Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-01 / 90. szám

1923. április 1. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 22. oldal. A Vajdaság kereskedelme és ipara XIV. Versec Adler Vilmos és Fia bortermelö-váilaht, Vršac. ' Egyike az ország legnagyobb borter­melő vállalatainak. Alapittatott 1848- ban. Produktumai mindenütt hírnévnek örvendenek s közszeretetben állanak. Borai és egyéb szeszesitalai híresek s mindenütt keresettek. A všaci szőlő vidé­kien óriási birtokaik vannak. Ha a szem­lélő megtekinti hatalmas présházaikat, óriási pincéiket, melyek tömve vannak a íegválogatottabb ó- és ujbcrokkal, meg lesz róla győződve hogy a legnagyobb borgazdaság megtekintésével gjarupit­­hátta tudását. Balog Géza gépraktára és mechanikai Javítóműhelye. 1907-beti Vcliki-Bečkereken alapította meg az üzletét, melyet 1909-ben Vršacra helyezett át. Árucikkei közé bevezette az összes villanyfelszerelési árukat. Raktárában megtalálhatók a varrógép és kerékpár legaprólékosabb alkatré­szei valamint különféle kaliberű vadász­­fegyverek és töltények, világító-testek, sportcikkek és olajok. Említésre méltók még a legkülönféle fajú és kivitelű hangszerek is. < Blau és Hirsch sapkagyára, Vriac. ; Két agilis, ügyes ember, ezelőtt liá­­'tom évvel megalapította a Bánat egyet­len sapkagyárát. mellyel elérték azt. .hogy Jugoszlávia kereskedői mindenne­mű vámköltség nélkül juthatnak egy oly tömegcikkhez, melyet ezelőtt kül­földről kellett beszerezni. A cég gyárt­mányai az egész országban közismer­tek és nagy keletnek örvendenek. f Harkányi Nándor fényképészeti és féayképnagyitási műterme. ' Fényképészek sokan vannak az or­szágban. de kevés közöttük az. aki nemcsak az ipari, hanem a művészi ol­daláról fogják fel hivatásukat. Ezen ke­vesek közé tartozik Harkányt Nándor, kinek műtermében a legsikerültebb akvareilek és nagyításokból egész ki­állításra valót találhat a szemlélő. Ké­pei minden tekintetben művészi ízlésre vallanak s így műterme Vršac égjük látványossága. Hauser Károly bortermelő, bornagy­­kereskedö és pezsgögyáros. Hauser Károly, aki a borkereskedők között s az első helyet foglalja cl, nem elégedett meg ezzel, hanem pezsgő­gyárat is állított fel. Gyártmányai nem­csak a belföldi, hanem az összes kül­földi pezsgőkkel felveszi^ a versenyt. A Hauser-féle pezsgő »Chateau Mercy« hév alatt kerül forgalomba. Bánsági malomipar rt. Vršac • Vas- és fémöntőde mezőgazdasági és ipari gépek gyártása és javító-műhely. Igazgató Adler Endre. A gyár ősi mun­kással dolgozik. Specialitásai: öntvé­nyek gyártása vas. réz és fémből, ma­­lemberendezések és különféle mari gé­pek gyártása. Az üzem szoros össze­köttetésben ál! a smederevói bánya- és kohó-müvekkel. Tekintettel arra hogy Rajztermei a legjobb szakmérnökökkel és gépkonstruktőrökke! rendelkeznek, ezen a téren az összes hashnnemü vál­­alsfok között első helyen áldanak. Első rršaei Bútorgyár — Leonhardt Scimlz. tulajdonos Apfelbaum Hugo özvegye. Alapittatott 1165-ben, gyártmányainak nire túlterjed az ország határain. Állan­dó butorkiállitása a legszebb látványos­sága a városnak. Gyártmányainak első­rendű minőségéről tanúskodhat az arany- és ezüst-érmek, valamint díszok­leveleknek azon tömege melyet a uien!, szegedi, aradi, temesvári novi­­sadi. moravicai sib. kiállításokon nyert a cég. Az üzem 1902-ben modern gépek­kel s egyéb felszereléssel lett kibővítve. A gyár — melynek Požarevacon fiókja van — minden tekintetben nagyot lendít Jugoszlávia ipari nívóján. Igazgató ifj. Apieibatifti Hugó. Berk TéStVéVeK kézmü- és divat-áruháza, Vríac. Alapiévá 1902. Rekonstruálták 1912. éltben. A háztömb