Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-22 / 108. szám
' Ci 4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 22. segédtisztje és jegyzője pe- Mnics Sándor. ~ A Vajdaság kereskedelme és ipara XIII. Palánka , A sportéletről a »Sioga« labdarugó egyesület gondoskodik sikeres módon és számos versenyt rendez, melyet mindig nagy közönség néz yégig. Igazgatója Cservény Lenárt. Palánkán két szerb és egy német hetilap jelenik meg. (A magyar — ssajnos — beszállt). A három Palánkának együttvéve ezidő szerint közel 15,000 lakosa van. Felénél több a német, egy harmadrész szerb, a többi magyar és tót anyanyelvű-Palánkán 1887-ben már volt jól sikerült kiállítás is több mint ezer kiállítóval. A város utcái szélesek, befásitot-Schneider Ferenc ítak, levegősek, tiszták. Ezért a közegészségügyi viszonyai is kedvezők. A szántóföldek talaja kiváló. BelvPJevezetö csatornákról is gondoskodva van. A mezőgazdaságot és állattenyésztést folytató gazdák szorgalmasak. Van két gazdasági egyesületük is. Palánkán született a Münchenben ezelőtt 20 évvel elhalt világhírű festőművész: Eisenhut Ferencz, ki dicsősigeL szerzett hazájának, — s a kinek nevének említésekor minden igaz palánkainak büszkeségtől da.gad melle. Itt nevelkedett a múlt .évben Vrbaszon elhunyt Pechán József festőművész is. Mindkettő emlékét kegyeletteljesen őrzi s tartja tiszteletben a lakosság. Csendben, visszavonultságban élnek a többi között pl. az öreg Eisenlmt bácsi, — azután Btichler Róbert nyug. községijegyző, ki most öreg napjaira festőművészedéi foglalkozik. Rendezett is már Palánkán az utolsó két évben két kiállítást, melyek a niüértő közönségnél nagy tetszést arattak. — Lövinger Kálmán művészbarát szép képtárral rendelkezik. Gyönyörű festmények láthatók Eisenhut Ferencz özvegyénél is. Palánkán a művészetnek különben is van sok lelkes pártolója. A szellemi és művészeti élet terén is a Bácskában élők élőhelyét tölt be ez a város és az Alsó Bácskában bizonyára evyike a legfejlettebb községeknek. A BácsmegyeiNapló 108-ik számához Aki jnnius 30-ig ezeket a szelvényekül összegyűjti és beküldi, az ' 2 évi időtartamra baleset ellen 1000'— dinár ereje? halál 2500 — diná ■ ere rif rokkantság esetére a Rossija-Fonciére biztosító és viszontbiztosító társaságnál Michels iieruieráztató és köíélfonőgyár részvénytársaság. Alapítva 1884. Palánka külterületén, közvetlen a Puna-parton, fekszik mintegy 85 kát. hold területen. Egyike Jugoslavia legnagyobb kendergyárának. A nyers anyagot a környék termelőitől vásárolják és saját óriási méretű áztatóikban áztatják, mely eljáráshoz a vizet a legmodernebb, magasnyomású szivattyúk szolgáltatják. E szivattyúk percenként 63 köbméter vizet öntenek a tartályokba. Az áztatás után a kenderkötegek szabad helyen szárittatnak aztán a legmodernebb felszerelésű kikészitőtermekben kerülnek. Ott törik, osztályozzák, gerebenezik és. tisztítják. A már igy kikészített kender nagy bálákba csomagolva kerül forgalomba. — Különös specialitása a gyárnak saját találmánya szabadalmazott. szabályozható zárral ellátott géphajtő kőtelei és a különféle kábelek. A gyár a zágrábi Általános Hitelbank érdekszférájához tartozik és igazgatója Schossbauer Rudolf ménfők, kinek szakszerű vezetése alatt a gyár napról-napra jobban fejlődik; A zágrábi niiníávásárön is képviselve van. A X-ik számú pavilonban a 44b. sz. szakaszban. Palánkai Gőzmalom. Cservény