Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-28 / 86. szám

1923. március 28. BACSMEGYEi NAPLÓ 3. oldal. Sortüz egy falu népére A küllődi jegyző csendőrpuskával fegyeluiezi a népet Kolud-Küüőd község jegyzője Ta­pavica Emil régóta harcban áll a fala népével. Küllődöt becsületes, svábok lakják, akiknek eddig soha semmiféle hatósággal nem volt még összeütközésük s hogy most ilyen sajnálatos események színhelye lett a fala, aligha a küllődi svábok hi­bája. Tapavica Emii jegyzőt erőszakos, hatalmaskodó embernek ismerik a felettes hatóságai is s jól tudták, hogy a falu népe nincs vele megelé­gedve, erre vall az. hogy a válasz­tások előtt, hogy a küllődiek hangu­latát megnyerjék, Tapavica jegyzőt áthelyezték Temerinbc. Úgy látszik, a küllődiek a választásnál nem fe­leltek meg a várakozásnak, nem voltak olyan jó fiuk, hogy jutalmat érdemeltek volna, mert közvetlenül a választás után újra visszahelyez­ték Küllődre Tápavicát. A kitiltott esküdt Tapavica a községi képviselőtes­tület üléséről önhatalmúlag kitiltotta azokat az esküdteket, akikre valami okon megharagudott. így kitiltotta többek közt Fölmér György esküd­tet is, aki ezt a ránézve megszégye­nítő és törvénytelen határozatot inegíelebbezte a sombori főszolga­­birósághoz. A főszolgabíró megsem­misítette a kitiltó határozatot, Foh­­ner ennek ellenére nem járt a köz­ségi képviselőtestület ülésére. Vasárnap délelőtt Wéber György küllődi biró gyűlésre hívta össze a községi képviselőtestület tagjait. A gyűlésen megjelent Fölmér is. aki nem tudta, hogy Tapavica vissza­tért a faluba. A képviselőtestület tagjainak ta­li ácskozása közben megjelent a köz­ségházán Tapavica, bement a gyü- Jésterernbe, s mikor Fohnert meg­látta, rákiáltott: — Azonnal takarodjék innen! A többi esküdtek és képviselők til­takoztak Fohner kiutasítása ellen, s mikor a jegyző ehhez ragaszkodott, valamennyien eltávoztak anélkül, hogy határozatot hoztak volna. Revolveres verekedés a jegyző és az elöljáróság közt Vasárnap délután abban a híszem­­ben, hogy a jegyző szokás szerint átmegy a szomszéd faluba, újra ösz­­szegyültek Wéber biró meghívására a küllődi elöljárók. A gyűlésen azon­ban újra megjelent Tapavica jegy­ző, s mivel most Fohner nem volt ott, azt követelte, hogy Keier Ber­­nát nevű esküdt hagyja el azonnal a tanácstermet. Keier vonakodott a jegyző parancsának eleget tenni, erre Tapavica hozzálépett s hatal­masan arcul ütötte Kéjért, aki köz­­tiszteletben álló vagyonos gazda. Kejer nyomban viszonozta az inzul­tust, ö is poloniitötte Tapavicát. A jegyző erre revolvert rántott elő s a revolveragyával úgy vágta főbe Keiért, hogy ezt nyomban elöntötte a vér. Majd az egybegyűltekre fogta Ta­pavica a revolvert s távozásra akar­tj kényszeríteni őket. Az egyik szerb nemzetiségű képviselő, Csata­­linac Antal azonban kivette a dü­höngő, kiabáló jegyző kezéből a re­volvert s őt magát kidobta a terem­ből Tapavica azonban rendőrökkel tért vissza, szétkergette a képvise­lőket s ö maga a község négy rend­őrének fedezete alatt sétára indult a faluban. A rendőrök körbefogták a jegyzőt, aki aztán gúnyos szavak­kal inzultálta a falubelieket, akik csoportbaverődve tárgyalták a dél­előtt és délután történtekei. Estefelé Tapavica átment Kéreg­re s magával vitte a négy rendőrt is. csak a rendőrőrvezetö maradt Küllődön. Este fél tiz tájban mint­egy négyszáz falubeli gazda vető­dött össze a községháza előtt s el­keseredetten elégtételt követeltek a jegyzőtől szenvedett sérelmeikért. A községházán nem találtak mást csak a rendőrvezetőt, akitő! elvet­ték fegyverét s kijelentették neki, hogy elcsapják hivatalától, mert a rendőröket elengedte s a községet őrizet nélkül hagyta. Ebben az időtájban érkezett meg Tapavica Béregről, ahonnan rendőrö­ket és csendőröket hozott magával. A csendőrök puskatussal, szurony­nyal és sortüzzel fogtak hozzá az utca megtisztításához. Schilling Krisztián gazdának a combjába fú­ródott egy golyó, minthogy sebesül­ten nem tudott menekülni, szurony­sebet is kapott. Elrendelték