Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-01 / 90. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 21. oldal. 1923. április 1. KÖNYVEK ílázasságtörés. Móricz Zsigmond. Móricz nevét nagyon szeretik Zolával együtt emlegetni. Ez a hasonlat felületes és nem épen találó. A La Terze parasztjai messze vannak Móricz parasztjaitól, Plassaus burzsoái semmiben sem hasonlatosak Móricz kispolgáraihoz. Móricznak azonban van aütagonistája a francia irodalomban s ez: Maupassant. •Móriczban nincsen meg Zola rosszindulatú naturalizmusa, erős, széles szerkezeti — és tömegekkel dolgozó készsége. Móricz nem gyűlöli az alakjait, nem ép it nagy szerkezetet sok szereplővé!; egy-két egyszerű .•lélek, a modellje idegbeteg ősök, alkoholista nagyapák és elmebeteg' unokák nélkül. Maupassant túl van már a Zola alkotta naturalizmuson s ezt Móriczrúl is nyugodtan ej' lehet mondani. Képeket, apró, színes, szellemes és világos képeket helyez egymás mellé s ezért inkább a novella mestere, a stilus művésze, akárcsak a Bel-Ami, az Une Vie vagy a Fort comme la mórt szerzője. Ez a könyv is ezt az egy bevezetést igazolja. A szerző ugyan »kis ■ regényének nevezi, de ez is csak novella. Sietek hozátenni, hogy nagyon jó novella. Boldvay istiről szól a történet, egy rauja, gyáva, féltékeny miniszteri tisztviselőről, aki,, nem meri bevallani feleségének, hogy kifizette a pék havi számláját, akitől a hivatalban kifliket szokott venni $ így négy forint (ó boldog, kis-számjegyii idők!) hiányzik az elsejei fizetésből. Mennyi gondot, mennyi kint. mennyi borzongást és ostoba hazugságot okoz ez a hiányzó négy forint! Különös izgalmak és lázadások lüktetnek a suta. pontos nyárspolgári életben, a féltékenységből hiiílenségi vágy fakad, a megalázkodó, bárgyú lélekből pedig dac és kalandvágy Ijedt és szokatlan indulatok váltakoznak és viharoznak, mint színes pillangók porszürke tájakon. De ez nem tarthat soká Boltvay buta, beosztásos, becsületes lelkében, egy nap alatt lezajlik minden, térdepelős biinbánatban, dörmögős megbocsátásban oldódik fel a sok tarka, zűrös érzelem, mely a féltékeny, gyáva lélekben tombolt. Azután ismét folytatódik a régi. fakó. köteleségekkel körülhatárolt élet: üres, hencegő csevegések a hivatalban, alázatos akták elintézése, villamosozás haza, Kispestre, gyerekdajkálás és korai lefekvés a vacsora-szájú asszony mellé. Érezzük. Iiogy Boltvay se féltékeny, se legénykedő nem lesz többé. Az egész csak egy nap. egy tarka, izgalmas nap egy lapos, mafla'kishivatalnok életétől, de annyi történés, annyi •mélység s olyan tág. széles látókör van ebben a napban, hogy éveket látunk, egy egész ember-életet ládánk, sőt egy sivár, szürke, aktaszagu tömeg éictét látjuk. Nem találunk e könyvben leírásokat, felsorolásokat, csak íeírebbenő képeket, bámulatos meglátásokat és észrevételeket. Minden szó, minden gondolat, minden ellesett mozdulat találó, csillogó mozaikkő. Epikai terjengőség helyett könnyed lelki rajzokat ad. minden apró szokásnak, hagyománynak, hallucinációnak és és dadogós elvörösödésnek meg van a maga pontos rugója, mint bonyolult óraszerkezetnek. Ebben az egyszerű és együgyű hősben minden érdekessé válik. Be kell látnunk a realisták régi igazságát, hogy az emberábrázolásnál nem a model! a fontos, hanem a beállítás, a megrajzolás módja. Móricz szinte fukarkodik s. vonalakkal s mégis jellemző, testics alakok domborodnak elő Írásából. mint nagy művész Vázlatkönyvéből. Milyen elevenen., melegen és szivarfüsfösen élnek például a