Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-07 / 37. szám

4* oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ *923. február 7. A vizsgálat céljára fí külföldi vonalokhoz külön vámkocsikat kap­csolnak a pénzügyőri személyzet számára, ahol a vizsgálatot végre­hajtják. A pénzügyminisztérium és a közlekedésügyi minisztérium elhatározta, hogy az uj rendszeri a legrövidebb időn belül vala­mennyi külföldi vonalon beve­zetik. A Varga-por halottja Ignácz Gyula meghait a fogházban Dr. Varga György és társainak kém­kedési perében a szuboticai törvényszék tizenkét évi/egyházra Ítélte Ignácz Gyula volt vasúti tisztviselőt, aki, mikor a vas­úti szolgálatból elbocsátották, dr. Varga György irodájába lépett be. A szuboticai törvényszék Ítélete még nem jogerős, de a nagy per egyik vád­lottja már nem várta be a felsőbb bí­róság igazmondását, kedden délután 4 árakor■ meghalt a törvényszéki fogházban. Ignácz Gyula már napok óta beteg volt, ejt. Barta törvényszéki orvos tífuszt konstatált s kerté, hogy a beteget szál­lítsák be a kórházba. A hatósági orvos, aki Ignáczot is s a többi beteget is felülvizsgálta, Ignáczról azt jelentette, hogy kórházba szállítása felesleges, be­tegsége nem súlyos természetű. Erre az orvosi véleményre Ignácz alaposan rácáfolt. Kedden délben volt az orvosi vizsgálat s délután 4 órakor a szimuláns már halott volt. A fogház jelentése a halál okául szivbémdási ál­lapított meg. A holttestet kiadták a családnak, amely a temetéséről gondos­kodik. A temetés csütörtökön délután 4 órakor lesz a Cara-Lazara (Füzfás) utcai gyászházból. Nyomorognak a magyar földmunkások Eies hang a nagybirtok ellen a magyar nemzetgyűlés ülésén Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés keddi ülésén a föld­­munkásszöveikezeték állatni támo­gatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Az általános vita során az első felszólaló Dénes István volt, aki rámutatott a magyar földnélkü­liek nagy nyomorára. Az Aiföldön a földmunkások nyolcvan százaléka munka nélkül van — mondotta — és a kormány semmit sem tett abban az irányban, hogy a földmunkások helyzetén segítsen. A nagybirtoko­sok, akik a keresztény kurzus leg­­hangosabb támogatói, eltűrik, hogy a magyar dolgozó réteg kenyér nél­kül elpusztuljon azon a földön, ame­lyet az ö verejtékük tett termékeny­­nyé. A jobboldal állandó közbesző­­lásaitól zavarva támadja a kormányt, amely nénpolitika helyett bank- és nagybirtokpolitikát csinál. Hoyos Miksa gróf: Ahhoz ön nem ért! Pakots József (Hoyos felé): Ad­jon át birtokából a földmunkásoknak 5000 holdat, akkor beszéljen! A magyar földbirtokosok ötven százaléka — folytatta beszédét Dé­nes István — a földjének feléje se néz, spekulánsoknak adja, akiknek az az egyetlen céljuk, hogy minél nagyobb hasznot hnzzanak maguk­nak és a föld tulajdonosának. A földbirtokreform megvalósítását a nagybirtokos következetes szabo­tázsa miatt nem lehet keresztülvinni. Csongrád megyében egy 3000 hol­das nagybirtokos 62 családot dobott ki azért, mert földet merlek kérni. Az egységespárti oldal kórusban követelte az említett nagybirtokos megnevezését, mire Dénes István kijelentette, hogy a nagybirtokos Weisz Manfréd - volt. Hozzátette, hogy keresztény nagybirtokosokról is vannak .pozitív értesülései. .4 föld­munkások kíméletlen kihasználásá­ban nincs különbség a keresztény és a zsidó nagybirtokosok között. A földmunkás milliók mindig szerették úgy hazájukat, mint bárki más, de ha továbbra is mostoha elbánásban | lesz részük, elvesztik azt az érzést.’ anrely eddig megjár íoiia őket becsü­letben hazájuknak; Beszéde végen követelte, hogy a földbirtokreforniot radikálisan hajtsák végre hogy az elégedetlenséget a földmunkások között leszereljék. A mérnökök egzisztenciája ellen A magyar nemzetgyűlésen legkö­zelebb tárgyalásra kerülő javaslatok közül nagyobb vitára ad okot a njérnöki rendtartásról szóló javas­lat, amely ki akarja mondani, hogy azokat a mérnökökét, akiket baza­­fiatlan magatartásuk címén városi, vagy állami szolgálatból elbocsátot­tak, nem lehet a mérnöki kamarába felvenni. A javaslat e szakasza elten wz ellenzék éles harcot indít. Házszabályrevizió és külpolitika Az egységespárt a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnökévé gróf Teleky Pál volt miniszterelnököt fogja jelölni. Az egységespárt a házszabályok revíziójának tervével foglalkozik. Korlátozni akarják az interpellációk időtartamát. A párt ragaszkodik a ház.szabályrevizióhoz, amit főleg külpolitikai érvekkel indokol. Az el­lenzék azonban nem hajlandó ezt az indokolást elfogadni s a legerő­sebb ellenállásra készül a tervvel szemben. Megszűnt a sport-bojkott Magyarország ellen A zagrebi fószövetség határozata A zagrebi főszövetség közgyűlé­sén'olyan elvi határozatot hoztak, amely szerint Magyarországgal szemben eddig fenntartott bojkottot megszüntetik és a jugoszláv egyesü­leteknek megengedik a magyar sportszervezetekkel való érintkezést. A határozat értelmében magyar csapatok mérkőzhetnek a jugoszláv futballszövetséghez tartozó egyesü­letek csapataival azzal a feltétellel, hogy a f ószövetségi öl minden eset­ben jóváhagyást kell kérni a mérkő­zés megtartására. Örömmel regisztráljuk ezt a hirt, amely azt bizonyítja, hogy a hiva­talos sportkörökben győzött végre1 a józan belátás és elbukott az a hábo­rús mentalitás, amely eddig sorom­pókat húzott a jugoszláv sportélet számára -— Budapest felé. Azt talán bizonyítani se kell, hogy a bojkott fenntartása nagy kárt okozott a ju­goszláv sportmozgalomban, amely­nek hiányzott az európai érintkezés lehetősége és lezárt volt előtte az az ut, amelyen elsősorban tudott v'oína eljutni a kontinens értékben és erőben kivételes klasszisu ember­­sportjához. A jugoszláv sportélet helyzeténél fogva szükségszerűen rá volt mindig utalva a nemzetközi érintkezésre, azokra az eredmé­nyekre, amelyeket a fejlődésben jó­val elöljáró nyugati sportmozgalom sért el. Budapest, a magyar sport, a melytől tagadhatatlanul sokat tanul­hatott volna Jugoszlávia most neve­lődő, érlelődő sportmozgalma, az egyedüli kínálkozó alkalom - volt volt mindig arra, hogy a nemzet­közi viszonylatokban belekapcsolód­hassunk. A Vajdaság számára meg egyenesen a helyzet követelése a bojkott megszüntetése, az elzár­kózás feladása, amely négy eszten­dőn keresztül felbecsülhetetlen kárt okozott az itteni sportélet fejlődésé­nek megakasztásával. Poincaré katonai akcióra hívta fel Csehszlovákiát Uj német tiltakozó jegyzék a Rajna-bizottság ellen Alighogy bevonult a mintegy ket­­ezernyoicszáz főnyi lovasság és gya­logság az újonnan megszállott Of­fenburg és Appenweiner városokba és a megszállók kihirdették a »ki­sebb ostromállapotot«, a német tiszt- I viselők és munkások ugyanazt a ma­gatartást tanúsították a franciákkal szemben, mint a Ruhr-vidék előbb megszállott részein. Amikor a fran­cia katonák megszállották a telefon­­központot, majd a postát és a pá­lyaudvarokat, a közüzemek tisztvi­selői és munkásai kijelentették, hogy a szuronyok fenyegetése alatt nem hajlandók a forgalmat lebonyolítani. A francia katonai parancsnok rövid tárgyalás után vissza is rändelte a kivezényelt őrségeket és visszavon­ta az ostromállapot kihirdetésére vo­natkozó parancsot, mire a német tisztviselők és egyéb közüzemi al­kalmazottak nVomban újból meg­kezdték a munkát. A birodalmi vasutak kölni igazga-1 tóságának területén a múlt éjjel a csapatok majdnem kivétel nélkül megszállották a francia és belga zó­­>a pályaudvarait. Magába a vasúti forgalomba azonban eddig nem tör­tént beavatkozás. A franciák vasárnap megszállották; % Majna mellett lévő I1oechst-ben a hires német vegyészeti gyárakat, köztük a Meister Lucius és Brüning­­féle telepet is. A munkások a tilta­kozás jeléül sztrájkba léptek. A megszállott területeken a nyo- I mór egyre növekszik az, éleimisze-1 jrek rohamos drágulása miatt. A| jfrancia kaíGnai hatóságok ingyenest \ étkezést vezettek be az ezredek I ! konyháiban a német gyermekek szá-1 mára. Ezenkívül a megszállók heten- ] ként egyszer ingyen burgonyát és szenet osztanak szét a lakosság kö­zött. , Mint Párisból jelentik, Le Troqu­­eur miniszter és Weygmd tábornok elutaztak a Ruhr-vidékre, hogy De­­goutte tábornokkal és a többi fő ve­zetőivel megbeszéljék az uj szank­ciók keresztülvitelét. Csehszlovákia is akcióra készül Berlinből jelentik: A német kor­mánynak értesülései vannak arról, hogy Cseh-Szlovákország a német ke­leti határon katonai akciót ter­vez. hasonlót a franciák badeni bevonu­lásához. Ürügy erre az volna, hogy a német vasutigazgatás a cseh bá­nyákból a lotharingiai vasmüveknek küldött kokszvonatokat nem továb­bítja, mert nincs Szene. A német kor­mány tudomást szerzett arról, hogy Poincaré a cseh kormányt emiatt ka­tonai szankciók foganatosítására hív­ta föl. A párisi, londoni, római és brüsz­­szeli német diplomáciai képviseletek átnyújtották a német birodalmi kor­mány jegyzékét, amely egyidejűleg Koblenzbe is elmant a nemzetközi Rajna-bizoitságlioz. A jegyzékben tiltakozás van az ellen, hogy a nem­zetközi bizottság a francia és a bel­ga kormányt olyan akcióban támo­gatta, amely a nemzetközi joggal, a versaillesi szerződőssel és magával a nemzetközi Rajna-bizottság egyez­ményével ellenkezik. Berlini kormánykörökben azt hart­goztatják. hogy Németország még­­mindig hajlandó jóvátételi kötele­zettségeinek eleget tenni és Fran­ciaországgal tárgyalásokba, bocsát­kozni, de csak abban az esetben, ha a franciák és belgák megszüntetik a -szankciók alkalmazását. Cimo kan­cellár Essenbö! való távozása előtt is a következő Kijelentést tette: — Hajlandók vagyunk tárgyain? olyan föltétel alatt, ha a tárgyalások j eredménye a Ruhr-terület kiürítése i lesz. Redukálták a szisikáz kiadásait A suboticai szerb színház fen tar­tásának nehézségei már eléggé is­meretesek. Arról is beszámoltunk „már, hogy a sziniigyi bizottság uta­sította a színigazgatót, hogy a lehe­tőség szerint redukálja a színtársu­lat kiadásait. Ennek a felszólításnak eredményekéRo most terjesztette a - színigazgató uj költségvetését a szinügyi bizottság elé. a színtársulat annyira redukálta ki­adásait. hogy az eddigi 93.000 dk.ár havi kiadás helyett csak 66.Ő75 di­nár költségelőirányzat jóváhagyá­sát kéri. Havi harmincezer dinárt takaríta­nak meg tehát a színház kiadásaiból, amit főképpen azáltal értek el, hogy egyes adminisztratív költségeket csökkentettek. A színtársulat művé­szi nívóját nem akarták leszállítani s így a személyzetből senkit se bo­csátottak el. ’ 1 A szinügyi bizottság reméli, hogy a redukált költségek mellett, abban az esetben, hogyha a város is meg­adja a kért 50.000 dinár segélyt a színház részére, sikerülni fog a sziniidényt július elejéig fentartani, Szerb parasztok zendülése Radics ellen Harmincöt házat leromboltak Hétfői számunkban hirt adtunk arról az összeütközésről, ami Kosztajnicán a Radics-párt gyűlé­sén horvát és szerb parasztok között lefolyt. Ennek a népgyü­­lésnek váratlan és szokatlan mé­retű parasztlázadós lett a köfvet­­kpzménye. Szarajevóból jelentik, hogy a Kosztajnica-i gyűlés után a szerb nacionalisták nagy tüntetést ren­deztek a faluban és Radics hívei közül 35-nek a házal lerombolták. A tüntetők a rombolás után az Una-folyó másik partjára vonul­tak és a környékbeli szerb fal­vakban azt a hirt terjesztették el, hogy Kosztajnicán a horvátok legyilkolták a legtekintélyesebb szerbeket. Ez a rémhir rendkívül gyorsa­sággal terjedt el és rövid pár óra alatt óriási izgalmat okozott. A szerb parasztok 4—5 faluban ka­szára, kapára kaptak és lőfegyve­rekkel is ellátva magukat, nagy tömegekben vonultak Kosztajnica felé. Ha eljutnak Kosztajnicáig; borzalmas vérfürdővel lett volna gazdagabb a választási harc kró­nikája. időközben Kosztajnicán a Ható­ság értesült a fölkelésről és a fő­szolgabíró néhány csendőrre! ló­halálában a közeledő tömeg elé sietett. Mire odaért hozzájuk, az országúton már 15.000 főnyi tö­meg nyomult előre. A főszolga­bíró kétségbeesetten igyekezett a tömegnek megmagyarázni, hogy a rémhírekből egy szó sem igaz, a tömeg nem hitt neki és rendü­letlenül nyomult előre. A néhány

Next

/
Oldalképek
Tartalom