a vizsgálatot A küllődiek már nyolc-tiz Ízben jártak panaszos deputációban az al­­ispáni hivatalban minden eredmény nélkül.' Az elkeseredés véres kirob­banásának hírére az alispáni hivatal nyomban elrendelte a vizsgálatot s Bikár Imre szolgabirót küldte ki a vizsgálat foganatosítására. Arra a hirre, hogy vizsgálat van a jegyző ellen, több mint háromszáz falubeli jött a községháza elé, s elkeseredett szavakban panaszkodtak a jegyző ellen. Petrovics, vármegyei alispán is a legbehatóbban érdeklődik a vizsgá­lat iránt s kijelentette, hogy ha a vizsgálat a jegyző bűnösségét meg­állapítja, a legnagyobb szigorral fog eljárni ellene. Tapavicát Bácsmegye alispánja kedden este felfüggesztette állásá­tól. A püspöki adminisztrátor a zeotai templomépifés befejezését követeli Kern hagyja jóvá a várossal kötött megállapodást — A zenía* Laiholikusoknak kel! befejezni az építkezést Sentéró! jelentik: Kedden dél­előtt Sentdra érkezett Budanovics Lajos suboticai adminisztrátor. Az állomáson Gázon István prépost­­plébános fogadta és informálta a régen húzódó templomépités ügyéről. A püspöki adminisztrátor Gázon préposttal megtekintette azt a tel­ket, amelyen Senta város a rpm. kath. uj templomot felépíteni kí­vánja. A püspök a szemle után kije­lentette, hogy semmi esetre sem járul hozzá, hogy a templomot a régi helyéről elvigyék és o város áital kijelölt helyen építsék fel. Mert a templom építésre kijelölt hely kicsiny s egyáltalán nem alkal­mas arra, hogy templomot emel­jenek föl rá. A püspök azt kívánja, hogy a sentai rám. kath. hitközség május hó l~:n kezdje meg a tem­plom tovább építését. A püspök határozatának közlé­sét a következő szavakkal fe­jezte be : — Én ezer évre akarok tem­plomot emelni, nem pedig egy eldugott helyen kápolnát építeni. Kijelentette a püspök' azt is, hogy a várossal néni bocsátkozik semmiféle tárgyalásokba és ebből az álláspontjából nem enged. Budanovics püspöki adminisztrá­tor még kedden visszautazott Su­­boticárc. A rom. kath. hitközség értesí­teni fogja most a városi tanácsot a megváltozott helyzetről és gon­doskodni fog arról, hogy vagy közadakozás utján, vagy más mó­don megszerezze a szükséges pénzösszeget, hogy a templom továbbépítését május hó I-én meg­kezdhesse. álljanak ismét munkába, ha a csapa-* tok a bánva területéről elvonultak^ Hétfő óta teljesen szünetel a munkai Essenböt jelentik. Giogy ott nagy kommunista-gyűlést tartottak, mely­nek a Berlinből érkezett Zetkin Klá­ra volt a főszónoka. Zetkin Klárát érkezésekor a franciák föltartóztat­ták, de utóbb Degouttc tábornok egyenes rendeletére továb benged­­ték. Rótt hausenbci a kommunista mozgalom véres összeütközésekre vezetett a bányászok között. A francia hatóságok utólag betil­tották annak a két német embernek tiszteletére tervezett templomig ünne­pélyt, akik nem sokkal a kéé francia tiszt meggyilkolása után meghaltak. A franciák még mindig fogva tart­ják Mínkia koronatanút, akit a két francia tiszt meggyilkolása után le­tartóztattak. Dortmundból az első nagy elítélést jelentik betiltott új­ság olvasása miatt. Egy városi hiva­talnokot ezzel a megokolással hathó­napi fogházra és 1 millió márka pénzbírságra ítéltek. Wittmannban egy francia tisztre több revolveriövést tettek. A golyók célt tévesztettek és a tetteseknek si­került elmenekülniük. A merénylettel kapcsolatban két embert letartóztat­tak. Manchester és Berlin között rövi­desen rendszeres repülőgépforgalom indul meg. A vállalkozást az angol kereskedők nagy anyagi áldozatok­kal támogatják, mert igy a kereske­delmi érintkezésben el lehet kerülni a megszállott Ruhr-teriilctct. A franciák uj szövetségest keresnek Kommunista gyűlések a Ruhv-vidéken — Berlinben támadják Cuno kancellárt A Ruhr-kérdéssel kapcsolatban francia és angol politikai körökben nagy port vert föl a párisi Figaro vezércikke, amelynek informátora hir szerint maga Poincaré, — s a melyben az volt a vezérmotivum, hogy ha Anglia lépten-nyomon cser­ben hagyja a francia külpolitikát, Franciaország kénytelen