Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-12 / 98. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. április 12. Szerelmi dráma Kikindán Rálőtt a szerelmesére, mert elárulta A kikindaiak csöndes életét nem mindennapi szerelmi dráma zavarta »eg. A tragédiának, amelynek sze­replői súlyos betegen fekszenek a kórházban, előzményei a követke­zők: Barba Ferenc kikindai lakatosmes­­ter már évek óta bensőbb ismeret­ségben volt szomszédnőjével. Dexler Magdával. A férfi is és a nő is igye­keztek eltitkolni viszonyukat annál is inkább, mert Dexler Magda kije­lentette. hogy csak úgy hallgatja meg Barbát. ha a legnagyobb titok­ban találkozhatnak. Az idő múlásá­val Barba ráunt az asszonyra, sza­kítani akart vele. Néhány nappal ez­előtt mint megtért bűnös, viszonyát felfedte felesége előtt, aki. amikor tudomására jutott, hogy férje a szomszédnővel már éveken át meg­csalta, át ment Dexlerékhez. ahol yetélytársnőjét. annak férje előtt megfenyegette. Dexler Magda erre annyira elkeseredett, hogy hétfőn délután,^ amikor férje eltávozott ha­zulról, át ment Barbáékhoz. Barba éppen a kertben dolgozgatott, ami­kor észrevette szomszédnőjét. Hogy kikerülje a találkozást, a kert hátul­­só kapuján át ki akart osonni, de Dexler Magda utána futott és revol­verből rálőtt. Amikor látta, hegy Barba összeesik, hazament és meg­ivott egv pohár marólúgot. A lövés zajára pillanat alatt össze­gyűltek az emberek, értesítették a mentőket, akik Barba sebét bekötöz­ték. Időközben hírül hozták, hogy a merénylő asszony öngyilkosságot követett el. Amikor a mentők beha­toltak lakására, a szerencsétlen a konyhában rettenetes kínok között vergődött Beszállították a közkór­házba. ahol megállapították, hogv súlyos gyomorégési sebeket szenve­dett. Állapota súlyos. A rendőrség Megindította a nyomozást. Zalaegerszegről —■ beogradi szerkesztőségbe A „Balkán“ szerkesztőjének bűnei Az egész országban érthetően nagy feltűnést keltett a beogradi Bal­kán című napilap Jovanovics P. Mi­­lutin néven szereplő politikai szer-r kesztőjének Zagrebban történt letar- j tóztatása, akiről megállapították — j és a szerdai kihallgatás során ő ma- J ga is beismerte — hogy valójában Martinkovics Zvonkónak hívják és két évvel ezelőtt nagyobb összegű sikkasztásokat követett cl. A letar­tóztatás újságírói és politikai körök­ben annál kínosabban hatott, mert JövanoviCs lapja .révén nagy szere- j pet játszott a beogradi politikai élet-' ben és éppen ö volt az. aki a Balkán i hasábjain hosszú idő óta állandóm támadta és különböző vádakkal illet­te a jugoszláviai magyarságot is. Mint Zagrebből jelentik, a letar­tóztatás izgalmas körülmények ho­zott. a zagrebi pályaudvaron folyt le. Lovasén, a Jutamji List munka­társa értesítette a pályaudvari rend­őrséget, hogy az ál-Jovanovics azo­nos a két év óta sikkasztás miatt körözött Martinkovics Zvonkóvrd. Mikor a rendőrtisztviselő igazolás­ra szólította fel, Marinkovics bemu­tatta igazolványait és személyazo­nosságának igazolására kérte fel Zsapanovics minisztert is, aki éppen akkor a zagrebi udvari váróterem­ben tartózkodott. Dr. Bogicse\>ics rendőrtiszt ennék ellenére letartóz­tatta és beszállította a rendőrségre, ahol Urbany rendőrfőnök is azonnal felismerte bemé Martinkovics Zvon­­teót és elrendelte őrizeíbevételit. A megmotozásnál az igazoló iratokon lhvül a »Balkán« szerkesztőségének jrazoiványát és egy revolvert, to­­ya£b<t íflfc.1 pravoszláv íempiomi jelvényt találtak nála. Az ál-Jova­novics ugyanis görög-keleti vallá­­sunak