Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)
1923-03-24 / 82. szám
Ara egy és fél dinár BACSMEGYEI NAPL XXIV. évfolyam Szuhoiica, SZOMBAT 1923. március 24. 82. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁÜT: Kiadóhivatal 8*5S, Szerkesztőség 5*19 Előfizetést ár negyedévre 135 dinár w«tfiFgiSac.Si»t A i SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ttlica 1 (Lelbach-palota^ - j w#m ■ * wm V ajdasági választások tanulságai Irta: Gräber László dr. A lezajlott választások vajdasági eredménye minden kétséget kizárólag beigazolta azt a tényt, hogy a bunyevác-sokác párt híveinek kivételével a Vajdaság államalkotó népe csakis olyan képviselőket küldött a parlamentbe, akik az alkotmány revízióját nem tartják aktuálisnak és a jelenlegi centraiisztikus állami berendezkedés íöntartásához mindenképpen ragaszkodnak. A Vajdaság államalkotó népének óriási többsége tehát nem kivan sem Horvátországnak. sem más országrésznek széleskörű közigazgatási és politikai autonómiát biztosítani, de nem kíván ilyen autonómiát a maga részére sem. £V' Vd^i A nemzeti kisebbségek jövendő politikai orientációjára ez a tény — azt hisszük — determináló kihatással lesz. Ha nem akarunk egyedül azon az érzelmi alapon magyar kisebbségi alapon politikát csináni. hogy az ország magyar tömegéit ellenzéki szellem hatja át, (amint azt a választások küszöbén és a kényszerű passzivitás kimondása előtt voltszerencsénk hatlani). számolnunk kel! azzal a ténynyel hogy a nemzeti kisebbségek politikai célkitűzéseinek megvalósulását csakis előnyösen befolyásolhatja az. ha a Vajdaság államalkotó népének széles réteget eljutnak annak a politikai igazságnak a felismeréséhez, hogy a nemzeti kisebbségek teljes és valóságos jogi és politikai egyenjogúsítása, akadálytalan gazdasági és kulturális fejlődése nem egyedül a nemzeti kisebbségeknek, hanem magának az országnak is teljesen egyenlő érdeke. Ezt a procedúrát pedig kétségkívül előmozdítja az a körülmény, ha a Vajdaság államalkotó népének többsége és a nemzeti kisebbségek között alapvető úllamjogí kérdésekben nincsen mélyreható kiilömbség. Ma ilyen külötnbség nem áll fönt. Sem a Magyar Párt, sem a Német Párt az alkotmányrevizió kérdését nem vette föl politika'! követelményképp programmjába, épp oly kevéssé, mint a románok nemzeti pártja sem. A három párt az állami egység és monarchikus államforma alapján és a centralizmus és decentralizmus kérdéseiben úgyszólván dessinteressment jelentették be, vagy. ha úgy tetszik, szabad kezet tartottak fönt maguknak. A programmnak ilyetén megállapítása. amint azt a három kisebbségi párt teljesen egyöntetű eljárása tanúsítja, nyilvánvalóan kisebbségi érdek, mert habár kétségtelen az, hogy a gyakorlatban a széleskörű autonómiával felruházott Vajdaságban a kisebbséggyülölő politika sokkal nehezebben tudna érvényesülni, viszont igaz az is, hogy centraiisztikus államberendezkedés mellett is a kisebbségek jogi és politikai egyenjogúsága akadálytalanul megvalósulhat és kulturális és gazdasági fejlődésük akadálytalanul haladhat a maga természetes utján. Centralizmus vagy autonómia: kardinális elvi kérdések az államalkotó többség szempontjából. A nemzeti kisebbségek szempontjából azonban csakis taktikai kérdések, amelyekben az állásfoglalás mindaddig, mig a probéma gyakorlati megvalósulása aktuálissá nem válik, fölösleges és amelyekben az állásfoglalást mindig az a körülmény fogja eldönteni, hogy a jövőre nézve a centraiisztikus