átalakítása óla a Bá­nát egyik legnagyobb ilynemű üzletévé vált. Saját palotájukban 10 óriási ki­rakat hirdeti a cég ió ízlését, valamint áruinak sokféleségét. Az üzlet vezetése a legszolidabb s a kiszolgálás a legfi­gyelmesebb. Berendezése a lehető leg­modernebb. A cég tulajdonosa Ben; Sá­muel. ki 10 év óta áll az áruház élén. Hotel Vojvodina-száiió ezelőtt Baross* száiioda, A Bánát egyik legrégibb s legkedvel­tebb szállóját jelenlegi tulajdonosa, Kphn Hugó, 1894 óta vezeti s szigorú rendszereiete. valamint pontos s szolid kiszolgálása által nagy hírnévre tett szed. A szállónak 24 elegáns, minién komforttal berendezett szobája van. Ká­véháza modern s igen közkedvelt, ét­terme tiszta, konyhája és italai elsőren­­düek. Popovié, Müller ćs Tsai kőbánya és mechanikai kőfejtő. A Vojvodina legnagyobb kőbáuyatele­­pe. A telep a várostól kb. két km-re. a kudrici hegylánc tövében fekszik és az ottani elsőrangú gneisztőzeget termeli ki. A kitermelt anyag a műegyetemi vegyvizsgáiat véleménye szerű:: min­den versenyen felülálló, abszoiut tőrés ée fagyálló. Az SHS államvasutak és állami építészeti hivatalok szállítója a cég. melynek alapitó tagjai: Andrej évié bankigazgató. Mijatović nagyiparos, Müller László Popovié Steja. Tűnsz Rezső és Zolfntann I3éla. Újabban a vál­lalat kiváló műszaki és mérnöki szak­erőkkel bővült, akik a legrövidebb idő alatt felépítik a már régen tervezett mezei vasutat és motorikus fuvarozási hálózatot. Anatom fuxuscipögyár és kaptafagyára, Vršac. Tulajdonos M. Mertes. Igazgató Glückmann Zsigmond. A gyár 1922 ok­tóberében kezdte meg működését. A legmodernebb gépekkel van felszerelve. Gyárt angol és amerikai formájú kapta­fákat. szandál-kaptafákat, valamint mindennemű sámfát. Az üzem 3.-. mun­kást foglalkoztat. A gyárral egybekötve működik a játékárugyár, mely nürn­bergi játékcikkeket állít elő a legötlete­sebb kivitelben. »Steršja« nyorodavállalat. Vrsac, Nevét Popovié Sterija iró után kapta, ki vršaci születésű volt. Igazgató Öra­­nislav Gyanié. Nemcsak a város, hanem a Bánát egyik legnagyobb* nyomdavá!­­lalata. Jtt nyomtatják a Bmiačanin Voj­vodina és Arbeiter Wille c. lapokat. Kél gyorssajtóval és három amerikai nyomó­géppel rendelkezik. Munkáslétszám 10— 12 ember. Seidl Gyula gépgyára. Vršac. A Vajdaságnak egyik legrégibb és legmodernebbül berendezett gépgyára. Alapittatott 1875-ben. Az üzemet Seiđl halála óta lánya vezeti, ki tanúbizony­ságot tett arról, hogy erős kézzel képes vezetni a nem mindennapos méretű te­lepet. A gyár 1919-ben teljesen leégett, de egy évre rá már uiból dolgozik s a technika legmodernebb • vívmányaival lett felszerelve. A gyár különös súlyt helyez szölóvrések előállítására s ezt annyira tökéletesítette, hogy ma már nagy gőzprésével óránként 5004 liter mustot képes előállítani. Gépgyárával kapcsolatosan kutfuróvállalatot is létesí­tett. mely a Vajdaságban több ezer ár­téri kutat fúrt. Ezzel a ténnyel igen so­kat használt a közegészségnek. Export malomipar rt.. Vr&.tc, A Bánát egyik legrégibb s legelőnyö­sebben ismert kereskedelmi és vám­­rralraa. Igazgató Brief József.'A malom, tekintettel modern felszerelésére, a leg­nagyobb teljesítményre képes. Három nagy épületből áll, melyhez még hozzá­­számitandók óriási raktárai is, melyek­ben részben a gabona, részben a kész őrlemények vannak elhelyezve. Igen érdekes a tengerlszárltó. mely beieude­­zés a tengerit a legrövidebb idő alatt megszáritja. A hajtóerőt egy 500 HP erejű gőzgép szolgáltatja. Az üzem rö­vid idő alatt át fog alakulni. Már most ft állandóan érkeznek az egyes gép­­kolosszusok, melyeknek felállítása s üzembehelyezése után a malom a leg­tökéletesebb felszerelésű lesz és telje­sítménye kétszeresre fog emelkedni. Uttíon labrika stlrka m. Georgievié I Brat. Vršac. A vállalat 1920-ig a pesti Union-gyár kezében volt. A nacionalizálás után'ke­rült jelenlegi tulajdonosa birtokába. Az üzem az utódállamok egyik legnagyobb keményítőgyára. Modern felszerelése napi két vaggon tengeri feldolgozására teszi képessé.