Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-26 / 112. szám

Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam mhbbbbmwmbhmhmmbwbmhbhbpmbwbmmmí Szubotiea, CSÜTÖRTÖK 1923. április 26. 112. szám SVE12S Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁK: Kiadóhivatal 8-58, SzsrUeaxtCséz 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 die ár Ä demokrácia mtsrnacionáléja Vagy másfél éve annak, hogy ezen a helyen, minden pretenzió nélkül fölvetettük az ötletet: meg kell alakítani a demokrácia intcr­­nacionálé/áí. Most, másfél év múlva, ugyanazon belátás követ kezményeként s ugyanazon tényeit nyomasztó hatása alatt a francié radikális szocialista nevű, de pol­gári párt vezére, Harriot, aki a pártvezérségben Caillaux utóda, azt a tervet veti fel, hogy hívják össze Franciaországnak, Német­országnak és Angliának demok­ratikus pártjait közös tanácsko­zásra. A demokráciának ugyanaz az érdeke Angliában, mint Német­országban és Franciaországban s azokban az alapvető kérdések­ben, amelyekben a kormányok nem tudnak egymással meg­egyezni, segítsenek tiszta helyze­tet teremteni az egymástól ide­gen országok egymással rokon demokráciái. A munkásság nemzetközi szer­vezetei hovatovább kiépülnek, tin ma még egymással harcolnak is az internacionaiék, mindegyik in­­ternacionalé igazi nemzetközi szer­vezete a munkásságnak. A há ború tanulságai egyetlen társa­dalmi osztály számára sem tették annyira tudatossá ez osztályelhe­­lyezkedésiikböl folyó jogokat é: kötelességeket, mint ahogy doku mentálták a nemzetközi veszedelmek­kel szemben a munkásosztály tag jainak kötelességét. A munkásság politikai és gazdasági mozgalmait ma már kezdi nemzetközi szerve­zetei által is megvívni. Nemcsak vörös internacionálé van; van zöld és fekete interna­tionale is. Az Orgesch-szervezetek egész Közép-Európában ki van­nak építve, a zöld internacionálé szervezetei Közép-Európa minden országában jelentékeny tényezői a i özhetalomnak. Ez a nemzet­közi szervezet azon a jogon, hogy az ő tagjai termelik a búzát, ki akarja sajátítani a közhatalmat mindenütt. De nemzetközi szer­vezete van az ecclesia miliiansnak is s mindenütt, ahol nemzetközi érdekeiket fenyegetik, a nemzet­közi szervezetével védekezik a fenyegetés ellen. Ki előtt kell még bizonyítani, hogy a nagytőkének érdekei sokkal inkább nemzetkö­ziek, mint amennyire nemzeti ér­zések vezetik a nagytőkéseket. Az angol Rothsehildok s a párisi Rothschildok akkor is megértik egymást, ha az angol és francia kormányok perbe is szállnának egymással, Stinnes mér régen megtalálta a francia nehéziparral a béke útját akkor, amikor a né­met kancellár még mindig foly­tatni fogja meddő vitáját a mél tányossógról és jogról. fi £ZEEUÍ2ICSÉCi Fialja Alexandra-ulka 4 szára alatt Ktadiíhivatali Kralja Alexcodra-nlica 1 (Lelbacb-palota) msum® iMniMiiMi— Minden társadalmi osztálynak van nemzetközi szervezete, inter­­nacionáléja van a munkásságnak, a nagytőkének, a birtokosoknak, az egyháznak, csak a demokrá­ciának nincs. A nemzetközi szer­vezetek egy ország határain be­lül is érvényesíteni tudják, ha nem is a sikerig fokozva, akara­tukat. Ha valahol a munkások követelését nem teljesítik, a mun­kások nemzetközi szervezeteik súlyéra és akaratára tudnak hi­vatkozni. A demokráciának nincs meg ez a nemzetközi szervezete, a demokráciának nincs meg ez a hatalmas támasza, fölmérhetet­­len súlya. Meg kell alakítani a demokrá­cia internacionáléját, hogy minden felmerülő kérdésben, minden prob­lémává súlyosodé feladatban a demokrácia egyetemes s nemzet­közileg megszervezett akarata szabja meg a méltányos elintézés módját. A demokrácia mindenütt békét akar, mindenüt rendet sürget, minden országban a polgári jó­létért, a munka zavartalanságáért a jogegyenlőségért és a polgári szabadságért küzd. Van-e inter­nacionálé, amelyik annyira az egyetemes emberi érdekekért har­col, mint amennyire a demokrácia iníernacionáléja küzdhetne. Koalíciós tárgyalások ■— kibontakozás nélkül A radikálisok ragaszkodnak a homogén radikális kormányhoz A demokraták koalíciós kormánnyal uj választásokat követelnek A belpolitikai válság még min­dig holtponton van. A kibontako­zás nem haladt előre szerdán sem és a koalíciós kormány eső­vel ez utolsó napon sem javultak. A radikálispárt hangulata még mindig a homogén rcdkális kor­mány megalakítása mellett nyil­vánul meg és elsősorban ezen hiusul meg a kibontakozás. Mind­inkább kiderül az is, hogy maga n(tsics minis'ferelnök se foglal el ebben a kezdésben más úllásponiot, mint pártja és csak a koronától kapott megbízása alapján tárgyal a demokratákkal a koalícióról. Szerdán is történtek ugyan kísér­letek a koalició létrehozására és állandó tanácskozások folytak a pártokban, azonban semmi kilátás nincsen a sikerre. A kormány tanácskozásai Pribicsevics kedd esti királyi ki­hallgatása után — amelyről már szerda reggeli számunkban be­számoltunk - a késő esti órákban megjelent az udvarban a kormány­nak majdnem valamennyi tagja és több órán át tanácskoztak a király­­iyal. Ezekről a tanácskozásokról részletek nem szivárogtak ki, való­színű azonban, hogy a koalíció­ról volt szó. Szerdán délelőtt azután a kormány tag jaj a minisz­terelnökségen tartottak megbeszé­lést, amely olyan sokáig húzódott, hogy Jovanovics Ljuba, aki dél­előtt tiz órakor kereste föl Pasics miniszterelnököt, a délelőtt folya­mán már nem tárgyalhatott vele, hanem délután három órára ka­pott újabb meghívást. A demokraták feltételei A demokratopárt szerdán dél­előtt tartott ülést, amelyen Priiii­­csevics a királyi audienciáról, D i­­vidovics pedig a Pasics miniszter­­elnökkel való tárgyalásokról szá­molt be. A gyűlés után a képvi selők nagyon zárkózottan nyilat­koztak, azonban a hangulat olyan volt, hogy bíznak a koalíció létre­hozásában. Hir szerint a gyűlés után Ddvidúvics jelent meg az ud­varban kihallgatáson, azonban ez nincs megerősítve. Délután Pasics folytatott tárgyalásokat Dnvjdovjcsr csal, ami után a demokrata klub újabb ülést tartott, amelyen Da­­vidovics beszámolt újabb tárgya­lásairól és ez a gyűlés este fél nyolc után ért véget. A kiszivárgott hirek szerint Pa­sics közölte Davidovicscsal, hogy a radikális párt hajlandó koalíciós munkakormányt alakítani, amely­nek munkaprogrammja a követ­kező volna : a tisztviselő-törvény, három agrártörvény, a költségve­tés, adótörvény és sajtótörvény Ietárgyalása. Ennek lebonyolítása után feloszlatnák a parlamentet és uj választásokat Írnának ki. A demokraták azonban garan­ciát követelnek arra nézve, hogy ugyanez a koalíciós kormány ve­­zesse a választásokat, amely bizlo sitékot azonban a radikálispárt nem hajtandó megadni. A demokraták által követelt garancia az volna, hogy ez az ígéret a kormány ki­áltványában kifejezetten bennfoglai­­iassék. A demokraták azonban különben is szélesnek tekintik a kormány munkaprogrammjót és helyette szükebbkörü programme! kivannak, mert szerintük a par­lament már a tisztviselő-, rokkont­­ós agrártörvény tető alá hozásá­val is kimerítené feladatát. A de­­mokratapárt ezonban szerdai ülé­sén döntést még nem hozott, ha­nem tárgyalásait csütörtökön foly­tatja. mert Pasics miniszterelnök csütörtök délelőttre kérte a vég­leges választ. A kilátások szerint ez a válasz elutasító tesz. A pártok a válságról A löldmivespárt szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen a politikai helyzetről tanácskoztak. Az ülésen egyelőre semmiféle határozatot nem koztak, hanem továbbra is várakozó álláspontot foglalnak el. ,4 klerikálispárt délután tartóit ülést, amelyen azonban csak techni­kai jellegű kérdéseket tárgyaltak, míg a politikai helyzetről nem volt szó. Nem hivatalos jellegű tárgyalá­sok a radikális- és klerikálispárti po­litikusok között a mai napon is vol­tak, de azoknak eredménye még is-, meretlen. Megállapítható, hogy Kö­röséé pártjában állandó tanácskozás tárgyát képezi a radikális-demokrata koalíció megalakulásának lehetősé­ge, de még nem döntöttek, hogy ä párt ebben az esetben milyen maga­tartást fog tanúsítani. Mint Korosec több újságíró előtt kijelentette, nem lehet egész bizonyossággal állítani, hogy passzivitásba vonulnak, mert ez súlyos jelentőségű volna, éppen olyan súlyos, mint Radicsnak a pasz­­szivitásból való kilépése. A radikálispárt a szerdai nap fo­lyamán nem tartott ülést, bár a klub meglehetősen élénk és látogatott volt. A demokratapárt ülése után az esti órákban munkatársunknak al­kalma volt beszélgetést folytatni több radikálispárti képviselővel, akik a leghatározottabban kijelentették, hogy a radikálispárt nem fog a de­mokratákkal koalícióba lépni és a párt hangulata a homogén radikális kormány megalakítása mellett van. Korosec nyugati kuliurblokkot akar Szerdai számunkban közöltük a Növi List-nek Korosec ellen in­tézett támadását, amelyben a beogradi lap azt irta a klerikális párt elnökéről, hogy az ország katolikusainak élére akarja magét feltolni és a magyarság és né­metség vezetésére is törekszik. Munkatársunk ma beszélgetést folytatott Koroseccel erről a kér­désről. Korosec kijelentette, hogy téves a demokrata lapnak az a beállítása, mintha ő az összes katolikusok fölötti vezérségre as­pirálnia. Egyáltalán nem ebből a szempontból keli az ő működését megítélni. Tény az, — mondotta Korosec — hogy meg szeretné te­remteni a nyugati kutiuráju lakos­ság blokkját, amely egészen más kulturális és gazdasági viszonyok között él, mint az ország keleti kultúrájú népe. Kijelentette Ko­rosec, hogy ezzel néni akarja azt mondani, hogy a keleti kultúra elscsonyabbrendü volna, mint a nyugati, csak azt állapítja meg, hogy más körülmények között keletkezett és más igényeknek felel meg mind a kettő. Valóban fáradozik ilyen nyugati blokk lét­rehozásán, de ez semmi esetre sem jelenti azt, mintha már en­nek a blokknak, vagy akár a ka­tolikus blokknak az élére töre­kedne, mert személyes ambíciói ebben a tekintetben egyáltalában nincsenek. Scotus Viator a jugoszláv helyzetről . A beogradi Nnvosti szerdai szá­mában Scotus Viator cikket közöl az S. H. S, királyság belpolitikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom