Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-08 / 7. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 192$. január 9. 4. oldal. Megadóztatják sz adót A késedelmi kamatokat nem as adó- Kiveiés napjától, hanem az adóese­dékesség napjától kell megfizetni A pénzügyminisztérium szomba­ton rendeletet intézett a pénzügy­­igazgatósághoz, amelyben elrendeli, ■hogy az adóbefizetések alkalmával Sä jövőben felmerülő késedelmi ka­matokat ne a kivetés, vagy a fizetési Meghagyás kézbesítésének napiától Számítsák fel. így például az 1917— 1918-ik évre kivetendő adók után a késedelmi kamatot az 1917, vagy 1918-ik évtől kezdve számítsák. A pénzügyminiszternek ez az in­tézkedése érthető megdöbbenést keltett az érdekelt adófizetők, főleg ia kereskedők és iparosok körében. A visszamenőleges utólagos adóki­vetés ugyanis nem az adózók hibá­jából, hanem az adóhivataloknál fennálló nagy személyzethiány mi­att történik. Most ezt a késedelmet akarják az adózókkal megfizettetni. Mint értesülünk, a sérelmes rendelet felien akció indul meg a kereskedők ifcs iparosok körében. Világvándora . . . Beszélgettem egy artistával Gyűrötten és az utazástól fáradtan került elém tegnap reggel a hunyt ablaku, ünneplő utcán egy régi ar­tista ismerősöm. Mindenütt találkoz­tam már vele, ahol csak megfordul­tam: Becsben csakúgy, mint Beo­­gradban, Budapesten, akárcsak Ra­­guzában. Pécsett éppúgy, mint Su­­botlcán. Most kissé letörten láttam viszont néhány hónap után, a szeme révetegen tekint rám, amikor fárad­tan kérdezi: — Nem tudna beváltani néhány drachmát? Most jövök Görögor­szágból és nem tudok bemenni a ká­véházba sem, mert nincs jugoszáv valutám, csak drachmám. Persze, hogy nem tudok, mondom neki. örülök, ha néhány dinár van a zsebemben, nem hogy görög drach­mákat gyűjtenék. Nem is lepődik meg a válaszon és a következő percben már mesél utolsó hónapjai­ról, hogy hol volt és merre járt. — Skopljeból átmentem Görögor­szágba, onnan tovább Törökország­ba. Jól is ment a dolgom, mindaddig, amig nem jöttek azok az átkozott kemaiisták. Azóta üresek Konstan­tinápolyban a mulatók, hát inkább visszamentem Athénbe, de ott se jobb a helyzet, mert egyik forrada­lom követi a másikat. Ott hagytam hát Görögországot is és vissz jöt­téin Jugoszláviába . . . Olyan egyszerűen mondja mind­ezt. mintha azt mondaná: Topoláró! jövök. Nemrég ugyanígy beszélt ne­kem valahol a tengerparton arrói, hogy hogyan ment Bukarestből Pá­­risba és onnan Milanóba. Vérében van az utazás, folyton vándorol: egyik országból a másikba, forrada­lomból az ellenforradalomba, fasiz­mustól a kommunizmusig, ellenséges országok határain keresztül, nincs előtte akadály és minden mindegy neki. legfeljebb csak az érdekli, hogy hol lehet jobban keresni, hol yan több közönség az orfeumokba... Minden ország csak egy-két hó­napig a hazája, harmincnaponkint uj várost, uj arcokat, uj embereket ismer meg és minden három hónap­ban más nyelvet, más valutát és más országot kell megszoknia. Ma még a párisi Chat Noir-ban tapsol­nak neki, hogy holnapután már a bécsi Simpücissimusban álljon a lámpák elé és néhány hét múlva egy kis vidéki városban keressen egy hónapra hajlékot. Addig tart ezeknél az artistáknál az otthon, ameddig az a műsor megy az orfeumban. amelynek egyik pontját alkotják. Végnélkül! Vándorlás ez, nincs családi tűzhe­lyük, nincs hazájuk az artistáknak sehol. Az én világotjáró artistám­nak. akivel tegnap találkoztam, van egy állandó otthona, de csak egy­szer egy esztendőben kerül haza. Boldog vágyakozásban ragyog a szeme, amikor ezeket mondja: — Münchenben van két szobám. Muzeum is lehetne, annyi benne az emlék a világ minden részéből. Lát­ja, ezért futok egész éven át egyik világrészből a másikba, ezért küz-A párisi tárgyalások bukása kudarccal fenyegeti a lausannei békekonferenciát is. Az angorai török nemzetgyűlésen a radikális áramlatok egyre jobban felülke­rekednek és a ionferencia félbe­szakítását követelik. A görög dele­gáció mér előkészületeket tett arra, hogy a tárgyalások félbe­szakítása esetén azonnal vissza­térjen Athénbe. Athéni jelentések szerint Görög ország uj háborúra készül, hogy Kelettrácidt visszahódítsa. A görög csapaíok hélfőn megszállották a semleges zónában levő Karagacsof. A lausannei konferencián a nagy­hatalmak vasárnap este tiltakozó jegyzéket intéztek Izmet pasához Nurri Riza beynek a kisebbségi albizottságban tanúsított magatar­tása miatt. Nurri Riza bey ugyani­­az albizottság legutóbbi ülését tün­tetőleg elhagyta. A jegyzékben a nagyhatalmak azt kérdik Izmet pasától, mint az angorai delegá-Statisztika a ncmsaáí fogyasztásról EracFced'V a. húsfogyasztás Novisad gyomra sokat elfogyasz­tott az elmúlt esztendőben, ügy lát­szik, »szegények vagyunk, de jól élünk« jelszó lett úrrá. Az idén 3583 drb állattal többet vágtak le a no­­visadi vágóhídon, mint tavaly. . Azt az állatmennyiséget, ami a műit évben Novisadoti levágásra került, itt is mérték ki, mert az el­múlt évben az állatkivitel a mini­mumra szorítkozott. Csupán Po­zsonyba és Becsbe vitt ki egyik no­­visadi cég az express hajón 3—400 levágott sertést, 50 drb levágott szarvasmarhát, míg a zsirmennyiség kiviteie nem vehető számba. Az állatmennyiség, ami levágásra került, a húsfogyasztás emelkedése mellett szól. s azt igazolja, hogy az emberek jobban táolálkoznak — a háborús évek pótlásait igyekeznek kipótolni. A novisadi vágóhídon levágásra került az idén 4255 drb szarvas­­marha 851.000 kg. súlyban, mig ta­valy 3645 drb 729.000 kg. suiyban. A szarvasmarha hús fogyasztás emelkedését a sertészsirexport csökkenése okozta. A hentesek a termelt zsírt nem tudják itthon elhe­lyezni — hiszen a birtokosok nagy­­része mindig öl disznót — s azt kül­földre szállítják, minthogy a kivitel be volt tiltva, vagy megnehezítve, a hentesek kevesebb disznót öltek, s igy a közönség a disznóhust marha­hússal pótolta. Sertés az idén levá­gásra került 10.058 drb súlyban zsír 422.436 kg. volt, a hús pedig 543.136 kg., tavaly 12.582 drb sertést vágtak le, a csökkenés tehát 2524 drb. Bor­jút 8359 drb vágtak le 292.565 súly­ban. mig tavaly 7413 drbot 259.630 kg. súlyban. Juh 1S63 drb 27.945 kg. súlyban került levágásra, mig 1921- ben 2021 drb 30.315 kg. súlyban. Bárány 10.682 drb 85.456 kg. súly­ban, 1921-ben 6170 drb 49.360 kg. döm, ezért vándorlók örökösen, hogy a nyáron egy hónapig otthon pihenhessek ... És nem cserélnék sok más emberrel, mert csak én tu­dom. mit jelent az, hogy — otthon. Ragyogott a szeme, vágy sóhaj­tott a szemeiben és a vasúti kocsitól, a piszkos hotel-szobától, az örökös kávéháztól való undor sirt ki a sza­vaiból. Sajnáltam is. meg irigyeltem. Artistasors . . . (1. f.) ció vezetőjétől, hogy hogyan fogja fel ezt az eljárást. Izmet pasa hétfőn válaszolt a jegyzékre. Vá­laszában közli a nagyhatalmakká! hogy a török delegátusnak ezt a: eljárását helyesli és azt minden tekintetben fedezni is hajlandó. Törökország — mondja a jegy­zék — több ízben hangsúlyozta, hogy az örmény kérdésről való tárgyalásokon, minthogy török területről van sző, nem vesz részt es a nagyhatalmak az örmény ügyet ennek dacára napirendre tűzték. Az incidensén tehát Izmet pasa kizárólag a nagyhatalmakat teszi felelőssé. Angol körökben azt hiszik, hogy a törökök elfogadjak a nagyha­talmaknak a kisebbségek védel­mére vonatkozó tervezetét, annál is inkább, mert Hasszán bég An­doréból olyan utasításokat hoz magával, amelyek az engedé kenységec a török delegáció ré szére lehetővé teszi. súlyban. Kecske 2 drb került a vágó­hidra. Novisad városa 1922. évben 1 mil­lió 800.128 kg. húst fogyasztott el — hivatalosan. Ha most ehhez hozzá vesszük az otthon leölt sertéseket, a nagymennyiségű baromfit, akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy a vegetá­riánusoknak nem sok hive van Novi­­sadon. Ädy-társaság Becskereken Az első előadást vasámrp rendezték Becskerekről jelentik: Becskere­ken ebben a minden kuituréletre rendkívül áhítozó városban — most van alakulóban egy irodalmi társa­ság. amely a magyarság legkitű­nőbb, legigazabb költőjének, Ady Endrének neve alatt igyekszik erős kulturmozgaimat szervezni és irá­nyítani. Az Ady-társaság első bemutatko­zó előadása vasárnap ünnepélyes külsőségek között zajlott le. Pro­­grammját zenetörténeti előadás töl­tötte ki. amelynek résztvevői: Grif­fel Lajos. Juhász Ferencné. láng Imre és Uhlirs Károly voltak. Nagy publikum előtt nagy sikerrel inter­pretálták Pietre Socotelli triószoná­táját, Francesco Trirente áriáját, Aubert Jakve és Anchengeló Jozelli sültjét. Az olasz mesterek zenemüveit nagy megértéssel adta vissza Grif­fel Lajos, akit Juhász Ferencné ki­tűnő zenei intelligenciával precízen támogatott. Láng Imre elegáns, könnyed és biztos vonókezelését él­vezettel figyelte a közönség. Uhlirs Károly csellókisérete harmonikusan simult a többi előadó játékához. Az előadásnak — amelyet Juhász Ferenc szerkesztő rendezett — kü­lön érdekessége volt Pellegrinetti pápai mmcius megjelenése, aki az előadást nagy élvezettel hallgatta végig. Amikor részegek a vasúti komisszáriusok Botrány a becskereki pályaudvaron Becskerekről jelentik: A becske­­reki pályaudvar vasárnap este csú­nya botránynak volt a színhelye. A pályaudvaron M óra tájban, éppen akkor, amikor a legtöbb utas várta a suboticai vonatot; két becskereki vasúti komisszárius, névszerint Lozro és Krzsics vasúti komisszá­­riusok ittas állapotban revolverrel lövöldöztek és a vonatra váró kö­zönség előtt reprodukálhatatlan ki­fejezéseket használtak. A botrányosan viselkedő komisz­­száriusokat a szolgálatban lévő Aíi­­lisics Milán vasúti forgalmi tiszt fi­gyelmeztette, hogy a pályaudvar te­rületén nem tűr ilyen magatartást, mire a részeg komisszáriusok rá is revolvert szegeztek. A forgalmi tiszt ekkor a komisszáriátus vezető­jénél teltek panaszt, aki rendre in­tette a botránytokozókat. mire ezek őt is megfenyegették fegyverükkel. A vérszomjas komisszáriusokat csak nehezen sikerült lefegyverezni. A becskereki vasúti tisztviselők most mozgalmat indítottak, amely szerint követelik a két vasúti ko­misszárius azonnali áthelyezését, vagy pedig a maguk áthelyezését, mert ugyanazon a pályaudvaron nem hajlandók velük szolgálatot tel­jesíteni. Elfogtak egy ál-grófot A francia tiszt gyilkosa A beogradi rendőrség körözésére Ljubljanában letartóztattak egy ve-Iszedelmes kalandort, aki a háború befejezése óta 3—4 országot végig­csalt és úgy látszik, néhány gyilkos­ság is terheli lelkiismeretét. _ A veszedelmes gonosztevő letar­tóztatására és leleplezésére egész véletlenül akadt alkalma a beogradi I rendőrségnek. A »Washington« szá­­loda portása ugyanis feljelentést tett, hogy egy magát Alberti Filck von Wittinghausennek nevező ven­dége több mint 4000 dinárt kitevő szállodai számlájának kifizetése nél­kül eltávozott és Amália nevű fele­sége is fizetés nélkül akarja elhagy­ni a szállodát. A rendőrség erre az asszonyt ki­hallgatta és az ö kihallgatása és egyéb közben megérkezett feljelen­tések alapján köröző levelet adott ilei a hangzatos nevű kalandor ellen, 1 akinek »Száva Export-Import« tár­­isaság néven vállalata is volt Beo- Igradban. Is A rendőrség megállapította, hogy von Wittinghausen, aki egyébként más álneveket is használt Csenni született, mely falu most Romániá­hoz tartozik. Apja állítólag magyar gróf volt, anyja azonban 15 évvel I ezelőtt elvált a gróftól és azóta Fiú- 1 méhen éltek. A fiú Rómában mit-, 3 egyetemet végzett és automobil tu­­liajdonos volt. A háború alatt az osz­­jtrák-magyar hadseregben tartalékos főhadnagy lett és Pesten vette nőül ja trieszti származású Amáliát, aki egyébként 25 évvel idősebb nála. A háborít után Milanóba mentek, áltól export-import üzletet nyitott Wittinghausen. De nem ment jó az üzlet, ezért feleségét Milanóban hagyva visszatért Magyarországba és mint főhadnagy belépett a ma­gyar nemzeti hadseregbe. Kilenc hónapig tartózkodott Ma­gyarországon, majd onnét hirtelen eltűnvén újból Olaszországban járta a városokat: Milánót, Rómát. Ná­polyi, ahol azonban csak rövid idő­ire tartott pihenőt, mert nemsokára fmár Fiume utcáin jelentkezett. A *fascista városban garázst alapítóit, ide mivel az üzlet nem sikerült, 1921. ! tavaszán Triesztbe húzódott, ahol j kloroformmal meggyilkolt egy gaz­­•dag asszonyt és azt kirabolta. A n -A görögök megszállták Karagacsot Elkerülhetetlennek tartják az, újabb török-görög háborút

Next

/
Oldalképek
Tartalom