Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-22 / 108. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1Ö23. április 22,- — Nyitva találta ezt a koporsót — Nyitva háti l — Nem hiányzik belőle semmi? ;— A halott nem lett bántva, — válaszol Futó uram — nadrágja, ruhája megvan, nem dobálták a csontokat sem össze. Hogy miért »nem lett bántva« a halott, az nem bizonyos. Talán megzavarták a tetteseket munkájukban, vagy tényleg nem tudták volna a koporsókat kivinni az ajtón? — erre csak alaposabb vizsgálat után lehetne pontos választ adni. Amig Barsy koporsójához hozzáférhettek, eléggé nyugodtan dolgoztak az ismeretien tettesek, mert például azokat a vi, rágcserepeket. amiket Barsy László ^özvegye vasárnap a koporsó előtt helyezett el. nem dobálták össze., hanem szép rendben átrakták a vasajtóval szemközti üres fal mellé. A temetőgondnok, amikor a sirbolt feltörését felfedezte, már ott találta a virágokat és mint különös dolgot jegyzi meg, hogy a cserepek közül egyet sem döntöttek fel a szült kriptában garázdálkodó halottgyalázók. — Mikor jelentette az esetet a rendőrségen? — kérdjük a temetőgondnoktól. —Rögtön átmentem amoda, a kisbajmoki rendőrségre és elmondtam Hupka biztosnak, hogy mi történt . . . Méghogy már reggel is találkoztam vele. mondta is. hogy elmék cirkázni, de akkor még semmiről se tudtam. Oszt’ délben mán itt volt ez a dolog .. Arra a kérdésre, hogy mért nem üzeat át a református parochiára, Barsy Lászlónénak is, nem felel Futó Mihály. ____ A református egyház tanács tiltakozása A felháborító sirgyalázás különösen a református egyháztanács körében vált ki óriási elkeseredést. Mivel itt nem tartják valószínűnek, hogy ebben az esetben a tetteseknek halottrablás lett volna a céljuk, elhatározták. hogy a református egyháztanács_vasárnap délelőtt küldöttségiieg felkeresi úgy Pletikoszits András dr. főispánt, mint Karakase- 1 ács Gábor rendőrfőkapitányt szigorú vizsgálatot és teljes elégtételt kérve és egyszersmind a hatóság előtt is erélyesen tiltakozni fognak a történtek ellen. vényszéki elnök, Protics Márkó ZÖr. keleti lelkész, a jugoszláv újságíró szövetség suboticai szekciójának elnöke. Panics Jován. az államvasutak suboticai igazgatóságának vezetője, jelen voltak még ai város társadalmi egyesületednek elnökei és a közélet számos kiváló tagja. Az első felköszöntőt Jakobcsics Imre. a Kereskedők és Gyárosok Egyesületének elnöke mondotta a királyra és a királynéra. A felköszöntőt a közönség állva fogadta. A zenekar a íiimnus.zt játszotta. hallgatta meg és lelkes éljenzéssel iJtána Manojlovics Vladiszláv kir. közjegyző mondott felköszöntőt, Pletikoszits András dr. főispánt éltetve. _Lőwy Simon ugyancsak Pletikoszits András dr.-ra emelte poharát. Vajkovics Péter a kereskedőket és iparosokat-- élteti. Tabakovics Miklós alpolgármester, Jakotmsics Imre, az egyesület alelnökére emeli poharát. Beslics Antun, az első horvát takarékpénztár igazgatója a vendegeket élteti., Csurcsin György a Beogradi Országos Központi Gyáriparosok Szövetségének vezértitkára az egyesület felvirágzására mondott felköszöntőt Fenyves Ferenc dr. azokra emeli poharat, akik jz uj otthont megteremtették. Ezután Plctikoszils András dr. főispán-polgármester hatásos felköszöntőt mondott. amelyben méltatta a kereskedők és iparosok érdemeit a gazdasági élet fejlesztése körül és biziositotta. őket úgy a maga, mint a tanács nevében^hegy mint a múltban, úgy a Jövőben is támogatni fogják közhasznú törekvéseikben. Élteti az egyesület vezetőségét. Ezután még több felköszöníö hangzott el és a társaság a legjobb hangulatban késő éjjelig maradt együtt. Döntés előtt a magyar jóvátétel Káilay Tibor és Popovics Sándor tárgyalása sir Good-dal a jóvátételt bizottság volt elnökével Felavatták a Szuboíicai Kereskedők Házát A Suboticai Kereskedők és Gyárosok Egyesülete szombaton este avat-' ta fel az egyesület fejlődésének dokumentumát: a Kereskedők Házát Az uj otthon ünnenélyes felavatása vacsora keretében történt, amelyet már az uj helyiségben — a volt Park kávéház és szállodában — tartottak meg. A régi Park-hotelt teljesen átalakították. A kávéházi helyiségből a város egyik legszebb é? legnagyobb terme lett. J?zombaton este nyíltak meg először a kereskedők otthonának termei az egyesület tagjai előtt. A hatalmas nagyteremben tartották meg a bankettet, amelyen 250-en vettek részt. A bankettre megjelentek Novisadról Ifkovics Nikola, az ottani Kereskedelmi Egyesület elnöke, Csurcsin .Vojiszláv, a novisadi kereskedelmi és iparkamara titkára, Petrovics kamara-i tag, Dirnovics Nikola, a novisadi Lloyd alelnöke. továbbá Csurcsin Gyóka. az Országos Gyárosok Központi Egyesületének (Beograd) vezértitkára. Küldöttségileg képviseltette magát a starakanizsai és sentai kereskedők egyesülete. A vendégként meghívottak között volt Pietikoszits András dr- főispánpolgármester, Pflvlovics István törBudapestről jelentik: A magyar kormány szombaton gróf Bethlen István miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartott, amelyen néhány nagyjelentőségű gazdasági és pénzügyi probléma került szőnyegre. Az a sok nyugtalanság, amit a »gazdasági és pénzügyi kérdések« komplexuma kelt, mind a jóvátétel kérdésével van összefüggésben. Égy. a helyzetet teljesen ismerő politikus e súlyos problémával kapcsolatban a következőket mondotta: — A nagyantant hatalmai mind tisztábban látják az ország gazdasági helyzetét. Ma már sem Olaszországban, sem Angliában nem vallják azt a nézetet, hogy Magyarország valójában gazdag ország, amelyet a rossz pénzügyi igazgatása tesz tönkre, hanem elismerik, hogy valóban szegények vagyunk, le vagyunk rongyolódva s a gazdasági viszonyok egyre rosszabbak lesznek. Ez a nézet kerekedik felül Franciaországban zs és ezzel együtt mindenütt szimpatizálni kezdenek azzal a gondolattal., hogy Magyarországon segíteni keli. Káílay, Tibor pénzügyminiszter és Popovics Sándor, a Jegyintézet elnöke meglátogatták sir William Good-ot. aki ezMőszerint Budapesten tartózkodik és vele hosszasabban tárgyaltak. Sir William Good, mint ismeretes, a bécsi jóvátétele. bizottság elnöke volt és ilyen minőségében elfogulatlanságával hasznos szolgálatára volt Ausztriának. Sír William Good a pénzügyminiszterre! és Popovics Sándorral teljesen mint magánember folytatott tárgyalásokat. A lefolytatott beszélgetés tanulságai megerősítették azt a meggyőződést. amit az antant pénzügyi körei vallanak, hogy a magyar jóvátétel ügye elérkezett a döntés elé. A magyar korona esését s a budapesti tőzsde eseményeit ezzel a várakozással hozzák összefüggésbe. I . -------------koznak. A francia és a belga kor* mány, úgy látszik, harminchatmii- Mrd aranymárkáben állapították meg a jóvátételeket. A francia miniszterelnök a jövfl héten Brüsszelbe utazik, hogy a jó* vátételi tervezetet a belga kormány* nyal ismertesse. Theunis Londonban* Jaspar pedig Rómában terjeszti elő hivatalosan a jóvátéteü tervezetet. Újabb megszállás Karlsruheből jelentik: A franciák szombaton reggel Offenburg mellett Gríenbcrgben megszállották a városházát és a pályaudvart. . , eg9 CIRKUSZ £2 ® F3 Beszámoló ál-Tatankhamen exhumálásáról A »Bácsmegyei Napló« 4923. évi április hó 20-ikl szántában Exhumálovics az ismert sirkirf tató beszámol, mint nyitotta ki a 3000 évvel azelőtt elhunyt nagy humorista sírját és mint járt ő is szerencsétlenül ennél az aktusnál, akárcsak elődje lord Carnarvon a luxori ásatások hőse. Csendben ereszkedtünk le a nagyi humorista sirkamrájába, mert tudtuk, hogy mint egykor nagy elődeink Tutankhamennél, itt is kincseket fogunk találni. Különös érzés fogott el. mikor felnyitottuk a koporsót. Úgy tetszett, hogy a nagy humorista igy szólt a csákányütések zajára: — Ki meri a Nagy Urat zavarni álmában reggel nyolc órakor? Valóban a nagy humorista, aki 3 reggel megjelenő »Bácsmegyei Naplódnál dolgozott, mint az egykori feljegyzésekből kitűnik, szereteti délig aludni. D,e már. elénk tárult tj halott. Először a zsebeit kutattuk ki, mert ebben a monda szerint 20U aranynak kellett lenni. Ebben az időben ugyanis a humoristák és más újságírók — mint Zrínyi Miklós — kétszáz