Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-11 / 97. szám

Ara egy és fél dinár AGSME9YEI XXIV. évfolyam Szabotica, SZERDA 1923. április 11. 97. szám Megjelenik misben reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre: 135 dinár SILkLESZlóSEG: Kralja Áíexaataa-niica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alesandra-alica 1 (Lelbath-palota) Világnyelv Harminchárom ország kereske­delmi érdekképviselete küldötte el megbízottait Velencébe, hogy résztvegyenek azon a kongresz­­szuson, mely a kereskedelmi vi­lágnyelvben való megállapodást tűzte ki célul. Harminchárom or­szág kereskedői tartották fontos­nak e kérdés rendezését s ez a harminchárom ország bizonyára méltóan képviseli a világ keres­kedőinek közvéleményét. Nem­csak az európai főhatalmak ke­reskedelmi kamarái küldölték ki képviselőiket, a sárga sziámiak s a sötét madagaszkáriak megbi zottai is eljöttek a tanácskozá­sokra. A kongresszus döntött a nem­zetközi kereskedelmi nyelv kér­désében. A választás nem a fran­cia nyelvre, a diplomácia kiesz­­tergáiyozott nemzetközi érintke­zési nyelvére, nem az angol nyelvre, a világkereskedelem ed­digi uralkodójára, nem is a spa­nyol nyelvre, a tengeri kereske­delem mindmáig nélkülözhetetlen közlési eszközére esett, hanem — az esperantóra. Azon a versengé­sen, amelyen a viléghatslmak nyel­ve az angol, francia, spanyol, német versengtek egymással, a világ kereskedőinek egyetemes akarata az eszperantónak adta az első­séget. Ez a jelenség több szempont­ból érdekes. Távol élünk a világ forgatagától, országhatárok, mesz­­szeségek és valutakülönbségek távol sodortak bennünket, az éle­tünk rabélet, mert csak képzele­tünk szárnya röpíthet bennünket ki a szükhatáru lét korlátái közül. S országhatárokon belül is érez­zük azokat a nehézségeket, ame­lyeket a nyelvkülönbség okoz Amit a költő énekelt valamikor, hogy árva gyermek minden kis magyar, mert a nagyvilág nem érti meg szavát, most fokozottan igaz, ma százszor árvább a ma gyár, mert uj hazája s uj polgár­társai sem értik meg azt, amit mond. Mi volna, ha úgy lehetne, hogy jajainkat, panaszainkat, iga­zunkat, fogadkozásainkat és szán dékainkat megértenék uj hazánk jóhiszemű és fölvilágosodott pol­gárai, lehetne-e akkor talaja a gyülöletnak s nem záródnának-e be a szivek az uszító szó elől. Lehetne-e, hogy azok legyenek a mi elnyomóink, azok hirdessenek gyűlöletet ellenünk sajtóban és uccán, akik vagy maguk, vagy őseik a zsarnokság ellen küzdöt­tek, elnyomatás alatt szenvedtek s a szabadságért véreztek ? A nyelv külömbsége a legna­gyobb akadálya, hogy a népek megértsék egymást s baráti kéz­fogásban egyesüljenek. A biblia naiv legendája a bábeli nyelvza­vart az emberiséget sújtó bünte­tésnek tünteti fel és súlyosabb átok alig szakadt még az embe­riségre, mint az, hogy azok, a kiknek szive egyforma érzésekben dobban össze, akiknek gondolatát ugyanazok az eszmék hevítik, nem értik meg egymás szavát, hogy rendszerint csak a jólét ki­vé tságosainak s azoknak, akiknek a vagyon megadta a tanulás bol­dog lehetőségét, adatott meg, hogy embertestvéreikkel ország és nyelvhatárokon túl is érintkezni tudjanak. Ä velencei kongresszus ezeket a subjektiv megállapításokat most konkrét tények megállapításéra helyezi. A megfigyelt tények leg­többje az utódállamok határain belül születtek meg. A Kolozsvári és Kisenevi kamarák elnökei sa jál hivatalnokaikkal nem tudnak érintkezni, — panaszolták el a konferencián. A Csehszlovák ke­reskedelmi minisztérium kikül­dötte bevallotta, hogy az idegen­­forgalomban a legnagyobb ered ményt eddig az esperantó segít­ségével érték el. A barcelonai és helsingforsi kamarák kiküldöttei arról tettek jelentést, hogy a két kamara az esperantóval folytatott érintkezés s az esperantóval meg­teremtett közeledés folytén ren­dezhetett minta-kiálliíást mindkét kamara székhelyén. Mi itt méla fölénnyel, enyhe gúnnyal nézzük és bogaras kü­löncöknek tartjuk azokat, akik esperantót tanulnak. S az espe­rantó, az emberi társadalmak ni­­vellálásának egyik leghatalmasabb eszköze, lassan elfoglalja a nem zetközi érintkezésben azt a helyet, amelyért évszázadokon keresztül hiába harcolt az angolok, a fran­ciák és a spanyolok nyelve. Radies megbízottai Beogradban tárgyalnak Döntő fordulat élőtt a belpolitikai válság — Készül a szt.b­­horvát megegyezés — Pasics és jovanovics tárgyalásai a horvátokkai — A Radics-párt megjelenik a parlamentben Radics-pári kiküldötteit, akik iga­zolták, hogy hivatalos megbízásuk A keddi napon végre olyan fordulat történt a válságban, amely esetleg döntő fordulatot fog je­lenteni az SHS. királyság egész belpolitikai irányában. A nagyje­lentőségű lépést a Radics-párt tette meg, amely Radics után kö­vetkező két legtekintélyesebb ve­zetőjét Beogradba küldte a radi­kális párttal folytatandó közvetlen tárgyalásokra. A zagrebi Jutarnji List mér hétfő esti számában közölte, hogy a Radics-párt két alelnöke : Krn­­ievics Juraj és Macsek Vladimír Beogradba utaznak és közvetlen tárgyalásokat kezdenek a kor­mánnyal. Egyidejűleg azt is közölték a zagrebi lapok, hogy Pcpovics Velja radikális képviselő, Pastes volt kabinetfőnöke, tárgyalásokat foly­tat Zagrebban a Radics-párt ve­zetőivel és ezek a tár yalúsok na­gyon kedvezően halódnak. Ezt e hirt nem tudták elerőtleniteni azok a beogradi forrásból eredő cáfolatok sem, hogy Popovics csak magánügyekben tartózkodik Za­grebban. Mint Beogradból jelentik, a horvát köztársasági paraszt­párt alelnökei, Krnjevics Juraj és Macsek Vladimír dr. kedden reggel fél kilenckor Beogradba érkeztek. A kormány tagjai tudomással bír­tak a horvát politikusok küldeté­séről, mert Jovanovics Ljuba val­lásügyi miniszter már reggel 9 óra kor konferenciát tartott Pasics mi­niszterelnökkel. Féltizkor Jovanovics Ljuba a val lúsügyi minisztériumban fogadta a van a tárgyalások folytatására Ez a konferencia nagyon so­káig tartott és délelőtt 11 órakor Jovanovics Ljuba a két horváttal együtt ment autón a miniszter­elnökségi palotába, ahol Pasics azonnal fogadta őket. Pasics miniszterelnökkel közel két óra hosszat, háromnegyed egyig tárgyaltak a Radics párt delegátusai. Kilátások a megegyezésre A délelőtti tárgyalások után az egyik horvát kikü dött Krnjevics Juráj nyilatkozott a Novosti mun­katársa előtt a tárgyalások me­netéről. Kijelentette Krnjevics, hogy a Jovanovics Ljubdval megkezdett tárgyalások ugyan jó benyomást keltettek benne és szerencsés öt­letnek bizonyult a horvát köztársa­sági purasztpárttól, hogy közelien rintkezésbe lépett a radikális párt­tal, amely a választásokon el­nyerte a szerb nép bizalmát. — A horvát köztársasági pa rasztpárt kö ös munkára készül c n dikális párttal, ha létrejön a megegyezés. Ha pedig nem sike­rülne a megegyezés, akkor még mindig hajlandó a párt az ellenzéki munkára. Minden esetre eljövünk a Szkupstinába, — mondotta, hogy április 16-án e, vagy később néhány nappal és hogy hányán jövünk el, az irrelevius. A horvátok hajlan dók a szerbekkel megegyezést kötni és mi azért jöttünk Beo­gradba, hogy erre minden szük­séges előkészületet meg tegyünk. Evvel el is hárítjuk magunkról azt a felelősséget, hogy a helyzet a mi magatartásunk miatt legyen még súlyosabb." A Pasicscsal folytatott tárgya­lások után a tárgyaló felek arcá­ról le lehetett olvasni, hogy sz elért eredményekkel meg vannak elégedve. Macsek đr. több újságíró előtt kijelentette, hogy a Pesicscsal folytatott tanácskozások eredmé­nye kielégítő, mert kiderült, hogy szerb részről is készség van a megegyezésre. O is hangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy a szerb és a horvát nép igazi kép­viselői közvetlenül találkoztak és nagy hibának tartja, hogy eddig csak közvetítők utján érintkeztek egymással. Atra a kérdésre, hogy Davido­­vicscsal és Proiicscsal is fognak-e találkozni, Macsek azt válaszolta : „Ma nem". Mikor pedig megkér­dezték tőle, hogy egyáltalában meg fog-e ez történni, a válasz az volt: -Majd meglátjukI“ A további beszélgetés során pedig azt a kijelentést tette Ma­csek dr., hogy egy uj radikális­­demokrata koalíció áthidalhatatlan akadálya volna a horvátok és szer­­bek megegyezésének és véglegesen megszűnte m a békés megegyezés ehetőségeit. D luián folytatták a horvát kikül­döttek tanácskozásaikat a kormány tagjaival, a megbeszélések ered­ménye azonban még nem került nyilvánosságra. A nemet képviselők parlamenti magatartása Nem léptek be a Radiká is-pártba A Szerémségben egyes Radics­­párti képviselők a németek közt azt a hirt terjesztették, hogy a német­párt parlamenti képviselői beléptek a radikáUspártba, aminek ellenszol­gáltatásaképpen a radikálisok egy miniszteri tárcát biztosítottak a né­met képviselőknek. Ezzel a hírrel kapcsolatban a né­metpárt hivatalos lapja — a Deut­sches Volksbtat ■— azt írja hogy a Radics-párti képviselők mendemon­dái minden alapot nélkülöznek. Csak beteg fantázia tud ilyen hirt koholni — írja a lap — és csak könnyelmű emberek tudják ezt elhinni. A né­met képviselők parlamenti taktiká­jukra vonatkozólag semmi határo­zatot még nem hoztak. Ezt csak a parlamenti klub és a pártvezetőség együttes ülésén fogják majd végle­gesen megállapítani. De azt már. most előre ki lehet jelenteni, hogy egyetlen szláv parlamenti klubba sem lépnek be a német képviselők, akik a zsombolyai pártprogramot alapján állnak. Csak abban az eset­ben lehetne szó valamelyik szláv parlamenti csoporttal való együtt­működésről, ha, az illető szláv párt I

Next

/
Oldalképek
Tartalom