett éreznie sem a teste, Sem a lelke semmi súlyát. Sem nem fázott, sem nem éhezett, sem az eső nem csöpögött az arcára. Elfeledte minden bűnét és minden fájdalmát. Nem gondolt semmi gondjára. így állt ott és megeredtek neki is a könnyei halkan. De a háta mögött egyszerre zihálást les sietős lépteket halott. Valaki jött a sárban, a meredeken fölfelé. És Jakubecz ur, mintha a karjánál fogva rántották volna ki valahonnan, ott állt megint az utcán, a ködben és hátrafordult. Az öregasszony jött már a patikából, rózsaszínű selyempapirosba csomagolt üveggel a kezében. Lihegett. Alig birfa már a lábait szegény. A szivére tette a kezét és megállt egy pillanatra. — Úgy félek mondta rekedten a sok sirás tói. — Úgy félek . . . olyan sokáig tartott ... Imádkozott érte, Jakubecz ur? Jakubecz ur ránézett. Bólintott. —- Imádkoztam — mondta csöndesen. És nézte, hogyan indul tovább a nehéz utón fölfelé a csepergős ködben az Öregasszony, szegény. a vámhatóságokat azzal, hogy speciális épiileífaként szállították ki a talpfákat, ami nem esik vám alá. Ezért a bizottság az eddigi vámolási rendszert eltörő íte és darabonként 15 dinárban állapította meg. Ezenkívül a bizottság jóváhagyta azt a szerződést, amelyet a közlekedési minisztérium a paiánkai Jasenica részvénytársasággal kötött vaggonjavításra. Ez a szerződés ugyanolyan föltételeket tartalmaz, mint a bródi vaggongyárra! és a suboticai Ferrum-gyárrai kötött hasonló szerződések. Lausannebó! jelentik: A békekonferencia területi bizottsága szerdán egész délután, ülésezett. A Dodeka nezosz szigeteiről tárgyaltak, főleg Castellorizo szigetéről, mely egészen közel esik a kisázsiai parthoz s amelyet a törökök maguknak ku vetetnek, míg a többieket elienvetéi nélkül átengedik Olaszországnak. Sir Horace Rumboid. a bizottság elnöke előrebocsátotta, hogy Costellorizán sohasem lakiak mohamedánok, sem törökök s ezért ítélt« ezt is Olaszországnak már az else békekonferencia, tehát most sinc: helye elvi vitának. Montagna olasz delegátus hivatkozott a török nemzeti paktumra, e mely úgy rendelkezik, hogy Törökország csak olyan területeket igényelhet, amelyeknek lakossága török. Izmed pasa az 1921. évi ouchy szerződésre utalt, amely ezt a szigetet török területnek ismerte el majd heves vita után a bizottsáj úgy döntött, hogy Castellorizo joí szerint olasz terület. Még hevesebb volt a vita Adakaleh szigete körül. Diamandi román delegátus hoszszu előadást tartott Adakaleh hovátartozandóságáról s közben éle: szóváltásba elegyedett Jovanovic jugoszláv delegátussal aki egy meg jegyzésében odavetette, hogy Románia jogához legalább is szó fér. Izmed pasa természetesen Törökországnak követelte Adakaleht is és felhozta, hogy még három hét előtt is uj török bírót nevezett ki az an\gorai kormány Adakaleh szigetére, I amelynek közigazgatását ezen a bi! rón kívül a török kormány egy tiszt- Iviselője vezeti. Az uj török bírónak la román hutóság vízumot adott, hogy uj állomáshelyére, Adakalehre I juthassam í Nagy derültség támadt erre. Dia\mandi román delegátus pedig azzal [akarta elütni a dolgot, hogy a román hatóságoknak bizonyára sajtel|mük sem volt arról, hogy az illető I török bíró miért akar Adakaleh sziígetére utazni. j A bizottság úgy határozott, hogy i Adakaleh Románia fenhatósága alatt marad. A tengerszorosokról szóló