Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-20 / 106. szám
4. oldal. ÖACSMEGYEI NAPLÓ 1523. április 20. Az apa a temetőben, az anya a vádlottak padján A rendó'rtuzios vitriolos drámája a bíróság előtt Három havi fogházra ítélték Bukviíy rendőrhiztos özvegyét Bukvlty János, suboticai rendőrbiztost, — akinek: tragikus sorsa élénk emlékezetében é! a nagyközönségnek, — múlt héten temették el. Koporsójánál kilenc árván maradt gyerekének keserves zokogása remegteüe meg a sziveket. Három fin és hat leány, — akik közül a legkisebb három esztendős, a legnagyobb tizenhat éves. — kisérték apjuk koporsóját a temetőbe és nehéz útinkon szerencsétlen anyjukra gondoltak, akit a börtön falai választanak cl töltik. Ez a kilenc árva gyermek, fekete gyászruhában csütörtökön reggel megjelent a törvényszék főtárgyalási termében, ahol édesanyjuk fölött ítélkezett a bíróság. Megrendítő tragédiája az életnek: az apa temetéséről, anyjuk fölötti ítélkezésre mentek a gyerekek . . . Még emlékezetes, hogy ez év Január hó 6-án, egy szombati napon este 6 órakor a Lifka-niozi előtt az utcán izgalmas dráma játszódott le. Bukviíy János rendőrbiztos, nyolc gyermekévei, — a kilencedik, a legidősebb fia, távol volt, — a moziban nézte az előadást. Amikor vége volt az előadásnak és a rendőrbiztos nyolc gyermekéve! távozott, az utcán, közvetlen a mozi előtt, a tőle különváltál! élő felesége előugrott és egy fazékból vitriolt öntött a férjére, aki a jobb arcán súlyos égési sebeket szenvedett. A vitriol a gyerekek közül is ráireccsent kettőre, — a két legidősebb leányra, — de nem okozott súlyosabb sérülést. A merénylet után az asszony elfutott, de önként jelentkezett a rendőrségen, ahol letartóztatták. Ebben a bűnügyben tartották meg csütörtökön a főtárgyalást. A büntető tanácsban Pavtovics István törvényszéki elnök elnökölt, a tanács tagjai: Gyorgyevics Jován és Lékó Dusán törvényszéki bírák voltak. A vádat Vaszilijevics Ljuba dr. állatnügyész képviselte, védő Dimitrijevics Drago dr. ügyvéd. A főtárgyalási teremnek a hallgatóság részére ícntartoít része zsúfolva volt hallgatósággal, főleg asszonyok jöttek el tömegesen a tárgyalásra. A korlát előtt, a tanuk helyén egy hosszú lócán nyolc gyászruhás gyermek ült: a Bukvity gyerekek. A legkisebbik, a három éves Mária egészen a pad szélén ült ült és szőke fürtös, szép fejecskéjét kíváncsian forgatta. Izgalmas előjáték A bíróság még nem volt a teremben. Egyszerre nyílik az oldalajtó, ahol a vádlottakat vezetik a terembe és megjelenik Bukvityné alakja, feketébe öltözve. Utána szurcnyos börtönőr lépked. Amint az asszony meglátja gyermekeit, \ előír ázó sikollyal kitárt karokkal rohan feléjük, a gyermekek felugranak és anyjuk felé futnak. Az egész közönség talpra ugrik és feszülten néz. A börtönőr és a teremszolga meglógja a kétségbeesett asszony karját és a vádlottak padjához vezetik. Alig ér oda, amikor a gyermekei felé fordulva térdre veti magát és imára emelt karokkal, hangosan mondja: —■ Bocsdssátok meg amit tettem! A gyermekek hangosan sírnak és a közönség nagy része velük együtt sir. Kezdődik a tárgyalás A bíróság bevonulása egyszerre csendet teremt, csak a vádlott görcsös zokogása nem szűnik meg. Az elnök Bukvitynét szólítja a bírói emelvény elé. A vádlott küzködve fel-íeltörő