Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-16 / 102. szám

Ara egy és fél dinár MEGYE XXIV. évfolyam Sznbotica, HÉTFŐ 1923. április 16. 102. szám Sícjejflenik tnhidcn reggel, ünnep «tán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: KiadőljivaíEÍ 8-5S, Szerkesztőség 5*10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Sl-LEÍtESZTŐSÉGs Kralja Álexatara-eika 4 szám alaSt f; iadóhivatal: Kralja /Uesandva-ali«a 1 (Lelbach-paloía üacücs-párt zagrebi nagygyűlés® Változatlanul fenntartják régi ps ©grammjukat és ragaszkodjak az államegységea belül a független jborváí köztársasághoz Folytatják a tárgyalásokat a radikálisokkal A Bác smegy ei Napló kiküldött tudósítójának telefonjelentése — Radics István politikai pálya­futása sok váratlan meglepetéssel szolgált idáig, de a legnagyobb meglepetés mindezek között mégis a horvát blokk vasárnapi nagy­gyűlésének lefolyása, amelynek során a Radics-párt szónokai ki­jelentették, hogy változatlanul ra maszkodnak régi programmjukhoz és független horvát köztársasá­got akarnak az államegységen belül. Erre a fordulatra senki sem számíthatott azok után, hogy Ra* dicsek pénteken írták alá a, formá­lis megegyezési Zagrebban 8 l adikális-pátt kiküldötteivel és hogy szaruba on a radikális-párt gyűlése szabad kezet biztosított Pastes­­pák a 'horvát blokkal való, tárgya­lások további folytatására. A megegyezésről kiadott kom­müniké még csak nagyon óvatos és általánosságokban mozgó kij leütéseket tartalmazóit az autonó­miáról és minden irányban nyitott ajtót hagyott a blokk számára. Maga Rad.cs sem feszegette ezt a kérdést a megegyezésről közzé lett óvatos és fenntartásokkal kö rülbástyázolt nyilatkozatában. Az első pillanatok lüktető izgal­mában még nem lehet fölmérni az események súlyát és nem lehet mérlegelni a vágtatva közeledő következményeket. Tanácstalanul áll az objektiv szemlélő az ese menyek előtt. Vájjon Radics csak azért bocsátkozott a radikális part­tal Való tárgyalásokba, hogy biz­tosítsa tömegei fölvonulásának a gyűlés megtartásának szabad­ságát? Vagy azért proklamálta ezt a határozatot, hogy a kormánnyá való további tárgyalásai során hi vatkozhassék döntő érvül a töme­gek akaratara? Ez a határozat messze kiemelkedik azokból keretekből, amelyeket az elvi meg­állapodások tűztek ki a részletes tárgyalás alapjául. A független köztársaság valóban nem érhető e! „alkotmányrevizió" utján. A centralizmus képviselői a vidov dani alkotmány hívei könnyen átalakulhatnak az áilami egység védőivé s ki látja előre, hogy az éllamvédeime milyen intézkedő' sekre fogja sarkalni, milyen rend­szabályokra fogja ösztönözni azo­kat, akiké ma a hatalom. De — a blokk folytatni fogja a tárgyalásait a radikális párttal. A határozat amit hoztak megegyezik a nép­­gyűíések követelésével s a hang ami a népgyűiéseken uralkodott a demagógia hangja volt. Az is lehet, hogy Radicsnak szüksége van arra, hogy a régi program vá’- \ tozatian követelésével biztosítsa ma­gának a tömegek népszerűségét. c kormánnyal való mindig népszer idler, tárgyalásokra. A határozat fenye­getésének élét minden esetre erő sen letompitja a nagygyűlésnek az az elhatározása, hogy folytatni fogják a radikális párttal a meg­kezdett tárgyalásokat. Az utcák képe Amilyen óriási az ellentét Radicsék pénteki és vasárnapi szereplése kö­zött, ugyanolyan ellentétes impresz­­.sziokat nyert a szemlélő Zagrebről. Reggel