minisztérium különböző rangú és rendi: tisztviselő? pedig alig pár szót szóinak. Es valami végtelen, magyar írónál szinte sohase tapasztalt könnyedíség és természetesség van a megírásban. Oly frissen, tisztán és könnyen bánik a nyelvvel és Sl gondolattal, hogy okvetlenül Maupassant jut eszünkbe. Azt hiszem f nem bókolok elfogultan és üresen, í ha azt irom le, hogy a legjobb Mau-• passant novellánál érzett gyönyöröket felidézheti és megtalálhatja az olvasó a »ílázasságtörés« olvasásakor. Démonok között. Farkas Geiza. (Társadalom - lélektani tanulmány.) Nincsen szabad akaratunk. Életünket a kor, a környezet, a faj határozza meg — tanítja Taine bölcselkedése. Darwin szerint őseink beszélnek belőlünk. Ostwald azt állítja, hogy az agysejtekben lejátszódó kémiai folyamatok csinálják a gondolatot, a cselekvést, a jellemet. A iLe Bon-féle tömeglélektan pedig jarra oktat, hogy szabályozhatatlan pztiggessziv erők mozgatják, lökdö- I Tik az emberek millióit. Farkas! I Geiza egy uj ötletet vet tel ezen a j I téren, mellyel tetszetős magyaráza-j Itát adja akarásunk, cselekvésünk, I életsorsunk formálódásának. Az Ianyag, az élettelen tömeg is hatást, I befolyást gyakorol ránk, valami I szellemi, valami démoni van miu- I Jenben: emberekben, állatokban, I mesékben, vallásban, szerelemben s fezért foggal mondhatja Farkas ; Geiza, hogy démonok között élünk. |A démoni nem jelent ördögöt, a dóimon nem jelenti a gonosz szellemet, Ihanem titokzatos, következetlen és! Imeg nem magyarázott erőt, »Mely] — ahogy Goethe írja — az élő és | élettelen természetben feltalálható«. Ezt a démoni erőt taglalja, fejtegeti, kutatja Farkas Geiza, aki társadalom-lélektani írásaival már felkereste a »Bácsmegyei Napió«-t is s akinek elismert ée megbecsült nevét annál kevésbé szabad elfelejtenünk, mert itt, Jugoszláviában él, ahol oly szegények vagyunk kulturnagyságokban. Goethének, a nagy meglátónak idézetéből indul ki, aki már nem démonokról, nem különálló, denevér, ■szárnyú lényekről, hanem démoniságról beszél, mely különféle lényeknél és élettelen tárgyaknál is előfordulhat. Ebben a felfogásban van valami szelíd és modern pantcizmus, van valami Spinoza szubsztancia bölcseletéből, szinte azt lehetne mondani, hogy a Haeckel-féle lmon izmusznak ötletes, újszerű és j Kissé poétikus beállítása. Farkas ráf mutat arra, hogy már a gyermekikorban is vannak démonaink: szopólüveg, falióra, szentkép, macska s] 1 *majdnem minden, ami csak egy] gyermek körül van. A titokzatos-! ság, a démoniság azonban a korral] együtt oszladozik, a borzalmak íii-j nedeznek, a régi démonok meghal-j uak, de nemsokára más alakban] „lépnek fel. Később démoniságot rejt] [magában a tanító, a barát, a hivatali] ffgnök, az elhalt családtag vagy jő] ]ismerős. És démonok kísértenek* ja szerelemben, démonok uralkodnak! ] a hitben, a költészetben, a vallásban, j f a művészetekben. Az ember folyton j felszabadul a démonhatások alól és] »mindig újabb hatások rabja lesz, I ezért démonok nélkül nem lehet'el] képzelni a szerető és gyűlölő, a I küzdő és cselekvő embert. Farkas Geiza megszokott nyu* godtságával, alaposságával és széfles skáláju műveltségével vezet vájj gi'g bennünket a démonok között is I Szinte megbarátkoztat velük. Titokf záíosaknak tűnnek fel, de nem borzalmasoknak. Igaz, hogy néha bajiokba sodornak, de nélkülük isme; rétién lenne a gyönyör érzése Ez ;-a> ötletes tanulmány jóformán illusztrálja, érthetőbbé teszi a ható Ü erőkét és nemcsak töprengő tűnődést \ ált ki belőlünk, hanem uj képet, uj tárlatokat nyit meg s ezzel kissé átformálja világszemléletünket is. A tanulmány Grill Károly kiadásában jelent meg Budapesten Szentelek.y Kornél A. betörő (színjáték három felvonásban, irta K- Végit Vilma, megjelent Becskereken, a szerző kiadásában.) Egy hárottííelvonáso", szín-] darab, félig dráma, félig szolid és jól ’ végződő színmű, érdekes mesével, nem éppen mindennapi elgondolással, határozott írói készségről tanúskodó formába öntéssel lelkiismeretesen és sikerültén felszerelve s mi. fő: már az' első old,alak elolvasása után komoly bírálatra tarthat számot. Ezt mindenesetre meg keli állapítani K. Végh Vilmának Becskereken most megjelent könyvéről és még valamit, azt tudniillik, hogy nem tiszteletreméltó és reményekre jogosító irodalmi kísérletről van szó, hanem enné! jóval többről: egy föltétlenül komoly és tehetséggel megkonstruált irodalmi munkáról, amely bár nem tart még igényt a hírnévre, • nem keletkeznek majd körülötte heves irodalmi csatározások, de jogot ád szerzőjének arra, hogy továbbra is friss kedvvel és ambícióval lásson neki hasonló irodalmi műfaj kultiválásához. A kis munkának főértéke, hogy mindvégig érdekes, hellyel-közzel érdekfeszitö, sőt izgalmas cselekvényt tud adni, ami pedig színdarabnál elengedhetetlen kellék. Az ügyesen mégszőtt történet — egy kis bohémtársaság1 szerelmi regénye — nem igyekszik] ugyan súlyos és véres problémákat] megoldani, — ezzel szemben azon-! ban a gyorsan pergő jelenetek éle-1 tet, elevenséget és szint hoznak elé-] bünk, ami sok esetben nagyobb elő-® nyére válik egy színpadi munkának,] mint rendszerint százszor elgondolt" és százszor kitaposott proolemák; boncolgatása. (g.) j Köteles-e a férj a felesége ruhaszámláit kifizetni ? „A helyzet ma rosszak, mint száz esztendővel ezelőtt“ A Callot-nővéTek, a legnevesebb párisi szabócégek egyikének tulajdonosai,] akiknek Londonban is van fiókjuk, pert* indítottak J. V. Nash huszárkapitány ellen, mert ez nem akarta kifizetni a felesége ruhaszámiáj át. A huszárszázados, aki polgári ruhában jelent meg a bíróság előtt, vallomásában elbeszélte, hogy 1919 július havában vette feleségül nejét. Ö már a harmadik férje volt. Az első kettő cl- 5 vált tőle. Abban az időben évi 1000 font 5 volt a jövedelme. — Nyomban a mézeshetek után — ] mondotta a kapitány — észrevettem, | hogy a feleségein valósággal imádja a] ruhát. Napjának jórészét szaboföjéné! j töltötte. A villánkban berendezett magának egy termet, amelyben a ruháit« tartotta. A szekrények a falba voltak] építve. Egy ízben összeszámoltam sj nem kevesebb mint 32 darab estélyi raj hát találtam a toalettek között. Meg-! kérdeztem tőle, nem találja ezt kissé ä soknak? ö csudálkozó arccal nézett ráíró és Így szólott: »Ha azt akarja, hogy at felesége London legjobban öltözött asz-J szonya legyen, akkor még kevés is«. 1 A btró ezzel a megjegyzéssel szaki-] tolta félbe itt a férj vallomását: — Csakugyan az volt önnek az ambi-j ciója, hogy a felesége London legjobban] öltözött hölgye legyen? — Szó sincs róla, — tiltakozott a ka-] pitány hevesen, — sohasem voltak ilyent ambícióim, — Kérem, ha azt mondottam neki,* hogy fölöslegesek ezek a ruhák, akkor] nyomban ment a szabónőhöz és újakat f csináltatott. »Ezek olyanok lesznek, — j mondotta diadalmasan — amelyeket bi-l zonyosan nem fog fölöslegeseknek ta- * lálni«. Ma azt mondottam, hogy szép al legutolsó toalettje, akkor ismét a szabónőhöz szaladt, hogy még > szebbéit készíttessen. Ha azt mondtam, hogy nem elég ízléses, ennek a megjegyzésnek ismét uj ruha lett a következménye: »majd egy ízléseset . . .« Hiába próbáltam meg bármit, a dolognak mindig uj toalett lett a vége. — A ruhaszámlák pedig — . vetette közbe a biró — évi 2000 fontra is rúgtak. — Néha még ennél is többre! A leg« utolsó ruhaszámla, amelynek kifizetését ■megtagadtam, egy hónapon belül készült toalettekről szóit. Összesen 34,300 frank összegben. — A házastársak élete — mondotta Me. Cardie biró — maidig bonyolult volt, nehézségek merültek fel ebben az életben. Azt hiszem, hogy most a helyzet sokkal rosszabb, mint száz esztendővel ezelőtt volt. Napjainkban ugyanis egymásután alkotjuk a törvényeket, amelyek a nőket újabb és újabb logokkal ajándékozzák meg. A féri váilain azonban ugyanazok a felelőssége" és kötelességek nyugszanak feleségével szemben, amelyek akkor nyugodtak, amikor az asszonynak semmifé’t joga nem volt. Azt lehetne mondani, hogy a törvényhozó felszabadította a nőt, de nem szabadította le! a térjet. Az előttünk' lévő ügy alapos meggondolást igényel, éppen ezért nem hozom meg .az ítéletet már ma. hanem csak a jövő .hét valamelyik napján Me. Cardie bíróról megállapították az angol lapok tudósítói, hogy meggyőződéscs agglegény. Szerkesztői üzenetek £3 9« H, Illés. Lacsarok (Szerém-megye). A háború után lejárt, magyarországi biztosítóintézetekkel kötött biztosításokat az úgynevezett kiegyenlítő-hivatal fogja leszámolni. Az elintézést várja meg nyugodtan, nehogy károsodjék és magyar koronában kapja meg a biztosítási ■összeget. N. János, Sfara-Morovlca. 1. Ha í rekvirált lakás bérlője nem fizeti a lakbért. vagy rongálja a lakást bármelyik címen a bírósághoz fordulhat azzai, hogy helyezzék ki lakóit a lakásból. 2. Fia felmentése érdekében adjon be indokolt kérvényt ahhoz a hadkiegészítő parancsnoksághoz, ahova fia bevonult. Novivrbas. A beküldött hírekben kép« telenek vagyunk a humort felfedezni, amely pedig levelében oly bőségesen felcsillan. N. Pái. Azt hisszük, az angol címzésű levél minden közelebbi uccajcízés nélkül megtalálja. Közelebbi címét mi sent tudjuk. N. György. Leveléből nem tudjuk megérteni, hogy melyik hatóság utasítja el kérését. Útlevelet, ha ide való állampolgár kaphat s az utlevélkérésuél nem is kell a bevándorlási engedélyére hivatkozni. B. F. Apaiin. Verse nagyon kezdetleges. Előbb olvasson verseket jó köitöktő! s azután próbáljon írni. Bácskai katonák. Itt közvetítjük két boszniai városban katonáskodó nmgyar katonák lnisvét; üdvözletét, amelyet az itíhöhmaradottaknak küldenek. Mindkét levél arra kéri az itthonmaradt ismerősöket, barátokat, rokonokat hogy ha 3 húsvéti jó ennivalókat élvezik, gondoljanak a szenvedő bakákra, akik a levesért állnak sorba. A lányokat arra kérik, hogy várjanak a locsolkodássai, amis hazajönnek és luisvét napiáit imádkozzanak értük is. A trehinjei katonák levelét a következő aetrovoselóíak írtak aiá: Adler Henrik, Tripoiszki iinre. Molnár, Pál, Brandoisz Mózes. Deli Mihály, Koszmos András. Korcsik Ignác Topoicsányi Laios. Kaszás István, Menyhárd Sándor. Mészáros András, Mikula Mihály, OzsvAri Péter. Magyar! József, Pocze Ferenc. Csábi Ama!. Balázs Ferenc Szabó Péter. Horváth János Ko« csis Mihály, öreg István, Vig Mihály, Szabó József. A Marionscica-ban a 37. pjisadki púk ,1. batalliou 12. csésztában* lévő borgosiak közül a következők küldenek üdvözletei: Kosa Antal, Papp István. Gárgyán Mihály. Urbán Mihály. Dobált Mihály, Vince. István. Danyi János. Sánta Ferenc, Bökken Gáspár. Urban András Kolompár István.
