Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-25 / 83. szám

2. oldal.

. BACSMEGYEI NAPLÓ

1923. március 25.

ellen, mert az a választások alatt Kemalista propagandát folytatott.

Szélsőséges radikálispárti kő tökben ennek kapcsán már arról beszéltek, hogy a Maglajlics-párt vádjai alapján a Spaho-párli képviselők mcu.diiumát a parlamentnek meg kell semmisítenie.

A kormánypárti lapok szerint Rádics szlovéniai mandátumait a legterrorisztikusabb agitációnak köszönheti. Több mint kétszáz agitátor dolgozott a Murán túl, akik főleg éjjel agitáltak és a parasztokat házaik fölgyujtásévai fenyegették meg, ha nem szavaznak Radicsra.

Ilyen hírekkel kapcsolatban a kormánypárti sajtó mind hangosabban kezdi követelni úgy a Radics-párt, mint a klerikálisok és Spshoék mandátumának megsemmisítését — az államvédelmi törvény alapján.

Áruhódék - kioszkok

Versenytárgyalást írnak ki a piaci elárusító-Lődék építésére

A suboticai tanácsnak régi terve az. hogy vásárcsarnokot épit. Erre vonatkozólag folytak is már tárgyalások az érdekeltekkel, azonban ezek nem vezettek eddig eredményre a tetemes költségek miatt. Ezért a városi tanács most úgy határozott, hogy a májusban lejáró piaci árusitóbódé bérletekre a jövő hónapban versenytárgyalást hirdet, amelynek feltételeit úgy állapították meg, hogy az utcai árusok egyforma árusítóbódékat tartoznak épiteni. Ennek elsősorban városszépítést célja van, másrészt azonban a közegészségügyi szempontokat is figyelembe vette a tanács, hogy az utcán eladásra kerülő élelmicikkeket a portól és piszoktól megvédje.

A piaci eiárusitp-bódékat a város három csoportba Osztja és megállapítja a bérbeadandó árusítóhelyek számát is. Az első csoportba tartozik

17 olyan árusító-bódé,' amelyek helyén a bérlőknek kőből egy típus szerint kioszkot kell épiteni. Ezeket a belváros területén állítják fel. 6 évre adják bérbe és a bérlő saját költségén felépítendő kioszkok a 6 év után a város tulajdonába mennek át. Eddig már négy ilyen kioszk épült Suboticán. A második csoportba a fából készült árusitó-bódék tartoznak, amelyek sátorlappal lesznek fedve. Ebből a típusból 71 bódét ad a város bérbe egy esztendőre, ugyancsak a belváros területén. A harmadik csoportba a közönséges árusítóasztalok tartoznak, amelyeket azonban csak a kültelkeken lehet felállítani.

Valamennyi árusitó-bódé típusnak a tervei a főmérnöki hivatalban már készen vannak és csak ezek szerint lehet ezentúl a bódékat épiteni. Elkészült márazuj vásárcsarnok terve is.amelyaZrinski-téren épülne fel, ha majd erre az anyagi előföltételek ' meglesznek.

Leszállítják a gabona kiviteli vámját

Á kormány emelni akarja a kivitelt

Két gyufa fej _

Irta: Wallesz Jen

A tea mint megolvadt arany csurgóit már a szamovár csapjából, de a szobalány még mindig nem mozdult lei az asszony szalonjából. A kis asztalkán Ide-oda rakosgatta a csészeíeet. tányérokat és evőeszközöket. Hol ide. hol meg amoda tette a vajat császárzsem- Iyét_ és cukrászsüteményt, mintha a maradásával bosszantani akarta volna a férfit és a nőt. akik türelmetlenkedve nézték a szobalánynak ezt a szokatlan rendszeretetét. Az asszony végre megelégelte ezt a buzgóságot és rászólt a lányra:

— Hagyja csak. Anna, a többit majd elvégzem magam.

A szobalány egyet-kettőt igazított még az asztalkán, aztán kilódult a szalonból és Maros Endre, a kísérleti biológia profeszora, magára maradt a fiatal asszonnyal.

— Mit csinált egész napon át. —- kérdezte az asszony és odatolta a teával trh csészét Maros felé.

— Reggeli kilenctől délután háromig a mlkroskop mellett ültem és dolgoztam.

— Tizenkét óráig dolgozott egyfolytában?

— Dehogy is tizenkét óráig.

— Kilenc és három zz tizenkettő

— Ez igaz. de kilenctől háromig csak hat óra.

Az asszony csodálkozva nézett a fiatal professzorra. Az arcán látszott, hogy kételkedik vendégének matematikai tudásában. Mégegyszer megkérdezte:

; — Csakugyan hat és nem tizenkettő?

— Hat kedves Mariene. hat.

— Szóval, maga ma hat óráig nem gondolt rám fiat óráig volt hűtlen hozzám,

—r Beösmerném. ha Így lenne. De ne higyje el. munka közben mindéi gondolatom magánál járt. Es éti azt hittem, hogy ezt maga meg is érezte. Higyje ej. a férfi a legerősebb munka

A dinár javulásával és megszilárdulásával az 550—5'60 centismes zürichi kurzuson nem áilt arányban a gabonenemüek, különösön azonban a búza órának alakulása. Február 28-ikán Zürichben még 5'10 centimessel jegyezték a dinárt, — ugyanakkor a búza ára 1800 korona volt a novisadi tőzsdén és a bácskai piacokon — ma pedig, mikor a valuta tiz százalékkal magasabban áll a februárvégi jegyzés fö'ött, a búza ára még mindig 1750 és 1800 korona körül ingadozik. Ä belföldi viszonylatban ez a körülmény nem játszik szerepet, a külföldön azonban a valutaemelkedés a jugoszláv gabonának uz százalékkal való megdrágulásál jelenti. Tudvalévő, hogy már a múlt hónapban is túlhaladta a jugoszláviai gabona ára a világpiaci paritást, különösen a romániai és magyarországi gabona árával szemben, úgy, hogy a vásárlások az SHS. királyságban az ausztriai és csehszlovákiai fo gyasztópiacok részéről elmaradtak. A kormány vámpolitikája, amely a búza rriétermézséja után 150 dinár kiviteli vámot ró ki, szintén megdrátriíia a búzaárakat

a külföldön, miért is a nagy diszparitás miatt március hónapban búza egyáltalán nem került kivitelre.

A kormány gazdasági és pénzügyi miniszteri bizottsága pénteki ülésén foglalkozott a gabonakivitel szünetelésének kérdésével. A kormány tagjai elhatározták, hogy a kivitel megkönnyítése végett az eddigi 150 dinár kiviteli vámol mélermázsánktnt 60 dinárra szálai ja le.

A vámleszállitás a minisztertanács jóváhagyása után azonnal életbe lép.

Az uj kiviteli vám métermázsánként 90 dinárral teszi olcsóbbá a jugoszláviai búzát — azonban kérdéses, hogy annak hatása a gyakorlatban a szükséges eredménnyel fog-e járni. Bizonyos, hogy buzaxport növekedése a liszt kivitelének a csökkentését vonja maga után, mert a búza 90 dinárral olcsóbbodott a Jugoszlávia liszttel szemben, ami’kedvezőbbé teszi a külföldnek, ha liszt helyett búzát exportál. Másrészről az is bizonyos, hogy az exportőrök most a vám leszállításának megfelelően a mainál magasabb árat fizethetnek a belföldön a búzáért, a k eresközben is arra gondol, akit szeret. Sőt dolgozni is csak annak dolgozik, akit szeret. A munkám különben is valamelyes vonatkozásban van magával.

— Igazán? Ez nagyon érdekei. Milyen összefüggés lehet köztem és a mik. roskop között?

Az asszony hörpintett a teából harapott a cukrászsüteményből és odaszólt a professzornak:

— Kihűl a teája . . . Mondja, édes professzorként, hát csakugyan gondol rám?

