Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-25 / 83. szám

4. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923. március 25. Sufeoticáré! csempészik Budapestre a narancsot Letartóztattak Budapesten egy csempésztársaságot Budapestről jelentik : Szombaton dél­előtt a főkapitányság épületébe hatal­mas csomagokkal megrakodva, hét em­bert szállítottak be a detektívek. A hét őrizetbe vett embert azzal gyanúsítják, hogy narancsot csempésztek. Ismeretes az a rendelkezés, amely megtiltja, hogy luxuscikkeket, köztük narancsot szállítsanak Budapestre. A kormányintézkedést egyesek, akiknek a határon összeköttetéseik voltak, kiját­­szották és Budapest előkelő éttermei­ben, mint a legkeresettebb Ínyencség, megjelent olykor-olykor a narancs. Nagy titokban adták, természetesen horribi is árakat kellett érte fizetni, ,250—400 ko­rona közt váltakozott az ára darabon­ként. * Egy detekíiv-csoport figyelni kezdte több előkelő étterem raktárát, ho y megállapítsa, kik, mikor és hogyan szál­lítják a narancsosládákat ezekre a he­lyekre. A megfigyelés eredménnyel járt. Megállapították, hogy egész csempész­­hadsereg foglalkozik a narancs Buda­­estre hozatalával. Megállapították, hogy ubotica felől történik a csempészés. Suboticáról a magyar határig vonaton viszik a nagy ládákat, ott a határnál lerakják és nagy kerülővel, körülbelül 18 kilométernyire, egész Pirtó községi ., amely már magyar területen van, gya­log viszik a csempészek a ládákat és csak innen kezdve szállítják ismét vas­úton. Az utóbbi két hónapban ilyen kalandos utón 30 métermázsa narancsot csempésztek Budapestre. Pirtótó! sem szállítják vonaton egészen a nyugati, vagy keleti pályaudvarig, hanem Sorok­sáron újból lerakják a ládákat és villa­moskocsikra teszik át. A csempészett ám azután így kerül be a fővárosba A csempésztársaság hét tagból áll, a kiket három detektív Pirtó községtől kővetett a különféle kalandokon ke­resztül egészen Soroksárig. Soroksáron a villamosra való átrakodás közte mind a hetet igazolásra szólították fel és igazoltatás után értékes áruikkal együtt mindnyájukat behozták a főka­pitányságra. A hét ember vezetője Ma­­tolok János piaci árus. Matolek finan­szírozta az egész vállalkozást és igen jelentős összegeket fektetett bele a csempészett narancsokba. A főkapitány­ságon mind a hét narancscsempészt őrizetbe ve ték. Egyben megállapították hogy kik vásároltak tőlük narancsot. ' amsein—■»— — Kámzsái magyarok Délszerbiában A „mezítlábas4* levelek Ó-Kanizsáról elmentek a fiatalok s el­mentek az erejük teljességében lévő i férfimunkásek. A fiatalokat katonának vitték s a szerbiai meg boszniai hegyek, amelyek közé később jut el a tavasz, most magyar gyerekek sóhajától, kaca­gásától, nótázásától visszhangosak. A férfiak nagyrésze is elment A dú­san termő kanizsai határ nem Képes el­tartani a kanizsaiakat. A munkás kéz számára nincs elég munka, nincs jöve­delem Kanizsán, ahonnan tavasz érkez­­tével százával mennek a munkások; földművesek és iparosok Beográdba, Nisbe, Kragujevácba s még beljebb is az országba, ahol mindenütt megbecsü­lik a munkás magyarokat, akik késő ősszel jönnek csak haza. Addig szorgos munkájukkal megszerzik a télire valót s talán a magyarokat is megkedvel te tik kissé odalent Délszerbiában s eloszlat­nak sok téves fogalmat, amivel az tíszi­­tó sovinizmus rágalmazta a magyarokat. A