Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-07 / 37. szám
Ara egy és fél dinár XXI?. évfolyam Szuboiica, SZERDA 1923. felírnál* 1. 37. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-1-3 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár í 3-l.kht.h2.Tti SÉG $ Kralba Álexantíra-aíieo 4 szám alatt Eíadchivatals Kralja Alexandra-niica 1 (Leliach-paíota) Paktum és agrárreform Úgy gondoljuk, a magyarság egységére soha se volt s a jövőben csak sokára lesz olyan szükség, iránt azokban a napokban, amelyek most következnek. A vélemények lehetnek eltérőek, a meggyőződések lehetnek külön bözöek, de az elhatározásnak és cselekvésnek egyértelműnek és egységesnek ’ kell lenni. S éppen azért, hogy a cselekvésben egységesen jelentkezhessek a magyarság akarata, a véleményeknek csak úgy szabad elhangoztok, hogy azok elősegíthessék és szolgálják a helyesebb elhatározást, de ne akadályozhassák meg az egységes cselekvést. A legszigorúbb kritika, a legteljesebb tárgyismeret igazolása mellett sza bad csak olyan jelszavakat a tö megek közé dobni, amelyek a hozandó határozat kötelezéseit a ké teikedés és lekicsinylés eszközei vei lazítják meg. Azt olvassuk az egyik jugosz'léviai magyar nyelvű lapban, hogy „ha a Magyar Párt Posicscsal megy, akkor a választásokon a Pribicsevics-féle agrórreform alap jara kell helyezkednie neki is, a mit a hivatalos radikálisok a Bánátban már meg is cselekedtek." Ahány állítás van a sorokban s ahány feltevés a sorok között, annyi —- súlyos meggondolatlanság. A Magyar Párt paktuma — ami -röl csak ezután fog kiderülni, hogy kötelezi-e a magyarságot, vagy nem — nem azt jelenti, hogy „a Magyar Párt Posicscsal megy." ügy gondoljuk, taktikailag helytelen volt a páktumtárgyalásokról hirt adni s ha ez helytelen volt, mindenki megalkothatja ar ról a véleményünket, amit a paktum tartalmának közléséről formáltunk mi s formált velünk együtt mindenki. íme; a magyarországi szociéídemokrate párt Bethlen István miniszterelnökkel a válasz tások előtt paktumra lépett. Erről a paktumról a kormányelnöktől és a pártvr zetőségtői eltekintve, senki sem tudott. Csak mos!, egy év múlva kezdenek arról beszélni, hogy miben is állapodtak meg a paktumot kötő felek. A taktikai kérdések nem valók a nyilvánosságra, mint ahogy a hnditerve|cet sem a nyilvánosság előtt szokták letárgyalni. Ha már megtörtént az a jóvátehetetlen hiba, hogy a paktum a nyilvánosság elé került, akkor a Magyar Pártnak, úgy gondoljuk, az lett volna a feladata, hogy a magyar tömegeknek megmagyarázta volna a paktum célját, értelmét, tartalmát és kötelező, voltának feltételeit. Ha ez megtörtént volna, akkor nem lehetne olyan jelszavak csóváit a tömegek közé dobni, mint, „a magyarságot eladták a kormánynak“, „a magyarság kormánypárti iettu, „a Magyar Part Posicscsal megy“ stb., akkor azokat, akik felelőtlen demagógiával ilyen jelszavakkal akarák a magyarságot a M igvar Párt- tál szemben bizalmatlanná tenni, a fölvilágosított s elfogulatlanul Ítélkezni tudó magyarság nyomtalanul utasítaná vissza. Az a paktum, amit Csettle János, Deák Leó, Gräber László és Várady Imre ellenjegyeztek s amihez a Magyar Párt vezérlő bizo.tt sága egyhangúlag hozott határozattal járult hozzá, nem hagyhatja cserben a magyar érdekeket. Ha a fölvilágosítás munkáját elvégezték volna, ez az uszító s az értesüietienségeket kihasználó demagógia sehol sem táléit volna teret. Mit jelent a paktum ? Hagy a magyarság abban az esetben, ha március 18-án szavazhat, a bánáti kerületben a kormány jelöltjét fogja támogatni. Ezzel szemben azonban a kormány kötelezi magát arra, hogy minden magyar igényjogosultat hivatalból fölvétet a választók névjegyzékébe. Hogy a kormány pressziója nélkül hogy jut, helyesebben hogy marad ki a magyarság a választói jogból, arra eklatáns példa a tavalyi őszszeirás. Hogy a kormány preszsziójával hogy jut a magyarság a választójoghoz, az most fog eldőlni. így kétséges, hogy a magyarság fog-e választani. De az kétségtelen, hogy paktum nélkül egész bizonyossággal nem választott volna. A magyarság tehát lemondott egy kerületről, ahol egyetlen jelöltet talán megválasztottak volna s ezzel szemben, ha a paktum feltételei teljesedésbe mennek, megnyeri a többi kerületben akciószabadságát, ahol több jelöltet fognak egész bizonyosan megválasztani. Ezt a paktumot a politikai okosság követelte meg. Ha a paktum a magyarságra nem lesz kötelező, a magyarság helyzete nem változik, ha a /nagyér ság részt vesz a választáson, annyi előnyt fog hozni a paktum, mint amennyit a parlamenti képviselet megbecsülhetetlen és föl mérhetetlen értéke jelent. A paktum azonban, ha kötelezővé válik is, rém azt je enti, hogy a magyarság kormánypárti