Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-11 / 41. szám
12.*Wdal. BACSMEGYEI naplö Aülömbség nélkül általáhos tisztelet és szeretet vesz körül. Nemcsak a pancsovai katolikus magyarok papja ö, de általában az összes pancsovaiak lelkipásztora. Itt él hosszú evek sora óta dr. Grober László ügyvéd, az Országos Magyar Párt társelnöke, az országosan ismertnevü kiváló magyar politikus, aki valamikor- vezető alakja volt a pancsovai közéletnek, harapnék fűszer- és gyarmatáru-üzlete a legnagyobb és a legmodernefr bek közül való az országban. Az országos német párt egyik vezetöférfia is Pancsevón lakik: dr. Bartmann Simon ügyvéd. Nemrégiben még a pancsovai törvényszék tanácselnöke volt, de hogy résztvehessen a politikai mozgalmakban, lemondott bírói tisztségéről. A pancsovai közéletben tekiwté Ebéd után a Beograd kávéházban. cos egyénisége a városi politikának. \ lyes szerepet játszik’ Katid evangé- Most kizárólag az országos politika, | likus tiszteleíes is. Általában mhia Magyar Párt foglalta le a maga j den irányban, úgy a társadalmi, a számára. Pancsov'á'n egyébkén! sok az aktiv politikus. Ezeknek a sorából kerül! ki a mostani polgármester tiadbantic Száva. Itten ügyvédkedett Boskovics Dusán dr. az ismert politikus, a volt demokratapárti képviselő. A kereskedővilágnak’ reprezentánsa Parcsetics István nagykereskedő, ———MámBwsm&t&r 1923. február li. álmait már évszáz? Jók őt A halott teste a fejét £véve és romlatlan, Toi^nejm; mult]át nomaly fedi, annal érdekesebb a népszajon elő monda> mej,r visszenyulik arra az időre, fmjkor még Bánffvak bírtak a varat. R£nffy István egyike gazdasági, a kereskedelmi és a poli tikai téren a feltétlen komolyság jellemzi a pancsovaiakat. Pancsova azok közé a kevésszámú városok közé tartozik, ahol az emberek még komolyan veszik a közéleti problémákat. de viszont megkövetelik, hogy őket is komolyan vegye mindenki. Murán innen, Murán túl — Képek a muravidéki magyarság életéből I. Hadik lovag legendája — Dolnja-kndavai tudósítónktól — A muravidéki magyarság életében jelentős szerepet játszik ez a Mura és a Lendva folyók összefolyásához közel eső kis város. Kevés olyan hely van az országban, melynek történeti múltja versenyezhetne Lendváéval. Alsólendva már A rómaiak idejében fontos katonai pont volt. A magyar történelemben Csákyak, Eszterházyak nevével öszszefüggésben találkozunk vele. Most a közel 25 községben élő 30.000 főnyi magyar lakosság szellemi központja. Valamikor egy egész járás kereskedelmének és iparának központja volt e város, most azonban — az uj államalakulás folytán — stagnálás állott be. Maga az ernyőgyár — egyetlen nagyohbszabásu üzeme a helységnek — is csak a felét képes elérni a békebeli forgalomnak. Nem csoda, hogy ez az állapot az érdekeltek körében bizonyos lehangoltságot idézett elő. Ez a jelenség lépten-nyomon érezhető. A szomszédos határforgalom nagyban elősegítené az ipari és kereskedelmi élet újraéledését, minek bizonysága az, hogy a határon túl élő lakosság szívesebben megkockáztatja az en kellemetlenségeket, mintsem a tőle 60—70 kilométernyire eső Zalaegerszegen szerezze be a szükséges cikkeket. Talán csak a szőlőtermelés az egyetlen ág, amely nem érezte meg a viszonyok változását, mivel a környékbeli vendéglősök borszükségletüket itt kénytelenek szerezni. A társadalmi élet, amiótaf a beköltözött hivatalnokok nagyobb megértést tanúsítanak a lakossággal szemben, megélénkült Ennek tudható be az is, hogy a szlovén műkedvelők előadásain a magyarság mindig nagyobb számban jelenik meg. Ha idegen érkezik Lendvára, kellemesen fogja érinteni a városka földrajzi fekvése. A pályaudvartól a városba vezető utón haladva szevolt az országié gazdagabb és leg. hatalmasabb ura. ,k> A jobbágyok félték is tőle, anr \ inkább szerették nejét és ennek 1< nyát, az aranyhaju Piroskát. Ángy» lelkűidének és szépségének a ' e messze vidékre elszállt, a legg^dagabb családok fiai esedeztek szivéért, de Piroska kijelentette, hogy inkább a kolostorba vonul, leintsem olyan férfi felesége legyen,_ akit nem szeret A kérők között volt egy szén ve déíyes természetű ifjú, a fiatal Kanizsay Zoltán, Elemérnek, Piroska bátyjánál Darálja. A leány azonban őt is visszautasította. A kikosarazott kérő egy vasárnap Elemérrel a várkápolnába ment és az oltár előtt megesküdött, hogy mielőtt a hóid háromszor megteílik, Piroska az övé lesz Piroska öreg dajkája révén tudomást szerzett az esküről, de szülei megnyugtatták, végül elfeledte az egész dolgot. A tél elmúltával öreg dajkájának, Zorkának, kíséretében a Lendva partján levő erdőbe ment virágot szedni. Egyszerre az erdőből előugratott Kanizsay Zoltán, aki lovára kapta a remegő, sikoltozó leányt s elvágtatott vele. Az arra vadászó Hadik lovag figyelmes lett Piroska sikoltására, utána ugratott a nőrablónak, megölte azt s megszabadította Piroskát. A két fiatal egymásba szeretett A szülők azonban ellenezték a házasságot, megtiltották, hogy a szerelmesek találkozzanak egymással. Hadik lovag szerelme azonban csodákat miveit, életveszedelmes nehézségek árán felkapaszkodott a vár falára, hogy Piroskát láthassa. Egy ilyen találkozás alkalmával Piroska fivérének csatlósai körülfogtak Hadik lovagot, aki a bérctetőre meneküli. Piroska fivére, Elemér utána. Hadik gróf nem akarta szerelmese fivérét megsebesíteni, nem is védekezett s Elemér megölte őt. Piroska fájdalmában leugrott a várablakból s szörnyet halt. Piroskát nemsokára anyja is követte a sírba, de előbb a mai Szentháromság kápolnát emeltette, ahova Hadik lovagot fektették örök nyugalomra. Eddig a legenda. P. Halász Lajos. A belgrádi első lóverseny A telivér tenyésztés 7863-ban mei rátapadnak a helységet körül- fflsi II BS SS EB EB SB II 8! 11.11 183! fogó rozsda-barna szinü hegykoszoru villaszerű házikóira, Ezek között áll gedéíynélküli határátlépéssel járó Hadik-csaldd egy k őse alussza örök augimmag Bl Ük ahatvané^lóttiviszoiiyok. az Eszterházyak tulajdonát képező Lindva-vár és a Szentháromság kápolna. Az L alakban épített várban most a város helyőrsége tanyázik. A vár hajdanában Bánffyak birtokában volt, Lipót király idejében történt összeesküvés leveretése után a mai tulajdonosok kezére jutott és ebben az időben alakították a mai formájára. Nem kevésbé érdekes a „Szentháromság" kápolna építésének története, amelyben a gróf Friss fényképészet cikkek Hauff, Agfa, Verax, Mimosa, N. P. S. Satrsp.. Ceilcf x s:b. érkeztek és ssakfényképészeknak erodálj gyári áron kaphatók Tenner opfikus-nái Suboíica, tír. Aleksandrova u.1i Vidéki rendeléseket azonnal, jól csomagolva pontosan intésünk el Belgrádiján már nívós, európai’ fogamnak: szerint is jelentős lóversenye kr vannak s az ország nagyobb városaiban is vannak lovaregyletek. Egy réfcrj magyar ujságban véletlenül ráakadtunk az első beográdi lóverseny beírására s nem tartjuk érdektelenneiV közölni az erről szóló tudósítást, jellemzéséül annak, hogy merfnyire fey.Wdött azóta a lósport. Hatvan évvel ezéMtK 1863 április 26-án volt Beográdban a.j. első lóverseny s a Budapesten akfi.-or megjelent Vadász- és Versenylap számol be róla. A lap megírja, hogy a iófuttatás, különösen lakodalmakkor, a szerbeknél régen szokásos, e^ek azonban a tenvésztésre és a vér nemesbítésére nincs befolyása. A lóversennyel kedvet és ösztönzés! akartak adni a belföldi elhanyagolt faj nemesbítésére. Maga a fejedelem — irja a pesti magyar újság, a beográdi lóversenynek alighanem egyetlen krónikása, — négy dijat tűzött ki, kettőt katonatiszti lovak számára, 80—80 aranyat és egy-egy három éves csikót. kettőt pedig a hohvdtiszti lovak számára. Az állampénztár is adott két dijat, 100 aranyat és 25 aranyat. A pályát a fejedelem és sógora. gróf Hihyyadij László, jelölték ki. Lóháton bejárták Beográd kornyékét s úgy választották ki a város tövében a Paülula külváros és a konstantinápolyi országút közti 000 bécsi öl nagyságú versenyteret. A verseny napján nem volt jó idő, mégis legalább tízezer néző jelenlétéről emlékszik meg a krónika, akiknek egy része Zimonyból, Pancsóváról és a határőrvidékről érkezett. Jegyezzük ide a verseny győzteseinek neveit is. A katonatiszti versenyben első dijat nyert Jovanovics tüzérszázados, második Fiié lovassági hadnagy. A honvédlovassági versenyben nyert Tomics Miklós beográdi kereskedő és Glitics Mika uzsicei földbirtokos. Az általános versenyben megint Jovanovics tüzérszázados leit az első, a második Protics Péter tüzérfőhadnagy. A negyedik versenyben a 1 fejedelem' lova versenyzett gróf Kinsky Octáv Dagobert-jével s a Kinszky ló nyert, A négy versenyben összesen 45 ló futott. A lap feljegyez néhány, a török időkből maradt lótenyésztési furcsaságot. Kevés árpa, semmi széna, a ló fejére abrakos tarisznya van kötve, benne homok vagy ágyúgolyó. lábaihoz néhány órán át homokzacskókat kötnek, hogy aztán, ha e tehertől megszabadulnak, könynyebben fussanak. Lovaglás előtt a lovat nagyon melegen, három pokróccal és bundával letakarva tartják, a versenytéren adnak neki egy kis szénát vairy árpát, de a hasát széles hevederrel erősen megszorítják. A verseny előtt borba áztatott' kenyeret is adnak a lónak, némelyik pedig egész sötét istállóban tartotta, hogy a napvilágon nekibőszülj&n. Azóta sokat lendült a lótenyésztés ószerblában is, nem csak az lE területeken. A mostani istállótulajdonosoknak s a lóversenysport iránt érdeklődőket bizonyára érdeka Isojolili ANGOLSZOVET gyárak tópwlels Újonnan megnyílt üzletében kaphatók a legnagyobb választékban a legolcsóbb álakon valódi angol szövetek, angol cérnáit, aaenkai sárcipő. SUBOTICA, VÄRÖ: ’ 'éPÜLET Régi jó hírnévnek örvendő üzletei: BEOGRAD, ZAEREB.______