cikkely tárgyalásánál Izmed pasa azt az elvi kijelentést tette, hogy a már megkötött egyezménnyel a vitát elintézettnek tartja csupán azt kívánja, hogy adjanak alkalmat Olaszországnak is a szerződés aláírására. Sir Rumboid Horace elnök azt válaszolta, hogy erre már felhívták az oroszokat. A területi bizottsággal egyidejűleg a gazdasági bizottság is ülésezett. A 71—75. szakaszok voltak napirenden, amelyek miatt februárban az első békekonferencia eredménytelenül oszlott szét. Kimondta a bizottság, hogy ezeket a fejezeteket mindaddig függőben kell tartani, mig a politikai természetű elvi kérdések nincsenek tisztázva. Ebbe a törökök szívesen beleegyeztek, mivel most azt kivonják, hogy a gazdasági rendelkezéseket külön kell választani a békeszerződéstől. Nagy Ödönt és Gráber Lászlót letartóztatták r ^ Allamelienes üzelmekkel vádolják őket — Nagy Ödön fogvatartását a vádtanács feníartotta — Grábert Suboticára hozzák A suboticai államügyészség szerdán este letartóztatásba helyezte dr. Nagy Ödön ügyvédet, az országos Magyar Párt ügyvezető elnökét- értesülésünk szerint a letartóztatás a külügyminisztérium leirata alapján történt. A külügyminisztériumhoz ugyanis olyan , jelentés érkezett, hogy dr. Nagy Ödön 1922. év végén összeköttetést keresett a magyarországi ébredő szervezetekkel, s ennek érdekében a Magyar Párt pecsétjével ellátott s általa és dr. Gráber László által aláirt levelet is küldött Budapestre valamelyik ilyen szervezetnek. Dr. Nagy Ödön kijelentette. hogy a külügyminisztérium által az államügyészséghez áttett levél hamisítvány. az azon látható aláírások mindesy’ke hamis, s durva hamisítvány a pecsét is. sem a Magyar Párt, sem ö. soha nem keresett és nem tartott, fent semminemű öszszeköttetést magyarországi szervezetekkel. Az államügyész késő éjjelig tartó házkutatást Wanatositott dr. Nagy Ödön irodáidban. A házkutatás^ a feljelentés adatainak megerősítésére semmit sem produkált. Az ügyészség az államvédelmi törvény alapján elrendelte dr. Nagy Ödön letartóztatását. amit nyomban foganatosítottak is. Csütörtökön Nagy Ödön védője, dr. Magarasevics Sándor utján ielfoiyamodással élt a letartóztatást elrendelő végzés ellen. A felfolyamodást a suboticai törvényszék vádtanácsa csütörtökön délben tárgyalta, s a további fogvatartást rendelte el, elrendelte továbbá azt is. hogy a levélen látható aláírás megvizsgálásra a törvényszéki írásszakértőnek adassék ki. Mit mond a védő? Dr. Nagy Ödön letartóztatása nemzetiségi különbség nélkül nagy szenzációt keltett az egész városban. Dr. Nagy Ödönt sokkal jobban ismerik. hogysem feltételeznék róla. hogy államellenes üzelmeket folytat s hogy olyan írásbeli dokumentumokat ad ki. mint a külügyminisztériumhoz jutott levél. Munkatársunk felkereste dr. Magarasevics Sándort, akit a letartóztatott Nagy Ödön védelmével bízott meg. A védő a következőket mondotta: — Dr. Nagy Ödön ügye a független bíróság előtt van. amely tárgyilagosan, bizonyítékok alapján hivatott az ügyben dönteni. Az én meggyőződésein szerint dr. Nagy Ödön teljesen ártatlan s ez rövidesen ki is derül. A levél tartalmi és formai hamisított volta nagyon könnyen igazolható. Nagy Ödön aláírása nemcsak hamis, hanem a neve rosszul is van írva. Dr. Gräber Lászlót is letartóztatták Azon a levélen, amelyet a külügyminisztérium az ügyészséghez tett