két kezük munkájából élő szegény zsellérek igy lesznek a magyarság iga­zainak apostolai s a maguk becsületes jóságával igy oszlatják el a gyűlölkö­dés fellegeit. A katonasörba lévő fiú után anya, testvérek s tán az eladó lány sir, a messzire távozott kenyérkereső során az otthon hagyott família aggódik. Min­den gondot, aggodalmat, kétséget el­oszlat azonban a levél, amely onnan jön az idegen városból. A háború idején a rózsaszínű lábon lapokat sem várta na­gyobb izgalom és kíváncsiság Kanizsán, mint mostanában az ország déli részé­hből jövő leveleket. Mióta a katonák meg a munkások elmentek, azóta meg is kétszerezödöt az ókanizsai posta forgal­ma. De mert Bjtolj messzi van Kanizsától, félő, hogy a ievél elvesz a hosszú utón. A városuktól messze elkerült kanizsai magyarok különös módot találtak kj an­nak a biztosítására, hogy eljusson hoz­zátartozóikhoz a levél. Nem ragasztanak rá bélyeget, vagy amint ők mondják: »mezit'áb« küldik. Azt hiszik, hogy a posta jobban vigyáz azokra a levelek­re, amelyeken nincs bélyeg, mert hi­szen ezért dupla portót kap. Kanizsán ezerszámra érkezik Dél- Szerbiából levél s valamennyi portásat­­lanul. Természetesen a kanizsaiak jámbor föltevésének nincs semmi alapja. Az SHS postán ma már oly tökéletes rend van, hogy a küldemények elkal.édásá­­ról alig-alig lehet beszélni. Az ezerszámra érkező portózatlan le­vél csak megnehezíti a posta munkáját. Ma a helyzet Ókanizsáii az, hogy a i eg­ge! 8 órakor érkező postát 11 óra előtt nem lehet kézbesíteni, ami sokszor sú­lyos károsodást okoz a kereskedőknek, vállalatoknak és a büntetésportó céltalan többletkiadást okoz éppen azoknak a szegény famíliáknak, ahonnan a család­­fentartó idegenbe ment kenyeret ke­nyeret keresni. Doorul Miiek Az excsászár anyagi zavarban Amerikai újságírók gyakran meg­fordulnak Doornban és hol Vilmos császárt, hol meg a feleségét szok­­j ták meg nterjuvolni. Az United Press í tudósítója ezúttal a császárnénál ki­­: váncsiskodott. aki azzal az újsággal kedveskedett neki, hogy március \é- I gén nyolc hétre hazautazik Szilézlá­­\ ba. Nehezére esik ugyan, hogy egye­lj dűl hagyja a császárt, de találkozni i akar két idősebb fiával, aki Német­országban nevelkedik. A császár apai gyöngédséggel viseltetik mos­tohagyermekei iránt, akik vonzódás­sal és bizalommal viszonozzák Vil­mos szeretetét. Ma a nagy fink Do­ornban időznek, akkor seg tségére vannak a császárnak a favágásban és a fíirészelésben. amit még mindig nagyon kedvel,, mert ebben látja an­nak a sportnak helyettesitőjét, ame­lyet most nem gyakorolhat. Nagy érdeklődéssel’ viseltetik a I császár a kultúráiét minden ága I iránt. Mostanában különösen asszí­rokig iával foglalkozik és kiegészíti azt a munkáját, amelyet egy német archeológussal a görög régiségekről irt. Nagyban foglalkoztatják theológiai és meteorológiai tanulmányai is, a mellett természetesen a legnagyobb figyelemmel követi a politika esemé­nyeit. Elolvas mindent, amit szemé­lyéről és politikájáról írnak, termé­szetesen azt is, ami kedvezőtlen reá nézve. Panaszkodott a császárné a sok koldulgató levél miatt amely Német­országból szinte nap-riap után érke­zik Doornba. A levélírók tíz vagy húsz hollandi forintot szoktak kérni és nem tudják, hogy húsz forint a császári családnak is nagy összeget jelent. Az újságíró szóbahozta. hogy tu­domása szerint a császárné a