Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-04 / 34. szám

1923. febnfér 4. BrtCSMEGYEI NAPLÓ 3. oidal. kerültek. A francia megszállás miatt nemzeti gyászt rendeltek el: tizenegy órára tűzték ki a zárórát s eltiltották a táncolást a nyilvános helyiségekben. A záróra rendelet csak a szegényebb néposztályokat érinti, azokat, akik egész nap dolgoznak s este egy kissé tovább szeretnének szórakozni. A Kuríürsten­­damm siberjei, a gombamódra szaporo. dó éjszakai titkos »lokái«-okban vi­gasztalást találnak a korai záróra miatt. A tánctilaloni inár súlyosabb. Ennek a fele se tréfa. Inkább kukorica-kenye­ret, csak ezt ne. A berlininek úgy kell a tánc, mint ahogy békében a sör keir lett néki. Mig azelőtt nem érezte jól magát, ha négy-öt kriglivel nem csilla­pította örökösnek látszó szomjúságát, addig most — beteg, ha napi shimmy­­rátáját le nem táncolta. A kormány azonban nem ismer kegyelmet és a gyász-rendelet ellen nem lehet apellálni. Ma nyílt meg a földalatti vasút uj észak-déli szárnya. Nyolc esztendő óta építik ezt a vonalat s hogy mi minden történt ez alatt a nyolc esztendő alatt Németországban, azt egyetlen kis adat mutatja a legeklatánsabban: az észak­­déli földalatti vasút vonal építésére nyolc esztendővel ezelőtt előirányzott összes nem haladja túl a iöldalatti vil­lamos mai egynapi forgalmából befolyt összeget. Bakonyi György Nem igaz Ez alatt a cím alatt úgy látszik állandó rovatot kell Nyitnunk a fí fhip című magyar nyelven irt felelőtlen sajtóorgánum állításéinak megcáfolására. A Hírlap február 4-iki számában azt írja, hogy Vukov Lukács fel jelentését meghamisítva közölte a Bácsmegyei Napló. Erre vonatko­zólag rá kell mutatnunk arra, hogy ez a feljelentés Vukov Lukács aláírásával megjelent a Névén cimíi hunyevéc-sokác-párti újság 1921 szept. 10-iki, I9Ö-ik számában s mi azt, amit e feljelentésből kö­zöltünk, szóról-szóra közöltük je. Vukov Lukács bizonyára nem tesz ügy, mint a „novisadi vállalatok­nál őrzött bizonyitékokke!', hanem megmondja, hogy mit és hogyan hamisítottunk meg feljelentéséből. Ha ezt nem tenné, kénytelenek lennénk közjegyzőileg igazoltatni, hogy a feljelentést szóról-szóra úgy közöltük le tegnap, mint 'ho fcyan Vukov közölte a A’?ve/t-ben Vukov Lukács mai cikkének vukovlukácsian goromba és go­nosz hazugságaira csak a bíró­sághoz benyújtott feljelentéssel válaszolunk. Február 3-án nagy geudiummal közölte a Hírlap Kiszel Franjó tör­vényszéki bíró, a választási név­jegyzéket ellenőrző bizottság el nőkének nyilatkozatát, amely sze­rint a bizottság csak azoknak vá­lasztói jogát tárgyalja, akiket ja nuár 6-ika előtt vettek fel a név jegyzékbe. Ugyancsak a Hírlap február 4-iki számában közli Ki szely bíró nyilatkozatát, amelyben szóról-szóra ezeket mondja : „Tudósítójuknak, mer t. i. a Hír­lap tudósítójának, nem adtam semmiféle intervjut. Csupán sok munkám közben mondottam, hogy a törvény előírásai szerint fogunk eljárni s nem is gondoltam arra, hogy odavetett szavaim az új­ságba fognak kerülni." ♦ A Hírlap február 4-iki számában azt írja, hogy a paktumért nem dr. Csettle, dr. Deák és dr. Gräber 9 felelősek, hanem dr. Grabet egyedül, mert dr. Gräber társait félrevezette, nem tárgyalt Protics' csal, holott a magyarság illetékes tényezőit dr. Gräber azzal vezette fé re, hogy Proiicscsa! tárgyalt. Ezzel szemben az igazság az, hogy dr. Gräber, dr. Csettle s dr. Deák a Magyar Párt megbízásé bői együtt tárgyaltak Nincsics külügyminiszterrel s a tárgyalások eredményéhez úgy dr. Várady. mint később a Magyar Párt ve­zérlő bizottsága is hozzájárult. A tárgyalások befejezése után a meg­állapodást levél formájában Írásba foglalták s azt Csett e János, Deák Leó és Gräber Lásáló együttesen irták alá. Kiéleződnek a kormánypárt ellentétei A radikális főbizottság ülése Beogradból jelentik: A radikális­párt főbizottsága ülést tartod, ame­lyen az egyes jelölésekről tárgyal­tak. A főbizottság jóváhagyta az uzsicei és beogradi jelöléseket, majd a választási avitáció élénkebbé téte­léről tanácskoztak. Beavatott körökben azt várták, hogy a szombati ülésen a főbizott­ság állást fog foglalni Protics akció­jával kapcsolatban, különösen annak békiilékeny hangú szerdai beszéde után. Minthogy azonban Pasics szkopljei utjától fáradtan az ülésen nem jelenhetett meg. ez az ügy nem is került tárgyalás alá. Úgy lát- \ szik. a főbizottság nem érzi még el­érkezettnek az időt határozott állás­­foglalásra ebben a kérdésben. Kakuktojások a radikális fészekben cím alatt a Radikal éles támadást in­téz Janjics Voja, a radikálispárt fő­titkára ellen. Á cikk szerint Janjics mint Pribicsevics intim barátja rá­vette Pasicsot, hogy a főbizottság tudta nélkül annak nevében közzé tegye a Szamoupravában azt a kom­münikét. amely béjeléntette a radi­kálispárt végleges szakítását Pro­­ticcsal. Janjics egyébként régi ellen­sége a radikálispártnak, akit Pribi­csevics, mint kakuk tojást behelye­zett az idegen fészekbe, hogy ott ké­sőbb mindenkit kiszorítva, maga le­gyen a gazda. Pribicsevics befolyá­sára 1918-ban Janjics megakadá­lyozta a Szerémségnek a Vajdaság­hoz való csatolását is. Nagyon jó volna — fejezi be a cikk — ha a kakuk más fészket keresne magának és magával vinné az egész kompá­niát. amellyel együtt olyan hevesen agitált a Bleer-kölcsönért és a radi­kális-demokrata koalíció fentartása mellett. , Politikai körökben azt hiszik, hogy \ Proticsnak rendszeres sajtókampá­nyával sikerülni fog a radikálispárt­­bó! legkonokabb ellenfeleit kiszorí­tani. A beogradi demokratapárt jelölése A demokratapárt beogradi szerve­zete szombaton a »Slavia« szállodá­ban jelölő értekezletet tartott, ame­lyen 36 szavazattal Atyimovics Vel­­ját, az »Epocha« igazgatóját jelölték Beograd város listavezetőjéül, mig Adaniovics Nikola 22 szavazatta! ki­sebbségben maradt. Atyimovicsot tudvalevőleg korábban kizárták a demokratapártból és ezért jelülése demokrata körökben rossz benyo­mást keltett. Azt ! úszik, hogy Atyi­movics szavazásra jogosulatlan egyéneket vitt ei a jelölő értekezlet­re, miért is a demokratapárt főbi­zottsága megsemmisíti a jelölést és február 11-én újabb jelölő értekezle­tet hiv egybe. egészités, illetve a magyaroknak ä névjegyzékbe való felvétele által a igy a szavazatszedő küldöttségek számát szaporítani kellett volna. A választási törvény módot ad rá, hogy a választás előtt, amennyiben a szavazók számúban változás állott volna be, a szavazatszedő küldött­ségek, illetve a szavazóhelyek szá­ma szaporittassék. A Magyar Patt­nak erre sürgősen fel kellene hivní a figyelmet, nehogy azok, akik a mandátum biztosításáért minden fur­­fangot felhasználnak arra, hogy a magyarok ne szavazhassnak a mos­tani választsokon, a kormánynak ezt a talán nem is szándékos mulasztá­sából fegyvert kovácsolhassanak. És kérni kell a szavazatszedő küldött­ségek szaporítását azért is, hogy a magyarság minden törvényes esz­közt felhasználjon a jogfosztás meg­akadályozására. .i A kanizsai magyarság szervezkedése . A magyarság választójoga és a választási s%8kök kinevezése Ha áttekinthető lesz, hogy a gya­korlatban mi történt a magyarok választójogával, hogy az amerikázó jegyzők és pártérdekeket a törvény és az igazság fölébe helyező főszol­­gabirák mesterkedése mennyiben volt eredményes, csak akkor dönt­hetnek a magyarság vezetői, hogy milyen magatartást tanusit majd a magyarság a választásokon. Annyi már most is bizonyos, hogy a magyaroknak a választói névjegy­zékbe való felvétele körül rengeteg sok mulasztás történt. Százával hagytak ki magyar nemzetiségű vá­lasztókat, akiknek jussuk volna ah­hoz. hogy választók legyenek. Ki hagyták, noha a választási törvény szigorú fogságbüntetést mér ’arra. aki szándékosan mellőzi valakinek a felvételét, akinek jogcíme van arra hogv választó legyen és kihagvták, noha a kormány a Magyar Párttal való megegyezés alapján, látszatra legalább, erélyes rende’etben fi­gyelmeztette a hatóságokat a tör­vény és az alkotmny betartására. Hogv mi lett volna akkor, ha a Magyar Párt vezetősége