Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-17 / 103. szám

"2. oídaí.

BACSMEGYEI NAPLÓ

1923. április 17.

iákkal. Grgin Dusán, bánsági radikális képviselő hangosan összeszólalkozik a demokratákkal, de az incidens végül nevetésbe fullad. Végre véget ér a névsorolvasás és az elnök indítványt tesz ideiglenes elnök választására. A kép megint a régi. Kobaszica olvas, a képviselők borítékban adják le szavazataikat. Az összeolvasás utón az elnök kihirdeti az eredményt: Peles Dusán dr. (radikális) 128 szavazatot kapott, Petyics Dragulin (dem.) 47-et, Halidbeg Hrasznica 40-et, Lazics Voja (földm.) tizet, három boríték üres volt, összesen 229.

Peles Dusán elfoglalja az elnöki széket rövid üdvözlő beszéddel, mely a király és királyné éltetésével fejeződik be, mit a Ház fölóllva viszonoz.

Peles rossz szónok, a demokraták gúnyos közbeszólósai kétszer is megzavarták. Valószínűleg azért esett rá a radikálisok választása, mert horvátországi és már tradícióvá vált a szkupstinában, hogy mindig horvátországi .legyen az elnök, minthogy a miniszterelnök szerbiai.

Bejelentik a kormány lemondását

Beszéde befejeztével bejelenti az elnök, hogy a miniszterelnöktől átirat érkezett. Janjics Voja olvassa fői az átiratot, amely közli a parlamenttel, hogy a kormány lemondott, mert föladatát, a választások lefolytatását befejezte. A király az ügyek továbbvitelével a lemondott kormányt bízta meg.

Az ellenzék kisebb lármával fogadja a bejelentést, az elnök pedig hirtelen berekeszti az ülést azzal, hogy a legközelebbi illést az ni kormány megalakulása után írásban fogja összehívni.

Erre megint lárma keletkezik,

dé lassanként elcsendesülnek az izgalmak és a terem lassan kiürül. A folyosón még tárgyalják a választási eredményt és megállapítják, hogy a teljes számban megjelent radikálispártcn és dzse*

mijeten kívül a németek is a kormány jelöltjére szavaztak. A román nemzetiségi képviselő szavazatét nem is számoltak külön, mert Zsan Joca dr. ma reggel belépett a radikális pártba.

Szerző az előadás ellen

A budapesti Operaház irodalmi botránya — Hubay Jenő visszavette a „Karenin Anná“-t

Budapesten most olyan kultur-j botrány készül a magyar zenei életi egyik európai hírű reprezentánsának Hubay Jenőnek uj operája bemutatójával kapcsolatban, ami páratlan a maga nemében. A kiváló zeneszerző »Karmin Anna« című uj operájára a magyar Operaház készül, azonban annak előadása körül már régebben bajok és bonyodalmak vannak.

Az Operaház későn kezdte meg a nagyméretű és kényes művészi igényeket támasztó dalmű betanulását. Az eredeti terv szerint Hubay müve lett volna az Operaház idei első újdonsága, arra való hivatkozással azonban, hogy a színház a zenekari anyagot elkésve kapta meg a »Karenin Anna« helyett Puccini három egyfelvonásosát adta elő újdonságul. A Puceini-bemutató után azonnal hozzá akartak fogni a Hubayopera bemutatásához, de ekkor egy uj és azóta már dicstelenül kimúlt magyar balett vrőbái foglalták le a színpadot. Hosszú hetek óta hirdetik, hogy most már végre igazán a »Karenin Anna« bemutatója következik, de amikor váratlanul április 14-re kitűzték a premiért, ez a dátum magát az illusztris komponistát lepte meg legjobban, aki állandóan bejárt a próbákra és nagy megütközéssel értesült a bemutató kitűzéséről olyan időpontban, amiket? még zenekari próbát jóformán nem is tartottak.

Hubay Jenő és báró Wlassics Gyula főigazgató között ekkor izgalmas levélváltás folyt le. mert a

megbántott szerző vissza akarta venni darabját, végül azonban megállapodtak abban, hogy az Operaház elhalasztja öt nappal a bemutatót és az igy nyert időt fokozottabb próbákra fordítja. A próbák tovább folytak, a munka azonban egyáltalában nem elégítette ki Hubay Jenőt, aki szombaton levélben értesítette Wlassics főigazgatót, hogy mivel az Operaház vezetősége »még külsőségekben sem támogatja«, kénytelent müvét visszavonni. Báró Wlassics Gyula válaszában visszautasította Hubay vádját és hivatkozva a darab kiállításának óriási költségeire, kijelentette levélben, hogy a visszavonás ellenére is április tőén feltétlenül előadóija a darabot.

A levélre Hubay Jenő vasárnap reggel válaszolt báró Wlassics Gyulának és levelében olyan éles kritika val illeti az Operaház munkáját, amely levél a »Karenin Anna« bemutatóján túl is a legnagyobb figyelmet érdemli. A levélben Hubay Jenő művészi múltjára való hivatkozással tiltakozik az Operaház főigazgatójának vele szemben használt hangja ellen és az Operaházban uralkodó szellemről a következő lesújtó kritikát gyakorolja:

A »Karenin Annú«-t oly készületlenül, a fegyelmezetlenségnek abban a légkörében, amelyet az Operaházban ma tapasztalni lehet, elő nem adathatom• Én ebbe a miibe a telkemet tettem bele. Múltam, művészi érzékem, de egyéni. ízlésem sem enged!. hogy készületlenül és ilyen keretekben müvemet, mészárszékre vigyék.«

Végül kijelenti Hubay, hog-v operáidnak előadását semmiesetre se engedi meg és szerzői jogára támaszkodva megtiltja az előadást.

Ezt a levelet ismét Wlassics báró válasza követte hétfőn és ebben kijelent}. hogy Hubay darabját minden lutakozása ellenére is előadatja, mert csak ezen a módon tudja megcáfolni Hubay vádip^L,

Az érdekes ügyben Hubay Jenő a >Bácsmegyei Napló« tudósítójának a kővetkezőket mondotta:

— Operámat, mint ezt Wlassics főigazgatónak megírtam, semmi körülmények között nem engedem előadni. A próbákon tapasztaltak meggyőztek arról, hogy müvem előadását. úgy látom, szántszándékkai, botrányba akarják faliasztam. Ehhez nem adhatom oda operámat, amelynek előadására már kilenc év óta várok. A partitúrát már tegnap^ elhoztam Mádcr Rezső igazgatótól, azt ki nem adom kezemből és értőikül a mii elő nem adható.

Ezzel szemben Vidor Dezső, az Opereház titkára kijelentette, hogy a Karenin Annát csütörtökön minden körülmények közt előadják. A fejlemények elé a magyar művészi és zenei élet reprezentánsai nagy érdeklődéssel tekintenek.

Fényes programmja lesz az idei gyermeknapnak

Tízezer gyermek jön Beogradból

A (gyermeknapok szokásos kereteiből az idén rendezendő gyermeknapot méretei és programmja meszsze ki fogja emelni, Megírtuk, hogy, a suboticai iskolásgyermekek tavalyi beogradi látogatását az idén a beogradi gyermekek viszonozni fogják. Ezt a látogatást a gyermeknappal fogják összekapcsolni.

Az idei gyermeknapot május 6-án tartják meg Suboticán és annak előkészítését a gyermekvédelmi bizottság és a társadalmi egyesületek vezetői karöltve végzik. Az eddigi bekül. hogy ha már eddig nem, hát legalább most. a végső pillanatban végbe ne vigyem életem első és egyetlen helyes és tiszteletreméltó cselekedetéi, valamit, amit idáig következetesen és könnyelműen elmulasztottam. Úgy éreztem. nem szabad, hogy halálom előtt az legyen utolsó gondolatom, »miért vágott be az a vadállat ölre? , hogy kegyeletsértés lenne önmagámmal ’szemben egyenesen a játékteremből lépni a ravatalra, hogy a bakkaszía! úgynevezett koporsója és ama másik koporsó közé kell valami válaszfalat emelnem; igy jutott eszembe az a szerencsés és áldott gondolat, amely megmentem lett. hogy iitolsó órámat olvasással fogom eltölteni, — bár ezt tettem volna mindig az átkos hazárdjáték és az ugyan kevésbbé veszedelmes, de éppoly naszcntálan kommefszjátékok helyett!

