Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-01 / 31. szám
Ara 1 és fél dinár XXIV. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1923. február 1. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár ttsvaumnmtIBII r [liTim iTÜiHm IHSIIII11 !!■ II II I lllll lllllll SZMKESZTĆSEGs kralja Aiexandra-uiiea 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Akxandra-niira 1 (Lelfcach-pa’ota) Február 1. Ez a dátum döntő fontosságú az SHS. királyság magyarságának politikai életében. A választók névjegyzékének kiigazítására megállapított határidő a mai nappal letelt. A Magyar Pártnak most kell számbavennie, hogy a magyar nemzetiségű választók bekerühek-e a választók névjegyzékébe s ezáltal teljesedésbe ment-e az a feltétel, aminek bekövetkezéséhez a Magyar Párt a tőle kívánt magatartás vállalásét fűzte. Loyálisan meg kell állapítanunk, hogy a kormány sokat megtett annak érdekében, hogy vállalt ígéretéhez képest a magyar nem zetisegü választók a választók névjegyzékébe bekerüljenek. Késedelmeskedés nélkül adta ki rendeletéit, melyek félreérthetetlenül követelték meg a közigazgatási hatóságoktól, hogy a magyarok felvételével igazítsák ki a jegyzé keket. S késedelmeskedés nélkül adta ki s távirati utón továbbította azokat a rendeleteket, amelyekkel a Magyar Part konkrét panaszait kívánta orvosolni. így a Magyar Párt intervenciójára rendelkezett úgy, hogy a választási listákat a törvényszékek küldjék vissza a közigazgatási hatóságokhoz, hogy a jegyzékek kiigazítása megtörténhessék, a Magyar Párt javaslatára mondotta ki expressis ve/bis azt, ami úgyis önként következett a törvényből, hogy o március- 18-iki választáson mind azok szavazhatnak, akik január 51-ig a választási listákba felvétetnek, a Magyar Párt kérelmére tette a rendőrhatóságok köteles ségéve, hogy a választási agitáció zavartalanságát biztosítsák s biztosította a magyar szervezkedés vezetői számára a szabad és hé' bontatlan közlekedést. Ennyi intézkedés, ennyi késedelem nélkül megtett és késedelem nélkül továbbított rendelke .aes után valóban nem lehet ké telkedni abban, hogy a kormány mindent megtett a Magyar Párt tál létrejött megállapodás betartására. Ha mégsem állt volna elő az a helyzet, amelyet a megálla podás létre akart hozni, valóban nem a kormányon, hanem az alantas közigazgatási tisztviselőkön múlott, akik szokatlan bátorságot, meglepő fürgeséget, patakozó ötletességet és el nem ernyedő szívósságot mutattak föl, amikor alkotmány, törvény, ren deletek özöne s kormány elhatározás ellenére a magyarságnak választó joggal való felruházását meg lehetett akadályozni. Amikor ennek érdekében intézkedni kellett csudálatosán habozó bátortalanságokkal találkoztunk, amikor valamit el kellett mulasztani, férfiasán szilárd felelősség vállalás nyilatkozott meg. Akinek dolgoznia kellett, annak hirtelen az ország másik végén akadt elintézni valója s a kinek rendelkezni kellett volna, az a sa;át aláírására sem akart emlékezni. A kormány elhatározás megvalósulását a kor mány közegei igyekeztek megadályozni. Rendkívüli veszteségek élték ezzel a magyarságot s nem utolsó veszteség annak a politikai közéleti atmoszférának fölis mérésé, hogy az alárendelt tisztviselőknek a kormánnyal való ez a szembeszállása büntetlenül megtörténhetik. A Magyar Pártra most rendkívüli jelentőségű kérdés eldöntése vér. Összegeznie kell az adatokat, felülvizsgálnia a tényeket, összemérni az adottságokat a megnyílt lehetőségekkel s igy kell eldöntenie : teijesedett-e az a föltétel, ami a magyarság kötelezettség vállalásának ellenértéke volt, kell e teljesítenie a Magyar Pártnak azt a kötelezettségeket, amiket a magyaroknak a választói névjegyzékbe való felvétele ellenében vállalt, vállalnia keli-e az aktivitás terhét, vagy passzivitással koll-c dokumentálnia, hogy a törvény védő korlátáin kívül hagyták. Nem kételkedünk abban, hogy a Magyar Párt vezetősége ebben a kérdésben is meg fogja találni azt az utat, amit a magyarság érdekei a bölcs megfontolás, a politikai moréi és a felelősseget vállaló előrelátás jelölnek ki. A Hírlap a magyarok választójoga ellen Manőver egy meghamisított nyilatkozat alapján Azon az utolsó napon, amelyen a magyar választók még eljárhattak a választói névjegyzékek kiigazítása kérdésében, még adatokat ,szolg.il tathattak a hatóságok rendelkezésére, amelyek alapján a névjegyzékek magyar választókkal kiegészülhettek, a suboticai Hírlap egy magyar nyelvű, de nem magyar érdeket szolgáló cikket közölt, amelyben egy törvényszéki biró nyilatkozatát meghamisítva azt állapítja meg, hogy a »magyarság választójoga elveszett.« Hogy a magyarságnak a valóságban meg lesz-e a törvény által biztosított választójoga, azt ma még nem lehet tudni. De az kétségtelen, hogy a suboticai törvényszék egy tagjának nyilatkozata alapján csak a siető rosszhiszeműség, csak a jogfosztásnak örvendő kajánság állapíthatja meg, hogy a magyarságnak a választójoga elveszett. Hát még ha ez a nyilatkozat meg sem történt, csak sötét szándék csavarta el a sza" vak értelmét, sötét szándék, amelyik örülne a választójog elvesztésének is, mert álláspontjának igazolását látná be trie. Az utolsó pillanatban, amikor föl kell hívni mindenkit, akiben még van magyar érzés, hogy közömbösségbe ne engedje belefuladni az itt élő magyarságnak ez idő szerint legnagyobb érdekét, amikor a magyar újságnak, ha az nemcsak nyelvében, hanem szándékában és szeretetében is magyar, csak az lehet a kötelessége, hogy fölkeltse, ébrentartsa és lelkesedéssé fokozza az érdeklődést, akkor jelenik meg a Hírlap-nalc ez az elcsüggesztő, dciaitteta munkakedvet kioltó cikke, melynek az ártó szándékon kívül hamisított nyilatkozat és tudatlanság a forrása. Január 31-én járt le a választási névjegyzékek hivatalból való kiigazítására kitűzött végső határidő. Hírlapnak kedd délben megjelenő, szerdai keltezésű száma Taszics Alexander törvényszéki bírónak azt a feltűnést keltő nyilatkozatát közli, hogy. akiket január 6-ika után vettek fel r kiigazítások során a névjegyzékbe, az 1923. évi márciusi választáson nem érvényesíthetik választói jogukat Ez a nyilatkozat érthető feltűnést keltett, minthogy az a névjegyzékek felülvizsgálását végző bírói tanács egyik tagjától eredt és azt, ha megtörtént, ugy lehetett tekinteni, mint a bizottság hivatalos álláspontjának kifejezését. A Bácsmegyei Napló munkatársa fölkereste Taszics Alexander törvényszéki bírót és megkérdezte tőle, hogy megtette-e a Hírlapban közölt nyilatkozatot. 