Griin­­berger Tagblatt főrészvényese, igy tehát bizonyára érdeklődik az újság­írás iránt is. A császárné azt vála­szolta. hogy nagyon is érdeklődik. A lapban mindig a politikai és társa­dalmi ellentétek kiegyenlítése mel­lett foglalt állást, még pedig — mint gondolja •— nem egészen eredmény­telenül. Később a hírlapíró a csá­szár udvari marsalljával is beszél, aki elmondotta, hogy Doornba na­gyon kell takarékoskodni, különösen £ addig, mig a császár és a német ál­lam között támadt anyagi differen­ciák nincsenek elintézve. Doornban nagyon egyszerűen étkeznek. Ma vendégek hivatalosak, akkor is csak ] levesből, egy húsételből és sajtból j áll az ebéd. Más napokon csak egy I tál étel és gyümölcs kerül az asz­talra. A tudósításban kétségkívül az a legérdekesbbb. hogy az ex-császár is. mint annyi más halandó pénz­zavarban szenved. A német rnonar­­chisták abban bizakodtak, hogy a császár második felesége a maga I millióival segít megaranyozni a csá- I szári koronát. Vilmos azonban mint jj ebből a tudósitásbó kitetszik, anya­gilag »rossz parthiet csinált«, nem kapta meg a hozományt. Ä Vajdaság haramiái a Ibiréság előtt Repülőgéppel üldözték a gyilkosokat Hipnózisban vallották be bűntetteiket Főtárgyalás a novisadi törvényszéken I Novisadről jelentik: A novisadi törvényszéken március hó 26-án, hétfőn tartják meg a főtárgyalást a két rendbeli rahlőgyikossággal és több rendbeli' betöréses lopással vá­dolt Mihajlovics Szvetozár futtaki, és Mirkos Lázár ó-szerbiai paiánkai lakosok ellen, A két gonosztevő hosszabb időn át rettegésben tartotta Novisad kör­nyékét, majd, midőn itt valóságos hajtóvadászatot rendeztek ellenük, amelyben csendőrség, rendőrség és katonaságon kívül, katonai repülők is részivettek — meleg lett lábuk alatt a talaj és áttették működési terüket Stari-Becsejre. De itt nem fogták el őket, csak a Imikor a gyilkosságok és rablásokj ,egész sora után szülőfalujukba tér­­l tek vissza, álékor kerültek rendőr­­j kézre. : Bünlajsírornukon szerepei egy rablás, amelyet a múlt év Julius 27- én, a Novisađ melletti pirosi-utőji követtek el Varga Lajos pirosi lakos jellne.' Varga kocsijával haladt az or- I száguton, amidőn két fegyveres em~ , bér, — a pör vádlottjai, — megtá­­j niadták és kirabolták. Ugyanezen a 1 napon még három helyen kíséreltek í meg rablást, de sikertelenül. Julius j28-án meggyilkolták és kirabolták \ Bittermann János járeki gazdálko­dót. Augusztus 6-án rendezték a két (gonosztevő ellen a nagy hajíóvadá-I1 szatot, csendőrséggel, katonasággal, katonai repülőkkel, ami ugyan nem adta őket csendőrkézre, de mégis azzal az eredménnyel járt, hogy más vidékre tették át működési te­rüket, ahol augusztus 7-én kirabol­ták Kerekes Ede, Kasza György, Hosszú Antal és Bugarszky Mihály gazdálkodókat. Augusztus 27-én i Börcsök stari-becseji gazdálkodót a meggyilkolták és kirabolták. I Ezután a tettük után, — amikor |már Becsén is üldözték őket, — ha­­szamentek szülőfalui okba Futtákra és I az ószerbiai Palánkéra. Előbb Mi- Ihajlovics Szvetozárt fogták e! Eut­­! takon, akitől megtudták, hogy társa 1 Palánkért rejtőzködik. I A vizsgálat során konokul tagad- i iák annak ellenére, hogy több tanú t a szembesítésnél rájuk ismert. Í Ekkor a vizsgálóbíró és Lemaics áliamügyész a Novisadon tartózko­dó Ben Arolij bej hipnotizőr által hipnotikus álomban kivallatta a két I gonosztevőt, akik beismerték min­­fden tettüket. ÍA tárgyalást Medakovics törvény­­széki elnök vezeti, a vádat Lemaics államügyész képviseli. A főtárgyalásra, amelyet hétfőn reggel kezdenek meg, csak jegyek­kel lehet belépni, hírek « ® ® NAGYHETI GONDOLATOK A kétezerév előtti nagy diadalme­net. az uj hitet ajándékozó ístenfiá­­nak jeruzsálemi bevonulása, az egy­kori gyönyörű virágvasárnap emlé­ke évről-évre soka el nem múló erő­vel támad fel a lelkekben. A világot­­mesváltó eszme forradalmi nania volt az első virágvasárnap, az iivon­­gás és a remény ünnepe és csakha­mar elkövetkezett reá az újon feltörő eszmék közös sorsa: A mártírba'V, a gyász, a nagy hét. A kéteze-ev előtti virágvasárnap, a kétezerév eötti, gyászos nagy hét és a kétezer­­év előtti feltámadás: az Ember lid­­nak a mindig vissztérő közös stációi, az Emberfia örökkévaló földi kálvá­riájának e soha véget érni nem aka­ró stációi a tavasz jöttével újra meg újra felélednek lelkűnkben. A tavaszi napsugárban, az ujjá­­sziilető élet ünnepén komor meinen­­tők szállnak le közénk, nehogy túl­ságosan elhízzuk magunkat. Rend­ién is van ez igy. mert nagyon is ke­­vélyek vagyunk és szívesen könnyen felejtünk. Rendjén van. hogy mind­járt a tavasz első napjaiban megér­kezik a nagyhét, hogy a gyászbavont templomokat járjuk, a szentsirhoz zarándokolunk, hogy nem ugrunk bele mindjárt eszeveszetten a tavasz első csókjának megízlelése után a pogány örömök kertjébe. Csak az hihet a feltámadásban, a végső vigaszban, a földöntúli meg­nyugvásban., aki szomorkodni, sírni, gyászohi is tud. aki a sajáté maga szorongattatásainak a saját külön nagyhetének végére érve megismer­ni tudja az előbbi életét és felfogni tudja az élet igaz céljait. Az élet nemcsak ünnepeket ren­den a számunkra, hanem a sanyar­gatás napjait is ránkparancsolta. És jót van ez így: a megaláztatás és a fájdalom után százszor igazabb, Iszázszor gyönyörűbb és felemelöbb I az öröm és az ünnep. I — Emléket Lányi Ernőnek ! Az ja mozgalom, mely a Lányi Ernö­­alap megteremtésével kulturális, kegyeleti és emberbaráti feladatok megoldását tűzte ki célul, most már kinőtt az egyéni kezdeménye­zések keretéből. A suboticai ze­neiskola igazgatója, Manojlovics Cvet’ o azon fáradozik, hogy egy fiiharmonikus estélyt rendezzen a !Lányi-alap javára. A nemes terv előkészületei már serényen foly­nak, Lányi Ernő gárdáját kell csak munkára hívni. Az estélyen Lányi Ernő zenekari darabjait játszanak, de szóló számok előadását is tervbe vették. Husvét vasárnapján Neumann Rózsi énekmüvésznö és Radö Imréné zongoraművésznő Lányi-matinét rendeznek a Lányi­­alap javára. A matiné valameny­­nyi számát Lányi Ernő dalaiból és zongoradarabjaiból állítják össze. De nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy a Lányi-alapra ne érkeznék be adomány. A mai napon Török Béla dr. szuboticai v. kórházi főorvos 800 koronát juttatott e célra szerkesztőségünkbe amivei a Bácsmegyei Napló által gyűjtött összeg 43120 koronára emelkedik. — Senfa uj polgármestere el­foglalta hivatalát. Sentáról jelen­­' tik : Dr. Knyezsevics Milos, Senta uj polgármestere szombaton dél­előtt értesítette a városi tanácsot, hogy állását tizenkét napon belül elfoglalja. A polgármester hiva­­talbalépése folytán a polgármes­teri állás körül felmerült újabb kombinációk tárgytalanná válnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom