Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-27 / 113. szám

Ara egy és fél dinár Kegjelecik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÄP7: Kiadóhivatal S-58, Szerkesztősé!» 5-1!) Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZLMkESZTÓSÉGs Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) rém Benes, Csehsziovákia külügymi­nisztere a prágai nemzetgyűlésen beszámolt arról, hogy a cseh kor­mány a magyar kormány javas­latára hozzájárult ahhoz, hogy vegyes bizottság vizsgálja íelüi, kiket terhel a felelősség annak a határincidensnek megtörténtében, mely most a két ország között feszültté tette a politikai viszonyt s megszakította a közlekedést. Benes azonban nemcsak azt je­lentette be, hogy a vegyes bi­zottság kiküldéséhez hozzájárul. Azt is mondotta: Állandóvá kel­lene tenni a vegyes bizottság mű­ködését, hogy minden fölmerülő incidensnél minden előzetes dip­lomáciai tárgyalások nélkül nyom­ban elfogulatlanul és részrehajlás nélkül meg lehessen állapítani: kit terhel a felelősség s kit. terhel az elégtétel kötelessége. Ha nem a kisantant egyik ve­zérlő politikusa mondotta volna, aki pedig nem a ködös elméletek számára szokott légvárakat ter­vezni, hanem hozzá lehet ahhoz szokva, hogy cselekedetekké va­lósuljanak meg gondolatai és ter­vei, akkor is a békevárás örömé­vel kellene fogadni ezt a tervet. A magyar-cseh határon a határ­örök összeverekednek s az egyik cseh katona meghal. E halál nyomában, aminek talán csak ostoba indulat, vagy fékezhetei­­len vetélkedés volt az alapja, feszültté válik két ország közt a viszony. A Magyarországból Cseh Szlovákiába igyekvő utasokat le­szállítják a vonatról, Csehszlová­kiában megkezdődnek a kiutasi tások, a magyar külügyminiszter a repressáliákkal szemben ellen­­repressáliákat helyez kilátásba. A béke partjai könnyebben omlanak össze, mint a kártyavár. — A beogradi sajtó mér azt követeli a kormánytól, hogy az SHS. király­ság kormánya azonosítsa magát a prágai kormány követelésével és eljárásával. S azt már ismer­jük a múltból, hogy mik a kö­vetkezményei s milyen a végre­hajtás módja az ilyen állásfogla­lásnak. Nem lehet halogatni tovább ennek a bizottságnak feiáilitását. Az utódállamok népének nyu­galma nem engedheti azt meg, hogy egyes embereknek ostoba­sága, vagy gonosz indulata miatt megzavarodhasson az országok­nak egymáshoz V8lő viszonya, a népek békéje, hogy azért, mert valaki kurta kocsmával tévesztette össze a határon felállított őrházat, családok békéjét dúlják fel, exis­­tenciák pusztuljanak el, kenyér­­keresetüktől, lakásuktól fosszanak meg békés és jószándéku polgá­rokat s a retorzió középkori bün­tetési módjával sújtsák az ártat­lanok tömegeit. A mai rend kicsit hasonlít ahhoz, mint ha az asz­­tagon dolgozó munkások számára kötelezővé tennék — a cigarettá­­zésát. Tűzrendészed szabályokat kellene kötelezővé tenni Közép- Európában, ahoi a gyűlölet, a tü­relmetlenség s a kapzsiság olyan mérhetetlen sok gyuanyagot hal­mozott föl. Az epidémiák ellen védekeznek a hatóságok, a kolera és pestis eilen falanksszá alakul a veszély napjaiban egész Európa. Miért nem lehet a háború epidé­miája ellen is ilyen szervezetten, ilyen fölvilágosultan védekezni ? Miért kell fentartani azt az álla­potot, hogy emberek százezrei­nek békéje, nyugalma, kenyere, lakása ismeretlen határőrök csete­­patés kedvtelésein múljon ? Ami­kor a megmérgezett közszellem úgyis félelmetesen reagál a leg­kisebb ingerlésre s a bosszú, amelyik nem tudta kitombolni magát, kitágult szemekkel s föl­emelt ököllel keresi az alkalmat, hogy lecsaphasson. Nem lehet senkinek sem ér­deke az, hogy áilig vasban állja­nak az utódállamok, hogy az első szemrebbenésre fölszaggassák a sínek alig begyógyult testét s le­­tépjék a táviródrótokat, hogy az éjszakáinkat nyugtalanná, a nap­palainkat hajszássá tegye az a gondolat, hogy mi történhetik ak­kor, ha valahol a határszélen egy katona, aki sűrűbben nézte a po­hár fenekét, mint a szolgálati szabályzatot, virtuskodásból, — vagy pedig gonosz könnyelmű­ségből belelő egy buta golyót a levegőbe. Meghiúsul a demokratákkal való koalíció A demokraták feltételei kizárják a további tárgyalásokat Protics a homogén radikális kormány megalakítása mellett A belpolitikai válság csütörtö­kön se jutott tu! a holtponton, a melyen már néhány napja vesz­tegel. Az utolsó napon is tovább folyt a játék a radikálisok és de­mokraták között a koalíció meg­alakítása körül, amelyet azonban egyik párt sem vesz komolyén és főképen ez erősebb fél, a radi­kálisok részéről mind nyíltabban jut kifejezésre az az álláspont, hogy nem lehel a demokratákkal koalícióra lépni. Ez az álláspont a legtöbb más politikai pártban is népszerű, mert a koalíció meg­alakulása és főleg az a körülmény, hogy a demokraták kapnák a belügyi tárcát, erőszakos közigaz­gatást jelentene Horvátországban, amitől pedig mindenki húzódik. Hallhatók ugyan olyan hangok is, hogy a demokratákkal való ideiglenes koalíció a jogfolyto­nosság helyreállítása és az alkot­mányból való feladatok teljesítése szempontjából hasznos volna és csak ezeknek a feladatoknak a likvidálása után kellene a belpo­litikát más alapokra fektetni. En­nek a véleménynek azonban nincs sok visszhangja és érdekes, hogy amíg a demokrata lapok úgy Beo­­gradban, mint Zagrebban olyan híreket terjesztenek, hogy a koa­líció létrehozása csak néhány nap kérdése, sőt már azt is hírül ad­ták, hogy Davidovics fog megbí­zást kapni kormányalakításra, ad­dig Zagrebben se hisznek ezek­nek a híreknek és bíznak abban, hogy homogén radikális kormány fog alakulni. Protics a demokratákkal való koalíció ellen A Novosti jelentése szerint a király a politikusok meghallgatása során alkalmat talált arra, hogy Protics Szíojdnt is meghallgassa. Ä király ugyanis elküldte titkárát a beteg Proticshoz, hogy egész­ségügyi állapota iránt érdeklődjék. Protics felhasználta ezt az alkal­mat, hogy kifejtse véleményét a politikai válsággal kapcsolatban és arra kérte a titkárt, hogy azt tolmácsolja a királynak. Hir sze­rint Protics Sztojan kijelentette, hogy a radikális-demokrata koalíció megalakítását a legszerencsétlenebb megoldásnak tartja, mert ez Pribi­­csevics érvényesülését jelentené ami kihívás lenne a horvilok és szlovének ellen és a helyzetet tel­jesen elmérgesitené. Protics sze­rint is a homogén radikális kormány megalakítása volna a legkedvezőbb, annál is inkább, mert a blokk se okozna nehézségeket a kormány­nak, abban a reményben, hogy a megkezdett tárgyalásokat a radi­kálisok folytatni fogják. A demokraták feltételei meghiúsítják a koalíciói Mint mér tegnap jelentettük, a demokratáknak csütörtök reggel kellett volna választ adniok Pasics miniszterelnök legutóbbi ajánla­tára. Mivel azonban szerdán nem fejezték be a demokraták tárgya­lásaikat, ezért Davidovics csütör­tökön közölte Pasics miniszterel­nökkel, hogy csak később fogja közölni a demokraták válaszát. A demokratapárt csütürtökön délelőtt folytatta szerdán megkez­dett tanácskozásait és megállapo­dott azokban a feltételekben, a melyek mellett a koalícióban részt venne. Ezek a feltételek a követ­kezők : A demokraták hét minisz­teri tárcát követelnek, köztük a bel­ügyi tárcái is, valamint a minisz­­terelnökhelyetiesi állást és a parla­ment elnöki székét is. Követelik to­vábbá valamennyi elbocsátott de­mokrata tisziviselö visszavételét és azt, hogy a választási terrorban bűnös radikális tisztviselőket bocsás­sák el állásukból. Végül követelik, hogy az aj kormány kiáltványában kifejezetten bennfoglallassék az, hogy a koalíciós kormány fogja az uj választásokat kiírni. A kormány Programm jának megsziikitésétől Marinkovics Voja fejtegetése után a demokraták elálltak, mert ez népszerűtlen volna. A demokratapárt ülése délelőtt fél tizenkettőkor ért véget s utána egy bizottságot küldtek ki, amely­nek tagjai közt szerepelt Davido­vics, Pribicsevics, Marinkovics Voja és Kumanudi is és ez a bizottság szövegezte meg a radi­kálisoknak adandó választ. Pasics miniszterelnök fél 12 órakor ki­hallgatáson volt a királynál, majd délután találkozott Davidovicscsul, aki átadta neki a demokraták vá­laszét. A demokraták követelései szem­­melláíhatólag olyanok, hogy lehe­tetlenné teszik a radikálisokkal való további tárgyalásokat és a demo­krata klub ülése után azonnal nyil­vánvalóvá lett, hogy ezek után megszűnnek a koalíciós tárgyalások. A radikális klub ülése Csütörtök délután a radikális képviselők ülést tartottak, amely rövid ideig tartott. Már az ülést megelőzően meglehetősen éles és izgatott volt a hangulat a képvise­lők közölt a demokraták föltételei miatt. Mikor az ülésre Pasics meg­érkezett, meglehetősen idegesen fogadták. Pasics, akinek valameny­­nyire sikerült a hangulatot lecsil­lapítani, rövid beszédben közölte a képviselőkkel, hogy a kormány­alakítási tárgyalások még olyan stádiumban vannak, hogy egyelőre részletes jelentést nem tehet. El­mondta, hogy közölték vele a de­mokraták föltételeit, amelyekről mi­nisztertársaival tanácskozni fog. Bejelentette, hogy két nap múlva részletesen beszámol a politikai hely­zetről. Pasics beszéde után, több kép­viselő kérdést intézett hozzá, hogy miért folytat a demokraták­kal koalíciós tárgyalásokat, amikor a párt ellene van a demokratákkal való együttműködésnek. Pas'cs vá­laszában kijelentette, hogy a hely­zet súlyos és éppen ezért nyu­godtságra és türelemre van szük­ség. Pasics válasza után a tár­gyalást befejezték. Ilymódon a demokraták fölté­telei nem kerültek megvitatásra, amit politikai körökben visszauta­sításnak magyaráznak. Pasics a királynál A radikális klub ülése után Pn­­sics délután 5 órakor az udvarba ment és kihallgatáson jelent meg a királynál. Hat órakor újra meg«

Next

/
Oldalképek
Tartalom