tizenegy óráig horvát pa­rasztok végeláthatatlan sora kígyó­zott zászlók alatt az ttccan zene­szóval. mindenütt a köztársasagot éltetve. A zászlókon és táblákon mindenütt köztársasági felírások. A felvonuló parasztok egyiol-egyig köztársaságiak, de — csak parasz­tok vonulnak fel: az értelmiséghe: sőt az ipárososztáíyhoz tartozó résztvevője egyáltalán nincsen a menetnek. A belvárosban teljesen közömbösen fogadja a polgárság a környékbeli parasztok mozgalmát és csak néha-néha áll meg valaki puszta kíváncsiságból megnézni a parasztok felvonulását. Még feltűnőbb volt a rendfentartő közegek teljes hiánya. Az egész vá­rosban sehol egy katona, sehol egy csendőr, sehol egy rendőr, még az uccasarkokróf is hiányoztak a rend­­őrőrszemek. A karhatalomnak ez a tüntető visszavonulása előre megfon­tolt intézkedésnek látszott és azt a benyomást keltette, hogy a kormány intézkedésére történt így. Mintha Pasics egyáltalán nem tulajdonítana, fontosságot - annak, ami Zagrebban történik és ezt do­kumentálni is akarná. A blokk tagjai a karhatalom tá­volmaradását természetesen a kor­mány gyengesége jelének iparkod­tak feltüntetni. , A belvárossal szemben, ahol egyetlen zászló sem volt kitűzve a házakra, a külvárosok lobogódiszben úsztak. Itt lelkesen együtt éljeuzett a lakosság a térdig sáros parasztok­kal. akiknek némelyike öt-íiz kilo­méterről jött be a városba, hogy résztvehessen a köztársasági tünte­tésen. A horvát parasztok felvonulása. Vasárnap már a hajnali órákban különvonatok hozták a parasztok ez­reit Horvátország minden részéből. Az állomásról zászlók alatt vonult fel a tömeg a Zrkijováczra, minden község küldöttsége külön csoportok­ban táblákkal. A táblákon honát szöveggel: »Független Horvát Köz­társaság! Szervezet« és a község ne­ve állott. A Prpics-pálöiá' efkelyéh I dania elveiről. Radics István jelent meg néhány képviselő társaságában, majd fogad­ta a küldöttségeket. Ezután a tömeg a Jelasicseva-íéren és a Vlaska-uc­­cán keresztül elindult a Zagreb töl öt kilométer távolságra levő Borcngaj­­mezőre, ahol a népgyülést tartották. A küldöttségek előtt haladó zene­karok a horvát himnuszt játszották, a résztvevők pedig a független hor­vát parasztköztársaságot éltették. Az uccákon mindenfelé a népgyiilés programmját és a Radics-párt pro­gramúnál árusították horvát. német és magyar szöveggel, Radics arc­képével. Időnként éljenezték Gubeez ) Máiét is. az első liorvát paraszt* vezért, kivégzésének 350 éves év­fordulója alkalmából és tüntettek ä beográdi kormány ellen. Tizes sorokban még tizenegy óra1 után is állandóan meneteltek a Mor­vát parasztok a Borongaj-mezőre, amelyet teljesen elöntött a hatalmas cmberáradat. A mező közepén ma­gas tribün álit, szétszórva pedig rögtönzött lacikonyhák és sátrak. A tribünön ez a feiirás volt olvasható; Respublika mira i racla. Narod soboái nek vlada. (A béke és munka köz­társasága. A nép uralma.) Fél tizenkettőkor érkezett meg a gyűlés színhelyére Radios, akit a körülbelül 35 ezer főnyi tömeg zugó éljenzéssel fogadott. A zenekar rá­zendített a horvát himnuszra, a tribünön megjelentek a Radies-párt vezérei. A zenekar pár percig ját­szott még. majd Maesik, a Radics­­pán aieinöke, a független horvát pa­­rasztköztársaság éltetésével meg­nyitotta a gyűlést és átadta a szót Radios Istvánnak. Radics István beszéde Radics beszédét azzal a meg­szólítással kezdte: »Horvát köz­társasági nemzet/« Erőshangu, támadó beszédében többek közt a következőket mondotta: !