zokogásával felel a kérdésekre: Prágában született, 34 éves. a leányneve Kalmiczer Marié, fiz gyermeket szült, ezek közül kilenc él. Ezután hosszasan mondja el szerencsétlen családi életét. A férje szeretett inni és amikor ittas volt, brutálisan bánt vele. Egyszer a readőrbiztosi laktanyán, ahol lakásuk volt, három rendőr fogta !c az urát, libgy meg ne verje. Háromszor űzte cl az ura a háztól, kidobva őt az utcára. Amikor harmadszor kergette el a férje. kétségbeesésében elhatározta, hogy elmegy a király elé és könyörögni fog az uralkodónál, hogy parancsolja meg, hogy adják visza a tőle elveit gyerekeit. A király elé nem jutott, de a belügyminiszternél volt, akinek előterjesztette panaszait. Amikor nem kapott segítséget elment — mint cseh születésű nő, — a beogradi eseti-szlovák követhez és ott kért segítséget. Ö csak gyermekeit akarta vissza. A követ előszobájában több asszony várakozott, akik panaszaira azt mondották neki: — Miért sir, vegyen egy liter vitriolt és üiitsc az urára. Január 5-én érkezett meg Beogradbö! Suboticára, Próbált csclédkönyvet szerezni, de nem adtak neki. Azt mondották a rendőrségen, hogy cltoloncolják. Ekkor végképpen kétségbeesett. Egcsz pénze 24 dinár volt. ebből 20 dinárért vett vitriolt. Aztán kiment a temetőbe, a hét hónapos korában meghalt kis gyereke sírjához és ott volt egész délután. Január 6-án egész nap járt-kelt a városban. Este felé elment Sfipics Rózánál levő ideiglenes lakására, ahol a vitriol cl volt rejtve, magához vette a kis üveg vitriolt, bcleöntötte egy bögrébe. Hal Iotta, hogy az ura a moziban van. Erre felöltözött bunyevác ruhába, hogy az ura ne ismerjen rá és elment a Lifkamozi elé, ahol lesben állva, várta a iérjét. Amikor az ura kijött a moziból, eléje ugrott és az egész bögre vitriolt az arcába öntötte. A gyerekért nem is látta, annyira izgatott volt. A vitriolból ő rá magára is freccsent néhány csepp. A gyerekeit nem akarta ievitriolozni. A merénylet titán elfutott, megkerülte a városházát, majd bement a városházára és feljelentette önmagát. Mélyen bánja, amit tett, védelmére sok szenvedését hozta fel. A vádlott nyolc gyermekét tanúként hallgatják ki A vádlót kihallgatása után a tanukra került a sor. kultúra napszámosainak sorsa, sehol se becsülik meg agy a magyar művészt: írót. festőt, muzsikust, ahogy kiérdemelnék az után a tagadhatatlanul rendkívül fontos munka után, amelyet vérük verejtékével folytatnak a ma gyár értékek gazdagításáért. De minden föld között, ahol magyarok élnek, fajtánk hibáival, bűneivel és ielkiismeretlenségével, táján a Vajdaság egyedül az a hely, ahol a megbecsülésből úgyszólván semmi sem jut ki részükre, ahol a magyar művész sorsa százszor mostohább, százszor vertebb és százszor vigasztalanabb. Itt. miköztíink művésznek lenni — magyar művésznek — annyit jelent, mint vállalni a halálcsöndes magyar kultúráiét Ítéletét kcgyelemkenyérre, éhségekre és megaláztatásokra. Évek óta mást sem tesznek azok, akiknek fáj a Vajdaság magyarságának részvétlensége minden olyan mozgalommal szemben, amely kulluríeladatokat kívánt teljesíteni, mint a magyarság kul túr érdeklődését ébresztik biztatással és panasszal. Hiába azonban minden figyelmeztetés. minden riasztó szó: a vajdasági magyarság bár kisebbségi sorsa ráutalná kultureröinek