aranyat tettek a lájbijuk zsebébe, mielőtt kirohantak volna a kormány hibás nemzetiségi politikája ellen, hogy kiutasításuk esetén rendelkezzenek némi készpénzzel. Az aranyakat nem találtuk meg. Úgy látszik sirrablók jártak előttünk. ' A zsebeket kiforgattuk és találtunk benne egy szerkesztőségi utalványt 3u0 koronáról, azaz 75 dinárról. Kitűnt az írásból, hogy e hatalmas összegről szóló utalványt ü humorista egy »Cirkusz« című humoreszkért kapta. Megtudjuk állapítani, hogy 1900 körül, amikor ä humorista élt. 300 koronéárt egy fejős tehenet lehetett vásárolni. Valószínű tehát, hogy abban az időben a humoristák egész csordával rendelkeztek. A zsebekben hosszas kutatás után nemes ércre bukkantunk. Egy zománcozott nadrággomb csillant meg a napfényben. Izgatottan betűztük rajta a hieroglifákat. »Fon Gentleman« ez állott a gombon, bizonyítva azt, hogy a nagy humorista igazi gentleman volt. Egyik archeológus kollegám feisóhajtott: — Istenem, ha a földi kincsek után szellemi kincseit is életre kelthetnők. Mert a nagy humoristának egyetlen sora se maradt az utókorra, hanem remekművei elkallódtak a nagy, világban. A zsebek után a ruházatot' szemléltük meg. Feltűnést keltett, hogy a mester cipőjének nem volt talpa, Megállapítottuk, hogy a suszterek olyan divatot teremtettek akkor, hogy a cipőtalpnak papírból kell lenni. Ezért nem találtuk meg a talpat, amely a rosszul szellőztetett ned~ vés sírban teljesen elázott. A talpnélküli cipőből kikandikált a mesteri lába, amire mi mindnyájan íclkacag-Németország a kiürítés előtt is kész tárgyalni ortí Cursoss nagy beszéde a Ruhr-kérdésrőí — Elkészült Franciaország: uj jóvátétel! tervezete az ajánlatot haladéktalanul megtárgyalni. Lord Curzon az egész felsőház részéről nagy tetszéssel fogadott beszédét egy Németországhoz és Franciaországhoz intézett békefelhivással fejezte be. Berlinben Curzon beszédét egy figyelemreméltó államférfi megnyilatkozásának tekintik, amelynek az a célja, hogy elősegítse a német javaslat előterjesztését. Washingtoni félhivatalos jelentés szerűit az Unió politikai köreiben bizonyosra veszik, hogy Németország egy hónapon belül végleges jövátételi tervezetet terjeszt elő és azt közvetlenül fogja eljuttatni a szövetséges hatalmakhoz. Az aj francia tervezet A Le Journal jelentése szerint Barthou Delacroix belga delegátussal együtt kidolgozta a jóvátételi javaslat első tervezetét. A tervezet S fordulópontot jelent, mert most először történik meg, hogy a jóvátételi programmot nem kizárólag pénzügyi szempontból kezelik, hanem tekintetbe veszik azokat az előnyöket is. amelyeket a jövőben Németországgal megkötendő nagy gazdasági megállapodások nyújthatnak. Mivel (Németország a háborús költségek I teljes összegét megfizetni képtelen, ja szövetségesek követelései csak a í háborús károk megtéritéséje szorít-Az angol felsőház péntek! ülésén lord Bvichmaker interpellációjára válaszolva lord Garzon külügyminiszter nagy beszédben ismertette az angol kormány álláspontját a Ruhr-kérdésben. — Magatartásunkat az a kívánságunk szabja meg. hogy nemcsak a Ruhr mentén, hanem Latsaiméban is terüartsuk az antantot, mint egy a béke megóvása céljából felépített bástyát. Eddig nem állott elő olyan helyzet, amelyben Anglia - sikerre való kilátással közvetitnetett volna. Az a benyomása, hogy eddig sem Franciaország, sem Németország nem kívánták az angol közvetítést. — Készen állunk arra az időpontra. — mondotta, — amelyet a közel lövőben már bekövetkezni látok, a •melyben Németországnak és Fran(ciaországnak szükségük van jó szolgálatainkra. Ez az időpont már közelebb jutott a német kormány elhatározása révén, hogy nem ragaszkodik ama követeléséhez: előbb ürítsék ki a Ruhr-vidéket és csak azután tárgyal. Németországban hatalmas erők működnek közre azon, hogy a Franciaországgal való konfliktus békés megoldást nyerjen. Ezeket az erőket minden tekhitetben támogatnunk kell. Csak ismételem, hogy a német kormánynak többizben adtam azt ? tanácsomat, tegye meg az első lépést. Tudom, hogy a i francia és a belga kormány készekS
