Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)
1923-04-01 / 90. szám
í$. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 1. meghaladta a két miliárdot s ha most. nem is Jár kedvező konjuktura a borexporteurokra, a bortermelés és a borkereskedelem ma is jelentős kereseti ág. Boron kivü a gabonatermelés, a marha és sertéstenyésztés is sok munkáskéznek ad foglalkozást és biztosit jövedelmet Különösen a vrsaci románság hires az állattenyésztésről. soha senkinek vallása, vagy nemzetisége miatt bántódása nem esett. Egyik erőssége a szőlő- és gabonatermelés. Komoly, szorgalmas, munkaszerető, dolgos nép és ehhez mérten gazdagszik is. Sehol oly sok jól öltözött embert nem látni, mint Vršacon. A verseciek lokálpatrióták, szeretik a városukat s meg van rá minden okuk, hogy szeressék is. Az idegen, aki Vršacra kerül, nyitott sziveket s igaz barátságot talál s rövid idő alatt versenyez az ősverseciekkel 'a város megbecsülésében, az intézmények iránti rajongásban. Adler István, gyáros A kereskedelem meglehetősen élénk, bár bénítólag hat az, hogy a régóta várt temesvári vonatösszeköttetés megnyitása még mindig késik. • Emellett Versec valósággal gyárváros, Itt van Hauser Károly pezs-Wolpier Miklós, borkereskedő gögydra. Friss Gyula szeszfőzdéje, Rieger János sajtgyára, Neukom és m vasgyára, Gyorgyevics Jócó keményítő, Tókics Dusán és Maltvuk Milorád bőr, Mijatovics Nika, Hirsch J. és Társa sapka és kalapgyára, Kraus-féle cipőgyár, van kaptafagyár, Hoffmann Sándor sörgyára, két butorgyár. két szalámigyár, a GYERMEKEKNEK I PISTA MEG Bizony a méz de jó, édes, Pista bizony arra éhes; Jajalal, Ebből lesz csak a nagy baj! Nosza az én kis barátom Lopva oson át a spájson Jajujaj, Ebből lesz csak a nagy bal! Fazekak közt válogatgat, Száma sincs a jó falatnak, Jajajaj, Ebből lesz csak a nagy baj! Eszeget ott, na még, na még Rája borul két nagy fazék, Jajajaj, Ez bizony már — ugy-e? baj. Veszedelem volna rájg, Ha igy látná a mamája, Jajajaj. Akkor lenne nagy a baj! Rémeket lát, szive dobban, Jaj, rti van ott a sarokban?, Jajajaj, Csak ne legyen ebbőt baj! ! Menekül is ki a kertbe . . . Méhraj száll a rossz gyerekre, Ajajaj, Ez most már még nagyobb baj. Szól a tőméit: »Ide nézzünk! Ez még■ itten a mi mézünk Ajajaj Most már nagyon nagy a baj. iHess te méhraj« — szól a Pista, »Dejsz a mézlink add vissza!< Ajajaj, Folyik a harc, nagy a baj. Hogy végződött lurkó méhek harca? Feldagadt a Pista gyerek arca Jajajaj. Véghetetlen a nagy baj. Megdagadt a Pista keze, lába, Alig fért el nagy feje az ágyba. Ajajaj, íme: nagy a fej — nagy a baj. Utasás a világ kerül Tóni izgalmas kalandja: A Tóni gyerek annyit hallott már viláffot-járt hires, utazókról,,,hogy elhatározta: egyszer ö is nekivág a nagy világnak. Hiszen nem is akkora a;;, mint amekkorának az elfogult nagyok mondják, igenis, ő maga. Tónk látta a mezőn, hogy hol a vége. Éppen a tarjáni csősz háza mellett hajlik le a menyország a földre, az pedig nincs messzire. Ha még egy kicsit túlmegy rajta, akkor a lábát is lelógathatja a semmibe. Délután, mikor a házbeliek aludtak, zsebrevágta Tóni a délelőttről megmaradt zsemlyét, oldalára kötötte a fakardját s füttyentett a . Vanda vizslának, amely majdnem | akkora volt, mint ő. i — Gyere, kutyuskám, járjuk be a ‘világot. I Igaz is rJ, majd elfelejtettem el; mondani, hogy Tóni fején hadvezért csákó volt, vastag papirosból való és " úgy tetszett, mintha egy kis igyekezettel hajót is lehetne belőle csinálni. — Gyere, kutyuskám, gyere. — mondta Vandának.— Majd felülök a hátadra, igy jobban haladunk- Vigyáznom kell az erőmre, hogy maradjon belőle, te pedig nem egykönnyen fáradsz el. A hűséges, lompos eb elterjeszkedett, hogy Tóni könnyebben a hátára helvrzkedhesser a- n hajrá, nekivágtak a nagyvilágnak. Akik az uecán jaitat,, azoknak odakiáltotta Tóni: — Szerbusztok, a viszontlátásra. Elmegyek és meghódítom a világot, magam sem tudom, mikor kerülök vissza. — Szerencsés utat, — felelték azok vissza. —.Ha találsz egy olyan fél mogyorót, amelyikben eldugta a szerencsekiráJy a kincseit, gondolj ránk is. így jutottak a falu végére, ahol libák úszkáltak a pocsolyában. — Hahó, hahó. — Ipabált Tóni —« mire Vanda megállt és társához illő komolysággal emelte föl a fejét. Tóni kihúzta a kardját. — Itt az ellenség, bemenekült a tengerbe, gyorsan utána. Azzal nekivágtak a víznek, mire lett is kétségbeesett gágogás. Szegény libák nem tudták elgondolni, hogy égszakadás, földindulás van-e, csak a közelgő veszedelmet látták s rémülten röpültek a szárazra. Egy Pillanatra azt hitték, hogy7 Vanda libapecsenyére éhezett, de hooyma gukhoz tértek, hamar megvigasztá lódtak. ■— Ejnye, húszén ez csak a Tóni gyerek a kutyán! A vezérgunár meg is kérdezte? — Hova méltóztatnak igyekezni? — Hm, — mondta Tóni — meghódítjuk a világot. Nem féltek tőlünk? A gunár nyújtogatta a nyakát, úgy gágogta: — Ki ne félne ilyen hatalmas embertől!? , Tóni aztán tovább lovagolt, fején félrecsapta a csákót. Jó darabig mentek, mendegéltek, egyszer csak megálltak. — Hős pajtásom, látod azt a meredek hegyet? — Melyiket? — kérdezte Vanda. — Azt a borzalmas sziklaóriást ott báliéiul. A kutya persze hasztalan tekingetett a mutatott irányba, csak nem vett észre semmit. — Ahán, — mondta végül — bizonyára azt a féiöles dombot gondolod, kis gazdám. —Akármit beszélsz, Vanda, arabsvérü paripám, az egy végtelen nagy hegy. A bélsejében tömérdek az arany,-' oldalából márványt hasítanak. Egy kicsit fáradságos lesz, de azért átvergődünk rajta. Vanda nevetni akart, de mert igen bölcs volt, e helyett inkább csak prüsszentett egyet. Befelé úgyis azt érezte, hogy ő most kacag. Ezzel aztán meg is rázta úgy a Tónit, hogy a nagy utazó, a még nagyobb hős, belerezdüit és belekapaszkodott a kutya, — ej, mit is beszélek! — a paripa szőrébe. — Vato-e bátorságod hegyet mász-A Szeld! gópggir vezetője Š&ffl. gépgyár, konyakgyár, palin, kaföső. borszlvaityugyár. • Nőm lenne teljes Versec e rövid szavakba foglalt ismertetése, ha meg nem említenénk azt példás Egyetértést, amelyben Versec különböző vallásfelekezetü és nemzetiségű lakói élnek. Versecen soha semtnjíéle incidens nem volt; Versecen — Éljen, éljen, itt a világ közepe! A kurjantástól felriadt, egy nyúl, amely ott szundikált a domb tövében s hanyatt-homlok nekivágott a torony irányának. — Tigris, tigris! — rikoltozott Tóni, még pedig, tegyük hozzá az igazság kedvéért, mert semmi pénzért nem vagyunk hajlandók hazudni. hogy Tóni a földöm rikoltozott Vanda ugyanis, amint észrevette a nyulat, egyszerre elfelejtette, hogy ő voltaképpen most arab telivér s rájött. hogy csak kutya marad a kutya akkor is, ha Tóni vitézt hordja a hátán. Nekirugaszkodott tehát s üldözőbe vette a tapsifülest, ledobva előbb a hátáról kis gazdáját. A kutya aztán később, alkonyai felé, előkerült, a fejét bánatosan lehajtotta, a szemében mintha könynyek csillogtak volna. Nyalta a szája szélét és úgy szégyenkezett, mint egy kutya. — Gyerünk haza, kis gazdám, de nagyon kérlek, el ne mondd senkinek, hogy a nyúl elmenekült előlem. — Szívesen, pajtás, — felelte Tóni — de te se áruld el, hogy rosszul lovagoltam s lebuktam a hátadról. Itt a kenyerem fele, mára elég volt az utazásból. Ha majd elolvad minden hó, a jövő héten elmegyünk a világ végére. / .Bob bácsi Gy ermek-rfej tvény n. ni io gaz— Majd megpróbáljuk, kis dám. Nagynehezen, egy-kettőre, fel is jutottak a dombra, ahol Tóni elkurjantotta magát. . . m. Szöreitvéúy. Mindössze csak két szóból állok S e két szó: legjobb baráttok Az első szó első fele Régi magyar vármegye A második felét könnyű kitalálni Az csinál Ilyet aki szokott járni A harmadik fele talán sóhaj De nem oly szomorú, mint ez: oh, |al. A második szóm két tagból áll Az első része fent az égen jár S áraszt a földre enyhe meleget (Erről itt már mondottam eleget) A második hasznos házi állat. Kitalálja ki eddig elfáradt. IV. Számreiívény. 1—32. Bölcs és 1 30 3 4 20 31 21 8 2 18 9 31 5 31 6 1 7 14 15 16 2 26 19 5 7 30 28 10 22 12 29 14 20 26 19 20 17 18 13 18 32 23 24 4 27 32 16 26 13 23 24 11 27 25 32 11 2 hasznos tanács. Kegyszer Szép olasz város Bibliai város Kedves fürdő, igen drága lakásokkal Szláv férfi név Nagy államférfi A Vajdaság egy része Fontos szer Kevés dolgot kaphatsz igy Női név Mindenki, aki e négy rejtvényt megfejti. egy - gyermekeknek való képeskönyvet kap ajándékba, ha a megfejtést és a könyv portójára bélyegben öt dinárt a kiadóhivatalhoz beküld. ../