Antal, Nova-Palánka. Alapittatott 1880, újjáépítve 1907-ben. Modern hengerszékekkel felszerelt malom. Őrleményei minőség tekintetében versenyen felül állnak. A malom vezetése jelenleg a néhai tulajdonos fiainak kezében van. akik a malom, modernizálásával teljesítményének emelését tűzték ki célul. A jelenlegi keretekben is 380— 400 métermázsa búzát dolgozik fel naponta és lisztkészitményei keresett cikkei a jugoszláviai piacoknak. A cég gabonakereskedelemmel is foglalkozik, mely célra saját nagy tárházai vannak a vasúti állomás mellett. Reszely Testvérek göztéglagyára. Nova-Palánka. Harmincöt éve fennálló nagy iparvállalat. 1904-ben óriási méretű modern kemencével bővitették ki, tíz hold területen fekszik és ma egyike a legnagyobb modern berendezésű téglagyáraknak a Bácskában. Körkemencéje 160.000 darab tégla befogadóképességű, mig cgy-egy gép 12,000 téglát állít elő naponta. A Reszely testvérek modern gyáriparosok, akik egyre fejlesztik gyárukat. így egyedüliek a Bácskában, kik idomtégla és kéménytéglagyártásra is berendezkedtek. mely minőség tekintetében felveszi a versenyt bármely hasonló gyártmánnyal. Az ő kéménytéglájukból épült legtjjabban a palánkai központi villanvtelep 36 méteres kéménye. A nyerstégla építkezéshez úgynevezett (Rohbau) különösen beváltak tégláik. Nagyon előnyös a gyár fekvése is. Közvetlen a vasúti sínek mentén rendkívül megkönnyíti úgy a ki- mint a beszállítást. Abelsberg Testvérek tennénykereskedése és ecetszesz gyára, Bácska-Palánka. Alapittatott 1846-ban. Huszonhat év előtt az .aianitó fiai, Abelsberg Károly és Géza, vették át a nagyszabású üzletet és azt Abelsberg Testvérek cég alatt vezetik. — A cég jó hirét a jelenlegi; cégtulajdonosok csak növelték. Ecetgyá-' rak Bácska legrégibb ilynemű üzemeinek. Kitűnő minőségű gyártmányai már az 1887-ikr palánkai kiállításon aranyérmet és díszoklevelet nyertek. Hauser Lajos és fia nyersbörnagykereskedes Bácska-Pafáukán. Ezelőtt 25 évvel alapította Hauscr Lajos. Később 1919-ben fiát, Hauser Samut, bevette a cégbe. Ez időtől kezdve Hauser Lajos és fia cég alatt működik és arányaiban óriási fejlődést mutat. Hatalmas raktárai vaunak a vasúti állomásnál. hol pedáns rendben vannak beraktározva a n agjrértékü különféle bőrök. A Hauser-cég az ország minder, részében vásárol és szinte az egész világba exportál. Faipari-társaság. Nova-Palánka Cégtulajdonosok Lővy Jakab és a Szerb Szövetkezeti Bank Novisad. A nagyarányú telep vezetését Lővy Jakab és fia, Sándor és Deutsch Béla látja el. A telep mintaképe a szaktudással és hozzáértéssel vezetett telepeknek. Mindenütt rend és pontosság látszik. Óriási négyszögben összerakott gúlái állnak a különféle feldolgozott íanemüeknek. Deszkák, gerendák, lécek egész hosszú utcasorokban. Az üzletköre a telepnek főleg deszka, épüleiía. bognár- és kádárfa és tűzifa, úgyszintén cementeladás. foglalkoznak mészégetéssel és eladással. Foglalkoznak a tűzifa, bányafa és tönkkftermeléssel. Raktárai vannak ügy' a dunai mint a vasúti állomásokon. Fűrészelt anyagokat Romániából és Csehszlovákiából importálnak, inig haszonfát külföldre is exportálnak. Fióktelep a Dnnaparíon. affiliált telepei vannak Hódságon, Gomboson és Bukinban. Ifausvirt József vas- és füszerkereskedése. Bácska-Palánka. Ezelőtt 25 évvel szerény kis üzlettel kezdte működését. Szorgalom, szaktudás és kuláns kiszolgálás által a jelentéktelen kis üzletből óriási méretű fővárosi stilu áruházzá nőtt. Ma a Hauswirt cégf nagy épület teljes földszintjét/ udvarát és pincéiéit foglalja el és áruraktáíával bármely fővárosi céggel versenyez. Különös súlyt fektet a vasáru, 'szerszám, épület-vasalás és gazdasági gépekre, valamint konyhafelszerelési cikkekre, Stein és Káldor bőr- és cipészkellékek raktára. Ezelőtt három évvel két agilis fiatalember társult és nagy hozzáértéssel megalapította fenti céget, mely rövid idő alatt a Bácska egyik legjelentékenyebb üzletévé fejlődött, üzlethelyiségük már nagyságával is imponálóan hat,, ha pedig a köröskörül áruval dúsan megrakott állványokat nézzük, látszik csak meg, mennyi szorgalom kitartás szükséges ahhoz, hogy egy ilyen nagyarányú üzletet nívón tartsanak, Dukesz Lajos kender- és gyapjulpar, Bácska-Palánka. Alapittatott 1920-ban. Foglalkozik zsinegáruk. géphajtó-kötelek, tömbök, hevederek.. kender- és kócexporttal. Háború előtt a cég tulajdonosa a Vajdaság egyik legnagyobb kendergyáráuak az igazgatója volt és még ebből az időből származik messze vidéken elismer: szakértése. Az ' államvasutaknak és állami közüzemeknek, valamint az SHS területén' levő legelőkelőbb iparvállalatoknak állandó szállítói a. K. Lindenschmidt & Co varrógép, kerékpár hangszer és technikai cikkek raktára, Bácska-Palánka. A cég 1921-ben alapittatott és kuláns, kiszolgálás és megbízható, pontos munkája által rövid idő alatt az egész környék megkedvelte. Raktárában mindenféle varrógépek, kerékpárak és hangszerek dús választékban vannak. Különös specialitása az úgynevezett »Tejszeparátor«. melyből a legkitűnőbb minőséget tartja raktáron. Javító-műhelye modern berendezésű, úgy hogy mindenféle e szakmába vágó javításokat a legszakszerübben és gyorsan ■» eszközölhet Kovács Imre cipész Sajátkészitményii cipőraktára. Alapittatott 1914-ben. Kovács Imre iparát bélés külföldön tanulta és mindazt, ami egy modern iparos szakképzettségéhez szükséges. megszerezte. Az egész környék elsőrendű mesternek ismeri. Modern szabás, elegáns forma és tartósság jellemzi munkáját és ez az. ami őt közkedveltté tette az egész vidéken. Vöröskereszt-drogéria tulajdonos Cservény Rudolf A három Paláuka egyetlen droguaüzlete. \ Leopold Reszely vas- és iivegkereskedés Harmincöt éve fennálló, régi, fóhirfi cég, dús raktárral, Marko Marcekics vas- és füszerkereskedés ]868 óta fennálló üzlet. Jelenlegi tulajdonosa Ljuba Marcekics, tevékeny kereskedő. aki közéleti szereplésében is nagy népszerűségnek örvend. Szerkesztői üzenetek « !•? % Toll, Novisađ. A mai kultúra siratása nem spleen és nem gyomorfájás. Akinek szeme nem káprázik ha a jelenségekre veti tekintetét, hanem keresni tudja a történések értelmét s a jelenségek közötti összefüggést, nem esik kétségbe, ha meghallja a mai kultúra felett megcsenditett lélekharangot. Elég ha rámutatunk Splenger-nek lassan világhírre emelkedő nagy munkájára, melyben-.a tudós pontosságával s a vatesz jövőbelátásával jövendöli meg a mai európai kultúrának elpusztdlását. Ez elől lehet 10—12 soros idézetekkel kimenekülni a temetőbe, de azt tagadni nem lehet, hogy a művészet és tudomány alkotói mindinkább ennek a belátásnak bázisára menekülnek. Csak zavaros gondolatok s az olvasottak konok meg nem értése vezethet odáig, hogy a mai európai kultúra elpusztulásának’ jövendölésével szemben a fejlődés tanításával vigasztalódjunk. A' fejlődés nem tiltakozik a halál ellen, mert halálon, pusztuláson, romboláson, sivatagokká vált városokon és kipusztult kultúrákon vezet keresztül útja. A babiloni, az egyiptomi, a föníciai kultúrák elpusztulása vájjon el[ lemmond az evolúciónak? S ellent mondj ! hat-e annak az európai kultúra pusztulása? A kultúra eredményeit az emberiség úgyis kimenti a romok közül. A föníciai kultúra elpusztulhatott, de Kadmusz betűi ina is élnek. Az európai kultura elpusztulhat, de Kepler. Galilei és — talán Einstein igazságai túl fogják élni az európai ember uralmát. Aki ezzel szemben az evolúcióra hivatkozik, az nem tudja, hogy mi az evolúció. A jégkorszak pusztítása alól mi mentette ki az evolúció igazságait? Várjuk a revoiuciót! r—« vigasztal meg a Délbácska. Forradalmat sürget forradalmat vár, forradalommal vigasztal a keresztény világszemlélet politikája? Az aligha gáncs egy írással szemben, amelyik a szerkesztőség összezsúfoló-; dott teendője, lármája és izgalma között született meg. hogy »mintha Schopenhauer irta volna. Vagy Weininger«. Ha valaki azt mondja — mint ön —, hogy ha az európai kultura elpusztul, minek akkor a Lányi-emlékre adakozni, miért áldozzunk akkor a magyar színészetre, akkor hasonlatos lesz ahhoz a bölcshöz, aki lecsavarja a villanyt, mert kétezer óv múlva úgy sem lesz szén s fölakasztja magát mert úgy is meg kell halni. És még valamit. A szerkesztői: üzenetek rovatának vezetője hozzá van ahhoz szokva, hogy aki álnevet választ, az rendszerint a hozzá leginkább távol eső fogalmi körből veszi álnevét. Öreg kisasszony álneve rendszerint »fiatal bakfis« torzonborz..őrmester »friss .ibolya* néven levelez. Az ön álneve: —: Toll. Prágai Magyar Hiríap. A lapjuk ke-j vésszámu jugoszláviai olvasója egy idő óta elképedve látja, hogy komoly és tekintélyes hasábjaikon egy tájékozatlan és rosszindulata »jugoszláviai tudósitó« írja ki magát. Csak az ellenőrzés kellő hiányának tudhatjuk be. hogy a meg-; bizhatatlan értesülések és valótlan hirek helyet kaphatnak az újságírás színvonalára lelkiismeretesen ügyelő hasábjaikon. Előfordult a napokban az is, hogy a Bácsmegyei Napló-ban megjelent nyilatkozat. mint eredeti interjú szerepelt a Prágai Magyar Hírlap hasábjain, /sí Baedeker üzeni: Többeknek. Élőszóval és levélben sokan fordultak már hozzám azzal a kérdéssel, vájjon egyik-másik figurám, akivel a cikkeimben találkoznak, kit ábrázol? Igen hizelgő rám nézve, hogy az olvasóim egy része érdeklődik az írásaim iránt, s szívesen veszek minden dicséretet, kritikát, sőt szidást is. amelyet a közönség leikéből kiváltok, de nagyon szépen kérem az olvasókat: ne becsüljék le annyira az irót. hogy az alakjai mögött élő egyéneket sejtsenek és keressenek. Tehetséges iró nem szorul arra. hogy igy rajzoljon és lelkiismeretes iró nem vállalkozik ilyen — nemcsak irodalmi, de erkölcsi szempontból is kifogásolható — eljárásra. Ismétlem: az olvasónak minden rokonszenvnyilvánitása, bírálata, sőt gáncsa is becses nekem, de az az érdeklődés és detektivkutatás, amely élő egyéneket keres becsületesen kigondolt, lojálisán beállított és tipikus vonásokból megkonstruált alakok mögött, inkább sértő mint hizelgő rám. nézve. Arra kérek hát mindenkit: tekintsék e figurákat embertípusok rajzának. S lm ez emberek eleven benyomást tesznek ne azt következtessék ebbői, hogy minta után készültek, hanem azt, hogy véletlenül sikerült néhány elevenen ható embert is rajzolnom.
