Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-06 / 36. szám
BÁCSMEGYE1 NAP .0 1923. február 6. Megkerültek a vasúti tolvajok Három vasutast adott át a rendőrség az ügyészségnek Legutóbb már beszámoltunk azokról az újabban ismét elszaporodott vasúti tolvajlásokról és vagon-feltörésekről, amelyek a suboticai pályaudvaron a legutolsó hetekben történtek. A rendőrség azonnal megindult erélyes nyomozása már eredményre vezetett és Miladinovics rendőrkapitánynak sikerült a tolvajlások tetteseit kézrekeriteni. A rendőrség letartóztatta Komáromi Imre, Bisztrícs Obrad és Kovacsics András suboticai vasutasokat, akik rendszeresen fosztogatták a vagonokat, mig a tolvajszövetkezet feje, Tatalovics Marko még szökésben van. A vasúti tolvajok rengeteg árut loptak el az utolsó hetekben, különösen sok bőrt, szövetet, cukrot és lisztet, de ezenfelül más árukat is rendszeresen lopkodtak. A nagyértékü árukat azután Petrovoszelón adták cl, azonban azok megkerültek és a rendőrség részben már ki is adta őket a megkárosítót} kereskedőknek. A rendőrség a bárom letartóztatott vasutast hétfőn már átadta az iio-yészségnek. # A rendőrfőkapitányok harca a kormány előtt Pletikoszita főispán beogradi tárgyalásai Több fontos városi ügy elintézése céljából Pletíkoszits András dr. főispán-polgármester hétfőn reggel Beogradba utazott, hogy ott egyrészt jelentést tegyen a kormánynak gyors elintézést kívánó ügyekben, másrészt interveniáljon néhány már régebben huzpdó városi ügy jóváhagyása érdekében. A főispán beogradi utazása ösz.zefüggésben van a suboticai rendőrségen néhány hét óta folyó személyi harc is. A rendőrfőkapitány és helyettese között folyó pare ma olyan stádiumban van A temetés Irta: Balázs Sándor •:v’''1 i. Hidegen szikrázott a téli nap az utca kövén és Mihály éppen arra gondolt, hogy milyen jó lesz egyet sétálni a friss levegőben, amikor a cseléd sürgönyt hozott be. Kalocsáról jött, nézzük csak. Mihály nyugodtan tépte fel, biztosan Gábor akar valamit, de mikor belenézett, hirtelen elsötétült a szeme előtt a papiros. Mi ez . . . mit . . . hogy Gábor ... az nem lehet. Újra meg újra elolvasta s a keze közben erősen reszketett. A sürgönyben ez volt: Gábort operálták remény kevés jöjj azonnal. Jolán. Mihály megszédült, a falhoz kellett támaszkodnia. Gábor!... Az lehetetlen! Mi baja volt? Az a vasgyuró! Megoperálták és most meghal már meg is halt, nlert az a »remény kevés« nyilván anynyit jelent, mindenki ismeri már a sürgönystilust. Gyorsan összepakolt és kocsit rendelt, még a déli vonatot elérheti. De akármit csinált, csak egy gondolat zakatolt az agyában, akkor is, mikor jegyet váltott s a pénztáros mogorva arcába nézett, vagy mikor beült a kupéba s a hordárt kifizette: meghalni Gábor nak, aki az életet úgy szerette s akit az élet is annyira szeretett — micsoda rettentő dolog! Még neki is az, hát még Gábornak, hogy fájhatott itthagyni mindent“, a özép kis feleségéi, ezt az egész khmisz) drága, egyetlen földi életet. Kinézett áz ab Iákon $ qTtogy a havas tájék e'.Sífcloii szeme előtt, a sok-sok emlék íeirájzótt a múltból és a vonattal együtt vágtatott, kísérte. Testvére volt már,_ hogy _ lehetetlennek látszik a rendőrség két vezetőjének együttműködése. A rendőrség fegyelmének megvédése érdekében tehát sürgősen szükséges ennek az ügynek rendezése. Elsősorban ezt célozza a főispán beogradi utazása. Pletíkoszits főispán a legutolsó napokban részletesen meghallgatta^ úgy Karakasevics Gábor rendőrfőkapitány, mint Palmar Kálmán főkapitány helyettes jelentéseit és ezeknek alapján referál a belügyminisztériumban a rendőrségen folyó személyi harcról. Több más ügyben is közbenjár Beogradban Pletíkoszits főispán. Elsősorban rendezni kívánják a pénzügyi tanácsosi állás betöltésének kérdését. A városi takarékpénztár szervezési munkája már teljesen elkészült és megnyitását nagyrészt az hátráltatja még, hogy igazgatóját, Lepedőt Illés pénzügyi tanácsost még nem mentették föl állásétól. Ä bimyevác-Protics-párl megegyezése előtt A bunyevác-sokac-pártban hajlandóság' van a Proticsékkal való választási együttműködésre A bunyevác-sokác párt tárgyaló- tózkodó magatartása, amelynek I a rarH.k-ni.cnartfo f0jytán még a jelölésekre vonatkozó intézkedéseket sem tette meg a párt, részben azzal magyarázható, hogy a párt már régebben azzal a tervvel foglalkozik, hogy valamelyik más ellenzéki párttal kooperáljon. A Protics-párt különválása óta pedig mindinkább megerősödött a bunyevácoknál az a kívánság, amelyik a Protics-párttal való kompromiszszumot akarja. A pártban ugyan frnég mindig vannak olyanok is. akik önálló listával akarnak a választásokba menni, azonban a legutóbbi események, a melyeknek következtében a párt tagjai közül többen csatlakoztak a radikális. párthoz, arra a belátásra késztetik a párt vezetőségét, hogy a leghelyesebb, ha választási kompromisszumra lép a Protics-párttal. Sok függ- még természetesen attól, hogy miképpen sikerül az egvüttmüködés feltételeiben megegyeznie a két pártnak, azonban a bunyevácokban mc& van arra is a hajlandóság. hogy a listavezető helyét átengedjék a Protics-párt jelöltjének, ha ezzel szemben a járási jelöltek a bunyevác-sokác párt 'tágjaiból kerülnek ki. A suboticai radikálispáríban meglehetős idegenkedéssel fogadják a bunyevácok és a Protics-párt között meginduló tárgyalásokat, mert a radikálisok tartanak attól, hogy egy sai a radikálispárttal egy választási kompromisszumra vonatkozólag, a mint ismeretes eredménytelenek maradtak. A radikálispártnak különösen a bunyevác gazda-csoportja idegenkedett a bunyevác-sokác párttal való megegyezéstől, viszont a bunyevác-sokác pártban is sokan voltak olyanok, akik nem akartak a radikálisokkal való együttműködésről tudni. A bunyevácok politikai orientációja azonban most lényegesen fordulat előtt áll. A »Bácsmcgyei Napló hétfő déli számában közölte már a Suboticán tartózkodó Ivanics Momcsiilo Proíics-párti képviselőnek nyilatkozatát, amelyben kijelentette, hogy a Magyar Párt és a bunyevác-sokác párt vezetőségével kíván tárgyalásokba bocsátkozni választási kompromisszum megkötése, céljából. A kilátások szerint a bunyevácsokác párttal folytatandó tárgyalások sikerrel kecsegtetnek. Az eredményről ugyan ma korai volna beszélni, mert eddig még meg sem kezdődtek a hivatalos tárgyalások, azonban beavatott helyről vett információnk szerint a bunyevác-sokác pártban olyan komoly a hajlandóság a Protics-párttal való együttműködésre, hogy a két párt közötti választási kompromisszum bizonyosra vehető. A bunyevác-sokác párt eddigi tarilyen választás! kompromisszum árthatna a radikálispárt .választási eselveinek. Amint értesülünk a bunyevác* sokác- és a Protics-párt közötti tárgyalások rövidesen kilépnek a nerrt kötelező megbeszélések keretéből s néhány napon belül eldől, hogy csakugyan létrejön-e ez a megegyc-ZeS< • • * **cm. neki Gábor, egy évvel idősebb csak, mint ö és gyermekkoruktól fogva együtt birkóztak, tanultak, tánciskoláztak, együtt kisérték ki az apjukat, anyjukat a temetőbe és ha azóta, hogy megemberesedtek, el is szakadtak egymástól, azért valahogy mindegyikük maga mellett érezte a másikat és most tessék.Mihálynak keserű könny égette a torkát és vad düh fojtogatta. Valami súlyos és nagy szót szertett volna kiáltani, az öklével betörni az üveget s az eget fölverni átkaival. De aztán lassan, ahogy az idő telt, csöndeseden fájdalma és haragja. Az utasok beszélgetése kizökkentette bus gondolatai közül, kezdett már a tájra is figyelni és azon kapja magát, hogy egy messze kutágason elmosolyodott, mert olyan volt az. mint egy óriás csősz, ahogy gyerekek raj zolnák, botjára — a kút gémjére — tá, maszkodva. És amit eddig tagadott, most ébredezett benne a remény is, hogy hátha — hátha mégis, történt már iyen csoda és Gábornak vasból van a szervezete. Mikor pedig megette a magával hozott ennivalót és utána rágyújtott egy szivarra, majdnem azt lehet mondani, jókedve lett. Próbálta ugyan többször összeráncolni a homlokát és visszakomolyodni az első döbbenetbe, de ez többé nem sikerült teljesen. Úgy érezte, de egész határozottan, hogy minden jóra iordul és Gábor újra egész, séges lesz. Csak amikor megérkezett Kalocsára és ott sápadt arcok és könnytől bágyadt szemek fogadták, tudta meg, hogy hiába remélt. Gábor már akkor halott volt, mikor ö a vonatra ült. Egy semmi, egy pattanásból a nyakán lett az egesz és három napra megölte. Mihály egész 'éj-Elfoifták a topolai rablókat Tyúklopáson rajtavesztettek a nagystílű betörők Néhány hét előtt hírt adtunk arról a két vakmerő rablásról, amelyet Topolán Lörincz József juhásznál ég Szokolal Gergely kereskedőnél követtek el revolveres banditák. Az esti szürkületben két idegen állított be előbb Lörincz, azután Szokolal házába, revolvert fogtak a háznépre* mindkét helyen pénzt és értéktárgyakat szedtek össze, s elmenekültek. v <4 Február 1-én újabb betöréses lopás történt Topolán. Varga István gazdálkodó házát fosztották ki. a: honnan többek közt negyven páfl tyúkot loptak el. A nyomozás kiderítette. hogy a betörést Mernyák Péter az unokaöccsével, Mernyák Pál kulai lakossal együtt követte ci, Mernyák Péternél tartott házkutatás alkalmával meg is találták a lopott tyúkokat. Letartóztatta a csendőrség Mernyák Pált is. aki huszonhárom éves, nős, családos ember. A1 csendőrség megállapította, hogy Mernyák már régebben követeit el betöréses lopást. Kulán egy ékszerész-üzletet fosztott ki. Ezért le Is volt tartóztatva, sikerült azonban 3 fogházból megszöknie S azóta bujdosott.. y'Tjl Mernyák Pál a vallatás során beismerte. hogy a Lörincz és a Szoko- Iai házban is ő követte el a rablásokat. Mernyák anyjánál meg is találták elrejtve Szokolai két aranyóráját, a többi lopott tárgyakat az orgazda család már értékesítette. Mernyák Pált bekísérték a suboticai ügyészség fogházába. i : o.i jel fent volt és Jolán vigasztalan panaszait hallgatta. Hogy Gábor mennyire várta öt. hányszor kérdezte és inég utoljára is, mikor eszméletnél volt. a szeme végig kutatott az ágya körül állókon és a szája mozgásán látni, lehetett, ahogy leheli: Ml-há-!y... De ki gondolta volna, még akkor is. iiogy meghal! Ilyen ember. A másnap a temetés körüli dolgokkal telt el. Érkeztek mindenfelől az atyafiak, a városból a jóbarátok, feketeruhás asszonyok, egész nap hangos volt a ház a jövés-menéstől, ajtócsapkodástól, orríuvástól és fejcsóválástól. Mihály, mikor elintézett mindent, ami ilyenkor keil, észrevétlenül bement a halottas szobába és sokáig ott maradt. Elnézte a fekete posztóból élesen kirajzolódó sápadt arcéit és búcsúzott tőle. Isten veled. testvér, valóban jó lett volna még egyszer legalább kezet szorítani!... Mélységes, olthatatlan - gyászt érzett, valami olyat, hogy az ő jókedvének örökre vége és ez a felhő, amit most Gábor halálára borított, sohasem fog eloszlani többé. II. Meg volt a temetés, nagy tömeg emberre!, szép beszédekkel, fel-feltörő sírással, asszonyi ájulással és a koporsóra hulló rög ama szörnyű dübörgésével. ami beivódik a fülbe és néha éjszaka felriasztja az alvót álmából. Lezaj lőtt az ebéd is, komoran, szótlanul és ebéd után az egész család beült a sza iónba. Nagy csend volt itt is, csak a sóhajtás nem szűnt meg, hol ebből, hol abból a sarokból hangzott fel. A nap besütött az ablakon és két léuyes csíkot húzott a falra és a szőnyegre. Ha valaki megszólalt, felnéztek, bólintgattak’ 8 fejükkel és tovább hallgattak. Mihály az egyik szögletbe húzódva keserűen nézte őket. Ha volna itt egy bátor, szókimondó ember, annak most így kellene beszélnie: — Tisztelt társaság, önök' itt mind mélyen hallgatnak, de ez a csend már, nem a gyászé és emlékezésé, hanem —1 ne haragudjanak, hogy őszintén kimondom — az unalomé. Világért sein akarom ezzel azt állítani, hogy önök a szegény elhunytat nem szerették. Meg vagyok győződve róla, hogy igen és nagyon, de azt is hiszem, hogy önök most mind mást szeretnének csinálni, mint itt ülni és egymás sóhajtását nyelni. Péllául ön. mélyen tisztelt özvegy, bármily nagy is az ön fájdalma, most mégis, ha: tehetné, előszedné a ruháit és válogatna köztük, hogy melyiket festtesse feketére. Vagy ön. tisztelt uram (és most odafordulna Jolán apjához), nyilváit azon tűnődik* hogy a lánya hozománya megvan-e még egészen, amit íérjhezme-’ nőskor kapott. És ittvan ön, asszonyom, akit, mint jó anyát, súlyos gondok bántanak, mert~a!ig négy éve adta férjhez a lányát és most ime újra kell kezdeni a férjkeresést. Jolán mindössze huszonkét éves. így nem maradhat, még sze. rencse, hogy nincs gyerek. Igaz, hogy itt van a kisebbik is — ön az, szép kisasszony, aki az egész farsangot itt akarta Jolánéknál tölteni és most vége. egy kicsit ezért is könnyes a szeme, nemcsak Gáborért. Ön pedig, Kedves nagybácsi, már ebéd óta tűkön ül. legjobb szeretné a kocsist kiáltani £5 befogatni á szánba és repülni haza a pusztára, nlert fél, hogy az a pernaíiajder Jancsi i megint nem ad elég szénát az ökrökínek-. Ég .vetül Ön, 3 szegény távoli ro-