— Hogyne! Sejt-tudományokat végeztem. Nem tudom, hallott-e már arról az elméletről, hogy minden élő lény szervezetének az anyaga him- és nőnemű sejtekből áll. Az egyik szervezetben a himnemü, a. másikban a nőnemű sejtek vannak többségben. Ebből magyarázható meg. hogy vannak férfiak, akik nőiesek és vannak nők, akik férfiasak. Ez idáig puszta elmélet volt. én azonban kísérleti utón akarom bebizonyítani, hogy a sejtek anyagából megállapítható ez a kétnemüség. A kísérleteim márts eredménnyel biztatnak. Mikroszkópiái vizsgálataim folyamán azt észleltem hogy bizonyos sejtek reagálnak a kálium hipermangániumra, mások ellenben nem. Eh a reagálás abból áll, hogy egyes sejtek »elveszik a lilás szint, mások nem. Bizonyos tehát Hogy kétféle sejianyag van. mert ha csak egyféle lenne, úgy a sejtek mindegyike reagálna a hipermangániumra, vagy pedig egyik sem reagálna. Most még azt kell csak megállapítani, hogy a kettő közül melyik a fci fi és melyik a női sejt.

Az asszony kinyitotta retiküljét, mely a teás csésze mellett feküdt, kivette be- Iöle a kis tükröt és arcához emelte. Megnézte az ajkait, hogy elég pirosak.e, aztán elíorditotta a lejét, hogy jobban lássa a halántékához, tapadó hajtincseket. Az egyik fürtöcskét odaszoritotta a füléhez, hogy mozdulatlanul maradjon a másikat rr.egborzolta kissé, hogy lengébb legyen. A professzorban egy pillanatra megakadt a szó. de aztán folytatta;

A különböző sejtek jellegzetességét megállapítani nem volt nehéz, de annál több munkát ad annak ielderitése. hogy melyik a him. és melyik a nőnemű sejt. Remélem, hogy a mikroszkóp oeviiágit ebbe a misztériumba is. A szerelem fiziológiája ugyanis - amellett szól. hogy mindig a férfi az aktívabb fél. Ennek az aktivitásnak az egymás mellé tett seji teltben is meg kell nyilvánulni. A mikroszkóp lencséje alá helyeztem tehát olyan sejteket, amelyek a kísérletek folyamán különböző nőneműeknek bizonyultak. Férfi és női sejtek állottak szemben egymással és a mikroszkóppal azt kellett megfigyelni, hogy melyik sejt -lép elsőbben akcióba. Az első megfigyelések szerint a hipermanganumra reagáló sejt volt a támadó fél, tehát eldöntöttnek látszott hogy a férfisejt. Azonban a tudomány nem érheti be eny. nyivel, mert a tudomány a megtalált igazságot csak akkor tekinti abszolút igazságnak, ha legalább két különböző irányban Iefoljjíatoú kísérlet ugyanazt az eredményt deríti ki. A kísérleteket tehát más irányban is folytatnom kellett. Miután az első kisér'etek megállapították. hogy a mangánomra reagáló sejtek a férfisejtek. meg kellett figyelni, hogy milyen jelenségek mutatkoznak, ha csupa olyan sejtet helyezek egymás mellé, amelyek női sejteknek bizonyultak. A feltevés ugyanis azt volt. hogy ezeknek a sejteknek egymás közt is passzíve kell viselkedniük. A kísérlet eredménye halomra döntötte az előubi eredményeket, amennyiben a hipermanganumra nem reagáló sejtek egymás ellen törtek.

Az asszony megint elővette a retikiilbői a kis tükröt és a szemöldökeit nézegette. Párszor végigsimitottn ujjaival, aztán megigazította gyöngynyakékét.

— igya már ki a teát — mondotta idssé türelmetlenül és ujjaival megbolygatta a fülére hajló fürtöket.