— Pasics végre belátta, hogy Beográdon kivül még itt van a hor­vát nép is, sőt azon felül még na­gyobb hatalmak is. Emlékezzetek vissza, hogy 350 évvel ezelőtt Gu­­becz Máté elérte az emberiesség legmagasabb csúcsát, akkor, ami­dőn a főúri hatalom a legerősebb volt. Még ma is fennáll a néphata­lom, amely nyolc nappal ezelőtt el­küldte megbízottait Beográdha. Megbízottamk elsősorban azt kér­dezték meg Beográdtól, hogy belát­ják-C, hogy Horvátország fölött nem lehet erőszakkal uralkodni. Azt azonban nem kérdezték meg, hogy lemondanak-e a hatalmaskodásról, mert jól tudjuk, hogy nincs bennük annyi emberség és okosság, hogy ezt megtegyék. Nem olyan állam­férfiakkal van dolgunk, akik a nép­re. hanem a szuronyokra támasz­kodnak. — Hogy a beográdiak miért jöt­tek hozzánk? Két napon át azon tanácskoztunk, hogy az erőszakos­kodásról hajladók-e lemondani és figyelmeztettük őket. hogy nincs az a hatalom, amely meg tud bennün­ket semmisíteni. Két napi tárgyalás után aláírtuk a szerződést, amelyben kötelezték magukat, hogy a radi­kálispárt nem fog erőszakot alkal­mazni, hanem a megértés alapján fog működni. Ezt azonban rögtön megbánták. Amikor a radikálispárt kiküldöttjei Beográdha visszaérkez­tek, Pasics miniszterelnök a meg­egyezésről szóló okmányt egysze­rűen zsebrevágta és nem merte senkinek megmutatni. — Mi már négy éve ajánlatot te ­szünk Beográdnak — folytatja Ra­dics — őszinte, becsületes és lojális megegyezésre, de ők azt hiszik, hogy a megértés azt jelenti, hogy nekünk szerbekké kell válnunk és az egész horvát inépnek le kell moti-Ezután a királyság intézményét támadta Radics és kijelentette, hogy o horvát nép meg tud egyez­ni a szerbbel az államforma kér-’ désében nemzetközi viszonylat­ban, azonban azt kívánja, hogy Horvátország az SMS államon belül mint önálló köztársaság he­lyezkedhessen el. Négy éve ennek, — folytatta beszédét Radics — hogy erről Írunk ós beszélünk . A kormány azt hitte, hogy mi másképpen viselkedünk vele és másképpen a horvát néppel szemben. Be kellett azonban látnia, hogy nekünk nem fontos a minisz­teri szék. — Kis nép vagyunk — nagy ba­rátokra van szükségünk. Ma még nincsenek őszinte barátaink, de a jövőben a német, nemzetben majd megtaláljuk azt a segítő és támogató, erőt, amelyre szükségünk van. S e mellett'a barátság mellett utolsó lc­­heletüukig kitartunk. Én biztosan tudom, hogy eljön az ideje, amikor Németország a népszövetség előtt szóváteszi Horvátország ügyét. — Hiába hozzák ellenünk — fe­jezte be beszédét Radics — Pasics és Pribicsevics az Orjunát és a had­sereget, ezzel nem érnek cl semmit Horvátországban. A márciusi vá­lasztásokon kiderült, hogy gyöngék az ő bajanettjeik. Hiába akarnak minkéi letörni — a harmadik válasz­táson még erősebbek leszünk. Mert Suboticától Prilepig, Szalonikitöl Mariborig mindenütt felállítjuk majd jelöltjeinket és ha keli, tízezer agi­tátort fogunk kiküldeni. A kormány­zás gyeplőjét ma Pasics és Pribi­­csevücs tartják a kezükben, holott a parasztoknak keilen* kormányoz­­niok, csak akkor lenne boldog az ország. A vidéki kiküldettek ünnepük a vezért. Radics István beszéde egy óra hosszat tartott. Amikor befejezte, hatalmas éljen zúgott végig a töme­gen és a zenekar a horvát himnuszt játszotta, Utánna á párt többi kén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom