Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-25 / 83. szám

1923. március 25. B ACS MEGYEI NAPLÓ II. oldal. valami ismeretlen furcsa adóala- • nyok. A pelikánok pedig az alatt, illően | a helyhez, ahol székelnek, továbbra j is nyugodtan várják az eseménye-1 két. — Pedig .csöndes madarak voltak, s mondja az egyik. | — És olyan szépek. És mindig ? is gondoltam hogy nagyon öregek lehetnek, toldotta meg egy asszony. 5 Most egy nyolcvan felé járó öreg 1 bácsi szólt. I — Én csak azt mondám emberek, j hogy kicsi gyerekkoromtól fogva \ ott vannak, az apáinknak is jó volt. | Iiát csak maradjanak továbbra is ott. jj S ezzel úgy érzem, hogy végleg { inegpecséltétett a pelikánok sorsa, jj Ezután is helyükön maradnak, fii-1 ába pusztította ki Nagy-Theodosíus í annak idején .az arianizmust,, utó- jj dai minden emlékét a líbiai Arius jj hiúságának nyoma a kopácsiak jó­­imltából még sokáig élni fog. Az is lehet persze, hogy pelikán-1 képet a szülői szeretet jelképeként; állította fel néhány évszázaddal ez­előtt a templomba valaki. A kopácsi tó tiszta tükrén, mint imbolygó pontok a csónakok százai úszkálnak. Az emberek fontos munká­jukkal. a halászással töltik itt a nap­jaikat. Az egész nép megnyugtató hatást tesz és bizonyossá afelől, hogy a felkapott szenzáció nagyon tiszavirág életű lesz. A falu oszlopos és kakasos tem­plomtornya örök emlékeztetője, tit­kos mesélője marad a kopácsiak­nak, akiket mindenütt. a Dunántúl őslakóiként emlegetnek. Mesterháza Ambrus. Egyéni Tutcnkkament lelepleztek Szegény öreg fáraó ugyancsak megjárta. Milyen nagy haccacárét csaptak vele. éjjel titokban, fáklya­fény mellett tárták fel a sirját. meg­lepték álmában, a mistikus szertar­táshoz a világlapok kerepelték az éj­féli misét, a világ felfigyelt és most .— ó szörnyűség, manapság inár a fáraók is szélhámolnak! — kiderült, hogy humbug az egész história, a | talmi fáraó még csak nem Is három-1 ezer éves. tavaly ásták el részvény­­társasági alapon vállalkozó szellemű sarlatánok. — nevet és szilárd bá­zisú valutát akaró európaiak — a luxori sivatagban, hogy aztán mos­tanság nagy hűhóval rábukkanhas­sanak. Az unatkozó milliomosok persze buktak az ókori leletre és a kitűnő Tutankhament, aki gyanútla­nul szunnyadt Amerikában készült valódi memohisbeli lakosztályában, stílusos egyiptomi szentek között, néma tiltakozása ellenére és legna­gyobb megrökönyödésére a napvi­lágra vonszolták. Az amerikai sajtó két frakcióra szakadt, fáraó ellenesre és Tutank­hamen pártira. Vad csatazaj dúl a lepedőnyi hasábokon és az ellenzék, a konkurens milliárdosok lapjai, azt hirdetik, hogy Tutankhamen — állí­tólag — nem is fáraó, csak közön­séges szinpla proletár-múmia, akit úgy loptak el valamelyik európai múzeumból élelmes tolvajok. Az ál-Tutankhamen rém elszégyel­­hette magát, vájjon mit fog majd mondani a másvilágon, ahol a va­lódi Tutankhamen bizonyára szá­mon kéri tőle földi cselekedeteit? De mit fog majd szólni Rockefel­ler Edit aki nemrégen úgy nyilatko­zott tekintélyes amerikai zsurnálok tudósitóinak, hogy ezelőtt három­ezer évvel — a lélekvándorlás törvé­nye alapján — ő Kairóban királynő volt. Tutankhamen saját külön ked­vese. igen rgen, határozottan emlék­szik a dologra, sőt most. amikor a kiváncsiak seregével ő is elzarándo- 8 költ a luxori királysírhoz és meg-! tekintette a fáraó hímzett aranypa­pucsait és finom sötétkék hálókabát­ját, sok kedves apró részlet jutott az eszébe fáraóné idejéből. A tömör kókuszdiófa ágy feledhetetlen epi­zódokat. csinos intimitásokat eleve­nített fel és hir szerint memoárok formájában könyvet is készült írni róla á la Madame Pompadour. A fáraó invázió elözönlöíte Amerikát. Tutankhamen Edit gyorsan népsze­rű lett Amerikában. A milliárdos missek sápadoztak az irigységtől, dühöngtek és átkozódtak. amiért ezt a jó tippet így elhalászta fitos orruk elől. mivel nekik most már csak amolyan tized és huszadrangú fáraók maradtak. A fáraók fáraója, a nagy Tutankhamen a közhit sze­rint Éditke tulajdona volt és min­denki álmélkodott rajta amint mú­miának öltözve járt-kelt az uecákon. Rockefeller bácsi módfelett ör­vendezett leánya sikerén és gaval­­lérosan piramisokat álitott fel park­jában. Ugyanott egyiptomi kéjlakot rendezett be szent krokodilusokkal, ijesztő szfinkszekkel és bebalzsamo­zott tekintélyes cicusokkal. Nó és most ilyen rettentő malőr! Mert ha egy dollárkirálynőt meg­szöktet egy degenerált keresztény herceg, akiről kisül, Jiogy egészsé­ges lengyel zsidó, hát ez pech. de távolról sem akkora blama, mint az. Edithkéé. A L. A. E. (Lélekván­­dorlók Amazon Egyesülete) le van sújtva és bomlásnak indult. Amerika most Tutankhamen Editen mulat és Rockefeller bácsi fel van huzva. Mint hirlik most — csak azért is — külön expedíciót küld ki Egyiptom­ba. akiknek az lesz a feladatuk, hogy rövidesen egy valódi, meg­bízható. tizenhárompróbás fáraót ke­rítsenek. teljes berendezéssel és monogrammos stafirunggal. A jó álegyiptológusoknak nem sikerült a Tutankhamen trükk, kegyetlenül be­lebuktak — rossz üzlet ma fáraók után turkálni a sivár luxori siva­tagban — ráfizettek, de ami nem ment a kontároknak az biztosan si­kerül Rockefeller bácsinak, ö bírja és — Tutankhamen ide — Editka oda — ebből legalább némi haszna is lesz a komoly tudománynak. (Ti) Ada a munka városa Közel 14,000 lakosú nagyközség, melynek eredete visszanyulik egé­szen a török hódoltság idejébe. Ré­gi keletkezeséről tanúskodnak a még ma is fennálló szobrok a templom körül, úgyszintén a templom hom­lokzatán lévő évszámok. A lakosság 90%-a magyar, csupa dolgos, szor-A társadalmi és egyesület! élet minden álmos volta dacára is, Adán néha sikerült műkedvelő-előadások is vannak, melyeknek rendezése dr. Burtik Győzőné és Cseh Károlyné, nőegyleti elnöknők érdeme. Ez a két lelkes uriasszony az, kik fáradhaitatlan agilitásának köszön­Utcarészlet s Péter Bálint, plébános Az adai piacok nagyon forgalmasak, úgy hogy egy-esy hetipiacra a szomszéd falvai: lakossága nagy­mennyiségű áruval szokott felvo­nulni. Ipari és kereskedelmi forgalmának lebonyolítására a vasútállomáson ki­­vül nagyszerűen kiépített hajóállo­mása is van. Egyebekben a község élete csen­des. Egészen elütő a többi bácskai magyar községtől, ami feltűnő jelen­ség. Kaszinója, sem pedig gazda­köre nincsen. Az iparosság az egye­düli elem, mely némi összetartást tanúsít. Ennek vezetője Antal Sán­dor iparos olvasóköri elnök. Kép­zett és intelligens iparos. Antal Sándor, ipartestületi elnök Az adai magyarságnak most me kezdődött nagyobbarányu politik és kulturális nekilendülése pedig d Király Károly ügyvédnek az érd me, aki mint a Magyar Párt ad helyi szervezetének elnöke, szőve kezeti igazgató és mint ügyvéd legnépszerűbb és a legkedvelteb vezetőférfiak közé tartozik. Dr. Burtik Győző orvos már 3 éven át őre a közegészségügyire galmas szinmagyár nép. A község határa rendkívül kiterjedt és mirft a legtöbb bácskai föld, sűrűn be van szórva tanyákkal. A_ gabonatermesztés melleti fel­tűnően sok cukorrépát termelnek. hető, hogy időnként a kultúra is he­lyet kap Adán. Egy-egy ilyen kel­lemes este rendezésében a most ki­alakuló műkedvelői gárda tagjai kö­zül elsősorban egy agilis ■ adai uri- Ieányt ,Ugry írónkét, illeti az elis­merés az ügyes színi előadások és műsoros esték sikereiért. A község jegyzője Aradszki Ulászló, aki már évek óta népszerű vezetője a helyi közigazgatásnak. Adán, de neve a községen kívül is­meretes. Ada uj plébánosa Dvordik Imre, még mindig nem tudta véglegesen Dr. Király Károly, ügyvéd elfoglalni állását, ámbár most mái alapos a remény, hogy a Magyaror­szágon tartózkodó lelkipásztort a hatóságok végre visszaengedik. Pillér György, tanító A hívek lelki vezetését addig Pé­ter Bálind adminisztrátor látja el. ^Lelkes harcosai még a község fej­lődésének Pillér György tanitő. aki Kovács-Káli Jézsef egyúttal karnagya a dalárdának, to­vábbá a gazdák közül Kállai Kovas József és Nagypdl Sándor. Adának egykori híressége volt aa Ka 'upAl Sándor, gazda állami földmives iskola, hol állan­dóan 40—50 növendék talált szak­szerű kiképzésre. Innen került ki valamikor a leg-«

Next

/
Oldalképek
Tartalom