berendezkedés föntartása vagy az autonómista decentralizáció megvalósítása nyujt-e több garanciát a kisebbségek politikai, gazdasági és kulturális fejlődése. szempontjából. S Az államalkotó többség nemzetiségi politikájától függ tehát egyedül az. hogy az egységes állami Ufifjendezkedés és monarchikus államforma keretei között a döntés pillanatában a centralista vagy decentralista táborban fognak-e helyt foglalni a nemzeti kisebbségek. Súlyos hiba volna tehát, ha a nemzeti kisebbségek és különösen az annyi gyűlölettel elárasztott és teljesen egyedül álló magyarság ma programmatikusan lekötné magát egyik vagy másik álláspont mellé és auíonomista állásfoglalással szakadékot teremtene a maga és a szerb nép között. mellyel együtt él. Ä dessinteresment vagy a szabad kéz politikája annál inkább is fóntartható, mert a Vajdaság államalkotó népe a jelen választásokon nem csak a centraiisztikus államberendezkedés föntartása mellett, de a túlzó soviniszta kisebbségi politika ellen is állást foglalt. Kétségtelen tények szólanak emellett. Az intranzigens soviniszta politikának zászlóvivője a Vajdaságban a demokrata párt Pribicsevics csoportja volt, mely az alsóbánát kivételével egyetlen választókerületben sem tudott mandátumhoz jutni. Jellemző, hogy az alsóbánáti kerületben is csak román és német szavazatok segítségével tudta __ pozícióját megtartani és ezek a német és román szavazatok a párt listavezetőjének szóltak, aki bár hive volt Pribicsevtcsnek. de .. nyíltan szembehelyezkedett kisebbségi politikájával és akinek jelöltségét éppen ezért Pribicsevics minden áron szerette volna megakadályozni. Ezi a katasztrofálisan szimptmatikiis bukást nem lehet egyszerűen a kormányhatalom törvényellenes terrorjának számlájára írni. Kétségtelen, hogy a demokratapárt, mint ellenzéki párt hátrányban volt a kormányzati apparátus teljes támogatását elnéző radikálisokkal szemben, de ez a tény egymagában nem indokolja a párt példátlan választási vereségét. A kormányhatalom terrorja titkos szavazás mellett még sem lehetett olyan sorsdöntő hatású a demokratapárt választási eredményére, amikor. azt látjuk, hogy az alsó Bánátban egész román és német községek szavaztak le a demokrata jelöltre. Azután meg köztudomású, hogy a kormányterrort a felelőtlenek terrorjával éppen eléggé ellensúlyozta Pribicsevics tábora, ha nem is a gyűlölt egykori fegyyfirtárssal, de minden más ellenzéki párttal szemben. A nép Ítélete félreismerhetlenüi a Pribicsevicsék gyűlölködő és erőszakos politikájára sújtott le. Hogy ez igy van, bizonyítja az a tény is, hogy a radikális táborban sem tudtak mandátumhoz jutni sokan azon képviselők közül, akik a kisebbségek ellen — nemzeti érdekből — a Vajdaságban nemcsak a demokratákkal, hanem a Sztojkov Mózessel való szoros együttműködés szükségességét is hirdették. A sombori kongresszuson a radikális-demokrata koalíció n.eliett hangoskodó képviselők közül, Prodanovics Zsivkót, Szévics Szimát még csak nem is jelölték, nem jelölték az alsó Bánátban Lorovics kadovánt sem, Vilics Marko és Veszelinovics Iván pedig nem tudtak mandátumhoz jutni. Már pedig ezek a volt képviselők ott álltak a választójogi jogfosztás bölcsőjénél csakúgy, mint Marinko-1 nek. vies Pál. a demokraták sombori listavezetője, akin nem segiteit az, semhogy listáját helyettesi rangban magyar és német nevű szocialista jelöltek nevei is tarkították és akinek mandátumát biztosítandó adta ki testvérbátyja az akkori belügyminiszter a hírhedtté vált választójogi bizalmas rendeletet. A radikálispárt régi vajdasági képviselői közül még mindig elég szép számmal jutott be olyan, aki a legszélsőbb türelmetlenségről magyar és német gyűlöletéről elégszer tett bizonyságot és akiknek mandátumát most is csak az mentette meg, hogy a magyar tömegek nem járulhattak az urnák elé. De azt hisszük, hogy ez a választás a Vajdaságban mandátumhoz jutott politikusokat mégis megtanította arra, hogy a kisebbségek üldözése a mandátum biztosítására nem bizonyult célravezető eszköz-Választás után — a. kormány újjáalakulása előtt Zágreb felé fordul a politikai érdeklődés — A Íc!dmüves-párí nem fuzionál a demokratákkal Nagyon lassan bontakoznak csak ki a választások által teremtett uj helyzetben a kibontakozás kontúrjai. Április 16-án ül össze az uj parlament, addigra valamilyen irányban el kell dőlni a helyzetnek. A kibontakozás munkája legnagyobb részt Pasics mi niszterelnökre hárul, akitől, mint a választásokat intéző kormány fejétől, úgy a király, mint a választó polgárság elvárja, hogy munkaképes kormányt és parlamentet szállítson az országnak. Nagyon nehéz azonban mind addig bármilyen komoly kibontakozási kísérletbe kezdeni, amig a legnagyobb kérdés el nem dől, hogy Radies eljön-e Beogradba. És bár már a kormány a beogradi pártoknál is megkezdte tapogatódzésait, mégis a politikai közvélemény fcérdeklődése Zagreb felé fordul és szorongva lesi az onnan érkező hireket. Maga Radios be sem várva a vasárnapi pártértekezletet, szinte ontja a szerb lapok számára a nyilatkozatokat, amelyek mind a megegyezés szükségességéről szólanak, de magát a kibontakozási problémát alig viszik valamivel közelebb a megoldáshoz, mert pozitív ajánlatokat nem tartalmaznak. A Radics-párt vasárnapi értekezletén ellenőrizhetetlen hírek szerint a kormány képviseletében Jovanovics Ljuba vallásügyi miniszter is meg fog jelenni. Radios István megegyezést hirdet Beogradból jelentik: A Politika interjút közöl Radios Istvánnal, melyben Radios azt állítja, hogy együtt fog haladni Korosec és Spaho pórijával. Nincs azonban kizárva, hogy ez a bárom párt a radikális párttal is megegyezésre fog jutni. A Novosii péntek esti szarná“ ben beogradi forrásból szintén azt a hirt közli, hogy Radios és a radikálisok között megegyezés fog létre jönni. A radikálispárt megkezdi a pártokkal a tárgyalásokat Beogradból jelentik: Parlamenti körökben azt beszélik, hogy Pa* sics miniszterelnök már a legkö" zelebbi jövőben érintkezésbe fog lépni a pártokkal, hogy a választások által teremtett uj helyzetet végleg tisztázhassa. Hir szerint a radikálisok mér fel is szólították a demokrata pártot, hogy nevezze meg megbízottait, akik a tárgyalásokat vezetni fogják. A redikálisok remélik, hogy április 5-re a párt már abban a helyzetben lesz, hogy az egyes pártok magatartásával szemben a maga álláspontját is megformulázhatja. Ki lesz a kereskedelmi miniszter ? Beogradból jelentik : Mig a mandátum nélkül maradt muzulmán miniszterek lemondását elfogadta a kormány, a radikális pártnak a választásokon megbukott minisztereit egyelőre tovább is megtartja kormányában Pasics. A tércanélküli muzulmán miniszter helyét természetesen nem fogják betölteni, Omerovics azonban szakminiszter volt, tehát a kereskedelmi és ipari tárcát rövidesen újra be fogják tölteni. A miniszteri tárcáért már megindult a versengés a radikális képviselők között. A tárca egyik komoly jelöltje Mitrovics Dobra volt 'beogradi polgármester, aki Pasice