- Gyártmányai nagy ke­resletnek örvendenek nemcsak a bel-, hanem a külföldi piacokon iss. Mellék­termékei főleg a külföldön találnak el­helyezést. Versenyképességét igazolja az a tény, hogy tengerentúli szállítá­sokra is alkalmas. A gyár három és fél hóid területen fekszik s egy háromeme­letes tő-, egy kétemeletes, kisebb épü­letből. valamint több melléképületből áll. Tengeriraktárai 80 vaggon árut ké­pesek befogadni. A szállításhoz szük­séges ládák a helyszínen készülnek. A gyár igazgatója Székely Mózes, ki 25 éve áll a vállalat szolgálatában. Franki és Tsa borpincészet. Vršac. dést mutat. Betétjei megkétszereződtek, váltótárcája harmincszorosára szaporo­dott. A kereskedők körében igen nagy a bizalom a bank irányában, melynek oka az, hogy kifizetéseknél a bank a legnagyobb lojalitással jár el. Az inté­zet saját palotájában van elhelyezve. Fontos üzletei közé tartozik tüzifarak­­tára melyhez szükséges anyagokat Ro-i mániából szerzi be. Banatska Tvornica Cipele d. d. Alapittatott 1910-ben s 1918-ban rész­vénytársasággá alakult át. Igazgató Mihailović Panta. A gyár 100 munkást foglalkoztat s napi termelőképessége 50U pár cipő. Az üzem a legmodernebb gé­pekkel, van felszerelve. Az SHS hadse­regnek. valamint az Államvasutak szál­lítója. Újabban nagy súlyt fektet a di­vatos és iiuom kivitelű cipők gyártá­sára. Frisch Gyula szeszgyár és szesziiaomitó, Vršac. Cégtulajdonos Tausz Rezső. Egyik legjelentékenyebb bortermelő és ex­portáló vállalata nemcsak a városnak, hanem az egész Bánátnak. A cég saját présházzal is rendelkezik. Zoiimann Sándor sörgyára. Vršae. 1859-ben a jelenlegi tulajdonos atyja alapította. 1892-ben újraépítették s a leg­modernebb gépekkel szerelték fel. A gyár, tekintette! gyártmányainak első­rendű minőségére, a jugoszláviai sör­gyárak között az első helyet foglalja cl. Évi termelés 25.000 hl. Állandóan 50— ftC munkással dolgozik. A sörhöz szükséges hordókat saját műhelyeikben állítják elő. A sörgyártás mellett bortermeléssel ii foglalkozik. Nagykiterjedésü szőlői van­nak. Különösen kiválóak palackborai, melyek az egész Vojvodinában kaphatók s nagy népszerűségnek Örvendenek. Srpska Krediina Banka, VrSac. A banküzlet 56 éve áll fenn. 1921-ben fuzionált a Novisadon székelő Srpska Zadružna Bankával. Igazgató dr. Dra­­gics Vladimír. Foglalkozik a banküzlet összes ágaival. A banknak saját vaske­reskedése, külön gabonaoszíáiya, bor­pincészete és nagy présháza van. A forgalom az utóbbi időben nagy emelke­verseei sok minden de a minőség Bizony elég sivár a helyzetünk, még • sivárabb a jövőnk. Tavaly 1921-ből megmaradt nagymeny-, nyiségü jó óborunk; megmaradt, mert á kivitel lehetősége napról-napra kisebb: a valuta ingadozások, a szállítás nehéz­ségei, ennek rizikója olyan nagy, hogy csak nagy, hatalmas borcég vállalkozik arra, hogy ilyen rizikó mellett egy vagy több vonat bort külföldre indítson; millió kell ehhez, nálunk padi van, csak pénz nincs. Az idén jó termés volt ingadozó; legtöbbje nagyon gyenge bor, kevés bor termett több alkoholtartalommal; igaz, hogy jóízűek a borok, — de a közönség hozzászokott a jobb, erősebb borokhoz, a viteldij is oly magas, hogy csak erősebb áru bírja ki; — szó van arról, bogy a gyenge borok lepárlására (borpárlat készítésére) a mi­nisztérium adómentességet engedélyez; igen, de ez adómentes főzés megint csak a kivitelre szánt borpárlatra szól és olyan lehetetlen feltételekhez lesz kötve, hogy nem igen lesz benne a bortermelőknek öröme. Az eddigi tervek szerint egy léte­sítendő nagy telepre kellene a bort szál­lítani s egy tiz millió dináros alaptőké­jű konzorcium venné át és főzné ki, s ez szállítana a borpárlatot várnkülíöldre. Hol van azonban a 10 millió dinár? Ami­kor nagy borkereskedők 25000 dinárt, nem tudnak előteremteni ős hol van az a vámkülföld? Németországba, Svédország­ba nem engedik bo a bort; Svájc maga adómentes borpárlalfözést engedélyezett, Magyarország tele van borral; maradna a rosszvalutáju Lengyelország és esetleg a szintoly rosszpénzü Ausztria, s az egyet­len piac Cseh-Szlovákia. A Svájcba, vagy Csehszlovákiába me­nő árut a belépésnél, az illető állam ve­gyésze vizsgálja meg s ha — esetleg ér- I dókéit — s nem találja megfelelőnek, olt • a határon kell elkótyavetyélni. Alapittatott lS85-ben. A gyártelep 1Ö kát. hold területen fekszik és saját ipar­vágánnyal rendelkezik. Évi termelése 8—10,000 hl. finomított szesz. 50—60 munkást foglalkoztat. Előállít rtyers­­finomitott és denaturált szeszt, legtino­­mabb minőségű likőröket, rumot. Ígért érdekes a gyár marhahizlaldája, mély kb. 360 marha hizlalására alkalmas és legmodernebbül van berendezve. A gyár a Bánátban egyike a legnagyobb efajta üzemeknek. A szeszt kizárólag tengeri­ből állítja elő. A termelésnél visszama­radt cefre egy részét saját hizlaldájá­ban használja fel másik részét a köm nyék kisgazdáinak adja el. A technikai berendezés megfelel a modern kor igé­nyeinek. a személyzet csupa elsőrendű . szakemberből áll és ez a titka annak* hogy gyártmányai mindenütt nagy köz­kedveltségnek örvendenek. Pasfeurit szőlészeti és borászati eszkö­­közök és pincészet! felszerelések raktára Főüzlet Wien. Fiókok: Budapest, Prá­ga, Maribor és Vršac. A cég vrsaci fiók­ja 1921. év óta működik;. Tulajdonosa Gábobr Lajos, városszerte közismert szolid kereskedő kinek sikerült kitartó és fáradságos munka árán az üzletet fellendíteni. A szakmával kapcsolatos mindennemű árukból óriási raktárt tart. Jugoszláviában minden áru értéke vagy ára emelkedett évek óta; némely árué erősebben, némelyé gyengébben; csa.k a bor ára esett, Ószerbia maga kevés bort .fogyaszt, Jugoszlávia, többi résziben pe­dig annyi a szöllő, hogy kivitel nélkül ■túltermelés van. Ha a szálitás könnyebh és olcsóbb lenne, akkor ősszel lehetne sok szöllöt szállítani, mert a szöllő a leg­egészségesebb és .a legolcsóbb gyümölcs; de a mi szállítási viszonyainknál ez le.* teilen kívánság. Nem furcsa például az, hogy októberben 1 kiló szilva volt nálunk ß dinár, egy kiló finom alma 8 dinár, —i és 6 deci uj bor, vagy must, amely meg­felel egy kiló szőlőnek 1, legfeljebb 1 és fél dinárba került. A pénzhiány súlyosbítja a helyzetet. Á vevő sokszor szívesen vásárolná, vagy vinne el több’ árut is, de nincs elég pénz* Most bosszulja meg magát az a szám­talan visszaélés, a melyet a pénzintéze­tek sequestrálása okozott. A gazdák nem merik a bankba vinni tőkéiket, a kisgazda inkább elássa vagy a szalmazsákba dug­ja el a pénzét, s az ipar és kereskedelem pedig a pénzhiány átkait nyögi. Csak 1000 dinár eiišliiiiiiiiiiriri mérték szerint a legelegánsabb kivi­telben. Tisztelt vevőim könnyebbsé­gére Heti eiőleges ISO dinár esetleg havi 400 dinár lefize­tésre is. Nagy választék finom kül­földi szövetekből. 244 NÁVAY ISTVÁN uridivat azabóüzletében Subotica, Somborszki put Nagytemplom mögött) Dr. Kiss ügyvéd házában

Next

/
Oldalképek
Tartalom