fejlesztésére és támogatására, nemtörődömségét nem lehetett megbontani- Színházat Czrnkovics Mária tanú, akinél Bukvityné lakott, amikor az ura eiüzte, azt mondja, hogy az asszony sokat panaszkodott férje rossz bánásmódja miatt. Ezután sorra szólítja az elnök Bukvity gyermekeit tanuzásra. Az első a 16 éves Gizella Károly, magas. szép barna leány, ö tölti most be az apa és anya szerepét a gyerekeknél. A? elnök figyelmezteti, hogy mint tanú van itt, de édesanyja ül a vádlottak padján, azzal vádolva, hogy apján súlyos testi sértést követett el, nem köteles vallani. Feleljen: akar vallani: igen vagy nem? A leány nyugodt hangon mondja: ■— Nem! (Nagy mozgás a hallgatóság körében.) Sorban jönck a 12 éves Aranka, a 10 éves Rudi, a 14 éves Jankó, a 8 éves Lujza, a 7 éves Katica. Amikor a legutolsó, a 6 éves kis Mira jön az emelvényhez, a vádlott asszonyon óriási izgalom vesz erőt és mikor a kis leány — megtagadva a vallomást, mint a többi. — visszafordul, hogy helyére menjen, az anyja hirtelen elkapja a gyereket, a karjaiba veszi, öleli és csókolja. Aztán útjára engedi a kis Mirát, aki visszasompolyog a többi gyerekhez. Pcrazsics Bozsidar dr. és Bartha Antal dr. törvényszéki orvosok szakvéleményének előterjesztése után az elnök befejezettnek jelentette a bizonyítási eljárást és elhangzottak a perbeszédek. Ezután a biróság ítélethozatalra vonul vissza. Az ítélet Fél órai feszült várakozás után ismét bevonul a biróság és Pavlovics elnök kihirdeti az ítéletet: Bukvityné bűnös súlyos testi sértés vétségében és a biróság, — az enyhítő szakasz alkalmazásával. — 3 havi fogházra ítéli. Vasziljevics Ljuba dr. államügyész, felebbez súlyosbításért és az enyhítő szakasz alkalmazása miatt. Dimitrievics Drago dr. kéri vádlott szabadonbocsájtását ;:z ítélet jogerőre emelkedéséig. A bíróság elrendelte vádlott szabadlábra helyezését. (Nagy éljenzés és taps a hallgatóság körében.) Az asszonyt elvezetik a fogházba, a melynek kapuja előtt Bukvityné gye: rekei várnak és több száz főnyi közönség. Egy óra tájban jelenik' meg a fogház kapujában Bukvityné, kis batyuval a kezében és gyermekeivel távozik. erre sziikségejvan a magyarságnak, de félő. ha véletlenül megadná a kormány beleegyezését, a magyarság közönyén bukna el ~ magyar színjátszás ügye. Hiszen ebben a tekintetben olyan példátlan esetek törtetitek, hogy ez a lehetőség nem is valószínűtlen. A múltkoriban európai hírű művészek vendégszereplését kellett nélkülöznünk, mert olyan kevés érdeklődés mutatkozott, hogy a rendezőség nem merte megkockáztatni a művész szerepeltetését. A magyarság közönyére jellemző, hogy a magyar festők tárlatairól, a melyet télen és tavasszal rendeztek, még csak tudomást sem vett. S a festők, akik nyilvánosság elé vitték képeiket, hiába küzköcfnek, vergődnék azóta is. a magyarság kulturérdeklődésc változatlanul megmaradt azon a nívón, amelyen szégyenteljesen vesztegel már esztendők óta. A Vajdaság mostoha magyar kufturviszonyainak megváltoztatására, mint megírtuk, a napokban néhány festő és lelkes kulturbarát egy kör megalapítását vette tervbe, amelynek kimondottan az a célja, hogy a Vajdaságban magyar kulturéletet teremtsen. A mozgalom kezdeményezőinek az a számítása, hogy a néniét Kulturbund mintájára tömörítik egybe a magyar kultúra barákövetelünk azzal az indokkal, hogy fair. A kör, amelyet az egesz Vajda-A vajdasági magyar művészet sorsa Szuboticai művészek mozgalma Sehol se irigylésrcméltó a magyar ságra_ ki akarnak terjeszteni, úgy szolgálná a kitűzött célt. hogy az egyesület keretein belül kápkiállitások. hangversenyek, felolvasások rendezésével propagálná a művészet magyar értékeit és a kultúra szeretetét. A meginduló akcióról egyébként megkérdeztük a mozgalom egyik vezetőjét, aki a következőket mondotta: — Magyar tűzhelynek szánjuk ezt a kört, amelynek megvalósitá-sp dolgozunk, a magyar kultúra tűzhelyének. Az a tervünk, hogy a kultúra barátainak sorokbaállitásával a Vajdaság kétségbeejtő kulturlerargiáját eleven érdeklődéssé változtassuk át. Magyar kulturvéleményt akarunk teremteni, olyan lew vegőt, amelybe nem fonnyadnak el a magyar művészek kísérletei. A1 magyarságnak szüksége van kuiturértékei megbecsülésére. Ma nem törődik itt senki a kulturmunkával, Festők, irók. zenészek a legnagyobb nyomorban, minden támogatás ' nélkül élnek közöttünk. A kör. amely az egész Vajdaságot befogná ezt a mostoha állapotot szeretné megszüntetni. A vajdasági magyarságon a sor, hogy ezt a nemes és tiszteletreméltó terv megvalósítását keresztülvigye és ezzel a magyar kultúra ügyét szolgálja. Folytatódik a szutsotfcai kultúrharc ? Tovább tanít az áthelyezett hitoktató suboticai kultúrharcban már. néhány hete helyre állott a béke* amikor a kormány Pletikoszits András dr. főispán és a bunyevác-sokác-párt kívánságára Visics Lajost, a gimnáziumba nemrég kinevezett hitoktatót áthelyezte Belacrkvára és helyette egy bunyevác lelkészt: Vojnícs-Twtics Antalt nevezte kj a gimnázinm kathoükus hittanárává. A hitoktatás terén előállt kultúrharc ezzel a megoldással békés elintézést nyert és a bunyevác szülők teljes megelégedéssel fogadták a kormány intézkedését. Feltűnő csak az volt, hogy a kultuszminiszternek döntését a gimnázium igazgatója a rendeletnek ideérkezése után mintegy két hétig nem hajtotta végre, ami idegességet keltett a bunyevácok között. Csakhamar kiderült, hogy Borovnyák Tódor gimnáziumi igazgató miért halasztotta a rendelet végrehajtását. A gimnázium igazgatósága ugyanis a rendeletnek csak azt a részét hajtotta végre, amely Visics Lajos felváltására vonatkozik, azonban a volt hitoktató áthelyezése nem történt meg, hanem Visicset egy más tantárgy tanításával bízták meg. Bár az egyes tanárok személyére nézve nem lehet sem egy pártnak, sem a szülőknek véleményét mértékadónak tekinteni, ebben az esetben a volt hitoktatónak a suboticai gimnáziumban való megmaradása mégis nagy ellenérzéssel találkozott a bunyevác-sokác-párt egyrészében. Visics személyét ugyanis épp itteni kinevezésének körülményei miatt nem szívesen látják a bunyevácok a gimnázium tanári karában és ezért már meg is indult a bunyevác szülők részéről egy akció a volt hitoktató áthelyezésének végrehajtására. A mozgalmat azonban valőszinü- 1 leg maga a bunyevác-sokác-párt vezetősége fogja leszerelni, mert a párt egyik vezetőjétől nyert információnk szerint a pártvezetőségben az a felfogás uralkodik, hogy. az ál- Járni iskolákban történő tanári kinevezésekhez már o pártnak nem lehet köze. Legfeljebb egyházi szempontból merülhetett fel kifogás V7- sics személye ellen, addig, amíg hit-