nem bizto­siba a magyaroknak a választók so­rába való felvételét, azt megmutatja a január 6-ikán lezárt névjegyzék, a melyben hírmondóul, ha bent van egy-egy gutgesinntnek tartott ma­gyar ember. Szomorú bizonyság ez amellett, hogy bár a jugoszláviai magyarság szigorúan a törvény és alkotmány alapján áll. törvényadta jogaihoz, különösen a köziogi természetüek­­hez. nem jut hozzá azoknak a törvé­nyeknek alapján, amelyeket az itte­ni magyarság ioyalisan be akar tar­tani, - - - - 1 ' Ha nem is minden szavazásra jo­gosult magyart, de néhány ezer ma­gyar választót mégis felvettek a vá­lasztói névjegyzékbe s azoknak, akik • fel vannak véve, még ott is. ahol a Magyar Párt netán nem állit jelöltet, döntő befolyásuk lesz a március 18-iki választásokon, ha ugyan sza­vazhatnak. A törvény értelmében kétségte­len, hogy a bíróságnak, amely a vá­lasztói névjegyzéket hitelesíti, nincs határkőre arra, hogy eldöntse, hogy a választói névjegyzék melyik részé­be^ beirt választók szavazhatnak március 18-ikán. Protics Sztoján la­punk más helyén közölt cikke ugyan­ennek az álláspontnak a helyességét igazolja. A hivatalos Siužbene Novine szombaton megjelent száma újabb bizonyság amellett, hogy megvan a.hajlandóság a törvény világos ren­delkezéseit úgy értelmezni, hogy a magyarságnak az a része is. amely fel van véve a választói névjegy­zékbe, ne szavazhasson március 18-ikán. I A választás? törvény úgy rendel­kezik. hogy minden nyolcszáz vá­lasztóra egy sznvazóhe’y állítandó fel. s 800 szavazónál több egy sza­vazóhelyen nem szavazhat. Ä sza­vazatszedő bizottságok elnökeit az miami bizottság 35 nappal a válasz­tás eiott publikálni köteles. .»HR n'e^ !’s történt. A szavazat­­szedő bizottságok elnökeinek nevét kozh a Sluzbene Novine. A kine­­vezes_ azonban azt mutatja, hogy az i.iami bizottság a választásokat a Januar 6-ikán lezárt és ki néni egé­­szitett névjegyzékek alapján készíti eh. Nem számol azzal, hogy a ki-A secfai Magyar Párt propagandája Pénteken délután a stawjkeni­­zsai magyarság értekezletet tar­tott, amelyen a sentai Magyar Párt részéről dr. Sóll Ááarri, dr. Csetle János pártelnökük és dr. Kecztli-Mészáros Ferenc titkár vettek részt. Az értekezlet nogy­­u. árnu érdeklődő előtt folyt le, a ] kik figyelemmel hallgatták a beszé­deket, amelyekben részletesen is­mertették n Magyar P rt pro­gramját és a közeli választ’ sok előkészületeit. Az értekezletet dr. SŐti Ádám nyitotta meg, majd Keczeli-Mtszá­­ros Ferenc ismertette n választási törvényt. Utána Sói. Ádam han­gulatos szavakban fölhívta a ka­nizsai magyarságot, hogy tömö­rüljenek a Magyar Párt zászlója alá és ne hagyják cserben a Ma­gyar Pártot, amely nem riadva vissza semmi akadálytól, meg­szerezte a magyarok választói jogát. Azután föiszólitotta a jelen­lévőket, hogy lépjenek be a pártba és a választásokon támo­gassák azt egységesen. A szóno­kokat a hallgatóság lelkesen meg­éljenezte. Ugyancsak pénteken tartott Ka­nizsán a radikális párt is gyűlést, amelynek szónoka Czfriiics Béla sentai szolgabíró, u radikális párt kanisai jelöltje volt. A sentai Magyar Párt részéről vasárnap Sóti Adóm Adára fog menni, ehoi szintén szervezkedő gyűlést tartanok. Választási mozgalmak a Muravidéken ,DoInja-Lendváról jelentik: Az egész Muravidéken, különösen a magyarság közt élénk választási agitáció folyik. __ A muraközi részen, Csáktornyán i es környékén a Radics-párt feit ki erős propagandát. Radicsnak Mura­közben nagy tábora van. A Radics­­párt a jelölt személyében azonban ezideig még nem döntött. A murántuli részen, Alsólendva és Muraszombat környékén szintén nagy a mozgalom. Különösen erős táborral rendelkeznek a klerikálisok. Kiéri József, a kerület volt képvise­lője újra jelöltette magát: megvá­lasztása bizonyosra vehető. Az Egységes Muravidék} Párt. a mely a deniokratapárttal működik együtt, kevesebb kilátással indul a harcba. Nagy esélye van a radíkulisprt­­nak. amely most alakult meg s kü­lönösen a magyar lakosság körében

Next

/
Oldalképek
Tartalom