Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-11 / 41. szám

*14' otdai.

BACSMEGYE1 NAPLÓ

vetettek ki a méhesek után, a nép kedve a méhészet iránt nem lanyhult. Főnemes, fdldésur, paraszt és jobbágy versenyezték a méhtartásban és a bőséges méhlegelők ontottak a mézet.

A folyók szabályozása, a mezőgazdasági rendszer változása, de . különösen a cukorgyártás feltalálása'; a növényi és ásvány viasz terjedése úgy a méhészetben, mint a méz keresletében nagy károkat okozott s a XlX-ik század első felében ■beállott a tespedés. melyet esak a ifjúit század közepén Dzivczcn kora változtatott meg s lesz a méhészet ismét fontos közigazgatási tényező.- .

Az emberi szervezet részére a. méz értékét mint tápszert rövid három szóval állapithatnók meg: »már megemésztett cukor«.

A méz a méh mézgyomrában máris megemésztődvén, nem szorul rá az ember gyomorsavánqk emésztő hatására,' a gyomorba jutva szénhidráté változik és az emberi szervezetet azonnal hathatósan táplálja és füti.

. A. cukor ellenben megvárja a megemésztést.

'• Ebben rejlik a méz fölénye a cukorral szemben s az orvosi tudomány, felismerve méz megbecsülendő értékét, •— ma a lelkiismeretes orvos a gyomor-, mell- és tüdőbetegeinek, a vérszegénynek, vérbajost nak és idegbetegnek egyaránt mézet ''ajánl és rendel — csupán a cukorbetegeknek nem ajánlható a méz.

Amint a méh a harmatcseppben fnegfürdött nektárt a szüztiszta vitás* helyimből hosszú szívójával a mézgyomrába szívja és elhelyezi, az ott nyomban megemésztődik, melyhez a méh hangyasavmirigyei ' is hozzájárulnak, itt kapja a méz hangyasavtartalmát. A méh gyűjtött kincsével lakásába érkezve, beömleszti azt a hatszö'gletes viaszsejtek■be, mely ott megérik és besürüsödik. Ha ezen sejtek megtelnek, akkor a dajkáló fiatal méhek csoportja azokat rögtön lezárta egy vékony viaszhártyával. Ez az érett méz, melyhez a méhész csak úgy juthat hozzá, ha a lépet kiveszi, lefedelezi késsel' vagy villával és körforgógépen kipergetni.

Ez az érett pergetett méz.

Ha ezen érett méz az , ember

olyan kövér fiút műn tudott eltaiau ni, mint ö. Tudvalevőleg bátyám Sándor olyan kövér, mint mink ikrek együttvéve, ez attól van, hogy ő egyszerre született egyedül.

Mink kérlek ekkor nagyon sirtunk és megbeszéltük: minek egyszerre sírni, mert igen kifáradtunk. Tehát toiásfőző homokóránk is van nekünk és ezt behoztuk és í-Á-linn folyik a homok föl és le, amíg kemény tojás rnegfől. És aztán be lett osztva a sirás, kérlek előbb én sírtam egy kemény tojással aztán meg fordítottuk a' homokórát és Bözsi sin. én addig pihentem, szintén egy kemény tojással, illetve csak annyi ideig, inert tojást nem főztünk, csak beosztottuk, hogy ne kelljen egyszerre sokat simi; mert nagy a fájdalom, neked n’""s bátyád, te ezt nem tudod, egy báty és egy frejlein a legnagyobb fájdalom, szegény szivünknek már a végin könnyek se gyöttek, tüdőd, igazi nagy fájdalom, csupán bőgés a szív mélyéből, mire bejött anyám és kicsúszott a keze. Így kaptunk - mink is, én és Bözsi, illetve tényleg én és Bözsi, mert előbb én kaptam, aztán Bözsi, édesem ez mindegy volt. de mégis _én kaptam . előbb, mert éppen én bőgtem, ilyen az élet. éppen pont én voltam az inspekciós.

,, 1922 augusztus 4-ikén délután 41 Órakor kisasszonyunk frejlein kérlek szénen még ugyanaznap mint bátyám a revolverrel, ö bement atyám szobájába‘és agyonlőtte magát egy egész skatulva kodeinnel, mivel atyám köhög és mink is kapunk kogyomrába jut, nem szorul többé megemésztésre, azonnal széhydratá változva az emberi testet táplálja, füti és 'konzerválja, hathatósan hozzájárul a vérképződéshez, hígítja a sürü vért és jótékony hatását érezteti az egész emberi szervezetiéi. A méz a tiszta, növényi gyógyalkatrészek legjavát tartalmazza, sőt a! német vegyészét' kisütötte, hogy még rádiumot is.

A beérett és hamisítatlan méz-ét még a leggyengébb gyomor is meg

— ..........................—TffTT-------1 emésztheti. '* - .

A Nyugat ma a mézcf nár érdeme szerint becsüli. Ott a m^z mar nem

I'kuriózum, mely csak karácsony estéjén a mákos gubával kerül az asztalra, ott a m«z Ina m£, természetes tápszerek kjra|ya_ I1ely#t talál a méz netTir<!aif'a natóriumok. penziók C szállodák éttermeiben, de ott v^ a polgárember reggeli asztalán/^ nijnt egy;, ke a legegészségesebb természetes tápszereknek. {.encz Géza.

Gjellerttp: A zarándok Kámanita

1923. február TI,

ädeint, ha köhögünk, tehát frejlein |ön°rvilkossági halált követett > el, i> megette az összes • kodeint, hogy meghaljon, tehát két napig köhögött tőle, úgy, hogy majdnem kigyötí a szeme. De mink ötét is sajnáltuk, mert igaz szerelem a halál és mink azért szegény agyonlőtt bátyámat Sándort sajnáltuk jobban, tényleg mert revolverei ölte meg magát és atyám, mint , öngyilkos i gyermek szülője ismét, már ki se merem írni, csupán kezdőbetűjét, j három p.-t adott neki, egyet az ? egyik oldalról, egyet a másik oldal: ról és egyet megint visszament, az \ egyik oldalra. — neked nincs bátyád, mit tudod te mily vérző fájdalom felnőtt báíyt szigorú atya álj tál csattogni hallani, azt hittük meg! reped a Szivünk, egymásra boritl- i tünk ismét megint a fürdőszobában lés úgy zokogtunk, mint két szegény ä étles testvérek kinek bátyánk, oly f'nagycn szenved és imádjuk őt édes Idrága szenvedő bátyánkat,' mely ; meghal és ezért a legnagyobb pofojhiokat kapja és tehát mink együtt 1 szenvedjünk a távol messze fürdőszobában egyetlen imádott bátyánkkal Sándorral és hát fájjon .nedvünk is; ezért mink sírva szenvedünk. Akkor kérlek csakhogy megtudjuk mink is, mit szenved bátyánk Sándor, adtam én a Bözsinek ) egy p.-t és adott ő nekem ‘egy p.-t, [csak hogy tudjuk, bátyánk mit szer,* ved és adtam én még egyet Bözsinek. mint pótlás, mert az övé nagyobbra sikerült, mint szenvedés, Stellát kvitt voltunk, egyformán kell

Á budhizrnus iránt az utóbbi év-? iizedekben épp olyan érdeklődés nyilvánult meg, mint manapság a grafilőgia vágy néhány év előtt a pszihóanaüzis iránt. Különösen a németeknél divatos a különféle mágikus tudomány, a kabaüsztika, a naagneíizmus, az okkultizmus, a spiritizmus és rajongókat, vonzó t.. 0- zófiai irányok. A keresztény metafizika már rég leszorult erről a térről, a biblia már unalmas éj elkopott olvasmány lett és a Jelenések könyvén kivid más nem igen tudja felizgatni a másvilágban, önálló lélekben meg halálon túli időkben hivő vagy hinni akaró képzelgőket. A képzelet számára a biblia száraz, unott kenyér lett s az Ínyenc távoli istenek ambíciójából akarna jóllakni. A megoldást, a kábítószert keresők elzarándokolnak Indiába is, a Majhimanikajo homályosságába, a páli- és szanszkrit írások tarka talányosságába és Buddha tanaiban keresnek feleletet az örökkön fájdalmas és válaszfalán kérdésre: mi lesz azután?

A hit épp oly szükségessége. az emberi agyvelőnek, mint az étel sója és fűszere a gyomornak. Ezért nem szabad csodálkoznunk a vallások, szekták és titkos tudományok ■népszerűségén. Bizony, elég sokszor megesik, hogy a természettudós titokban leborul a szeplőtlen Szűz* anya előtt, holott a szeplőtlen fogantatást élettani lehetetlenségnek tartja. hogy a jó és bölcs orvos kabaláknak a rabja, pedig jól tudja, hogy a szérum hat a diftériánúl és nem a ráimádkozás. Nem csodálkozhatunk

tehát .azon se, hogy némelyek a zavaros, idegen és az európai ember eszmevilágától nagyon is messzceső buddhizmusban keresnek utat és világosságot.

Gjellerupp nak, a németül iró dán

írónak ez a regénye népszerűsíteni és tetszetőssé szeretné tenni Buddha vallását és világszemléletét. Kámanita földi és menyei életét beszéli el ráérősen, de többszörösen megszakítva és erre a gerincre aggatja a buddhizmus találgátós tanait, az indiai hangulatokat, az idegen tarkaságokat. Jóllehet a szerző nagy felkészültséggel és tudással írja regényét, mégis nagyon megérezni, hogy európai ember irta. aki könyvből, képből ismeri Indiát s akinek éppoly idegen a kezdetleges keleti gondolkozás, •mint bármely európernek. Hiányzik az a fülledt, forró, furcsa levegő, mely a Mahabaráta vagy a-Szutrák első sorainál már arcunkba csapódik. És hiányzik a hit, a fanatikus rajongás, mely érdekes és eredeti lüktetést adna a legendának. Kámanita földi élete így sem mondható unalmasnak, de tulvilági sorsa unalmas lesz az iir kuszaságában. Kámanita gyönyöröket és kalandokat kereső életet él egy darabig, amikor egy rablótámadás riasztó rémhíre hirtelen zarándokot csinál belőle. Nem illik rá az uj szerep, ügyetlen és ostoba lesz, végre egy vad telién . oldalba döfi és Kámanita befejezi földi életét. Most nagyon zavaros és bizonytalan dolgok jönnek: napnyugati paradicsom, misztikus, lenge képek, homályos szimbólumok, közben

szenvedni imádott bátyánkért mint ikrek, de Bözsi belenyugodott, mert igy igazságos.

Édes. cukor Licikém itt zárom levelemet, mert bár álmosak vagyunk anyám frejleint elküldte a háztól, tehát most éhezik, és koldul, avagy nem éhezik és nem koldul, mert Máshol lelt alkalmazást. És hát bátyám Sándor zokogott és ő boldogtalan rnert frejiein sírig hit szerelmét elvesztette. — hát oltárhoz sem vezetheti — mivel nem lehet. Mink mint ikrek örök gyászt esküdtünk'ismét megint a fürdőszobában és azóta hordjuk a fekete szalagot a könyökünkön, mint szent barátság és fáj cl álom, imádott szenvedése sírig hii bátyánknak, Szegény, ő írcjleinT még mindig ff bár a frejiein nem ír neki és kacagta vigaszt lel és bátyám nem lel semmit csak mink imádjuk, őt, én és Bözsi, illetve Bözsi és én, sírig hii ikrek és összeölelkezünk és sine zokogunk, ezen szent örök titkunkat megtartjuk és csak neked irtuk le add űrig hü becsületszavadat, isten bizony nem mondod meg senkinek'míg élsz és gyere el csütörtökön,.olyan cukor vagy, hogy be .vagy véve, te is kapsz egy fekete szalagot a 'könyöködre, mint szent jel és örök titok, iájdalont, zokogás, I imádott bátyánk sirjg hü szerelnie lés.-testvéri szeretet élet és* halál. Könnyeim folynak ezen papirosra úgy fáj szivem sírig hü bátyámért. . láthatod reszkető írásom, kaptunk egy uj kisasszonyt ugv néz ki mint a Hindenbnrg billióskor csókol Piri.

kedvese ,

a felét,, elmondja eletiörteneíenek ikercsii azután elhervad az Éden,

az ürbKj-gzat lesz a két szerelmes, és una£n beszélnek, bölcselkednek hülnek/kozp.ak, a fények azonban

BráhmaP’üákolnak végül • mák,

Kámani: elveszti mindé lesz, ki3 csillaga teljesei ..lyieien hatalma zonta magát a Magasztos most arra^lP* és e fénytelen lélek valóság feíaz utra fér, mely e szűzi

ó:' VP'

A probléfna _ .

naivon örcp- nagyon ncnéz* t-sy Son kezdefl’eg'éRon távoli és naszenvessé tenni í0*0ilregényalakban. A szle,rn * ^rop‘ö szőr bőkezűen és haszorf*® , szórja szét tudását, mint üg'®-anul kalóz a kincseit. Máskor a szuti. néhány sorát illusztrálja terjedelmesein de bizonytalanul. Félénk és nem Szereti a nagy lendületet. Hőse és meséje néha kikivánkozik a merev, nyomott, ódon keretből, de az óvatos szerző szigorúan tartja magát a szanszkrit Írásokhoz, ltt-ott, mint szürke mozaikban, felcsillan egy-egy értékesebb kő, mely híven, eredetien és érdekesen csillogja Vissza a buddhizmus életfelfogását, de mint egész alkotás elnyujtózködó meséjével, szaggatott szerkezetével, tétova hősével, zavaros, ásító, hideg csillagvilágával nem tartozik a vonzó, érdekes könyvek vagy a kellemes, döbbenetes élmények közé. Nem igen hiszem, hogy valakinek is közelebb kerülné szivéhez, érdeklődéséhez a buddhizmus, ha a legendás regényt végigolvassa.

Gjellerup könvvét Baktay Ervin fordította le magyarra egy orientalista szeretetével és felkészültségével.

. • Szenteleky Kornél.

Piknik Szivácon

Szombaton Szivácnak nagy napja volt. A helyi intelligencia elitje, orvosok, tanítók, kereskedők és más lelkes emberek nagyszerűen összeállított miisor keretébe*!? a Freudenfeld-íéfe vendéglőben pikniket rendezték. Igazi, jó pikniket már csak Szivácon csinálnak. A pikniken szereplő sziváci zenekar elsőrangú. A műkedvelők gárdája nagy meglepetést okozott annak, aki a szokásos átlag nívójú dilletánsokat várta a pikniken- A műkedvelők lelke és megteremtője dr. Sztankovics Kornél orvos. Až ő érdeme, hogy ma már a legnehezebb magyar darabok "előadásával is sikeresen megbirkózik a sziváci műkedvelő tábor.

A piknik várakozáson felül sikerült. A'temérdek ;étel és italtól az asztalok roskadoztak.

A műsort a jól összehangol1 piknik induló nyitotta meg. Sy.’hidt Jözsef’szerző vezetésével. Kahts Juliska monológjával sok tapsot aratott. Nagyon sokat nevettek a Halandzsa című szellemes Karinthy jelenetnek. amelyben Vida József dr. Szász és Varga Ferenc ügyesen és sok rutinnal játszottak. Hettésheimer Erikát másodszor kitapsolták Chanson-iáért, amit szépen énekelt és táncolt. Popovics Milena kedves volt a búcsú a babéitól cimii nr lőgban. Mérő Erzsiké tchgiség,é! éneke), hanganyaga bátor es keik mes, Jars Hans élénk előadó, az aktuális strófákkal , valamint az apatini énekkarral kellemes perceket szerzett' a közönségnek. Szász dr. amatör felvételei találóak voltak és sok tapsei .arattak. A Vonósnégyes cinm darabban Tóth Erzsi, Mérő Erzsi, Ábrathiin Rózsi, Vida József, 'Szász dr., Sztankovics Kornél és Varga Ferenc osztatlan érdeklődésben részesültek. Sztankovics dr. Életem c. kupléjáí Hans ’ V’ szibilisejt, melegen '5, v

A Programm é;' na reggelig tar