Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-14 / 44. szám

2. oldat BACSMEGYEI NAPLÓ T923. február 14. lasztójoguk, ahol a magyarok számban olyan erősek, hogy ön­álló tisztával vehettek volna részt a választásokban. A megállapodás publikálásában azonban a magyarság ártatlan s ebben a megállapodásban a kor­mány arra kötelezte magát, hogy a választói törvényt becsületesen végrehajtja. S ezt végre is hajt­hatta volna. A kormánynak nem is kell uta­sításokat kiadni, csupán azt kell megcselekedni, hogy érvényt sze­rez a törvény azon rendelkező-j sének, hogy becsukatja és meg*| birságoltatja azokat, akik jogosult! választókat szándékosan kihagy-' tak a névjegyzékből. Ezzel szol­gálná a szerbség és a magyar­ság közti összhang megteremté­sét, mert elvenné kissé a kedvü­ket a basáskodástó! azoknak e basáknak, akik abban a hitben mernek keresztülgázolni a törvé­nyen, hogy ezzel a kormánynak tetsző dolgot müveinek. A feunyevácok és Protics-páíiiak közt nem jatt létre a választási kompromisszum . A bunyevác.sokác-párt választási telőkészül eteibén igen jelentős for. duiatot jelentett a legutolsó he­tekben az a terv, hogy a párt vá­lasztási kompromisszumra lépjen a Protics-párttal. Ennek a megegye­zésnek, amint már jelentettük, a bunyevác-sokác-pártban igen sok Ilivé volt. Magában a pártvezető­­fcégben is. megoszlott a vélemény brra nézve, hogy kössék-e meg a választási megegyezést vagy nem. Az ellentétek súlyos természetű­tek voltak és már úgy látszott, hogy b Protics-párttal való megegyezés híveinek győzelmével fog végződni a pártob belül kitört harc. A kom­promisszum hívei ugyanis erősen terveitek amellett, hogy a választási esélyek a pártra nézve kompro­misszum kötése esetén sokkal ked. yezőbbek és amellett nem kívánt volna súlyosabb áldozatot a párttól a választási megegyezés. Legfel­jebb a listavezetői állásról kellett .volna a bunyevác.sokác-pártnak le­mondani, mig a többi'jelöltséget a bunyevácok tarthatták volna meg maguknak. A pártban azonban mégis felüL kerekedett az a vélemény, amely a teljes önállóság megőrzését köve­telte meg. A párt intranzigens ele­mei semmi körülmények között sem akarták hozzájárulásukat adni semmiféle szerb párttal való kom­promisszumhoz, még ha ellenzéki pártról is van szó. A küzdelem en­nek az álláspontnak a győzelmével végződött és a párt hivatalos jelö­léseit változatlanul hagyta, sőt az egész suboticai kerületre is úgy ter­jesztette ki, hogy a párt önállóan megy a választásokba. A pártvezetőség ilyen értelmű 'döntése értesülésünk szerint nagy elégedetlenséget kelt a bunyevác­­sokác.párt tagjainak egy részében. A párt elégedetlen tagjainak a to­vábbi magatartása emelőre még bi­zonytalan. azonban olyan jelek mu­tatkoznak. hogy az elégedetlenek nem hajlandók belenyugodni a párt­­vezetőség döntésébe. A Protics-párttal való választási kompromisszum hívei részéről nincs kizárva a párttól való elszakadás sem. Erre csak a végső esetben ke. rülhet ugyan sor, azonban bizonyos, Jwwry nehéz lesz az elégedetlenke­dők leszerelése, az esetben, ha a pártvezetőség nem lesz hajlairvdó engedménrekre, Fiúméval helyreáll a vasúti összeköttetés Stisák átvétele előtt Beogradból jelentik: A külügy­minisztériumban erősen folynak már az előkészületek a dalmáciai Hl. zó­na és Susdk átvételére. A miniszter­­tanács kedden már tárgyalt a fel­szabaduló területek átvételéhez szükséges hitelekről és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a kül­ügyminiszternek bocsássa rendelke­zésére a szükséges hitelt és egyben a kiküldendő bizottság részére is szavazza meg a hiteleket. A kiürítendő területeket átvevő vegyes bizottság már a legköze­lebbi napokban — mihelyt Rómából értesítés érkezik a kiürítés előké­születeinek befejezéséről — Abbá­ziába utazik. Ez a bizottság a rapal­íói szerződés VI. szakasza értelmé­ben megállapítja Fiume állam ha­tárait. helyreállítja a vasúti össze­köttetést Fáiméval és megszervezi a Humei kikötőre vonatkozó mun­kálatokat. A bizottság a szükséghez képest Susakban vagy Zagrebban fog szé­kelni és a bizottság jugoszláv tajgjal Prica admirális. Laginja volt hor­­vát bán. Silovics és Racics ked­den délután konferenciát tartot­tak a még beteg Ninesícs külügy­miniszter lakásán. A minisztertaná­cson pedig Nésics Ljuba meghatal­mazott miniszter referált a kérdés­ről a beteg Nincsics külügyminisz­ter helyett. A romáé kormány tanulmányozni kívánja a nemzeti kisebbségek helyzetét Több mint négy éve már, hogy az impérium változás következtében a magyarság kisebbségi helyzetbe került. Azóta azonban a magyarság Sem az S. H. S. királyságban, sem Romániában nem volt képes még arfnyit sem elérni, hogy felelős kor­mányférfiak a nemzetiségek helyze­tével komolyan foglalkozzanak. A kormányok, akármilyen gyorsan változnak is, a nemzetiségi kisebb­ségekre vonatkozólag megelégsze­nek azokkal a nem mindig elfogu­latlan információkkal, amelyeket az uj területeken lévő politikai híveik adnak. Ma még a soviniszta érzé­sektől túlfűtött nép előtt népszerű­séget ad a kormányoknak a nemzeti­ségek üldözése s bár egyenként nyi­latkozatokban, beszélgetésekben min­den politikus tiltakozik a nemzeti­ségek elnyomatása ellen, az elnyo­más, a vexálás politikája még egy­re tart s a magyar kisebbségekkel szemben minden erőszak megtor­­latlanul marad. A romániai magyarság most — bár sokszor és sokféle csalódásbaln van része, — most némi reményke­déssel kolportálja Bratianu román nlszterelnök a kormányzó liberális párt értekezleten a következő kije­lentést tette: A kisebbségek közjogi helyzete a trianoni békeszerződésre van alapítva, amit a kormánynak nem lehet figyelmen kívül hagy­nia. A kormány elküldi delegá­tusait a csatolt területekre, hall­gassák meg a kisebbségek kí­vánságait. amelyeket a lehető­ség szerint teljesíteni is fognak. mert a kormány tudatában van annak, hogy az itt élő népek harmonikus együttműködésére van szükség. Hogy lesz-e valami foganatja en­nek az ígéretnek, természetesen nem lehet tudni. Az utódállamok szorgalmasan utánozzák egymást azoknak a mód­szereknek az alkalmazásában, a melyekkel a területeiken élő nem­zetiségi kisebbségeket elkeserítik. Kívánatos volna, hogy egyik utód. államban kezdődjék már a jog­­jogegvenlőség és a méltányosság politikája s a többi utódállam ha­sonló buzgalommal utánozza ezt is, mint ahogy az elnyomatás rendsze­miniszterelnök nyilatkozatát. A mi- reit utánozza. A seaiai választok is szavazhatnak Kinek Libájából fosztották meg a suboticai akat a választói jogtól Sentéról jelentik : Peirovics Bránkó dr., polgármester nyiiaiko zott a Bácsmegyei Napló munka társa előtt o vá’aszlói névjegyzé kekre vonatkozólag és kijelentette, hogy tudomása szerint u törvény szék a sentai névjegyzékeket mind elfogadja úgy, amint azokat be terjesztették. A sentai főjegyzői hivatal ugyanis a névjegyzékeket^ hiba nélkül állította össze és any­­nyi választási helyet jelölt ki, hogy a névjegyzékbe, a hivata­los kiigazitás után felvett vala­mennyi választó leszavazhat és egy választó körzetre 800 szava­zónál nem esik több. A törvényszék a beterjesztett­­névjegyzékek közül három körzet névjegyzékét máris változatlanul elfogadta. Ezekben a névjegyzé­kekben 2400 választó van fölvéve. Miután a január 6. előtti kérelme­zés alapján fölvett szavazók száma csak 2000, már eddig is 400 olyan szavazót fogadott el a tör­vényszék és állapította meg sza­­vzzati jogosultságát, akik január 6—31. között a hivatalos kiigazí­tás során kerültek a névjegyzékbe. A Bácsmegyei Napló tudósítója előtt Zavisics sentai városi főjegyző is nyilatkozott a névjegyzékekre vonatkozóan. A főjegyző a kővetkezőket mon­dotta : — A suboticai törvényszéknél — ahol a főjegyző megjelent — eleinte nehézségeket támasztot­tak és többeket ki akartak hagyni e névjegyzékből, igy többek kö­zött Sóti Ádám dr.-t, aki régi ventai polgár, de a főjegyző iga­zolása után bennhagyták. Mások­nál születési bizonyitvényt és egyéb igazoló írásokat követel­tek, de a főjegyző ezeket is kel­lőleg igazolta. — Senta város teljesen szabály szerűen, negyven példányban tér jesztette föl a választói névjegy­zékeket és tiz választási helyet jelölt ki, így tehát — lévén 7002 Választó fölvéve — egyik heiyre S(?m jut több 800 szavazónál. —- Eddig három választási kör­zetnek a névjegyzékét minden változtatás nélkül fogadta el törvényszék és alapos remény van, hogy a többit is — lényeg­telen változtatásokkal — elfő gedja, úgy, hogy egészen csekély SZiimu választó kihagyásával — névjegyzéket el fogják fogadni, A nyilatkozatokból az látszik, j,ogy a sentai járás három körze­tében szavazhatnak a magyarok. Suboticán s egyes községei ben azonban.nem szavazhatnak azok, akiket ugyanakkor vettek föl, ami­kor a sentaiakat. Most már egészen cifra állapo­tok lesznek a magyarok szavazati joga körül. A végén kiderül, hogy azért nem szavazhatnak a nemzeti­ségi választók, mert a névjegyzéke­ket nem mindenütt úgy állították össze, mint Sentán. A választók ezreit tehát a hatóságok hibájából fosztják meg a szavazati jogtól. Újból kiújult a háború Keleten A lausannei konferencia kudarca után még mindig hinni lehetett abban, hogy a keleti háború veszedelmét sikerül va­lahogy elhárítani. Ez a reménység nap­­ról-napra csökken. A mai Európa súlyos krízis előtt áll s e krízisnek csak egyik oka a török-kérdés. A Havas-ügynökség távirata szerint a tőrök parancsnokság értesítette Nichol­son tengernagyot, hogy a szmimai ki­kötő bejáratánál elhelyezett aknák eltá­volítására irányuló minden kísérletet casus bellinek tekint s meg fog aka­dályozni. Á török kormány elrendelte az 1920-as és 1921-es katonai évfolyam behívását. Egy másik Havas jelentés szerint a török vizeken cirkáló antant hajórajt egy támadó hajórajjal erősítették meg a szövetségesek. A konstantinápolyi kormány a szö­vetségesek főbiztosaihoz intézett válasz­­jegyzékében a háborús hírek és készű­­ődés dacára békés szándékait han­goztatja. A magyarorszagi numerus clausus A Népszövetség előtt A magyarországi egyetemekre megállapított numerus clausus kezd kinőni a magyarországi belpolitikai problémák közül. Konkrét panasz folytán a Népszövetség elé kerül ez az ügy. A nagybritanniai zsidók testüle­té ugyanis az Angol Zsidó Szövet­séggel egyetértőleg több Ízben pa­naszt emelt a nagyhatalmaknál és a népszövetségnél, hogy egyes ma­gyar törvények, rendeletek — igy például a numerus ciausus is — sér­tik a nemzeti és vallási kisebbsé­gekének szerződésileg biztosított jo­gait. Az angol zsidó egyesületek a nép­szövetség beleavatkozását kérték a írországi numerus clausus megoldásába. Az angol zsidó egyesületek genfi megbízottja, Wolf Lucián a népszö­vetség tagjainál személyes meggyő­ződés utján is igyekezett a pana­szolt sérelmek orvoslását elérni. Bántffy Miklós gróf, mikor külügy­­minisztersége alatt utoljára Géni­ben időzött, igyekezett legyöngiteni ezt a propagandát. A panasszal szemben hivatkozott arra, hogy Ma­gyarország a háború u$án kénytelen korlátozni a főiskolai hallgatók szá­mát s kötelessége arról gondoskod­ni, hogy minden nemzetiség és val­lásfelekezet képes legyen számará­nyának megfelelően résztvenní a főiskolai tanulmányokban. A nume­rus clausus ezt törekszik biztosíta­ni, mivel a középiskolát végzett if­jakat korlátlan számban a magyar állam nem bocsáthat főiskolai tanul­mányokra. Bánffy gróf _ ellenpropagandája azonban eredménytelen maradt, a népszövetség főtitkársága tárgya­lásra tűzte ki a panaszt Ezt a tár­gyalást most tartották meg, azon­ban az, egyelőre csak formális volt s arra kötelezték a magyar' kor. mányt, hogy a panaszokra nézve záros határidőn belül nyilatkozzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom