Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-25 / 111. szám

4. oldal.

BÁCSMEGYEÍ NAPLÓ

1925. április 25.

Az Osztrák-Magyar Bask

fiókjainak likvidálása Jugoszlávia területén

Be kell jelenteni a tartozásokat és követelésekéi;

i Beogradból jelentik: A pénzügvininisztérium elrendelte a volt Gszjtrák-Magyar Bank fiókjainak iikvijdálását és a passzívák megállapítását. Ebből a célból a Narodna Banka felhívja a vou Osztrák-Mag:, *» Bank minden adósát, hogy tartozásaikat jelentsék be június 39-ig a Narodna Banka-nak azoknál a fiókjainál. amelyek a volt Osztrák-Mafeyar Bank fiókjainak helyén alakultak. A tartozások dinárban fizeteníiők. még pedig abban az arányban, ■hogy egy dinár megfelel négy osztrák-magyar koronának. A likvidálás alkalmával az. Oszétrak-Magyar Banknál érvényben volt kamatlábat veszik figyelembe. Akik tartozásaik fizetését a kitűzött határidőn belül «cin teljesítik, azokkal szemben a Narodna Bauka bírói utón érvényesít! igényeit, abban az esetben is. ha lombard-kölcsönről van szó. A 'em !vonatkozik a íelhivás a jelzálogkölcsönökre. amelyekről az Osztrák-Magyar Bank központja intézkedik.

Akiknek követelésük van a volt Osztrák-Magyar Banknak Jugoszlávia területén lévő fiókjaival szemben. azok szintén iunius 30-ig tartoznak követelésük összegét és jogcímét — okmányokkal igazolva — bejelenteni, mert ebben az esetben,

& fenti kulcs arányában, a Narodna nka vállalja azok kifizetését.

tanügyi inspektort, akit liberális és megértő embernek tartunk, más. hozzá méltóbb szerepben látni, s sokkal szívesebben regisztráltuk volna azt. hogy ha ő tényleg valami kifogásolni valót talált a himnusz \ elénekelt szövegében, erről barátságosan. és barátilag felvilágosítja a kiállítás rendezőségét.

Azoknak, akik előtt nem ismeretlen. hogy a múltban milyen igazságtalanságok történtek a nemzetiségi politikában, s a lelkeket hányszor keserítették el. érezniök keli, hogy egy testűiét, amely műsorra , tűzi a himnusz 'éneklését, alig követi el szándékosan ilioyalitást.

Minthogy azonban a tanügyi inspektor úgy találta, hogy »részben elferdített fordításban, részben oly szöveggel énekelték a himnuszt, a melynek még az értelme sincs az eredeti szövegben«. — elsősorban felettes hatóságát, a közoktatásügyi minisztert kellett volna Seljelentenie a csendőrségnéi. Az a szöveg

! ugyanis, amelyet Tornyoson énekeltek a közoktatásügyi miniszter által aprobált s kötelező használatra i előirt iskolai tankönyvből való.

Alig hisszük, hogy bárki ízlésének l megfelel, ha ilyesmi miatt üldözés, martirgyártás és elkeserítő herceíhurca induljon meg.

Élők és halottak harca

Kik temethettük a Bajai-wtí temetőbe? — A katholikus- és református egyházak kő?,ő rt még nincs vége a harcnak

A Bajai-uti temetőben történt sirgyalázás körülményei újból aktuálissá teszik azt a kérdést, amely Barsy László református lelkész temetése alkalmával vetődött föl és azóta már nagyon sok vitára adott alkalmat, hogy kik temelhetők a Ba.iai-uti temetőbe? Emlékezetes még, hogy Barsy László eltemetésekor a katolikus egyház azt az álláspontot foglalta el, hogy a temető katolikus részébe más. bár keresztény feiekezethez tartozó hivő sem temeíkezlietik, mert a Bajai-uti temető telekköayvileg is a Szent Teréz-plébánia tulajdona.

Ebből a kérdésből azután a katolikus és református egyház között nyílt harc tört ki, amelybe végül a suboticai városi hatóság is beavatkozott, azonban mint most a városi tanács tagjai kijelentik munkatársunk előtt, a vitás kérdés még mipáig nem nyert elintézést.

A városi tanács ugyanis a további nézeteltérések elkerülése céljából a megegyezést olyan értelmit döntéssel akarta megelőzni, amely szerint elismerte ugyan a Bajai-uti temető x felett a katolikus egyház tulajdonjogát, de úgy határozott, hogy a temető katolikus részében már meglevő sírboltokba továbbra is temetkezhetnek a kripta-tulajdonos családok egyenes és oldalági leszármazottjai, uj sírhelyet azonban reormátusok nem kaphatnak a katolirus temető-részben.

Ezt a határozatot azonban Buda levies Lajos apostoli adminisztratoi negfelebbezte és kijelentette, hogj .1 katolikus egyház részéről legfeljebb csak ahhoz járulhat hozzá, hogy a már meglevő kriptákba a református családok egyenes ágon való hozzátartozóit temessék el, azonban tiltakozott az oldalági rokonoknak a temető katolikus részében való eltemetése ellen.

A városi tanács felhívására a református egyház úgy nyilatkozott, hogy a városi tanács döntését elfogadja. Azóta azonban — mint most munkatársunk a városi hatóság részéről értesül — még mindig nincs végleges döntés az ügyben, mivel az egyházak közötti békés megegyezés, illetve a tanács döntésének úgy a katolikus, mint a református egyházzal való elfogadtatása nem sikerült, a már egy esztendeje húzódó harc még mindig nem nyerhetett végleges elintézést.

Mivel igy még mindig elintézetlen kérdés, hogy kik temethetők a Bajai-uti temetőbe és a jövőben ez újra kínos incidensekre és vitákra adhat alkalmat, a városi tanács most módot keres arra, hogy ezt a rég húzódó kérdést végre mindkét érdekelt egyház megelégedésére végérvényesen megoldja.

A tomyosi himnusz

A2 „illoyalis“ kultuszminisztérium

A torn.vosi gazdasági kiállításon elénekelt magyar szövegű szerb himnusz miatt tudvalevőleg eljárás indult meg az énekesek ellen. Nemcsak a Bácsmegyeí Napló, hanem az utódállamok egyéb lapjai is élénken kommentálták ezt az esetet s egy romániai lap ieen helyesen mutatott rá. hogy a hivatalos köröknek fel kellett volna használnia ezt az Esetet annak demonstrálására, hogy azok. akik az S. ti. S. királyságban nem tanulhatták még meg. minden

kényszer nélkül eiénekuk a hím- yans?.ak-e magyar kémek az SHS. királyságban?

nuszt azon a nyelveiuamelven ertSJ J ss>

íenek. Meggyőződésünkhöz hiven ^rámutattunk arra. hogy minő elfo- Kultság kel! ahhoSfhogy abban, a mivel a tornyosiak a maguk ioyalitását akarták demonstrálni, valaki irredentizmust keres, lát — és talál.

Popovics György suboticai tanügyi inspektor ma hivatalos levélben közli, hogy azon a szövegen, amellyel a Himnuszt énekelték, ő botránkozott meg s ő tett feljelentést- A következőket írja:

Kérem a »Bácsinegyei Napló« megfelelő helyén a következő helyreigazítást közölni:

Nem igaz hogy a tornyos! himnuszéneklés miatt azért indíttatott volna meg az eljárás, mert azt magyar nyelven énekelték, s nem igaz. isogy azt jóváhagyott tankönyvből vett szöveggé' énekelték: — hanem igaz. hogy azi részben elferdített fordításban, részbet oly szöveggel énekelték, amelynek méí az értelme sincs benne a szerb himnuszban.

Nem igaz. hogy a följelentéssel valaki érdemeket akart szerezni, mert t följelentést előirt hivatalos kötelességből én tettem meg. az pedig, akit a tornyosiak '-ismernek« mint állítólagos föl jelentőt: csak az elénekelt szövege szérezte be mint alantas tisztviselőm a: én kérelmemre (nem akartam ott mind járt feltűnést kelteni a »karmester« pe dig akit lestem, hogy a szöveget sze mély esen elkérjem tőle eltűnt, nem i; mutatkozván kollégái társaságában, t talán észre sem vette az eltérő szőve get, nekem igalább úgy tűnt fel. ami kor ott többek jelenlétében kritizáitan az elénekelt részt.

, gokkal Jobban szeretnek ugyan i

Az államvédelmi ügyosztály vezetőjének nyilatkozata

A »Báesmegyei Napló« beogradi munkatársától: Az utóbbi időben megint naponta olvashatók a szerb lapokban olyan hirek, amelyek letartóztatott magyar kémekről számolnak be. A beogradi sajtó egy része látható mohósággal veti rá magát ezekre a hírekre és rendszerint úgy állítják be azokat, mintha a magyarországi kémek a jugoszláviai magyarság segítségével végeznék munkájukat és itteni jói kiépített szervezeteik utján szereznék be

Mint minden politikai rendészeti természetit ügy, a spionázs, illetve, helyesebben a kémelháritás ügye is legfelsőbb fokon a belügyminisztérium államvédelmi ügyosztályának hatáskörébe tartozik. Éppen ezért az államvédelmi ügyosztály vezetőjéhez, Lazarevics Vasza államtitkárhoz fordultunk felvilágositá. crt

az újabb kémkedési esetekkel kapcsolatban.

Lazarevics Vasza őszinte szívélyességgel fogadta munkatársunkat és készségesen szolgált felvilágosítással hozzá intézett kérdéseinkre. Mindjárt beszélgetésünk elején hangsúlyozta, hogy maga is fontosnak tartja, hogy a jugoszláviai magyarság tisztán lásson a Magyarországból irányított kémkedési és propaganda kérdésében.

— A lapok által közölt kémkedési esetek — mondotta Lazarevics — \yalóbm megtörténtek, sőt sajnos

úgy áll a dolog, hogy a sajtó utján nyilvánosságra került esetek csak egy kis töredékét teszik ki a rendőrhatóságok által leleplezett kémkedési ügyeknek. A nyilvánosság előtt nem is ismeretes, hogy valójában mennyi ilyen ügy megy át a kezeim között. Természetesen a lapok nem közölnek pontos adatokat.

— Valóban komoly veszedelmet jelentenek ezek a kémkedések az S. H. S. királyságra? — kérdeztük.

— Dehogy kérem, nem komoly doigok ezek, ugyan mit is tudnának nálunk kikémlelni. És különben is, csupa alsóbb osztályokhoz tartozó kémeket küldenek át, akik nem is képesek értékes adatokat gyűjteni. Mi azonban még sem tekintünk mást, mint amit az államvédelmi törvény előír, amely pedig egész határozottan kimondja, hogy aki az állam biztonsága - ellen bűncselekményt követ el, 20 évig terjedő fagyházzal vagy halállal büntetendő. Nekünk tehát ezeket az embereket bíróság elé kell állítanunk, amely a törvény szerint ítélkezik felettük.

— A törvény szigora dacára, mi mégis a legliberálisabban és legenyhébben kezeljük ezt a kérdést. A rajta kapott gyanús alakokat a legtöbb esetben át sem adjuk a bíróságnak, liánéin — éppen mert nem tulajdonítunk működésűknek na gyobb fontosságot — egyszerűen megint kitiltjuk őket az .országból.

Csakhogy nagyon gyakran megtörténik, hogv másodszor is, sőt harmadszor is megjelennek az országban. ilyen esetekben már nem lehetünk ilyen elnézőek.

— Őszintén szólva nem is értjük a magyar kémkedési apparátus nagy buzgalmát. Hiszen nekünk nincsenek is kikémlelni való titkaink. A választások idején például egész sereg kém járt ideát, a nép hangulatáról adatokat gyűjteni. Ugyanezt sokkal okosabban, sokkal olcsóbban és sokkal kevesebb veszéllyel megtudhatták volna, ha elolvasták volna lapjainkat.

_— A mi legtermészetesebb óvóintézkedéseinkre viszont odaát Magyarországon egészen érthetetlen intézkedésekkel válaszolnak. Mi nem folytatunk odaát semmiféle kémkedést, nincsen erre semmi szükségünk. Mégis nagyon gyakran kapunk jelentéseket, hogy jugoszláv állampolgárokat magyarországon letartóztatnak, kémkedéssel vádolnak és minden bírói eljárás nélkül hoszszu időre Zalaegerszegre internálnak. Nálunk egyetlen internáló tábor sincs és aki bűncselekmény gyanúja alatt 'áll, bíróság elé kerül.

— Legutóbb a Szever esetben is kilenc hónapig tartották ezt az embert fogva, anélkül, hogy vaiaha is bíróság elé állították volna. És végül is azt követelték tőlünk, hogy cseréljük ki olyan emberekkel, akiket nálunk a bíróság 15 évi és 12 évi fegyházra Ítélt.«

Ezután megkérdeztük Lazarevics Vászát. hogy ő is osztja-e azt a nézetet. hogy a vajdasági magyarságnak is szerepe van ezekben az államellenes üzelmekben.

Lazarevics erre a kérdésre is rögtön s nyíltan válaszolt. »Kérem, ezek az emberek elsősorban itteni rokonaikat és ismerőseiket keresik fel és ezek utján próbálnak egyébként teljesen értéktelen adatokat gyűjteni. Ezeknek az embereknek az a fontos, hogy odaát rámutathassanak arra. hogy a bérüket megszolgálják és akármilyen adatokat produkálhassanak. Néha valóban sikerül is rábeszélniük itteni rokonaikat vagy ismerőseiket, hogy a kezükre járjanak. Az is előfordul, hogy kisebb állásban levő embereket megvesztegetnek, hogy7 okmányokhoz jussanak.«

— »Nagyon örülnék — fejezte be nyilatkozatát az állam biztonságának legfőbb őre — ha az Önök lapja utján is megtudnák jugoszláviai magyar testvéreink, hogy hogvan ítéljük mi meg ezeket a kérdéseket. Még azoknak is. akiket ezek a pénzért dolgozó emberek megtévesztenek, fudniok kell. hogy csak önmagukat sodorják oktalanul veszélybe, anélkül, hogy régi hazájuknak. Magyarországnak. bármit is használnának. Egyébként nagyon jól tudjuk, hogy: a magyarság zöme teljesen távol áll ezektől az oktalan machinációktól rs lojálisán teljesiti. kötelességeit ag állammal szemben.«

Lazarevics Vásza nyilatkozatának az a része, amely az S, H- S. királyságbeli magyarság loyalitását elismeri. feltétlenül kielégíti az itt elő magyarságot, amelynek semmi köze sincs ahhoz s nem is akar Közösséget vállalni azzal,habármely szomszédos államból, akár Magyarországból is kémek jönnek az országba. Az államvédelmi osztály főnöke bizonytára arról is informálva y7an azonban, hogy milyen könnyen lehet az itt élő magyarság meggyanusitására és üldözésére felhasználni azt. ha a Magyarországból legális utón ideérkezőket, mint kgmgyanus egyéneket kezelik. A magyarság mindenesetre a maga nyugalma és állampolgári becsülete érdekében kívánatosnak tartja, ha azokat, akik arra vállalkoznak, hogv itt kémkedjenek. a legszigorúbban üldözik s .ha elfogulatlan bíróság bizonyitékpk alapján ítélkezik felettük*