A professzor kissé kiábrándulva né-zett az asszonyra. Hátradőlt a rokokókarosszékben és gépies mozdulattal a csésze mellett fekvő ezüstkanáí után

let növekedése pedig szintén hozzájárul ahhoz, hogy a gabona ára a vámkülönbözetnek megfelelő mértékben elsősorban a belföldi fogyasztás számára fog megdrágulni, anélkül azonban, hogy a kivitel tényleg emelkednék. Nagyon problematikus tehát, hogy a vámleszállitás meghozza-e a kívánt eredményt: a kivitel megindulását és növekedését, vagy pedig csak ezt fogja-e eredményezni hogy a belföldi fogyasztás számára még jobban hozzáférhetetlenné teszi és megdrágítja a mér eddig amúgy is eléggé drága gabonát.

Rendezik a városi

tisztviselők fizetését

Közgyűlés elé terjesztik a drágasági pótlékok kérdését

A suboticai városi tisztviselők régóta húzódó íizetésrendezési ügye megoldás előtt áll. A városi alkalmazottak már hónapok óta nem jutottak fizetésrendezéshez, mert a tanácsnak nem volt joga az uj fizetésemelésekre mindaddig, amig az állami tisztviselők drágasági pótlékait nem emelték.

Most. hogy ez megtörtént, sor ke-« rülhet már a városi tisztviselők fizetésrendezésére is. A városi tanács szombati ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel és úgy határozott, hogy a tisztviselőknek drágasági pótlékait ugyanolyan mértékben emelik, mint az állami tisztviselőkét emelték. Ezért most csak a személyi és lakbérpótlékokat emelik fel, mig a családi pótlék változatlan marad. #

A javaslatot a tanács a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti és a felemelt pótlékokat március 1-től viszszamenőleg fogják kiutalni. Az emelés mértéke azonban olyan csekély — napi kér és négy dinár — hogy ezzel a fizetésrendezéssel nem segítenek a városi alkalmazottakon.

nyúlt. Felkavarta a teát. de az arcán ég mozdulatain meglátszott, hogy a tea egyáltalán nem érdekli.

— Mire gondol? — Kérdezte az aszszony és cigarettát dugott az ajkai közé, hogy rágyújtson. De a gyufa nem fogott tüzet. A doboz oldala kopott és foszlott volt és a gyufafejek széjjelmorzsolódtak rajta. Már az ötödik gyufával próbálkozóit, de ez se fogott tü?:et.

— Adja ide azt a gyufás-skatulyáti — mondotta a professzor és kis ette az asszony kezéből a dobozt. Két szál gyufának a fejét egymáshoz dörzsölte és mind a két gyufa hirtelen lángra lobbant. Az egyiket odatartotta az asszony eié, a másikat odanyomkodía a hamutálcához, hogy kialudjon.

— Milyen zseniális ember maga. —> kiáltotta az asszony és hangosat kacagott.

A professzor lesújtva eresztette viszsza a karosszékbe. Tudományos kísérletei vizsgálóadásainak eredményei jutottak eszébe és gondolataiba beletáncolt az asszony kacagása: Milyen zseniális ember maga.

Egy ideig szótlanul nézte az asszonyt, aztán nyelt egyet a teából hogy valamivel enyhítse a helyzet feszültségét. Az asszony felemelte a tálcát és a professzor elé tette a cukrászsüteményeket. E mozdulat közben lecsúszott válláról a csipkés pánt. mely a ruhát tartotta jobb váila. meg az egész felső karja vakító fehéren odaragyogott a profeszszor arcába.

Az asszony nagyot szippantott és az összecsucsosodoti szájból kigomoiygó füstöt ráleheite a cigarettára. A profeszszor meglátta, hogy az összecsucsörodotí ajkak egy pajkos, kihívó mosolyt lepleznek. Villámgyors mozdulattal kirúgta maga aló) a széket, megragadt* az asszony kezét és éhésen odaszoritotta száját az asszony nyakához.

Az asszony teste megvonagiott. Két kézre kapta a férfi fejét és mosolyogva a szeme közé nézeti.

— Csacsi, mondotta sok melegséggel és keblére szorította a zseni fejét.