lesz s a „Magyar Párt Pasiccsal tari“. A paktum egyik pontja szerint a megválasztandó magyar képviselők a parlamentben akciószabadságot nyernek s csak azokban a kérdésekben, amelyek a kisebbségi jogokat nem érintik, fogják a kormányt támogatni. Bátrak vagyunk annak a magánvéleményünknek kifejezést adni, hogy a politikai élet nem vethet Jel \olyan problémát, mely a kisebbség tetőst megkockáztatni, hogy „a helyzetét nem érintené. Mert nem csak a szabadságjogok kezelésé nek kérdése érinti a legközvetle nebbü! a kisebbségi jogokat. A kisebbségi programban az is benne van, négy a teherviselés igazságos és egyenlő legyen. Nincsen tehát olyan pénzügyi törvényjavaslat, amelynek tárgyalásán a magyar képviselők ne foglaljanak el a kormánytól füg: gellen álláspontot. A magyarságot az is érdekli, hogy a nemzetgyűlésnek ki az elnöke, mert a ma gyarság képviselői azt fogják támogatni, akinek személye a szólásszabadság nagyobb garanciáját nyújtja. Az államéiul íegaiapve1 több kérdéseitől a legjelentéktelenebb személyi kérdésekig egyaránt vannak a magyarságnak külön szempontjai, nem lehet elképzelni sem az államigazgatásban olyan elvi elhatározást, ami a kisebbségek helyzetét ne érintené. A megkötött paktum tehát biztosit;« a magyar képviselők politikai szabadságát és lehetővé teszi, hogy a parlamentbe most magyar képviselők is kerüljenek be. Nem le hét tehát azt mondani, hogy a Magyar Párt kormánypárti lett s főként nem lehet ezt a következmagyarságnak a paktum elfogadása esetén a Pribicsevics-féle agrárreform aiapjara kell helyezkedniük." Az agrárreforrn a magyarságot a legközvetlenebbül érinti. Kifejezésre jut ez abban is, hogy az agrárreforrn kérdésében a Magyar Párt külön programpontot készített. Az agrárreforrn két vonatkozásban Is érdekli a magyarságot. A magyarságnak nem lehet közömbös az, hogy kiknek adnak föld -t. Mivel pedig az agrárreforrn a magyarságot \ a legközvetlenebbül érinti, a megválasztandó magyar képviselők ez agrárreform kérdésében c. kormány álláspontjával ellentétes álláspontot is elfoglalhatnak s csak a magyarság érdekeire kell figyelemmel lenniük. Ezeket tudva, a magyarság nem ülhet fa! semmiféle ugratásnak. Nem dőlhet be azo .nak, a kik a magyar nincsetlenek képviseletében akarják megvédeni a töldbirtokosok érd keit, okik hamis jelszavak, helytelen következtetések és rosszhiszemű feltételezések és hazug tények hangoztatásával akarják a magyar tömegek érzésvilágát a magyarság érdekei ellen hangolni. Török-barát hangulat a jugoszláv külpolitikában Közeledés Kemal pasához —■ Veuizelosz is Pasics támogatását kéri — Dalmácia kiürítésének előkészítése Beogradból jelentik : A félhivatalos külpolitikában az utóbbi napokban jellegzetes fordulat észlelhető Törökországgal szemben, amely iránt eddig ellenséges magatartást tanúsított a hivatalos külpolitika.'A miniszterelnök szócsöve, a Tribuna, napok óta hangsúlyozza, hogy Kernül pasa kormányával szemben a megegyezéses politika alapjaira kell rátérni. A cikksorozat annál nagyobb feltűnést keli, mert épen a iausannei konferencia meghiúsulása után veti fel a török-szerb barátság eszméjét. Nincs azonban kizárva az sem, hogy az egész békiilési kampány a muzulmán szavazatok érdekében történik. Kedd esti számában folytatja a Tribuna megkezdett cikksorozatát ezúttal Kemal pasa beogradi diplomáciai képviselőjét, B szry bey-t szólaltatja meg egy,, interjú keretében. Baszry-bep nyilatkozata A török diplomata erélyesen visszautasítja azokat a feltevéseket, mintha az angorai kormány bármilyen vonatkozásban állana a macedóniai és albániai felkelő bandákkal. Ellenkezőleg Kemal kormánya a legélesebben elítéli a bandamozgalmakat és hajlandó Beograddal a bandák együttes megsemmisítésére egyezséget is kötni. — Kemal pasa Törökországénak semmi oka sincs arra, hogy a Balkán szivében nyugtalanságot okozzon, ellenkezőleg azt kívánja, hogy az SHS. királyság török alattvalói loyális állampolgárük legyenek. — Az SHS. állam konszolidációja és megerősödése a garanciája a Balkán békéjének és Törökország is számit a megerősödött SHS. királyság támogatására. — „Ami az SHS. királyság és Albánia viszonyát illeti, csak gratulálhatok a királyi kormánynak — mondotta Baszry bey —ahhoz a jó viszonyhoz, (meiyet a két ország között létrehozott." Baszrg Bey Nlncsicsnél Beogradból jelentik : Kemal pasa beogradi képviselője kedden délelőtt meglátogatta Nincsics külügyminisztert, akivel hosszabb tanácskozást folytatott. Venizelosz levele Padoshoz Beogradból jelentik: Venizelosz a görög bé'edelegáció elnöke hosszabb levelet intézett Basics miniszterelnökhöz a Iausannei békekonferencia félbeszakítása alkalmából. A ievéiben Venizelosz rámutat arra, hogy feltétlenül