lesz meg­bízhatóbb szövetségesek után nézni. A lapok tudósítóinak, akik a brit külügyi kormány felfogása felöl ér­deklődtek, azt mondták, hogy Bo­­nar Lawt hidegen hagyja ez a fe­­nyegetödzés. Anglia örömmel látná, ha Franciaország más nemzetekkel szövetségre lépne és igy biztosítaná az európai békét. A Petit Párisién, értesülése szerint Poincaré miinszter.elnök még husvét előtt nyilatkozni fog a kamarában a Ruhr-kérdésről. Újabb, vita készül ugyanerről a tárgyról az angol alsóházban is, a hol — mint Londonból jelentik — Spear tábornok fogja indítványát előterjeszteni. Spcar tábornok ugyanis több angol munkáspárti képviselő társaságában látogatást tett Franciaországban s most javas­latot dolgozott ki, amelyben a rajnai terület demilitarizálását s a népszö­vetség ellenőrzése alá való helyezé­sét kívánja. Az indítványhoz hozzá fog szólni Lloyd George is s hir sze­rint a javaslat elfogadását fogja ajánlani. A német birodalmi gyűlésen is iz­galmas vita készül a Ruhr-kérdés­­röl, minthogy a képviselők egy ré­sze elitéii a kancellár Ruhr-politiká­­ját. Megállapítható, hogy a parla­ment már nem áll oly egységesed a kancellár mellett, mint a megszállás első időszakában. Legújabb berlini jelentés szerint: Brcitsclieid képviselő a külügyi bizottság ülésén heves támadásra készül a kancellár ellen, mert eddigi békiilékenységével ellentétben na­gyon harcias beszédet mondott Münchenben és a bizottság centrum­párti tagjai is támadni fogják Cuno kancellárt. A szövetséges hatalmak szocalista parlamenti pártjának kiküldöttei hét­lön befejezték a német szociáldemo­krata pártvezetöséggel folytatott többnapos berlini tanácskozást. Az értekezletet a husvét ünnepek után Parisban folytatják, ahol végleges határozatot hoznak. A megszállt terület harctéri hírei A Berliner Tageblatt jelentése sze­rint a belgák megszállották a rhein­­badeni állami bányákat és a túrnák bejáratait. Az üzemi tanács erre fel­szólította a munkásokat, hogy szün­tessék meg a munkát és csak akkor Szegeden) is kémet fogtak Állítólag az S. H. S. királyság számára kémkedett A világbéke ötödik évében még mindig Rémtörténetekkel szórakoz­nál-; az egyes államok hivatalos ap­parátusai. Alig múlik el hét, hogy egyik, vagy másik országban kém­kedés gyanúja alatt embereket le ne tartóztassanak, — nálunk épp­úgy, mint Magyarországon, Cseh­szlovákiában és egyebütt is, mig vé­gül kiderül, hogy alaptalan volt a gyanú és a letartóztatás vagy bo­­szuból eredő feljelentés, vagy jelen­téktelen csempészési ügy, esetleg egészen ártatlan baráti levelezés miatt történt. Budapesti jelentés szerint mosf a szegedi államrendőrség egy fiatal, 18 éves gimnáziumi tanulót tartóz­­tatt le, akit azzal vádolnak, hogy a S. H. S. királyság számára kémke­dett. Erre vonatkozólag Budapest­ről a következőket jelentik: Vasárnap délután a szegedi állam­­rendőrség letartóztatta Dragomir, János kecskeméti reáliskolai Vili. osztályú tanulót, aki alig múlt cl ti­zennyolcéves, Dragomir János fon­tos politikai természetű iratokkal felszerelve Jugoszláviába akart át­szökni, amely országnak fizetett ké­me volt. A fiatalember tavaly még a szegedi állami főreáliskola tanuló­ja volt és csak novemberben iratko­zott be a kecskeméti reáliskolába. Dragomir János minden szabad idejét arra használta fel, hogv eluta­zott állítólagos rokonaihoz Szeged­re és igen sokszor hiányzott az elő­adásokról, távolmaradását azonban mindig igazolni tudta. Egy bizalmas értesítés alapján azonban a szegedi redőrség figyelni kezdte Dragornirr, akiről aztán kiderült, hogy áilandó kémszolgálatot teljesít Jugoszláviá­nak. Abban az időben, amikor a kémkedést megkezdte, felvétette magát a nemzeti hadseregbe is, hogy nagyobb bizalmat keltsen sze­mélye iránt, mig az utóbbi hetek­ben elutazott Kecskemétről azzal, hogy fontos iratokat kell eljuttatnia Jugoszláviába. Megállapítást nyert, hogy ezek az iratok lantos katonai természetű, bi­zalmas feljegyzések, miért is Drago­­mirt letartóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom