Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-04 / 34. szám
Ünnepi szám. —* Ära: 2, dinár XXIV. évfolyam Megjelenik n.indem reggel» ünnep után és hétfőm délfiei TELEFON SZÁM: Kiadúhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-1 Szdhoiíca, VASÁRNAP 1923. február Előfizetési ár negyedévre 135 dinár 34. szám titUkLStZTOStG: fcrsu.a Aieraudra-nijca 4 szám alatt Kiadúhivátolt Kralja Aissanűra-ulica 1 (Lolbach-pa;ota) Csak azokból a hírekből, amelyek a tárgyalások megszakítását közölték, tudtuk meg, hogy Budapesten a jugoszláv, csehszlovák és magyar kormányok kiküldöttei között tárgyalások folytak a gazda sági közeledés megteremtéséről s az érintkezés könnyebbé tételéről. Az értelem, a viszonyok józan mérlegelése, a helyzet elfogulat lan fölismerése s az érdekek közössége mór régen sürgette ennek a problémának megoldását. Középeurópa térképét újra meg lehetett rajzolni s a hatalom szavával néptömegek felett meglehetett változtatni az impériumot, de a gazdasági szükségszerűségnek nem parancsolnak a szerződések. Ruhózkodni kell, fűteni kell, aratni kel! s épiteni is kell s a ruhához nem tudják nélkülözni e gyapjút és a gyapotot, fát mégis Csak onnan vehetnek, ahol erdők vannak, búzát termő mezők nélkül nem lehet aratni s ha ' nincs szén, megáll a munka s a középkor sötétségébe és elzárkozottsdgába sülyed vissza a világ. A mai ember szükségletét csak a nagy gazdasági egységek tudják kielégíteni s minél inkább folyamodik ez elzárkózás gazdasági politikája a védő- és tiltóvámok krudélis gyógymódjához, annál inkább szüksége van a fogyasztásnak a nagyobb gazdasági egységek ellátására. Az kétségtelen, hogy hosszú évtizedek alatt a politikai egység előrelátó és öntudatos politikával gazdasági egységgé is átalakulhat. De ehhez generációk munkája kell s olyan termelési rend, amit háborúk és háború utáni leromlások nem süíyesztettek anarchiába. Ma nem nélkülözheti Középeurópa sem a német nagyiparnak, sem a cseh textiliparnak termé keit, sem a magyar agrértermé keket, sem a román petróleumot sem a sót. S ma nem rendezked hetik be egyetlen ország sem telephely nélküli termelésre. Olyan horribilisek a termelési költségek hogy a nyersanyag szállítási költ ségeit már nem lehet a fogyasztókra áthárítani. A régi országba tárokon belül kialakult mindenütt az a gazdasági rend, mely a termelés és fogyasztás egyensúlyán nyugodott. Az uj országoknak olyan gazdasági politikára van szükségük, mely országhatárok és politikai széttördeltségek felett egy egységbe foglalja össze azokat a tetületrészeket, melyek közt termelése, fogyasztásé, geográfiai viszonyai, természeti kincsei szét nem választható összefüggést teremtenek. Ennek a feladatnak teljesítését A jóhiszeműség nem tud mega megmérgezett közszellem min- születni a vérben vonagió világ ..................... * számára. A fegyvereket letettük, de a lelkeket nem tudjuk paciíi kölni. Alaptalan p'etykáknak olyan erejük van, hogy egy ország nyugalmát fel tudják gyújtani s felfegyverzik a munkához vissza szokni nem tudó férfiakat. A katonai készülődések lefoglalják az ország anyagi erejének legnagyobb részét s az állandó háborús hangulat melegen tartja azt a menta ütést, mely nem tud és nem akar a megbékélés útjára lépni. Hiába hívnak össze konferenciákat é hiába keresik a jobb jövő felvezető ut irányát, hiába ismerik fel az érdekek közösségét s azt a parancsot, mely a vi'ág gazdái kcdáj> törvényének követei engedelmességet a politika bajkeverőitől, a bizalmatlanság és rosszindulat kishitűsége sokkal többet rombol, mint amennyit építeni tud az alig ébredező emberi szolidaritás. denütt megnyilatkozó jelenségei nehezítik meg. A határokon innen s a határokon túl előfordulnál'" incidensek, áthallatszanak szavak átködlenek gesztusok, melyeknek normális időben semmi jelentősége nem lenne, de ma, abban az nt moszférában, mely a türelmetlenség és bizalmatlanság kohójából gőzölt föl, úgy tűnnek fel, mint gonosztervü elhatározások kétségtelen bizonyítékai. Útlevél kényszer, rendőri vizsgálat, beutazási engedélyek, vámreviziók levetkőz tetősekkel, behozatali és kiviteli tilalmak állnak még főn mindenütt az utódállamok között s gátolják meg azt az érintkezést mely a iegbiztosabb levezetője lenne a gyűlölködés lelkekben sötétlő po csolyájának. A vasúti síneket már összeforrasztották, de a telefonvonalak még e! vannak vágva s a vasúti közlekedésnek is ezer akadálya van. A bíróságok jogköre a választói névjegyzék elbírálásánál Protics a január 6-ika után felvett szavazók szavazati jogáról A »Radikal« szombati számában Protics Sztoján vezércikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy jofr.uk vm-c a bíróságoknak a január 31-ig a névjegyzékekbe felvett választókat a márciusi szavazásnál választójogukról elütni. Protics cikke teljesen fedi azt az álláspontot, a melyet a Bácsmegyei Napló ebben a kérdésben annak felmerülése óta minden hivatott és hivatian törvénymagyarázó félremagyarázásaival szemben elfoglalt. A cikk a választási törvények megfelelő szakaszainak pontos idézésével világosságot teremt a bíróságok jogkörének kérdésében. A nemzetiségi kérdésben becsületesen elfogulatlan szerb politikus cikkéet mindenki okulására teljes terjedelmében itt adjuk: — »A törvényhozó a választói névjegyzékek ügyében a végleges döntést a bíróságokra bízta, abban a feltevésben, hogy azok nem lesznek hajlandók pártszempontokat szolgálni, hanem teljes védelmet és oltalmat nyújtanak a polgároknak legszentebb joguk gyakorlásában. A Vajdaság jić^elv vidékén azonban mintha éppen a bíróságok akarnák elvenni a bolgároktól azt a jogot melyet a törvény biztosított nekik. Novtsadon a törvényszék elnöke kijelentette újságírók előtt, hogy a bíróság nem fogja megengedni, hogy a március 18-i választásokon azok is szavazzanak, akiket a törvény 2. § a éneimében január 6-a után, vagyis hivatalból vettek fel a névjegyzékbe. Hasonló kijelentések ho”"zottdk cl más városok jÍróságainak köréből is. — Ez a nyilatkozat azt bizonyítja, hogy egyes bírák nincsenek tisztában. azzal, hogy meddig terjed a hatáskörük és furcsa, hogy bírák újságírók előtt nyilatkoznak magának a bíróságnak határozathozatala előtt és ezzel befolyásolják magát a határozatot. Az elsőfokú bíróságok (törvényszékek) hatáskörét világosan szabályozza a választói névjegyzékekről szóló törvény 3. §-a, amelyben szóról-szóra a következő áll: Ma a bíróság megkapja a választói névjegyzéket, meg kell győződnie arról, hogy az megfclel-e az irattárban őrzött eredetinek, azután pedig 15 napon belül verifikálni köteles és a községi hatósághoz vissza kell küldenie, bevezetvén saját eredeti jegyzékébe mindazokat a változásokat, amelyeket a községi hatóság január hó folyamán keresztülvitt. Az igazolást a bíróság elnöke és titkára (egy szavazóbiró) irja alá, vagy helyetteseik. A 4. §-ban pedig pontosan ki van mondva, hogy mit kell tennie a bróságnak, ha a községi hatóság február 5-ig nem terjesztené be a kiigazított névjegyzéket. Ebben az esetben azt egy bírósági tisztviselő állítja össze, a végleges megállapitsáig pedig a meglévő névjegyzék marad érvényben. — Mindez arra az esetre érvényes, mikor a 2. §. értelmében hivatalból kiigazítják a névjegyzéket. Arra az esetre pedig, ha egyesek kérik a jegyzékek küo-azitását, a 7., 5., 9., 10. és 11. §§-ok érvényesek. A törvényben egyetlen egy olyan rendelkezés sincs,, amely felhatalmazná a bíróságot, hogy kimondják azt, amit egyes bíráknak az újságírók előtt tett kijelentései szerint cnunciáini akarnak. (Hogy t. i. ki szavazhat márcus 18-án.) A törvény 10. §-a szerint, ha a választás január 1-e és február 25. közé esik, az a névjegyzék érvényes, amely addig az ideig fennállott, amelyet január havában a 2. §. szerint hivatalból kiigazítottak. De egyetlen olyan rendelet sincs, amely, bíróságot felhatalmazná annak a kimondására, hogy március 18-án csak azok szavazhatnak, akiket január. 6-' felvettek a névjegyzékbe és azok nem. akiket a törvény világos utasítására hivatalból vettek fel január 31-ig. Ha a bíróságok ennek az eldöntésébe belebocsájtkoznának, akkor idegen hatáskörbe avatkoznának. — Csudálatos volna, ha nekünk kellene a bíróságokat figyelmeztetni a törvény világos rendelkezéseire, ök kötelesek a választói névjegyzékről szóló törvény 3. §-a értelmében az eredeti névjegyzéke# végrehajtani m'ndazt a változtatási, amelyet az illetékes községi hatóság január havában eszközölt és pedig legkésőbb február 20-ig. Az ekképpen kiigazított névjegyzékek használandók azokon a választásokon, a melyeket február 25-e után tartanak meg. Sőt a községi hatóságoknak a törvény 22. §~a szerint az állandó névjegyzék alapján egy betűrendes névmutatót is kell készíteniük a község összes választóiról. A választói törvény 55. §-a szerint a községi hatóság elismervény ellenében köteles a választó-bizottság elnökének átadni az álfává* névjegyzéket, a melyet a törvény értelmében a bíróság már jóváhagyott. Sőt, ha egy községben több vagy kevesebb választói körzet volna, mint ahány állandó választói névjegyzék van. akkor a község; hatóságnak az Állami Bizottság határozatának kézhezvételétől számított 3 napon belül a határozat szerint el kell választania a névíonyzékeket és a bíróságnak beterjesztenie. — Világos tehát, hogy a választási bizottságnak az állandó névjegyzékek alapján, amelyeket február 20-ig jóváhagytak, keil a választást lefolytatniok. Arrói pedig, hogy azok szabályosan, a törvény szerint .iártak-e el, arrói nem a biág, hanem maga a parlament határoz, ameiy szuverénül dönt arról, hogy a választást szabályosan folytatták-e le. A törvényszékeknek ehhez egyáltalában semmi közük sincs. Nekik csak veriíikáliiiok kell a választói névjegyzékeket, a többit pedig hagyják azokra, akiknek hatáskörébe a megjtett választások igaolása tartozik. A bűnösökre a törvény rendelkezései a mérvadók és a bíróság akkor fog azok felett Ítélkezni, ha vádat emelnek előtte. Ha a bíróságok megmar'-^ak saját hatáskörükben. be fogják bizonyítani, ogy tisztelik a törvényeket, de ha mégis belemennének olyan határozatok hozatalába, hogy van-e szavazati joguk azoknak, akiket január U-ig vettek fel a névjegyzékbe, idegen hatáskörbe hágnának át és azt bizonyítanák be, hogy pártemberek.« Lapunk mai száma 20 oldal