át. hogy annak alapján a nyomozást megindítsa, dr. Gráber László aláírása is szerepel. Nagy Ödön kijelentette, hogy ez az aláírás is éppúgy hamisított, mint az övé. Az ügyészség azonban elrendel- I te dr. Gráber László letartóztatását 5 és Suboticára való átszállítását is. i Gráber csütörtökön Beogradban j volt. ott foganatosították a letartóztatást s Pancsevón át Suboticára ! szál lit.iák. A letartóztatottak nem tekintik I egyébnek mint múló incidensnek az egész letartóztatást. Annyira nyilvánvaló, hogy dr. Nagy Ödön és dr. Gráber László nem állnak ébredő szervezetekkel összeköttetésben s nem leveleznek erről, az állítólagos levélen a durva hamisításnak annyi nyoma látszik, hogy szinte nyilvánvaló, hogy olyan ember hamisította. aki sem az embereket, sem a viszonyokat nem ismeri. A letartóztatásnak komoly ielentőséget tulajdonítanak Beogradban 1 is. Maga az igazságügyminiszter intézkedett. hogy a vizsgálat gyorsan folytattassék le. Morvát kritika. a pénzügyi politikáról Rossz tanácsadói vannak a pénzügyminiszternek Beogradból jelentik : A Novosti Bauer Markónak, a zagrebi GY. O. Sz. titkárának nyilatkozatát közli a horvátországi gazdaságú és politikai viszonyokról. Bauer nyilatkozatában többek közt a pénzügyi politikát is érinti. Véleménye szerint Stojadinovics pénzügyminiszter intenciói helyesek és célszerűek, csak az a baj, hogy tanácsadói úgyszólván alig ismerik a Száván-tuli tartományok gazdasági körülményeit. Különösen a deflációs politika az, amely nehéz helyzetbe hozza a horvát gyáriparosokat, akik több Ízben eredménytelenül interveniáltak a pénzügyi politika ezirányu megváltoztatásáért. Horvát közgazdasági körökben az a vélemény, — mondotta Bauer — hogy a pénzügyminisztérium nem egyenlő mértékkel méri a különböző tartományokat. Nem számol a zagrebi hitelkeres lettel, amely sokkal nagyobb, mint a beogradi. Síubotica elintézetlen ügyei Pletikoszits főispán Beogradban Pleükoszits András dr. főispán csüior.ök reggel Juries Marko képviselő társaságában Beogradba utazott, hogy több fontos városi ügy elintézését sürgesse meg a kormánynál. Értesülésünk szerint ezek között több olyan határozat szerepel, amelyeket a városi közgyűlés már régen megszavazott, amelyeknek a jóváhagyása azonban az illetékes szakminisztériumokban még mindig késik és igy végrehajtásuk egyelőre lehetetlen. Közbe fog járni Plelikoszits főispán annak érdekében is, hogy a múlt közgyűlésnek a városi napilap alapítására vonatkozó határozatát a kormány hagyja jóvá, hogy a váron takarékpénztár nyomdájának szükséges átalakítása után a miniszteri jóváhagyás hiánya ne késleltesse a napilap megjelenését. Összefüggésben van a főispán utazása az adókivetések ügyével is, amelynek kérdésében szintén tárgyal a főispán a pénzügyminisztériumban, egyrészt az adókivető bizottságok kinevezéséről, másrészt pedig az adókivetésnél követendő alapelvekről. Ezzel egyidejűleg megsürgeti Pletikoszits főispán a pénzügyminisztériumban a tiz százalékos állami adórészesedésnek előleg alakjában való kiutalását is, amelynek ügye most mar hónapok óta késik. Ezeken kívül Pletikoszits főispán még több fontosabb ügyben folytat tárgyalásokat Beogradban, ahonnan valószínűleg pénteken már vissza is érkezik. 1 ádakaleh szigetét a románoknak ítélték Lausasmeban Izmed pasa és a román delegátus vitája