1 aszics biró a következőket mondotta munkatársunknak:- — Én azokat a kijelentéseket, a miket a Hírlap az én számba ad, nem tettem, csak azt mondottam, -- és mondom most is, — hogy február hó 5-fg valamennyi választási névjegyzéknek itt kell lenni a törvényszéknél. Ennél többet nem mondottam, nem is mondhattam. Február 5-én összeül a választási tanács, amelynek elnöke Kiszel Franjo törvényszéki biró, tanácstagja Hics Dragomir ár. törvényszéki biró és előadója én vagyok. Ezen az ülésen fog a tanács a lista záradékolása kérdésében dönteni. E nyilatkozat a kellő értékére szállítja le a Hírlap jogfosztásnak örvendő szenzációját, s meghamisitottnak bélyegzi meg azt a nyilatkozatot, amin a Hírlap cikke alapul. Ez a cikk vagy tudatlan, vagy szándékosan akar másokat félrevezetni. Mert a választási tanácsnak nincs joga ahhoz, hogy abban a kérdésben döntsön, kik vehetnek részt a választáson s melyik lista szolgál a választás alapjául. A bírói tanács tehát nem is mondhatja azt ki, hoev csak azok a választók szavazhatnak a március 18-iki választásokon, akiket január 6-ika előtt vettek fel a választók névjegyzékébe. A választójogért vívott küzdelem utolsó napján a Hírlap hö maradt ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet e küzdelem megindultakor el foglalt Akkor kijelentette: a magyarságnak nem fontos a választójog s azóta konok szívóssággal támadta azokat akik előharcosai voltak ennek a küzdelemnek s támadja a Magyar Pártot is azóta, amióta olyan politikát választott, mely a választójog elnyerésére —- ceteris paritus — a legtöbb ki-látást nyújtotta. A moiakás pártok kilátásai A munkás tömegek többsígs passzíve viselkedik Beogradból jelentik: A szociálistapárt az utóbbi napokban országszerte nagy választási agitációt fejt ki, de mégsem remélnek nagyobb sikereket A legtöbb reményt még a vajdasági kerületek iránt táplálják, ahoi 3t~3 mandátumot szerezhetnek. Szerbiában és Boszniában egyáltalában nem számítanak pozitív eredményre. Véleményük szerint ennek az oka a munkásság teljes politikai pašžszivitásbáan rejlik. A munkásság többsége, amely az »Obznana« előtt a kommunista párthoz tartozott, részt sem fog venni a választásokban, ha csak a kommunisták, illetőleg az uj proletárpárt nem állít fel külön listákat. Minthogy azonban a kormány erre az esetre a független szakszervezetek feloszlatásával és a szakszerveze*'' vezetők letartóztatásával fenyegetődzik, erre kevés kilátás van. Érdekes, hogy a párt egységének tulajdonképpeni helyreállítója a2f ősz Lapcsevics Dragisa, telj esen megcsömöríött ?. politikától és régi kerületének, a drinamenti kerületnek jclöitségét sem fogadja cl. Munkáskörökben mégis azt hiszik. hogy Lapcsevics Mariborbaii elfogadná a listavezetői jelölést, ha a szlovén kommunisták, független szocialisták és szociáldemokraták között paktum jönne létre. ** Annyi már is bizonyosra vehető, hogy a fii"-etlen szocialisták és kommunisták ezúttal nem fognak a '^Wkálisokkal együtt szavazni, \t a községi választásoknál. A kaiadápárt választási kiáltvánga Az uijáéledt hatodópárt szerdán adta ki választási kiáltváftyát. Ebben kifejti a párt, hogy miért lépett be a tagok nagy része három évvel ezelőtt a demokratapártba. A haladópárt^ azonban íentartotta továbbra is a párt önállóságát és a jelenlegi súlyos helyzet, valamint a demokrata; pártban lévő khaosz arra a belátás; ra vezetik a pártot, hogy a három év • előtti lépés' nem volt helyes és ezért ismét önállóan lép fel a választásokon. Ezután ismerteti a kiáltvány a párt programmját, majd élesen kritizálja főképpen a korrupciót és az ország rossz pénzügyi politikáját. A radikáüs-deniokrata-koaíició bebizonyította. hogy nem tud rendet teremteni és az újjáéledt baladópárt Programm ja alkalmas a konszolidáció megvalósítására.