Előhalásztam egyik felrámázott újságot a szoba közepén terpeszkedő olvasóasztalró!. és azzal a jóleső elégedettséggel. amelyet valamely dicséretes elhatározás büszke tudata kölcsönöz az embernek .szinte áhiíatos figyelemmel s a mindenáron tanulni és okulni vágyónak lelkes igyekezetével fogtam bele az apróhirdetések böngészésébe. Valami halvány reménység is kecsegtetett, hogy a jutalom nem maradhat el ezért a tiszteletreméltó cselekedetemért, és hogy a sors. amelynek utjai differenciál-egyenletekkel sem számíthatók ki, tartogat még számomra ventőhorgónyí. Egy belső hang azt súgta, hogy csak ezeket a hirdetéseket kell gondosan elolvasnom ... és sejtelmem ezúttal is korrektül viselkedett! A harmadik hirdetési oldal első hasábján ugyanis szivdobogva fedeztem fel a kővetkező sorokat :

3 roiilió dollár hozománnyal kisebb születési hibájától eltekintve feltűnően csinos, müveit urilány keres jénicgjelenésih előkelő, lehetőleg arisztokrata származású férjet magának. Cím a kiadóhivatalban.

Meg voltam mentve. Nyomban elhatároztam, hogy nőül veszem a kisebb születési iiibájátóJ eltekintve feltűnően

műveltet, még akkor is ha szépsége a kisebb és születési hibája a feltűnőbb.

A dolog nehezebbik részén ezzel máiul is estem mihelyt sikerült igy legyőznöm az érdekházasságokkal szemben táplált konok előítéletemet. Ami még hátra volt, feltétlenül könnyebbnek Ígérkezett, elvégre a kontinens egyik legrégibb grófi családjának vagyok nyilvános. rendes tagja; a másik feltételt illetőleg pedig nyugodtan állíthatom, hogy akinek nálam jobb a megjelenése, az már egyenesen csal. A három millió dollár enyém lesz! — ezzel az elhatározással és a háznagyból kiszivattyúzott kisebb kölcsönnel hagytam cí a kora reggeli órákban a klubot, hogy a kiadóhivatalba siessek.

2.

A kiadóhivatalban egyik ismert házasságközvetitöhöz utasítottak, akt azután megadta a cimct és megmutatta a kérdéses ügyfél arcképét.

— Milyen szép! — sóhajtotta közben hivatásszerű lelkesedéssel.

— És milyen milliomos! — tettem hozzá sokka! őszintébben.

Bárhogyan is siettem, késő délután volt már, amikor a pályaudvari pénztárnál megváltottam jegyemet arra a helyi vonatra, amely óránkénti harminc kilométeres mérsékelt sebességgel volt hivatva jövendőbeli hitvesem otthona felé röpíteni. Indulás előtt, a perronon részletfizetésre, vásároltam .egy fókát, impozáns rézkalitkában.

A fókát azzal a szándékkal szereztem be, hogy nászajándékképpen megörvendeztetem vele a feltűnően csinos urilány t. Csupán a vérbeli kártyás ismeri a babonás biztonságnak azt a csak nagyritkán, kiválasztott pillanatokban jelentkező érzését, amellyel az ember ilyenkor nem sejti. Iranern tudja, hogy na most a treff dámát kapod! felemelni a téted! utolsó rézfityingedet is az asztalra. mert nyersz! Ez az érzés ritka, de sohasem csal ... és most ezt éreztem. Halálos biztonságsai .vett erőt rajtam az a meggyőződés, hogy a fókával hódítom meg egy csapásra a három millió dolláros szivet. Lehet, hogy utólag nevetségesnek tűnik majd fel ez az előérzetem, de akkor biztosra vettem a sikert ... és különben is. melyik müveit urileány nem rajong ezekért a kedves állatokért?

Hónom alá kaptam kalitkáitól a zoológiái szempontból is érdekes és értékes emlőst és becipelíem egyik gyéren világított elsőosztályu fülkébe. Szemben velem egy bajasztaian pofasznkáitas fiatalember terpeszkedett, aki szintén kalitkába zárt fiatal fókát tartott ölében.

4.

Ekkor jutott először eszembe, hogy talán nem is én vagyok az egyetlen, aki a három millió dollár kezére pályázik s hogy akadhat esetleg szerencsésebb vetélytársam, aki még elhalássza előlem a feltűnően csinos hozományt. A pofiszakállas fiatalember a szemközti ülésen nyomban gyanúsnak tűnt föl ebből a szempontból és méltán. .Mert először is mit keresett nála az én kabala-fókám párja^ Ha úgy vesszük, aránylag ritka az olyan ember, aki rövidebb utazasra is fókát visz magával podgyász gyanánt. hogyan van tehát az, — igy gon? dolkoztam — hogy éppen ezen a vonalon ketten is utazunk fókakiséreíte!?, Nem találtam más magyarázatot annál, hogy a pofaszakállast a fóka bevásárlásakor ugyanaz a gondolatmenet vezette .ami engem, és szintén a három millió dolláros csinosát illetve műveltet akarja ezzel az ajándékkal meglepni. Ez a valószínűség bizonyossággá lépett elő, amikor a vasúti kalauz jegyellenőrző körútja alkalmával kiderült hogy a íókás fiatalember ugyanoda utazik, ahová én. Alig vártam, hogy a kalauz kitegye lábát a fülkéből: mihelyt magunkra maradtunk. megragadtam az alkalmat és ntitársam fókáját kihajítottam a vonat ablakán. Vetélytársam ugyanis koránisem volt az a férfiszépség, aki felvehette volna velem a versenyt, — a félhomály csak sejtenem engedte, hogy púpos is, . de az eüenfóka konkurren-2fóka és 3 millió dollár j

Irta: Stciz 1.

. Előző éjszaka elúszott utolsó piaszterem is a bakkaszta! mellett. Bankot adtain az általános fakitermelő részvénytársaság vezérigazgatójával közösen, — elveim ellenére, mert öreg függetlenségi létemre mindig a7. önálló bank és a külön

vámterület hive voltam — s ezúttal is beigazolódott a közmondás, amire annakidején mint honatya fentemlitett politikai, és közjogi álláspontomat alapítottam volt, hogy közös lónak túrós a háta. Eleinte ugyan nem panaszkodhattam a kártyajárásra, kábitóan nyertünk, A direktor, aki kettőnk nevében játszott, hatszor vágott ki egymásután slágert.

R a piros és kék és sárga zsetonok halomba gyűltek már előtte az asztalon. Kitűnő szimattal haladéktalan visszavonulást indítványoztam de a fakitermelő, noha neki mint ilyennek tudnia kellett volna, hogy a fák nem nőnek az égig, elbizakodott mosollyal utasította vissza a retirálásnak még puszta gondolatát is. Leosztott és természetesen befuccsoltunk. Átmenteni a mindig néptelen olvasóterembe, ahol a végleg tönkrejutott klubtagok feltűnés nélkül lőljetik magukat főbe és mondhatni angolosan hagyhatják el a földi mezőket, s készülni kezdtem erre az utolsó aktusra. Végrendeletet nem volt miről hátrahagynom, búcsúlevelet nem volt kinek írnom . . . magányos agglegényként vitorláztam áí az élet hullámzó tengerét; rokonok, barátok, szeretők, a kik. inig jobb napokat láttam, hűségesen megosztották velem sorsomat, lassunkint sorra elhagytak, amióta rossz lapok jártak rám . . . nem volt senkim és semmim, mégis úgy éreztem, hogy valamivel tartozom még az életnek, hogy valamit rendbe kell még hoznom távozásom előtt. Úgy éreztem, hogy a nugv esemény, amely.— ha szabad igy kifejeznem magam — fordulópontot jelent életemben, nem következhetne be anél-