mondotta magát, bár valójá­ban római katolikus vallásu. Szerdai kihallgatása során Mar­tinkovics bevallotta, hogy valójában hamis néven szerepel. Martinkovics Zvonkó 1903-ban Bécsben szüle­tett, zagrebi illetőségű. A zagrebi rendőrség a Jugoszláv filateiista egyesület ellen elkövetett csaiások miatt körözi, amiket két évvei ez­előtt követett eh Vallomása szerint az okozta romlását, hogy nagyon költekező társaságba került és mint a zagrebi »Hask« sportegylet tagja egy milliónál többet költött el a klub játékosai szamára fizetett italokért. Érmek a fedezése végett eiköitötte azokat az összegeket, melyeket a filateiista egyesülethez bélyegek be­szerzése végett befolytak. Mikor az egyesület erre rájött, Josipovics Jo­­sip kötelezte magát a kár megtérí­tésére, aminek fejében Martinkovics bélyegeit és a »Balkán« cirnü lap jo­gát átengedte neki. 1921-ben ezen a címen Josipovics nagyobb meny­­nyiségü bélyeget vett át Martinko­­vicstól, amit azonban a zagrebi Az S. if. S. királyság vasúti feiszC' relésének fokozatos romlása folytán a kocsipark mennyisége hivatalos megál­lapítás szerint ma már csak kilométe­renként három tehervagőnra csökkent. Ez a statisztikai szám szomorú kípét mutatja a közgazdasági helyzetnek, lia latba vetjük, hogy a háború előtt Szer­biában 5, Magyarországon 6.3, Ausztriá­ban 6 53 hasznavehető vasúti kocsi ál­lott egy kilométer hosszú sinvonalon a kereskedelmi forgalomnak rendelkezé­sére, a háború után pedig az egyes utódállamok kocsiparkja. — az S. ff. S. királyságot kivéve, — még mindig 36— 4.8 jó vasúti kocsit tud kilométerenként üzemben tartani. A német jóvátétcli va­­gonszállitások . ellenére még mindig a S. If. S. királyság vasutai vannak a legmostohább helyzetben, amit sulyosb­­bit az a körülmény is, hogy a ko-sik javítása nem halad olyan mértékben, mint amennyi hasznavehetetlen vagont időnként a forgalomból ki kell vonni A kocsik száma annál inkább kevés, mert az S. H. S. királyság produktumai, kü­lönösen a kivitelre kerülő cikkek, — mind terjedelmes áruk, amelyeknél a vagonok rakodó súlyát a kocsik száma arányában nem lehet teljesen kihasznál­ni és igy a szállításoknál több kocsira van szükség, mint az ipari államokban. A jugoszláv vasutak kocsiparkjának ez a kedvezőtlen helyzete az oka nagy­részt annak, hogy az S. H. S. királyság 1922. évi kivitele — bár a dtóárvaktá­­ban közölt kimutatás szerint kedvezőbb az előző évivel szemben, — a reálva­luta adataira átszámítva mintegy 30 szá­zalék csökkenést mutat. A kereskedelmi minisztérium husvét­­kor hozta nyilvánosságra a királyság 1922. évi külkereskedelmi kimutatását, amely szerint az országból a múlt év­ben összesen 3071.5 millió dinár értékű árut vütefrki, az 1920. évi 1320.6 és az 1921. évi 2460.7 millió dinár értékkel szemben. Az els6 pillanatra ez az előző évekkel szemben lényeges emelkedést mutat, — holott megállapítható, hogy nem a kivitel mennyisége, hanem csak az áruknak dinárban kifejezett értéke növekedett. Ha a kivitelt dollárértékre számítjuk át, — az 1920. évben 25, 1921- ben 45 és 1922-ben 80 dinárcs átlagos dollárárfolyamot véve alapul. — a kivi­tel 1920-ban körülbelül 55 millió, 1921- ben ugyancsak 55 millió, 1922-ben azon­ban csak 38 millió dollár értéknek telel meg. Mig az előző két évben a kiv.tel lépést tartott a dinár értékcsökkenésé­vel, az 1922-ik évben már mintegy 30 százalék visszaesés állapítható meg. En­nek a visszaesésnek oka nagyrészt a vasúti forgalom nehézkessége, a kocsi­hiány. oka továbbá a Kumanudi-Plav­rendörség lefoglalt. Martinkovics ezután minden mó­dot megkísérelt arra, ho>gy elmene­külhessen. Mivel pénze nem volt, a Hask egy meccsének a bevételeit vette magához és Varasára ment, onnan pedig, átszökött Magyaror­szágba. A magyar csendörség azon­ban letartóztatta és Zalaegerszegen internálták. Innen azonban né­hány hónap múlva sikerült meg­szöknie és visszajött Jugoszláviába. Először Varasdra, majd Beogradba ment és több állásváitoztatás után Jovanovics P. Milutin név alatt belé­pett a »Balkan« című napilaphoz mint politikai szerkesztő, ahol egész mikor az interjúkat lapjával a Ju­­ment Zagrebba, hogy anyját meg­látogassa, akit szökése óta nem lá­tott. Ez alkalommal interjút folyta­tott a »Balkán« számára Csitnics ki­rályi helytartóval és Radicscsal. A mikor az interjúkat lapjával a ju­­tarnji List szerkesztőségéből telefo­non közölni akarta, a zagrebi lap egyik munkatársa felismerte benne Marinkovicsot és az ö feljelentésére történt a letartóztatás. Kihallgatá­sát csütörtökön folytatják. csics-íéle irreális valutapolitika, mciy a múlt gezdasági esztendőre rányomta bélyegét. — végül pedig csökkentette az exportot a múlt év szeptemberétől decemberig a gabonára, őrleményekre és sertésre elrendelt kiviteli zárlat is. A behozatal 1920-ban 3465.8 iniilió di­nárt, 1921-ben 4122.1 millió dinárt (138, illetve 92 millió dollárt) tett ki. A ke­reskedelmi mérleg tehát 1921-bcu S3 millió, 1922-ben pedig 37 millió dohár­ral volt passzív. A behozatal 1922. évi adatait még nem állapították meg pon­tosan. de hozzávetőlegesen 4—5 milli­árd dinárra becsülik. Ez 50—60 millió dollárnak felel meg úgy. hogy kereske­delmi mérlegünk passzivitása az elmúlt évben hozzávetőleg számítva 72—22 millió dollárra csökkent. Az 1922. évben kivitelre került a főbb exportcikkek közül: 20.000 vagon ten­geri 500 millió dinár értékben, ICO 000 darab sertés 135 millió dinár ériekben, 5000 vagon hús- és husgyártntány 70 millió dinár értékben, továbbá 5000 va­gon gabona és liszt 2—300 millió dinár értékben. A még kivitelre váró mult­­évi gabonatermékek értékét 1 milliárd dinárra becsülik. A kivitt áruk minősége tekintetében első helyen a mezőgazdasági termékek szerepelnek 1783 millió dinár értékben, ami az egész export 59 százalékát te­szi ki (1920-ban 56.6%, 1921-ben 75.6%). A mezőgazdasági cikkekből 1920-ban első helyen az export tekintetében a gabona őrlemények állottak 28.3 száza­lékkal, 1921. és 1922-ben ennek helyére az állat- és husexport került első hely­re. Az állatkivitel 1920-ban 11.2% lei­ben 32.6%, 1922-ben 21.2% volt. A ga­bonakivitel ugyanezekben az években 28.3, 27.0. 1922-ben pedig csak 8.5%. 1922-ben kivittek 64.660 tonna gabonát és őrleményt 264.5 millió dinár érték­ben, az 1921. évi 664.5 millió dinárral szemben. Az állatklvitel az előző évvel szemben csökkenést mutat Exportáltak 105.000 szarvasmarhát (1921-ben 138 214) 256.7 millió dinár értékben, 117.00'í ser­tést (219.554) 157.5 (209.3) millió dinár értékben. Hús és husáru 21.580 tonna (26.735) 280.5 millió dinár (269). Erősen emelkedett a tojáskivitel 2946 tonnáról (30.1 millió dinár) (2.2%) 13.382 tonná­ra (267.6 millió dinár), ami az egész export 8.7 százalékát teszi ki. Növeke­dett a szilvaexport is 21.257 tonnáról (63.8 millió dinár, 4.8%) 40.443 tonnára (185.7 millió dinár, 6%). A legfőbb kiviteli áru a nem mező­­gazdasági cikkekből a ia: 1922-ben ex­portra került 112.579 tonna tűzifa, 617.660 tonna épüietfa és 34.177 tonna miiía, ami a kivitel 17 százalékát teszi ki. A jugoszláv áruk rendeltetési piaca lényeges változást szenvedett. A vá­sárló államok közül Ausztria a muH évben Olaszországgal szemben az első helyről a másodikra került. Ausztria 1920-ban a jugoszláv export 42.67 szá­zalékát, 1921-ben 35.86 és 1922-ben csak 22.97 százalékát vásárolta. Olaszország-, ba ezzel szemben 1920-ban az áruk 26.98 százalékát, 1921-ben 23.43. 1922-ben pe­dig 28.05 százalékát vitték ki. Német-, ország, — mint azelőtt, — még mindig a harmadik helyen áll (7.52, 16.15 és 1922-ben 8.47%). A Svájcba való kivi■» tel erősen emelkedik. Ide különösen sok tojást exportáltunk. (3.68, 6.87 és 7.60%), Svájc hatodik helyről negyedikre ke­rült és felülmúlta Csehszlovákiát és Görögországot. A Csehszlovákiába irá-\ nyúló export is növekszik (5.12. 4.10, il­letve 7.59%). Franciaországban 3.13%', 1.66% és 1922-ben 5.91%, Angl'ába 0.25%, 0.72% és a múlt évben 1.92%) volt a kivitel. A gyengevalutáju orszá­gok közül Magyarországba emelkedett a kivitel 2.14, illetve 1.21 százalékról 5.41 %-ra. Az export irányára nézve szemmel* látható a valutaviszonyok alakulásának hatása és rnegáíapiiható hogy a kivitel az erősvalutáju országok felé erősért emelkedik, mig a német márka és osz­trák korona elértéktelenedése ezeket az országokat mindjobban kiszorítja a ju­goszláviai piacról. HÍREK © m * Illusztrációk Egy német folyóiratot lapozgatok:, fiatal művészek — Németország de* rékbatört életének, rangtalan nyo* mornságá-nak és nyugtalan lelkiis­meretének propagandistái — törnek rám. groteszk vonalaikkal, vaderős színeikkel és divtnációs illusztrá­cióikkal. Mint egy száraz statisztika olyan megrázok a képek, amint sor­ban. ahogy fekszenek, bemutatják a német demokrácia poklait, a rette­netes sebeket, a hisztériás vonaglást, a lelkek eltorzulását, a kenyérfélén• séget és mindazt a szenvedést, zak­latottságot. amit Németország ke­resztülélt a versaillesi-béke óta. A folyóiratban szereplő miivészek nem régivágásu piktorok, nem konzerva­tívok. A képek, amiket közölnek, az előretörő fiatalság termései: a vona­lak furcsák, szeszélyesek és hango­sak. a színek durvák, kiáltók. mint a Plakátokon. Az egész együtt kü­lönben is úgy hat, mint egy plakát­sorozat, amely Németország nyo­morúságát hirdeti. Rajt van minden a képeken, benne van a teljes német élet. amely a gyárak között, a föld alatt, Berlin kőerdeiében, Hamburg dokkjai előtt tülekszik a bizonytalan jövő elé. Az egyik kép címe: Mun­kások az utcán. Tömör sorokban mennek előre — sokan — mord és kevély fejek a vörös drapéria alatt Hátul: gyárkémények és szuronyok. A másikon halottsiratók feketén, megrendítő dramatizálással egy Krisztus-kereszt előtt. ameUi fölött a Halál vigyori arca sötétlik. A har­madik kép címe. Szamaritanizmns. A művész ezen cinikusan, vesékig látó öntudatossággal úgy ábrázolja meggyőződését a szamaritánizmus­­rói. hogy fehérruhás, fiatal lányok­kal körültáncoltat egy koporsót. Az­tán soriba a többiek: A kenyér legen­dája. A vakok, A Pénz haramiái és Az Ember beszélget. Az utóbbi kép n legvádlóbb. a legigazabb .A piktor, aki festette, egyszerű formákkal ad­ja tudtál Németország lelki válsá­gait és tragikus gyötrődését. Egy emberiorma van a képen, a keze szétváltan. sután messzi a testétől, a szeme helyén egy skarabeus-bo­gár. a me Uén császári deklarációk és a szájából vér csurog ... A lába helyén egy plakát van: proklamáció arról, amit gondolna, vagy gondol-Vasiicpolitika és külkereskedelmi mérleg Három vagon jut egy kilóméter sinre

Next

/
Oldalképek
Tartalom